Posted on

Mindenkinek feladata van

Az OMVK Heves megyei Területi Szervezetén belül működik egy Vadászíjász Szakbizottság. Ez egy egyedülálló kamarai tagozódás. A 2006-ban alakult szervezetben Fábián Gyula professzor elnökletével Nagy Barna nemzetközi vadászíjász oktató és Papp Szilárd – aki az első magyar vadászíjászok egyike –, azon munkálkodnak, hogy a megyében népszerű vadászati mód legyen az íjászat. A közel 3000 hevesi vadászból 27 fő választotta a lőporos vadászeszköz helyett az íjat. Ez az 1%-os arány jól tükrözi az országos és a nemzetközi viszonyokat is, hiszen azoknál a nyugati szomszédinknál, ahol szintén legális vadászeszköz az íj, ugyanez a százalékos felállás tapasztalható.
A megyei szervezeteken belül, a szakbizottságok életre hívásának ötlete egy vadászíjász találkozón merült fel 2005-ben. Akkor egyedül Nagy Barna gondolta úgy, hogy az ötlet megvalósítása a vadászíjászat érdekében kötelező érvényű. A mai napig sehol másutt nem tettek lépéseket annak érdekében, hogy hasonló, szakmai kontrollként is működő megyei kamarai bizottságok létesüljenek. Bár a Magyar Íjász Szövetségben is dolgozik egy csapat a vadászíjászat országos népszerűsítéséért, és már két vadászíjász egyesület is létrejött e célból, kétségtelen, hogy a vadászkamarai szervezeteken belüli bizottságok lennének leginkább a tűzközelben megyei tekintetben.
Az ötlet fogadtatása a Heves megyei Vadászkamarán belül – köszönhetően Farkas László Márton megyei elnöknek és Prezenszki János titkárnak –, első perctől kezdve pozitív volt. A vezetőség ugyanis felismerte, hogy a vadászíjászat a magyar vadászati kultúra része, és fejlődésének dinamizmusa előrevetíti ennek a területnek a megyei szintű kezelését is. A szakbizottság négy éves tevékenysége alatt eljutott arra a szintre, hogy saját költségvetési keretből gazdálkodhat. A vadásznapi bemutatók szervezése, a táboroztatások a szakmai cikkek írása és az egyéni szakmai tanácsadáson túlmenően a szakbizottság tevékenyen részt vesz a Károly Róbert Főiskola vadgazda mérnöki oktatásában. Prof. Fábián Gyula ugyanis rendszeresen tart előadásokat a vadászíjászatról az ottani hallgatóknak.
Papp Szilárdot otthonában is gyakran keresik fel kezdő és gyakorló vadászíjászok a megyéből. Mint elmondta, soha nem küldött még el senkit, aki „meg kívánt fertőződni a vadászíjászattal”. Ezen kívül preparátori munkájának köszönhetően sok puskás vadász is megfordul nála. Gyönyörűen kikészített, íjjal elejtett trófeái – bár csupán közvetett módon –, de sokat elmondanak a vadászíjászatban rejlő lehetőségekről.
Nagy Barna nem egy nemzetközi vadászíjász találkozón vett már részt. A tapasztalatai azt mutatják, hogy a vadászíjászat magyarországi helyzete számos tekintetben igen jónak mondható. Természetesen még sok időnek kell eltelnie, és még jónéhány embert kell a vadászíjászat mellé állítani, hogy az Egyesült Államokban jelenleg is érvényes vadászíjász kedvezmények akár töredékei is meghonosodjanak hazánkban. Mint azt hangsúlyozta, az első lépést azonban minden, a vadászíjászatért felelősséget érző embernek meg kell tennie mielőbb annak érdekében, hogy szélesedjen a támogatók tábora. Elég lehet akár annyi is, hogy a húrfeszítő a társaságában példamutató magatartásával kivívja társai megbecsülését.
A vadászíjászat jövőjét tekintve mindkét vadász optimista. Mint mondták, a folyamatosan növekvő létszám, a pozitív társadalmi megítélés előrevetít egy olyan jövőképet, amelyben azok a vadászok is kezükbe veszik a vadászíjat, akik hosszú éveken át csak lőfegyverrel vadásztak. Ezzel ugyanis egy újfajta kihívást teremthetnek maguknak. Forrás: Szabó Zsolt Vadászíjászat

– – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – –

2010. 08. 03. Szerkesztőségi helyesbítés:
Tisztelt “Lazado” posztoló!
Jogi lépéssel fenyegető reklamációs levélre a cikk eredeti címét “A vadász élvezetből, íjjal lövi le az állatokat” az eredetire változtattuk, és a csatolt fotóját a cikk tartalmától elkülönítve alább helyeztük.