Posted on

Még mindig bocsánatos bűn az állatkínzás

Hiába bűncselekmény az állatkínzás 2004 óta – ennek ellenére ma is rendszeresen hallunk elborzasztó esetekről. Minap egy Dorog melletti tanyán találtak saját ürülékükben fetrengő szarvasmarhákat és szénné égett rackajuhokat. A hasonló kirívó ügyek mellett sajnos a hétköznapok sem derűsebbek: jószágtartók zöme nem ért egyet az állatjóléti szabályok betartásával. Úgyhogy jócskán akad dolga a civil állatvédőknek és a védőrségnek, akárcsak a jogászoknak! Facebook kezdeményezés, hogy az Állatkínzást szigorúbban büntesse e törvény, az oldal itt.

Vasvillával agyonszúrt, élve megégetett kutya, hámban agyonvert igásló – ezek azok a szándékos, nagy felháborodást keltő esetek, amelyektől hangos a sajtó. Pedig nem csak ezek sértik meg a törvényt. Az állatvédők napi munkájuk során inkább tudatlansággal és nemtörődömséggel találkoznak, mint szándékos gonoszsággal.
– Sokan nem tudják, hogy ha meg is kötik a kutyát, a láncnak legalább öt méter hosszúnak kell lennie. Hogy egy nagytestű kutyának hiába adnak naponta maradékot, attól még igenis éhezhet. Nem fordítanak pénzt a kutyák ivartalanítására, azután a kölyköket az utcára dobják – magyarázza Márta Gabriella, a Kiskunhalasi Állatvédelmi Őrszolgálat munkatársa. Az egyesületként működő nonprofit állatvédő szervezet a Bács-Kiskun megyei településen és környékén „járőrözik”. – Amikor ezeket szóvá tesszük, és elmagyarázzuk, hogy ezzel megsértik a törvényt, a gazdák sokszor megköszönik a figyelmeztetést és változtatnak. Mindig akadnak, akik viszont nekiállnak veszekedni, hogy mi közünk van hozzá. Általában ilyenkor a hatósághoz fordulunk, és ez meg szokta hozni a kívánt eredményt.
A kiskunhalasi őrszolgálat kifejezetten jó viszonyt ápol a helyi rendőrökkel, ahogy a kecskeméti Menhely az Állatokért Alapítvány is – mondja Tőzsér Judit elnök. Úgy tűnik, ez a kulcsa a sikeres működésnek, ugyanis településenként változó, mennyire veszi a rendőrség komolyan ezt a problémát. Az egyenruhások feljelentés esetén kötelesek elindítani a nyomozást, de az már rajtuk múlik, mennyi energiát „tesznek” egy-egy ügybe.
Gyakoriak az értelmezési problémák is: a rendőrök nem mindig tudják eldönteni, hogy egy adott bánásmód alkalmas-e arra, hogy „az állat maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza”. Márta Gabriella egy példát említ: Mélykúton valaki a közelmúltban tizenöt kutyát mérgezett meg. Náluk ez ügyben hasonló eszközökkel folyik a nyomozás, mint egy emberölésnél – míg más rendőrkapitányságok ennél kirívóbb esetekben sem tesznek komoly lépéseket. Friss rendőrségi statisztika nem áll rendelkezésünkre, de 2009-ben az ezer körüli feljelentés harmada végződött vádemeléssel.
A civil szervezetek sérelmezik, hogy állatkínzás miatt még senki nem kapott végrehajtandó szabadságvesztés büntetést Magyarországon.
Jogászszemmel nem lehet csodálkozni azon, hogy a bíróság látóterébe kerülő elkövetőkre rendszerint felfüggesztett szabadságvesztést szabnak ki. A bírói gyakorlat ugyanis más ügyekben sem alkalmaz végrehajtandó szabadságvesztést olyankor, ha két évnél kisebb a kiszabandó büntetés, az elkövető először került bíróság elé, ráadásul „csak” vétségről van szó. Így tehát nincsenek tele a börtönök állatkínzókkal. Legfeljebb olyanokkal, akik egyéb bűnlajstromukat koronázták meg egy megégetett kutyával…
Szabályos útvesztő – Vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő az, aki a) gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz vagy gerinces állattal szemben olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza, b) állattartóként, háziasított emlősállatot vagy az ember környezetében tartott veszélyes állatot elűzi, elhagyja vagy kiteszi.
A szabály mégsem teremt egyértelmű helyzetet. Mert ugyan már a bánásmódot is büntetni engedi, viszont rendőr legyen a talpán, aki eligazodik abban, hogy a bíróság bizonyítottnak látja-e majd a bűncselekményt úgy, hogy konkrétan az adott állat még nem szenvedett egészségkárosodást vagy nem pusztult el! A jegyző állatvédelmi bírságot szabhat ki arra, aki ugyan nem valósít meg állatkínzást, de megszegi az állatvédelmi törvény előírásait. A törvény pediglen azt írja elő, hogy a jó gazda gondosságával kell az állatot ellátni. Vagyis az állat számára olyan életkörülményeket kell biztosítani, amely „annak fajára, fajtájára és nemére, korára jellemző (…) sajátosságainak, egészségi állapotának megfelel, tartási, takarmányozási igényeit kielégíti (elhelyezés, táplálás, gyógykezelés, tisztán tartás, nyugalom, gondozás, kiképzés, nevelés, felügyelet)”. Szóval jegyző legyen a talpán…
Állati testi sértés – Az új büntető törvénykönyv társadalmi vitájában az állatvédők amellett kardoskodnak, hogy az állatkínzásra vonatkozó szabályokon változtatni kellene. Míg a civilek egy része a büntetéseket szigorítaná, a jogászok fogalmi zavarokat küszöbölnének ki. Legrészletesebben eddig Bárándy Gergely szólt hozzá a témához. Az ügyvéd szerint először is definiálni kellene, mi az állat – ugyanis a jelenlegi magyar jogrendszer csak személyeket és dolgokat ismer, az állatot pedig dolognak tekinti. Másodszor problémásnak tekinti az állatkínzás megfogalmazását; azt javasolja, hogy az ember elleni bűncselekményekhez hasonlóan alakítsák úgynevezett eredmény-bűncselekménnyé az állatkínzást. Ez azt jelenti, hogy a bűncselekmény akkor valósulna meg, ha bekövetkezik egy bizonyos eredmény: az állat megsérül, elpusztul. Ez nem jelenti azt, hogy amennyiben az állat nem szenved jóvátehetetlen kárt, akkor nem lehetne büntetni az állatkínzót – ugyanis a büntetőjog ismeri a kísérlet fogalmát is, ami a befejezett bűncselekménnyel szinte azonos megítélés alá esik. Emellett – hasonlóan az ember elleni bűncselekményekhez – lehetnének minősített esetek, mint az aljas indokból vagy az állatnak jelentős szenvedést okozva történő elkövetés.
Túl szapora cicák – Nemcsak az ebek sínylik meg a felelőtlenséget: hazánkban a becslések szerint kétmillió kóbor macska él, de az emberek keveset tesznek a fölös szaporulat ellen – derült ki a Friskies nemrégiben végzett felméréséből. Az USA államaiban a cicák 88 százaléka, Nyugat-Európában pedig háromnegyede ivartalanított – nálunk ez az arány csak 20-25 százalék.
Lakatos Gabriella, az ELTE etológusa szerint nem kell attól tartani, hogy az ivartalanítással elvész a macskákból a kalandvágy és a vadászösztön. Az agresszió ugyan csillapodhat, de a macskatermészet nem sérül. Állatorvosok szerint az sem igaz, hogy a műtéten átesett cica lusta, kedvetlen és kövér lesz. Az Amerikai Egyesült Államokban a túlzott szaporulatnak úgy próbáltak gátat vetni, hogy a vadon kószáló macskákat befogták, majd ivartalanították, s így engedték újra szabadon. Nálunk azonban sajnos még az is dívik, hogy a nem kívánatos kutya- vagy macskakölyköket zsákba teszik vagy vízbe fojtják, hogy megszabaduljanak tőlük.
Két élet egy csapásra – A menhelyek állandó telítettsége miatt az állatvédők arra biztatnak: aki négylábú társra vágyik, menhelyről válasszon, mert ezzel két életet is megment. Azét az állatét, amelyet hazavisz, és azét is, amely átmenetileg bekerülhet a megürült helyre, és így esélye nyílik rá, hogy előbb-utóbb szerető otthonba kerülhessen. Forrás: Szabadföld.hu

Posted on

Kilövik a kóbor kutyákat Egerben!

Kilőhetik a kóbor kutyákat a mezőőrök Egerben és a környékén. Az engedélyt a jegyző adta ki, mert a kóborkutyák falkákba verődtek, és több állatot megtámadtak már. A lakók is félnek az elvadult állatoktól.

Eger város jegyzője arra utasította a mezőőri szolgálat tagjait, hogy fokozott figyelmet fordítsanak a külterületen kóborló ebekre és – a közvetlen emberi életveszély megelőzése érdekében – lőjék ki a falkába verődött kóbor állatokat – közölte az egri városháza sajtóreferense.
Zentai László a döntés hátteréről elmondta: az utóbbi napokban több bejelentés érkezett a polgármesteri hivatalba, miszerint a külterületi dűlőkben falkába verődött kóbor ebek járnak, több kutyát meg is támadtak és riadalmat okoznak a telektulajdonosok körében.
Az önkormányzat épp ezért nyomatékosan felhívja az egriek figyelmét a “felelős állattartás szabályainak maradéktalan betartására”, egyúttal arra is kérve mindenkit, hogy ha a külterületeken csapatban járó kutyákat látnak, értesítsék a közterület-felügyelet munkatársait, jelöljék meg a helyszínt és a kóbor ebek hozzávetőleges számát is.

Posted on

Kutyavilág Magyarországon – hová lesz a pénz?

A Vidékfejlesztési Minisztérium a kóbor kutyák számának csökkentését, a menhelyi örökbefogadások számának növekedését, felelős állattartási magatartás kialakítását tűzte zászlajára. A javaslatokról és a megvalósítás lehetőségeiről a Magyar Állatjólléti Alapítvány elnökét kérdezte a STOP.
A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) közleménye szerint az elszabadult ebek számának csökkentése a kutyák nyilvántartásával, valamint minél szélesebb körű egyedi jelölésükkel és ivartalanításukkal oldható meg. A probléma jelentőségét mutatja, hogy 2010-ben 29.244 kutyát gyűjtöttek be a gyepmesterek és helyeztek el ebrendészeti telepeken.
“Reméljük, hogy az új szabályozás révén minél több állattartó jelöli meg kedvencét chippel” – olvasható a VM által jegyzett dokumentumban. – A chip beültetésre rábírás akkor hatékony, ha van országos nyilvántartás és ez az interneten bárki számára hozzáférhető – állítja a STOP-nak nyilatkozó Dr. Czerny Róbert, a Magyar Állatjólléti Alapítvány elnöke. Mint mondja, ekkor sem biztos, hogy egy szökött kutyát utol lehet érni, meg lehet találni még mielőtt egy autó elüti, vagy a vadász elejti. Ugyanis a chip 10-20 cm-ről olvasható le, és egy hanyatt-homlok menekülő, szökött állathoz közel férkőzni chipleolvasóval lehetetlen.
A tárca közleményében az áll: a törvénymódosítás kidolgozásánál a Vidékfejlesztési Minisztérium együttműködött a civil állatvédelmi szervezetekkel. Ezzel szemben Czerny szerint nem igaz, hogy a VM figyelembe vette a civil állatvédő szervezetek véleményét, mert akkor meghallotta volna azt is, hogy törvényben rögzítetten, kötelezően kellene a menhelyeket támogatni az ebrendészeti hozzájárulásokból.
– A gyepmesterektől pedig fokozatosan el kellene venni az állatbefogások jogát – teszi hozzá az alapítvány elnöke. Szerinte az állatvédő szemlélet nem jellemző a gyepmesterekre. Az állatvédő úgy tapasztalja, hazánkban 10 szökött kutyából 8-at biztosan az állatvédő szervezetek, a lelkes és az állatokat féltő civilek találnak meg hétvégi telefonügyelettel, internetes S.O.S.-üzenetekkel.
Czerny doktor szerint a VM elfelejti számon kérni az önkormányzatokat és azok gyepmestereit, hogy az elmúlt 2 évben hány darab kóbor vagy csak időlegesen megszökött (például szilveszteri petárdázások miatt) befogott kutya esetében született jogszerű határozat a kutya elhelyezéséről vagy esetleges elkobzásáról. Ezt ugyanis az állatvédelmi törvény 2009-es módosítása kötelezően előírja.
Mivel főleg az időlegesen kóborló (tehát ki nem dobott, de szökött) kutya állatvédelmi hatósági (jegyzői) határozat nélküli befogása, elvitele, elkobzása a magántulajdon sérelmét valósítja meg. Azok az önkormányzatok, amelyek jövőre is törvénysértően járnak el, számíthatnak az állatvédők, állattulajdonosok velük szemben indítandó pereire.
A VM közlemény értelmében az állattartók felelősségvállalását szorgalmazza, hogy a helyi önkormányzatok ebrendészeti hozzájárulást szedhetnek, melynek maximális költsége évente 6 ezer forint. A minisztérium jelentős lépésnek tartja, hogy az összeg teljes egészét kell az ebekre fordítani. Így az ivartalanításuk támogatására, az állatmenhelyek és az ebrendészeti telepek fenntartására, állatvédelmi szervezetek támogatására, ebösszeírásra, valamint állatjóléti és közegészségügyi intézkedésekre.
– Addig, amíg sem a chip, sem az ivartalanítás költsége nem lesz országosan egységáras, addig minden kutyatulajdonos tudni fogja, hogy az ebrendészeti hozzájárulás ezzel történő kiváltása egy szűk állatorvosi lobbi anyagi érdekeit tükrözi, amelyhez sajnos a jogszabály-módosítási folyamatban a “legjobb módú” és állatorvosokat foglalkoztató pesti állatvédelmi szervezetek is segédkezet nyújtottak! – állítja Czerny Róbert. Forrás: Stop.hu

Posted on

Gyakran az állatvédőknek kell a falusi jegyzőket kitanítani

Milyen lehet leélni tíz-tizenöt évet egy rozsdásodó vashordóban, vagy éppenséggel egy alig félméteres láncra verve? Pokoli és embertelen, de hát erről éppen azok az emberek feledkeznek el, akik állítólagos barátaikat, a kutyákat ilyen sorsra kényszerítik.
A szigorúan őrzött kutyáknak fogalmuk sincs arról, mennyibe kerül az a vaslánc, amely a nyakukban lóg. Csak azt érzik, hogy rövid, nem mozoghatnak szabadon. A törvény úgy rendelkezik, legalább négyméteresnek kell lennie, de a gazdák többségét ez nem érdekli. Vagy tudatlanok, vagy csak spórolni akarnak. A végeredmény ugyanaz, a gondjaikra bízott állatok szenvednek. A riportok meghallgathatja itt.

Nyakas Gábor kutyakiképző elmondta, találkozott olyan esettel, hogy egy kutya nem tudott kiegyenesedni, olyan rövid láncra volt kötve, egy másik állatnak pedig egy kétszáz literes vashordót tettek ki az udvarra ólként. Miután a kutyakiképző meglátta a két eb tartási körülményeit, megkereste a helyi önkormányzat jegyzőjét. Érdekesség a történetben, hogy bár a jegyző nagyon pozitívan és segítőkészen állt a bejelentéshez, de eleinte halvány fogalma sem volt róla, hogy ilyenkor mi a teendő – mondta Nyakas Gábor. Végül az önkormányzat megtette a szükséges lépéseket: az egyik kutyát elszállították egy alapítvány telephelyére, a másik állatnak pedig azóta már megfelelő körülményeket biztosítanak a gazdái.
Nyakas Gábor hozzátette, ha valaki az említett módon, rendkívül rövid láncon, kínok között tartja az ebét, az nem az illető tájékozottságáról, hanem az állatokhoz való viszonyáról szól. Igaz Claudia, a Zala megyei Herosz egyesület állatvédelmi járőrszolgálatának vezetője elmondta, a probléma nem egyedi, a falvakban még mindig nagyon sok helyen tartják rövid láncon a kutyákat. Az egyesület munkatársai próbálnak felvilágosítást adni, arról, hogy a kikötésre használt zsinórnak legalább négyméteresnek kell lennie, és ekkor sem lehet tartósan megkötve tartani az állatot. Az is előfordul, hogy az állatvédő civilek átvételi elismervény fejében ingyen adnak a gazdáknak az addig használtnál hosszabb láncot. Vannak azonban olyan kutyatartók, akikkel békés úton nem lehet mit kezdeni, az egyesület kénytelen a jegyző általi tiltó határozatot kérni ellenük.
Igaz Claudia ezzel együtt megerősítette, hogy a falusi jegyzők nem mindig tudják, mi a feladatuk, ezért előfordul, hogy a számára is felvilágosítást kell adni. Az önkormányzatnál dolgozó hivatalnoknak az egyesület leírja a törvényeket, az aktuális kormányrendeletet és mintát küldenek a tiltóhatározatra. Másképp a jegyzők nemigen foglalkoznak a dologgal – mondta az állatvédő egyesület munkatársa. „Nemcsak attól szomorodik el az ember, hogy milyen körülmények között tartanak láncon kutyákat hazánkban, hanem, hogy egy civil szervezetnek, az állatvédő kollégáknak kell a jegyzőket kitanítani. Ennek fordítva kellene működnie” – mondta Czerny Róbert civil állatvédelmi ombudsman.

Posted on

Mit tegyek, ha állatkínzást látok?

Ha Ön azt észleli környezetében, hogy valaki
– állatkínzást követ el (gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz, vagy gerinces állattal szemben olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza)
– állattartóként, háziasított emlősállatot vagy az ember környezetében tartott veszélyes állatot elűzi, elhagyja vagy kiteszi,
– a vadászatról szóló törvény által tiltott vadászati eszközzel vagy tiltott vadászati módon vadászik, illetőleg a halászatról szóló törvény által tiltott halfogási eszközzel vagy módon halászik vagy horgászik
– veszélyes ebet tenyészt, az ország területére behoz, onnan kivisz, versenyeztet, vagy engedély nélkül tart,
– veszélyes ebet jogszabály megszegésével elidegenít, vagy megszerez,
– a veszélyes eb ivartalanítására vonatkozó jogszabályban előírt kötelezettségét megszegi,
– a veszélyes eb tartására vonatkozó jogszabályban előírt biztonsági előírást megszegi,
– veszélyes ebet őrző-védő feladat végzésére tart, kiképez, illetve veszélyes ebbel ilyen feladatot végeztet,
– gerinces állat részvételével állatviadalt szervez, tart, ilyen állatviadalra fogadást szervez vagy fogadást köt,
– állatviadal céljára gerinces állatot tart, tenyészt, kiképez, idomít vagy forgalmaz
akkor Ön bűncselekmény szemtanúja. Ebben az esetben kérheti a feljelentéshez állatvédő szervezetek segítségét, vagy – akár névtelenül is – azonnal megteheti bejelentését az illetékes rendőrkapitányságon vagy a rendőrség honlapján

Ha Ön azt észleli környezetében, hogy valaki
– nem megfelelő módon tartja állatát, nem a jó gazda gondosságával jár el
– állatának nem biztosít megfelelő mozgásteret és az időjárás viszontagságai elől menedéket
– állatának nem biztosít megfelelő élelmet és állatorvosi ellátást
– engedély nélküli beavatkozást hajt végre állaton
– az állat terelésénél, lábonhajtásánál, a szállítóeszközre való fel- és lerakásánál, valamint szállításánál az állatnak fájdalmat, szenvedést vagy sérülést okoz
akkor Ön az állatvédelmi törvény megszegésének tanúja. A fenti és a hozzájuk hasonló esetekben értesítse a kerületi jegyzőt vagy az illetékes állat-egészségügyi állomást!
Figyelem! Minden bejelentéskor kérheti adatainak bizalmas kezelését! Javasoljuk, hogy bejelentését írásban (is) tegye meg és kérjen írásbeli visszajelzést arról, ilyen intézkedés történt az ügyben.

Jogszabályok
1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről
1998. évi XXVIII. törvény az állatok védelméről és kíméletéről
2005. évi CLXXVI. törvény az állategészségügyről
1996. évi LV. törvény a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 79/2004. (V. 4.) FVM rendelettel
245/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet a települési önkormányzat jegyzőjének az állatok védelmével, valamint az állatok nyilvántartásával kapcsolatos egyes feladat- és hatásköreiről
244/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet az állatvédelmi bírságról
10/1999. (I. 27.) FVM rendelet az Állatvédelmi Tanácsadó Testületről
3/2001. (II. 23.) KöM-FVM-NKÖM-BM együttes rendelet az állatkert és az állatotthon létesítésének, működésének és fenntartásának részletes szabályairól