Posted on

800 millió forint állatok elektronikus jelölésére

Összesen 800 millió forint támogatást nyújt a Vidékfejlesztési Minisztérium kecskék és juhok elektronikus megjelölésére.
A Vidékfejlesztési Minisztérium augusztus 6-tól hatályos rendeletben mondja ki, hogy az állategészségügyre és élelmiszerbiztonságra való fokozott igény miatt támogatást nyújt a különféle állatok elektronikus jelöléséhez. Ennek eredményeképp az állatszállítmányok egyre nagyobb számban lesznek azonosíthatók.
Az elektronikus jelölésre való igényeket szeptember 15. és november 30 között lehet benyújtani, és juhokra illetve kecskékre vonatkozik.
A támogatás keretösszege 800 millió forint, gazdaságonként évente legfeljebb 2,8 millió forintot lehet igényelni, az állatlétszámtól függetlenül. A minisztérium az Új Magyarországi Vidékfejlesztési Program forrásaiból a hagyományos és a 2010-ben bevezetett, elektronikus egyedi azonosító eszközök költsége közötti árkülönbséget téríti meg.
A támogatást azok az őstermelők, családi gazdák, egyéni- vagy társas vállalkozók vehetik igénybe, akik juh- vagy kecsketartással foglalkoznak, és regisztrált tagjai a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnak – írja a kormany.hu

Posted on

A ló azonosítása: bélyegzések

Kivételt képeznek azok az import lovak, amelyek megfelelő kísérő okmányokkal (származási lap, lóútlevél) érkeznek be, és egyértelmű azonosításuk az alapján lehetséges.
Ezekben az okmányokban pontosan fel vannak tüntetve a színleíráson túl a ló jegyei és szőrforgói is, amelyek természetesen meg kell egyezzenek a lovon látottakkal.
A bélyegzést nálunk hagyományos módon, feltüzesített vassal végzik a megyei lótenyésztési felügyelők, telivérek és ügetők esetén a Magyar Méneskönyv szakemberei. A bélyegzés ideje az ősz, szeptember – október hónap, illetve a csikók 4-9 hónapos kora.
A csikóbélyegzéseket a fedeztetési állomásokon szervezik, ahová a tenyésztő a csikóját a megadott időben elviszi bélyegeztetni. Természetesen lehet kérni a csikó háznál való bélyegzését is, de ekkor a kiszállási díjat meg kell fizetni.
Egyes országokban, például Ukrajnában, alkalmazzák a jelölésre a fagyasztást is, illetve másutt a tetoválást, vagy bizonyos országokban például Angliában nem jelölik meg a lovakat, csak nagyon pontosan leírják.
Modern eljárás a mikrochip beültetése, viszont vannak hátrányai. Az egyik, hogy ma még igen drága, másrészt a leolvasására, és a ló azonosítására csak annak van lehetősége, aki rendelkezik leolvasó műszerrel. A harmadik, hogy a csip elvándorol a bőr alatt, és esetenként igen nehéz megtalálni. Csak kiegészítő jelölés lehet, a szabályszerű bélyegzést nem pótolhatja.
A csikó bélyegzését bizonyos esetekben megelőzi a vér-polimorfózis alapján történő származásazonosítása. Ilyen esetek az alábbiak:
A csikó olyan fajtához tartozik, amelyiknek a tenyésztő egyesülete ezt előírja (például magyar sportló, kisbéri-félvér, lipicai stb.).
A csikó már idősebb a normális bélyegzési kornál, éves csikó, esetleg még idősebb.
A csikó mesterséges termékenyítésből született.
Valamilyen kétség merült fel az apaságot, esetleg az anyaságot illetően.
Jó tudni azonban, hogy a származásazonosítás nem apa-keresést jelent, tehát az egész folyamatot csak akkor lehet elkezdeni, ha van a csikó anyjának fedeztetési, illetve termékenyítési jegye, és a vérvizsgálat az azon szereplőket hivatott alátámasztani.
A csikók bélyegzésének nálunk alapvetően két módja van, a nyakon illetve a nyereghelyen való bélyegzés. Nyakon történik a köztenyésztési állomány, illetve a keresztezett egyedek bélyegzése, míg nyereghelyen a valamely fajta tenyésztő egyesületénél törzskönyvezett (és főtörzskönyves minősítésű) kanca csikójának bélyegzése, ha a csikó az adott egyesület tenyésztési szabályzata betartásával született. (Kivételt képeznek a póni és kisló fajták).
A nyakon való bélyegzésen belül két variációt különböztetünk meg. Az egyik a legális párosításból született, igazolt származású csikók jelölése. Ilyenkor a ló bal nyakán a fültől kb. 4 ujjnyira a megyejelet bélyegzik, ami a megye (régi) nevének első és utolsó betűje: pl. Zala megye: ZA, Somogy megye: SY.
Ezután történik a születési év utolsó két számjegyének bélyegzése, pl. 99. 1992 előtt csak az utolsó számjegyet bélyegezték, 1991-ben pl. csak egy 1-est. A nyak jobb oldalára kerül, szintén a fültőtől kb. 4 ujjnyira egy folyószám, az ún. csikószám. Ezt a számsort minden évben újra kezdik.
Az ismeretlen származású, illetve nem engedélyezett párosításból született ún. zugcsikók bélyegzése az alábbiak szerint történik. A nyak bal oldalára a fültől kb. 4 ujjnyira kerül a bélyegzés évének utolsó két számjegye (nem a születés évének!), és utána a megyejel. A jobb oldalra szintén egy sorszám kerül, de ez 4 számjegyű (ritkán 5), és 0-val kezdődik.
Ez által bárki számára könnyen kiszűrhetők azok az egyedek, amelyek biztosan ismeretlen származásúak. Sajnos egyes esetekben a bélyegzést követően derül ki, hogy a csikó fedeztetési vagy termékenyítési jegyével visszaélés történt, és a csikó valójában ismeretlen származású. Ilyen esetben bár a csikó legális származásra utaló bélyegzést visel, származási lap nem állítható ki rá, és ismeretlen származásúnak tekintjük.
A nyereghelyen való bélyegzés esetén a csikó viseli a fajtabélyegzőt, a születés évének utolsó két számjegyét, valamint a csikószámot. A legtöbb fajtánál bal oldalon szerepel a fajtabélyegző (pl. magyar sportló, kisbéri félvér, furioso-north star stb.) és a csikószám, a jobb oldalon az évszám utolsó két számjegye. Egyes fajtáknál a fajtabélyegző a jobb oldalra kerül, például a lipicainál.
Régebben (1992 előtt) a nyereghelyen való bélyegzés esetén az adott törzstenyészet jelét bélyegezték be, a születés évének utolsó számjegyét és a csikószámot, illetve egyes helyeken az apajelet is. Idősebb lovakon ma is láthatunk ilyen bélyegzéseket. Bizonyos ménesekben még ma is használják a hagyományos ménesjelet.
A mai modern, számítógépes nyilvántartásban a lóra “sütött” bélyegek alapján képeznek egy számítógépes azonosítót, amely alapján minden hivatalos nyilvántartásban azonosítható a ló.
Ez az azonosító a származási lap bal felső sarkában található. Pl. egy 1998-ban született kisbéri félvér azonosítója, melynek csikószáma 222: KB982220000. Forrás: Lótartás a családban, Gazda Kiadó

Posted on

Júliustól kötelező az ebek mikrocsipes megjelölése

Július 1-től jogszabály teszi kötelezővé Magyarországon a kutyák mikrocsipes megjelölését a kedvtelésből tartott állatokról szóló, februárban elfogadott kormányrendelet értelmében. A rendelet szerint júliustól ebet forgalmazni, illetve tulajdonjogát forgalmazásnak nem minősülő más módon átruházni kizárólag az állatot azonosító elektronikus transzponderrel, azaz bőr alá ültetett mikrocsippel történő megjelölése után lehet. A lapka egy rizsszemnyi méretű, szövetbarát üvegből készült elektronikus eszköz, amelyet tűszúrással ültetnek be a kutya bőre alá, rendszerint a nyak bal oldalába.

A beavatkozás gyors és nem jár nagyobb fájdalommal, mint egy közönséges oltás. A csipben nincs semmilyen mozgó eszköz vagy elem, amely meghibásodhatna, lemerülhetne, csupán egy kis szénszál, amelybe 15 jegyű számot kódoltak. Ezt az állat gazdájának adataival együtt rögzítik egy nyilvános adatbázisban.
A mikrocsipet csak állatorvos ültetheti be a kutyák bőre alá. A beavatkozás ára rendelőnként változik, általában 3000-6000 forint körüli összegért végzik el. Az Európai Unióban a kutyák határátlépéséhez az állatútlevél mellett a mikrocsip megléte is kötelező. Számos uniós országban a lapkák segítségével vezetnek pontos nyilvántartást az országban élő kutyák számáról, és a megjelölés feltétele az állatok biztosíthatóságának is.
Többek között a pontosan vezetett nyilvántartásnak is köszönhető, hogy Nyugat-Európában számos biztosítótársaság szakosodott a kedvtelésből tartott kutyák betegség- és balesetbiztosítására. Ezzel szemben Magyarországon a biztosítással rendelkező kutyák száma elenyésző, pedig az komolyan mérsékelhetné a fertőzések, balesetek vagy szervi megbetegedések kezelése után kiállított állatorvosi számlák összegét. A nyilvántartási nehézségek miatt a hazai biztosítók közül ez idáig csak egy-két szolgáltató kínálatában elérhető a kisállat-biztosítás.
– A mikrochip lehetővé teszi a kutyák élete során végrehajtott állatorvosi kezelések pontosabb statisztikai nyilvántartását is. A biztosítóknak éppen ilyen adatokra van szükségük ahhoz, hogy egyre alkalmasabb termékeket tudjanak kínálni a hobbiállat-tartók számára – mondja Marosvölgyi Péter, a kisállat-biztosításokkal is foglalkozó AEGON direkt.hu szakmai igazgatója.