Posted on

Kannibállá válnak a jegesmedvék

A jegesmedvék kegyetlen gyilkosnak számítanak a hó és jég birodalmában, de a legújabb felfedezés még a tudósokat is meglepte: ha nagyon éhesek, a medvék kannibál módjára támadnak egymásra, sőt a védtelen bocsokat is felfalják.
A szokatlan jelenséget először Jenny Ross természetfotós kapta lencsevégre. Az általa megörökített képsorokon jól kivehető, ahogy a felnőtt hím egy nála jóval kisebb medvebocs tetemét vonszolja át a jégtáblákon, majd lakmározik belőle.
A szakértők szerint a kannibalizmus egyre gyakoribb a jegesmedvék között, mióta csökken az életterük. Az otthonukat jelentő sarki jégsapkák olvadásával ugyanis egyre kevesebb fókát képesek elejteni, az éhség pedig kétségbeesett lépésre ösztönzi az állatokat.
A fiatal medvebocsok gyakorlatilag élő céltáblái a kifejlett hímeknek, akik a túlélésért küzdenek. A globális felmelegedés hatására sajnos a kannibalizmus is egyre elterjedtebb lesz a veszélyeztetett fajok között – mondják a szakértők.

Posted on

Védett állatok preparátumait foglalták le Zalában

Egyebek mellett kitömött jegesmedvét, oroszlánt, grizzly medvét és csörgőkígyót foglaltak le a rendőrök a Zala megyei Csömödéren; az ügyben természetkárosítás gyanúja miatt indult eljárás – közölte a Zala Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője csütörtökön az MTI-vel.
Salamon Róbert tájékoztatása szerint a lenti rendőrkapitányság munkatársai előző este több vadon élő, veszélyeztetett állatfaj preparátumát, illetve kikészített bőröket foglaltak le egy csömödéri farmon. Az ügyben ismeretlen tettes ellen rendeltek el nyomozást, az eljárást szakértő bevonásával folytatják.
A főkapitányság által közreadott fényképek tanúsága szerint két barnamedve és egy tigris kikészített bőre, egy-egy csörgőkígyó és krokodil, továbbá kitömött jegesmedve, barna- és grizzlymedve, illetve egy oroszlán is található a lefoglalt preparátumok között.
Az MTI információja szerint egy zárt vadasparkot üzemeltető osztrák állampolgár birtokán találták a védett állatokat. A farmot a tulajdonosa 2007-ben az MTI tudósítójának is megmutatta, akkor számos egzotikus állat – köztük több strucc, tigris, leopárd és szervál – is élt a területen.
Zala Megyei Rendőr-főkapitányság: A Lenti Rendőrkapitányság munkatársai 2011. december 7-én egy csömödéri farmon bűncselekmény gyanúja miatt több vadon élő, veszélyeztetett fajú állat preparátumát, illetve kikészített bőrét foglalták le.
Az ügyben a Lenti Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztálya természetkárosítás bűntettének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen rendelt el nyomozást. A Rendőrség az eljárást szakértő bevonásával folytatja le.

Posted on

Nyaral a jegesmedve

A zord télből egy napsütéses virágos mezőre tévedt egy kanadai jegesmedve – a hó ugyanis elolvadt körülötte.
Meglehet, hogy megunta a hideget és a telet egy kanadai jegesmedve, ezért melegebb területre vándorolt, hogy süttesse kicsit a hasát egy kellemes virágos mezőn, ám sokkal valószínűbb, hogy a Michael Poliza által lencsevégre kapott maci a globális felmelegedés káros hatásaival szembesült. A fényképész a kanadai Hudson-öbölben tett túrája során fotózta le a jegesmedvét.
– Nem úgy tűnt, mintha szenvedne, halat is talált, de biztos szokatlan volt neki a környezet, hiszen eddig még nyáron sem igen olvadt el a sarki jég – mondta a fotós a Daily Mailnek.
Már csak huszonötezer jegesmedve él vadon, s a tudósok egy része állítja: a klímaváltozás miatt bizonytalan az állatok jövője. Mások abban bíznak, hogy a macik szervezete alkalmazkodik majd a magasabb hőmérséklethez – írja a Bors.

Posted on

Mosthaszülők az állatoknál

Etológia – A fajok közötti szülő-gyerek kapcsolat következményei – Bizarr szülő-kölyök párosok alakulhatnak ki a természetben akkor, ha egy elárvult állatkölyköt egy másik faj egyede fogad örökbe. Emberi nézőpontból nézve legtöbbször ellenállhatatlanul vonzónak tartjuk a tigrist nevelő tacskót, a gazellagidát istápoló oroszlánt, és irigyeljük a jegesmedvebocsot cumiztató állatgondozót. Arra azonban ritkán gondolunk, hogyan végződnek ezek az altruista megnyilvánulások, amikor az elárvult kölyök felnő.

A kutatók szerint az esetek többségében nincs hepiend. A kutyák által nevelt tigris, vagy a majom által örökbefogadott pumakölyök nem tud visszatérni természetes környezetébe, nem tanulja meg a fajra jellemző viselkedésformákat, nem tud beilleszkedni, vadászni, küzdeni, párt szerezni, utódokat nevelni.
Német kutatók a PM magazin szerint vadonban megfigyelt és állatkertekből összegyűjtött párosok százait vizsgálták meg, ahol vadállatkölyköket más faj egyedei nevelték fel.
Egy észak-vesztfáliai vadászt a kutyája lepett meg egy csíkos utóddal, amikor az erdőből visszatérve odatámogatott hozzá egy kimerült, éhező, alig pár napos kis vadmalacot. A kutya álvemhes volt, azaz hormonálisan felkészült az utódgondozásra, az elárvult malacka pedig valószínűleg jól jött anyai ösztönei kiélésére. A kutyák egyébként gyakran esnek át álvemhességen, de ettől függetlenül is igen megbízható mostohaszülőnek számítanak, olyannyira hogy esetenként még jóval nagyobb állatokat, például őzgidákat, sőt egy észak-kínai állatkertben két pandabocsot is felnevelt kutyamama, és olyan erős kötelék alakult ki közöttük, hogy később alig tudták őket elválasztani.
Az anyatejjel együtt a kölykök gyakran a másik állatfaj bizonyos jellemvonásait és tulajdonságait is magukba szívják. Éppen ezt a mechanizmust próbálták kihasználni egy thaiföldi állatkert munkatársai, amikor a visszatelepítésre szánt tigriskölyköket vaddisznó mostohára bízták. A korábbi vizsgálatokból ugyanis kiderült, hogy a sertéstejtől a tigriskölykök nagyon jól fejlődnek és rendkívül erősek lesznek, amire nagy szükségük van a vadonban. A kocának csupán egy kölyköt hagytak meg az állatkertben, ami óriási attrakciónak számított, mert szemmel láthatóan nagy volt közöttük a harmónia, és a koca még a széltől is óvta tigriskölykét.
Ugyancsak sztár volt a nemrég elpusztult árva jegesmedvebocs, Knut is, vagy Budapesten Bömbi, a kutya segítségével felnevelt oroszlánkölyök.
Az ilyen párosok rajongók ezreit vonzzák az állatkertekbe. A vadonban azonban ritkán van jó vége a fajok közötti szülő-gyerek kapcsolatnak. Amint a nevelőszülő hormonjai normális szintre süllyednek, már egyáltalán nem biztos, hogy a mama nem fogja zsákmányállatnak tekinteni nevelt kölykét, vagy fordítva.
A legnagyobb veszedelem, hogy a más állatfaj által felnevelt kölykök általában nem tudnak többé különbséget tenni barát és ellenség között. Valójában annál nagyobb az esélyük a túlélésre, minél közelebbi rokonuk fogadta őket örökbe, pl. vaddisznót házimalac, nyestet macska, rókakölyköt kutya. Berlini zoológusokmegfigyeltek egy vándorsólymot, amely egy víztorony tetején lévő elhagyott, kétségbeesetten csipogó vörösvércse-fiókát szánt meg és fogadott örökbe. Még vadászni is sikerült megtanítania, bár a vándorsólyom által preferált galambok kicsit nagy falatnak bizonyultak a sokkal kisebb testű vörösvércsének.
Ennél azonban sokkal különösebb örökbefogadásokat is észleltek a természetben. Előfordult, hogy egy teknős egy vízilóbébit adoptált, és többször is megfigyelték, hogy madarak a vízfelszínre feljövő aranyhalakat etetik teljes erőbedobással a saját utódaik helyett, mert a halak tátogó szája ellenállhatatlan kulcsingerként hat a madárszülőkre.
Számos példát megfigyeltek az etológusok által bevésődésnek nevezett jelenségre is, amely Konrad Lorenz kísérleteiből lehet ismerős sokaknak, és amelynek lényege, hogy az újszülöttek életük korai szakaszában hajlamosak bármilyen megpillantott élőlényt vagy alakzatot anyjukként azonosítani. Konrad Lorenz kislibái őt pillantották meg először, és őt követték anyjukként, de Németországban egy hattyú szerencsétlen módon egy vízibiciklit követett mindenhová, egy peches sündisznókölyök pedig egy seprűt tartott mamájának.
Kutyáknál és farkasoknál kollektív örökbefogadásokat is többször feljegyeztek, amikor a falka fogad be és közösen nevel árva kölyköket, sőt akár gyereket is. Gondoljunk csak Romulusz és Rémusz legendájára, Tarzanra, Mauglira, amit mesének tekintünk ugyan, de létezik számos hiteles beszámoló is hasonló esetekről. A legutóbbi talán a 2004-es szibériai Andrej Tosztik volt, akit szülei három hónapos korában tettek ki a házból. Andrejt hét évvel később néhány szociá lis munkás találta meg, addig a család kutyája nevelte. A kisfiú négykézláb járt, ugatott, és megszaglászta az ételt mielőtt belekóstolt volna.
A megvizsgált több száz esetből arra következtettek a kutatók, hogy az állatok rendelkeznek valamiféle nehezen meghatározható morális érzékkel, ösztönnel, ami időnként ráveszi őket arra, hogy a természet törvényeinek ellenében – mely szerint a gyengének pusztulnia kell – is gondoskodjanak az elesettekről és gyámoltalanokról. Gyakran nem is csupán nőstények, hanem hím állatok is adoptálnak kölyköket. Az emlősök körében különösen sok örökbefogadó apuka van, de olyat is megfigyeltek, hogy egy homoszexuális hím pingvinpár nevelte fel idegen pingvinfaj fiókáját.
A valódi és képletes kakukkfióka mindenképp saját fajának és genetikai kódjának átörökítésétől vonja el a nevelőszülőt, ami a természetben nem kifizetődő. Forrás: Népszabadság, Nol.hu

Posted on

A jegesmedvék közé ugrott az állatkertben

A jegesmedvék közé ugrott pénteken egy – valószínűleg nem teljesen épelméjű – nő a berlini állatkertben. Az egyik állat azonnal rátámadt és többször megharapta, mire a gondozók, elvonva az állat figyelmét kimentették a kifutóból.
A jelenetet több százan látták, köztük sok gyerek is, akik a berliniek nagy kedvence, az ott született, és anya nélkül felnevelt jegesmedvesztár Knut meglátogatására járnak állatkertben. Szerencsére a brutális támadást nem Knut hajtotta végre.
A nőt a helyszínen ellátták, és utána kórházba szállították. Egyébként Knut jövője egyelőre nem ismert, mert minden bizonnyal egy másik német állatkertbe fogják szállítani. Gondozója, Thomas Dörflein váratlanul tavaly 44 éves korában szívinfarktusban elhunyt.
Az áldozatkész gondozó, aki anyja helyett Knut anyja volt, és nem egyszer vele aludt az állatkertben, ugyancsak nagy sztár volt, bár fia, aki később az interneten adta el apja hagyatékát, elmondta a sajtónak, gyűlöli a jegesmedvét, mert apja többet törődött az állattal, mint vele.