Posted on

Előzzük meg az állatok szenvedését!

Az Orpheus Állatvédő Egyesület óva inti a családokat, hogy a Húsvéti Ünnepekre nyulat, kutyát vagy más élő állatot ajándékozzanak. A hobbi célú állatok megvásárlása, örökbefogadása előtt jól meg kell gondolni, hogy a jövendőbeli gazda képes-e az állattartásra, van-e megfelelő tartási hely és elég idő, jut-e pénz állateledelre, állatorvosra és az állattartás kapcsán felmerülő egyéb költségre – közölte az egyesület.
Az ünnepek utáni szürke hétköznapokban a háziállat /a szükséges állandó gondoskodás, a költségek, az időhiány miatt/ a legtöbb esetben unott teherré válik. Nem ritka, hogy a megunt állatokat élve utcára-kukába dobják, vagy egyszerűen lehúzzák a WC-n. Gyakori, hogy az elhanyagolt háziállat elpusztul. Az állatok érezni, szenvedni képes élőlények, tartásuk felelősséggel jár, kitétele, kínzása bűncselekmény, amiért akár börtönbüntetés is kapható – olvasható a közleményükben.
Az egyesület azt javasolja, húsvétra ajándékozzunk inkább édességet, plüssfigurát, ajándékutalványt vagy saját készítésű tárgyakat.
A Fővárosi Állat-és Növénykert is a felelős állattartásra hívja fel a figyelmet, mivel idén sem fogadja az ajándék nyulakat – áll április 3-i közleményükben. A nyulak mellett kiscsibék és kiskacsák is gyakran szerepelnek a húsvétkor vásárolt „szezonális házikedvencek” között. Ez azonban állatvédelmi szempontból még tragikusabb, mint a nyúltartás, hiszen itt néhány napos fiókákról van szó, amelyek a kifejlett állatokhoz képest még kevésbé ellenállóak. Ez egyébként nem csupán a témával kapcsolatos személyes vélekedés kérdése, hanem az állatvédelmi törvény minden állattartóra vonatkozó előírása is egyben.
A városligeti intézmény azt javasolja, senki ne vásároljon élő állatot, ha nem tudja vállalni, hogy hosszú távon is gondoskodik róla. Aki mégsem akar kimaradni a nyulas élményből, azok számára a húsvéti ünnepek alatt húsvéti nyuszisimogatót szerveznek az állatkertben. Forrás: Ujbudaportal.hu

Posted on

Óvd a nyulat, csibét, állatvásárlási tanácsok húsvét előtt

Sajnos, sokan úgy gondolják, jó ajándék lehet húsvétra egy kiscsibe, kacsa vagy nyuszi. Az esetek nagy százalékában azonban felelőtlenül vásárolják meg őket. A magukról gondoskodni nem tudó kis állatok végül az utcára, mezőre kerülnek, ha egyáltalán túlélik az ünnepeket. Az Elveszett Állatok Alapítvány tanácsai húsvét előtt.
Húsvét közeledtével állatkereskedésekben, az út szélén, aluljárókban, piacokon, zsúfolt dobozokból is árusítják a kisállatokat. (A tenyésztőkkel ellentétben sok állatszaporító idő előtt, néhány hetes korukban szakítja el az anyaállattól kölykeit.)
Csak akkor tudjuk ezt megakadályozni, ha senki sem vásárol felelőtlenül. Ha ugyanis nincs rájuk kereslet, akkor erre a célra nem fognak állatokat szaporítani. Fontos, hogy bármely állat örökbefogadását vagy vásárlását alapos gondolkodás és tervezés előzze meg, mert tartásuk komoly felelősséggel jár!
A kisgyerekek gyakran pár nap elteltével új játékot találnak, nem gondozzák tovább az ajándékba kapott állatokat. A szülők feladata is megtanítani nekik, hogy érző lényekről van szó, amelyeket például nem szabad kitenni sok stressznek. Ezért, ha egy állat tartásával járó felelősséget valaki nem tudja vállalni, válassza az állatkerti sétát, és ajándékozzon inkább csokoládényuszit vagy plüssállatot!
Amit a nyuszikról tudni kell
A nyuszik fajtától függően a 6 kg-ot is elérhetik. Átlag 6 évig, de akár 12 évig is élnek, életfeltételeikről és ennek költségeiről ennyi ideig nekünk kell gondoskodnunk. Figyelembe kell venni, hogy tudunk-e elegendő helyet biztosítani az állat számára a kényelmes élethez. A törpenyulak számára minimum 100 x 50 cm-es (ára kb. 10 000 Ft), az óriásnyuszik számára minimum 120 x 140 cm-es (ára kb. 20 000 Ft) ketrec szükséges. A nyúl alaptermészetében a nyugalmat szereti; társaságra van szüksége – másik nyúllal vagy emberrel. Napi szinten gondoskodni kell róla: élelemre és friss vízre van szüksége, foglalkozni kell vele. Állatorvossal egyeztetni kell az adható élelemről, a zöldségekről – a fogkoptatás miatt széna mindig legyen előtte. Ápolni kell a szőrét; naponta kitisztítani a helyét, az almot cserélni minimum hetente, bár tartása így is szaggal jár. Számítani kell rá, hogy piszkot csinál, a bútorokat rágcsálja, a stressz miatt éjjel zajonghatnak. Napi mozgáslehetőséget kell biztosítani neki; az oltások és az állatorvosi vizsgálatok szintén költséggel járnak; elutazás esetén biztosítani kell az ellátását.
Amit a csibékről, kiskacsákról tudni kell
Alig néhány naposan, zárt táplálási rendszerből kerülnek a piacokra. A speciális és számukra megfelelő tápokat, infralámpás melegen tartásukat figyelmen kívül hagyva, stresszhelyzetnek kitéve viszik őket haza, ahol az újabb stressz és agyonszeretgetés az állatok kínok közötti pusztulását okozhatja. Kiscsibék és kiskacsák gyermekeknek való ajándékozását semmilyen körülmények között nem javasolják a szakemberek! Forrás: Elveszett Állatok Alapítvány

Posted on

Brutális pünkösdi szokások

A jellegzetes pünkösdi szokások egyike ma is a pünkösdi király választása. A megtisztelő, mindössze egy évig érvényes címet azonban sokszor brutális, és kegyetlen játékok árán lehetett elérni. Kakasütés és gúnárnyak-szakítás volt a férfias feladat…
Még mielőtt az állatvédők és a szelíd lelkületűek felháborodnának, megemlítjük, hogy ez a véres játék már a régmúlté.
A rövid életű pünkösdi királysággal járó hatalom megszerzésének szokása egészen a 17. század végéig nyúlik vissza. A korabeli falusi társadalmakban különböző kisebb-nagyobb előnyökhöz juttatta viselőjét, s a többiek feletti bizonyos hatalom gyakorlása is beletartozhatott. A férfias viadal során lovas ügyességi versenyeket is rendeztek, mely a kereszténység előtti pogány korra vezethető vissza. A kakasütés, lúdnyakszakítás szokása kissé kegyetlen módon bizonyította a fiatal legények hősies ügyességét.
A kakasütés szokásának menete helyenként változó volt, és nem is mindig a pünkösdi királyság próbáinak egyike volt. A brassói Hétfaluban húsvét harmadik napján az iskolás gyermekek a község játékra alkalmas helyén bizonyos távolságra egymástól két cöveket vernek a földbe. Az egyikhez egy hizlalt kakast, a másikhoz egy hizlalt tyúkot kötnek. A fiúk a kakas, a leányok a tyúk irányába helyezkednek el. A feladat az, hogy a cövekhez kötött kakast a fiúk agyonlőjék (kakaslövés), a tyúkot pedig a leányok agyonüssék. A fiúk a halálos ítéletet nyíllal, a leányok egy bottal hajtják végre. Közben egy sajátságos éneket énekelnek, amelyben a kakas szomorú sorsát kakasénekben panaszolja el.
Brassó megyében néhol nem a kakasokra, hanem egy táblára rajzolt kakas ábrájára lőttek nyíllal. Aki a tábla közepére festett fekete pontot eltalálja, az a győztes. A két állatot a versenylövés után megölik, elkészítik és elfogyasztják.
Baranyában húshagyókedden a legények a kocsma udvarán cövekhez egy kakast kötnek. A kakastól mintegy húsz lépésnyire bekötik a legények szemét, kezükbe csépet adnak. A cél az, hogy bekötött szemmel a kakashoz találjanak, és azt cséppel agyonüssék (kakascséplés). A szatmári Felsőbányán lakodalom alkalmával a vőlegény feladata volt, hogy a násznép jelenlétében, bekötött szemmel egy cövekhez kötött kakast agyonüssön egy doronggal. Miskolcon, Borsod és Gömör megye némely falvában a kakast szintén lakodalomban ölték meg. A kakasra „bírósági” végzéssel mondják ki a halálos ítéletet, és karddal vagy késsel lemetszik a fejét (kakasnyakazás). Kolozsvár környékén aratáskor egy kakast a gabonaföldön beásnak a földbe, csak a fejét nem temetik be. Egy legénynek a kakas fejét kaszával egyetlen suhintással le kell metszenie. Ha ez nem sikerül, az emberek megrettennek, a legényt egész éven át vörös kakasnak nevezik, és úgy vélik, hogy az aratás a következő évben rosszul sikerül. A kakasütés ismeretes a szlovák, cseh, lengyel, német, osztrák és más nép hagyományából ismert.
A gúnárnyakszakítás ügyességet, erőpróbát igénylő vetélkedő, amely elsősorban a mészárosok hagyományainak körébe tartozik. Meghatározott alkalommal (húshagyókedd, a mesterré válás napja) a mészároslegények az utca fölé két egymással szemben álló ház között kötelet húznak, amelynek a közepére fejjel lefelé egy ludat függesztenek. A legények lovon futtatnak el a kötél alatt. A cél az, hogy elkapják és kitekerjék a lúd nyakát. Akinek ez sikerül, az a győztes; egy évig főlegényi tisztet tölt be, és a mesterségbeliek között különös kiváltságokat élvez. A gunárnyakszakítás az európai néphagyományban széles körben, számos formában ismeretes. A magyar néphagyományban idegen eredetű és csak a Felföldön és Erdélyben ismeretes .
Az tény, hogy az ügyességi próbatételek „királyi” nyertese egy évig minden lakodalomba, mulatságra, ünnepségre hivatalos volt, minden kocsmában ingyen ihatott, mert, amit elfogyasztott azt a község fizette ki később. Általában ő lett a legények vezetője is az adott évben. Ajánlott irodalom: Ujváry Zoltán: Az átadás-átvétel és a funkció kérdései egy népszokásban (Műveltség és Hagyomány, 1961).

Posted on

A nyúlszezon árnyoldalai

Inkább ne ajándékozzunk élő állatot! Húsvétkor egy csapásra megnő a felelőtlen kisállat-vásárlások ideje. A legnagyobb divatja ilyenkor természetesen a nyusziknak van, akiknek a gyerekek ideig-óráig örülnek, de pár hét múlva már csak nyűgnek és gondnak tekinti őket az egész család.
Húsvétkor egy csapásra megnő a felelőtlen kisállat-vásárlások ideje. A legnagyobb divatja ilyenkor természetesen a nyusziknak van, akiknek a gyerekek ideig-óráig örülnek, de pár hét múlva már csak nyűgnek és gondnak tekinti őket az egész család. Állatot vásárolni azonban nagy felelősség. Ezért inkább szőrme nyuszit vegyünk gyerekünknek, az élő állat helyett.
– Jajj, de aranyos kis nyuszi! – kiált fel a kisgyermek, amikor meglátja a kisnyulat. De sajnos ez a lelkesedés csak időleges.
A kisnyúl napok alatt veszít érdekességből, s miután megunta gyermekünk a kis jószág egyszerűen kikerül az utcára, ahol a biztos halál vár rá. Igaz sok esetben kezeink között is. Sokan csak az ünnep hevében, játékszernek vásárolnak egy hosszúfülű szőrmegombócot.
Pedig előbb meg kellene fontolni, mit is vállalnak! Táplálás: A táplálására nagy figyelmet kell fordítani, mert mint tudjuk a nyúl kifejezetten növényevő. Nem szereti a csokit, nem eszi meg azt, amit mi. Szüksége van szálastakarmányra és vízre. Csemegeként kedveskedhetünk naponta sárgarépával, káposztával és persze kapjon kedvencünk nyúltápot is.