Posted on

A marhán kívűl minden állati termék drágább lett

Az előző hónapok dinamikáját követve februárban az agrártermékek termelőiár-szintje 4,5 százalékkal csökkent az egy évvel korábbi időszakhoz képest. Az élő állatoké és az állati termékek ára 13,1 százalékkal nőtt tavaly februárhoz mérten, az állati termékek közül egyedül a vágómarha ára csökkent az előző évhez képest, a tojás ára közel 40 százalékkal emelkedett.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a gabonafélék ára az egy évvel ezelőtti 100 százalékos emelkedést követően 2012 második hónapjában 13,5 százalékkal alacsonyabb volt 2011 azonos hónapjához képest. Ez azonban nem azt jelenti, hogy előző hónaphoz képest csökkent volna a gabona ára, csak azt, hogy az ilyenkor szokásos szezonális emelkedés az előző évinél kisebb mértékű volt.
Az ipari növények termelői ára 0,5 százalékkal emelkedett, ezen belül az olajnövényeké 1,3 százalékkal csökkent 2011 februárjához képest. A burgonya termelői ára februárban jelentős mértékben, 58,5 százalékkal, a zöldségeké 10,2 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A gyümölcsök árindexe februárban 1,3 százalékkal mérséklődött.
A vágóállatok termelői ára – 2010 májusától 2011 decemberéig tartó folyamatos növekedést követően – 2012 első két hónapjában csökkent. Azonban még így is 13,3 százalékkal magasabb volt a 2011. februári szinthez képest. A 2011. évi jelentős árnövekedést a vágómarha árának változása döntően befolyásolta. 2012-ben a törökországi export leállásának következtében a vágómarha ára az év második hónapjában a 2010. decemberi szintre esett vissza.
A vágósertés ára tavaly dinamikusan növekedett, 2012 első két hónapjában tartani tudta az árát, így az előző év azonos időszakához képest átlagosan 25,4 százalékkal magasabb árat kaptak érte a termelők. A vágóbaromfi ára az elmúlt hónapokban stagnált, de az elmúlt év februárjához képest így is 7,1 százalékkal növekedett.
Februárban az állati termékek ára 12,7, ezen belül a tejé 9,2, a tojásé 39,2 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál. Ez utóbbi jelentős emelkedés összefüggésbe hozható a tyúktartásra vonatkozó szigorúbb szabályozás életbe léptetésével. Január-februárban a mezőgazdasági termelői árak 1,2 százalékkal csökkentek. Az élő állatok és állati termékek árának 14,0 százalékos emelkedését a növényi termékek 7,6 százalékos árcsökkenése kompenzálta. Forrás: Privátbankár.hu

Posted on

Az élet hús nélkül – A vegetarianizmus

A vegetarianizmus a nevéből eredően az a táplálkozási gyakorlat, amely minden állat húsát, valamint mindenféle állati alapanyagot elvet az étrendből. De a vegetarianizmus nemcsak táplálkozási gyakorlat, hanem egy kiterjedt eszmerendszer vagy világnézet, amit meg kell érteni, és el kell fogadni. Dobja félre gumós zápfogát és ismerje meg a vegetáriánusok világát.
A vegetarianizmus a modern társadalmakban a reform- vagy natúrtáplálkozási irányzatok egyike, így követői rendszerint nagy hangsúlyt fektetnek az egészség tudatos megőrzésére. Emellett a hústermelés ökológiai költségessége, illetve a nagyipari előállításhoz társuló jelentős környezetterhelés és környezetszennyezés következtében kapcsolatban áll a környezetvédelemmel; az állatok életminőségének, leölésének és tárgyként való kezelésének etikai aggályai miatt pedig szorosan összefonódik az állatvédelemmel és az állatjogi mozgalommal is. Léteznek azonban olyan követői, akik pusztán egészségügyi szempontok, vallási tilalmak, illetve nem állatvédelmi eredetű idegenkedés okán mellőzik a húsfogyasztást.
Kialakulása – A vegetarianizmus első feljegyzései az ókori Indiából és az ókori görög civilizációkból származnak. A táplálkozási gyakorlat mindkét előfordulása szorosan kötődött az állatok irányában tanúsított erőszakmentességhez. Fő pártfogói a vallási csoportok, illetve a filozófusok voltak. Miután a késő ókori Római Birodalomban elterjedt a kereszténység, a vegetarianizmus csaknem teljesen eltűnt Európából. A középkori Európában aszketikus okokból számos szerzetesrend korlátozta vagy tiltotta tagjainak a húsfogyasztást, a halevéssel azonban nem hagytak fel. A reneszánszkori Európában újból feltűnt a vegetarianizmus, de szélesebb körben csak a 19. és a 20. század során terjedt el.
Az első modern kori Vegetáriánus Társaság 1847-ben, Angliában alakult meg, a Magyarországi Vegetárius Egyesület (később Magyar Vegetárius Egyesület) pedig 1883-ban kezdte meg működését.
Irányzatok – Több különféle irányzat létezik, melyeket – az eredeti jelentéssel ellentétben – a növényi ételek mellett fogyasztott egyéb állati eredetű élelmiszerek alapján különböztetünk meg. Ebben az esetben a szempont nem az állati eredetű élelmiszerek egészségre gyakorolt hatása, hanem a vegetáriánus eszmeiség. Az egyéb állati eredetű élelmiszerek rendszerint nem kapcsolódnak közvetlenül az állat leöléséhez.
Ovo-lakto-vegetarianizmus – A növényi élelmiszerek mellett tojást (latinul ovum), illetve különféle állatok tejét (latinul lac) és/vagy az abból készült tejtermékeket is fogyasztó személyek táplálkozási formája.
Ovo-vegetarianizmus – A növényi ételek mellett tojást is fogyasztó személyek táplálkozási módja.
Lakto-vegetarianizmus – A növényi ételek mellett különféle állatok tejét és/vagy az abból készült tejtermékeket is fogyasztó személyek táplálkozási szokása.
Veganizmus – A veganizmus gyakorlója a vegán, aki tisztán növényi ételeket fogyaszt, vagyis minden állati eredetű élelmiszert mellőz a táplálkozásából.
A vegetáriánus étrendnek tehát sok fajtája létezik, de lényege mindegyiknek az, hogy követőik a táplálkozásukból száműzik a húst, vagy az állati eredetű termékeket. Mindkét típusú táplálkozásnak megvan az előnye és a hátránya is, sokan azonban anélkül választják ezt az étrendet, hogy tisztában lennének a hús megvonásával járó következményekkel.
– Aki táplálkozásából teljesen, vagy részben száműzi a hús fogyasztását, annak tudnia kell, hogy a szervezet a számára fontos, húsban található anyagokat, mint például a fehérje, a vas vagy egyéb ásványi anyagok, nem kapja meg, így hiánybetegségek alakulhatnak ki. Természetesen ez nem azt jelent, hogy a vegetarianizmus egészségtelen, hanem azt, hogy aki ezt a fajta életmódot választja, annak ügyelnie kell arra, hogy étrendje – a lehetőségekhez képest – változatos legyen – mondja Dr. Demeter Pál, a Budai Egészségközpont gasztroenterológus szakorvosa.
Vegetarianizmus – tudatos táplálkozás – Aki csak növényi eredetű táplálékot fogyaszt, csökkentheti a krónikus megbetegedések, mint például a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint, szív-, és érrendszeri megbetegedések kockázatát, emellett nagy mennyiségű rostot, vitamint és ásványi anyagot juttat a szervezetébe. Kialakulhat azonban fehérje- vagy vashiányos állapot, valamint a szükséges vitaminbevétel hiánya miatt vérszegénység is. Éppen ezért nagyon fontos, hogy bárhogy táplálkozunk, mindig ügyeljünk arra, hogy szervezetünk megkapja a működéséhez szükséges tápanyagokat. Az állati eredetű táplálékok nagy része szerencsére helyettesíthető. A hüvelyesek és a szója gyakori fogyasztásával például kivédhető a fehérjehiányos állapot, tojás helyett pedig használhatunk kukorica- és burgonyakeményítőt, vagy a bioboltokban kapható tojásport. Az állati eredetű zsiradék helyettesíthető növényi eredetű olajokkal, pálmaolajjal, de sajtok, vitaminkészítmények és leveskockák is készülnek kizárólag növényi eredetű táplálékot fogyasztók számára.
– A fentiek betartása lehetővé teszi, hogy a vegetáriánus életmódnak csak az előnyös oldalát tapasztaljuk meg. Növésben lévő gyermekeknél és kismamáknál például különösen fontos, hogy a szükséges fehérjét és ásványi anyagokat megkapják. Az ő esetükben fokozottan kell ügyelni a változatos vegetáriánus táplálkozásra – figyelmeztet a szakorvos. Forrás: Mixonline.hu

Posted on

Több száz kiló állati tetem rohad Pécs határában

melegben rothadó, bűzölgő állati tetemeket kell elszállíttatnia rendszeresen az önkormányzatnak Pécs határából.
Az illegális hulladéklerakók nemcsak kimustrált televíziót, kanapét visznek az erdőszélre, vannak területek, ahol időről időre bűzt árasztó maradványok, állati hulladék jelenik meg. Az egyik pécsi városszéli területen már csak az segítene, ha éjszaka valaki figyelné az erdő menti környéket, erre azonban a lakóknak nincs kapacitásuk, pedig csak innen 500 kilónyi állati maradványt kellett elszállíttatniuk a közelmúltban. A hatóság nappal intézkedik, akkor pedig már csak a halom bőr, hús rohad a helyszínen – hangzott el az MR1- Kossuth Rádió műsorában.
Az ilyen jellegű szemét elszállítása ráadásul mindig az adott önkormányzat büdzséjét terheli, így kisebb falvakban a környéken megjelenő tetemek elszállítása komoly gondot jelenthet. A pellérdi bicikliút mentén például biciklisek nemrégiben 350 kilónyi baromfimaradványt is találtak. Az utolsó környékbeli dögkút, a pécsudvardi egyébként 2009-ben szűnt meg, azóta már új, az uniós szabványoknak megfelelő telepek dolgoznak, de sokan mégsem hozzák ide a dögöket, pedig itt szakszerűen .semmisítenék meg azokat. Forrás: Hírszerző.hu

Posted on

Dioxinmentes a magyar sertéshús

A Sertésszövetség arra kéri a magyar hatóságokat, hogy az importot is olyan szigorúan ellenőrizzék, mint a magyar termelőket, és az élő állat és hús importőrök – kereskedők, vágóhidak, feldolgozók, kis- és nagykereskedelmi láncok, hipermarketek – által behozott húsok esetén követelje meg azt is, hogy igazolják az áruk dioxin-mentességét.
A Magyar Sertéstartók Szövetsége (MSSZ) közleményében azt állítja: a magyar sertéstartók nyugati társaikkal ellentétben nem kényszerülnek rá, hogy a takarmányaikhoz bármilyen károsító adalékot keverjenek, mivel GMO-mentes, jó minőségű magyar gabonával dolgoznak, amitől a sertéshús biztonságos.
A Magyar Sertéstartók Szövetsége szerint a német húsokat érintő újabb dioxinbotrány kísértetiesen hasonlít a 2008-as ír, a 2006-os holland, valamint az azt megelőző belga dioxinbotrányra. Ezek alapján világos, hogy az import eredetű húsok friss fogyasztása vagy feldolgozása is kockázatot jelent a hazai fogyasztók egészségére – mutatnak rá.

Posted on

A magyar mangalica betör az amerikai piacra

A Magyarországon őshonos mangalica előtt fényes jövő áll Amerikában- írja a The New York Times. Az amerikai lap szerint egyre több állattenyésztő foglalkozik mangalicával, annak ellenére, hogy a tartása jóval nagyobb költségeket rejt magában, mint a megszokott és kedvelt sertéseké. Az állat kitűnő zsírjáról ismert a tengerentúl, és mi sem mutatja jobban, hogy egyre nagyobb a piaca, mint az, hogy több neves étterem is felvette az étlapjára. A cikkben megszólaló szakértők szerint, habár a mai napig a mangalica csak igen kis részét tudhatja magáénak a piacból, de profitot is képes termelni.
Egy kint élő magyar tenyésztő szerint nem túl igényes az állat: szereti szabadon bebarangolni a területét. Egy másik honi tenyésztő arra hívta fel a figyelmet, hogy a mangalicákat sosem etetik növekedési hormonnal, antibiotikumokkal, és géntechnológiával módosított takarmánnyal, így nem véletlen, hogy egyre népszerűbb lesz, a húsa és a zsírja.
A legnagyobb mangalicatelepen kétezer jószágot tartanak Amerikában. A telep vezetője szerint az utóbbi pár hónapban már profitot hoztak az állatok, amelybe eddig több mint 120 millió forintnak megfelelő összeget fektetett. A hivatalos adatok szerint az államokban hetente kétmillió sertést dolgoznak fel, jelenleg nagyjából ötven mangalica van köztük írja a Dívány.hu