Posted on

Állati gladiátorok próbakutyája

Nagyon komoly kínokat állhatott ki Dante kutya, akin harci ebek tanulták ki a gyilkolás mesterségét. A cafatokra tépett, eszméletlen állatot egy menhely elé hajították ki.

– Az illegális kutyaviadalok szervezői, hogy a leendő ­állati gla­diátorokból profi gyilkoló­gépeket neveljenek, próbakutyákkal gyakorlatoztatják őket – magyarázta Pajor Andrea, Canispro Alapítvány elnöke. – A kiképzéshez kevésbé agresszív pitbullokat szereznek. Ezeket kikötik, mielőtt ráeresztenék a vérszomjas ebeket. Ha túlélik, újra használják, ha nem, a szemétdombra dobják a tetemet.
Dante szívós eb lehet, teste tele van harapott sebekkel. Sokkos, lázas, kiszáradt állapotban került a Canispro Alapítvány gondozásába.
– A mi hősünk nagyon akar élni: napról napra gyógyul, és közben a lelki rehabilitációját is megkezdték a Cerberos Állatvédő Egyesület kiképzői – mondta Andrea. Forrás: Blikk.hu

Posted on

Lelőtték a rendőrök a támadó harci kutyákat

Maklárra hívták a járőröket, mert két harci kutya megtámadott egy házőrzőt. Aztán a rendőröket is.
Iszonyatos nyüszítést hallottak a szomszédok, majd meglátták, hogy a szomszéd német juhász kutyáját marcangolja két amerikai staffordshire terrier. Az esetről egy maklári olvasónk értesítette portálunkat, tudatva azt is: a támadó kutyák miatt a helyiek már többször panaszkodtak, illetve bejelentést is tettek a jegyzőnél.
Soltész Bálint, a megyei rendőr-főkapitányság sajtószóvivője megerősítette a hírt: mondván csütörtökön este nyolc óra után egy maklári nő tett bejelentést a segélyhívóra, miszerint családi házuk udvarán két harci kutya megtámadta a sajátjukat és nem mernek kimenni.
– A helyszínre kivonultak az egri járőrök és átvizsgálták az udvart, ahol megtalálták a két kutyát. Ekkor az egyik kutya rárontott a rendőrre, majd a másik is, így a járőr szolgálati fegyverével mindkét állatot lelőtte. A parancsnoki kivizsgálás szerint a járőr jogszerűen, szükségesen és szabályosan járt el – közölte a szóvivő.
A rendőrség a történtekről tájékoztatta a település jegyzőjét is.
– Korábban kaptak már felszólítást az önkormányzattól a támadó kutyák gazdái azért, mert az ebek kóboroltak a faluban – tájékoztatta portálunkat Nagyné Kassai Magdolna jegyző. Hozzáttette, a hatályos szabályozás szerint az állattartó köteles úgy gondoskodni az állatairól, hogy azok ne szökhessenek el. Kóborló állatok nem járhatnak szabadon a település utcáin, azokat begyűjtik. A csütörtök esti kutyatámadás után szabálysértési eljárás indul majd a staffordshire-keverék ebek gazdái ellen.

A kiszabható szabálysértési bírság maximuma 30 ezer forint. A jegyző “nem akar pálcát törni a gazdák felett”, hiszen az állatok oltási könyvéből látszik, gondoskodtak az ebekről, rendszeresen állatorvoshoz vitték őket. Ugyanakkor gondolni sem mer rá, hogy mi lett volna, ha faluban kóborolva a támadó kutyák nem egy másik állatra, hanem esetleg egy iskolás gyerekre támadtak volna.
– Mint minden faluban, Makláron is vannak kutyatartók, akik nem tudnak maradéktalanul eleget tenni az ebtartásra vonatkozó szabályoknak – mondta az eset kapcsán Havasi László polgármester, aki maga is a kutyatámadás helyszínére sietett csütörtökön éjszaka. A faluvezető elmondta: a lelőtt kutyák gazdáinak háza a támadás helyszínétől messze, a település másik végében található, s úgy fogalmazott: “szerencse a szerencsétlenségben”, hogy nem gyerekek estek áldozatul. Forrás RTL Klub, Heol.hu Kék hírek.

Posted on

Több német juhász támad emberre mint pitbull?

Magyarország – Statisztikai adatok szerint a harci kutyák kevesebb alkalommal támadnak emberre, mint a családi kedvencek – hangzott el a Magyar Rádióban.
A kutyatámadások statisztikáiból kiderül, míg a félelmetes harci kutyák csak egy-két százalékban felelősek a támadásokért, addig a fegyelmezettnek tartott német juhász listavezető az emberre támadó ebek között. A harci kutyaként elhíresült fajták lényegesen kevesebbszer támadnak emberre, mint a családi kedvencnek tartott fajtársaik – mondta Joó István kutyakiképző, a Cerberos Kutyaiskola vezetője az MR1-Kossuth Rádió reggeli műsorában. Ennek oka, hogy a gladiátor- és viadalkutyáknak, amelyekkel harcoltatnak, van egy közös tulajdonságuk: soha nem támadnak emberre, akkor ugyanis gazdáik nem tudnák szétválasztani őket a ringben.
A kutyaiskola vezetője szerint minden támadás abból fakad, hogy az állat gazdája nem megfelelőképpen tartja kutyáját vagy nincs meg a megfelelő képzettsége az állattal való foglalkozáshoz. Ezt a véleményt a genetikus-szakértő is megerősíti. Nagy Zsolt szerint a statisztika is egyértelműsíti, hogy nem a fajta, hanem a tartás és az egyes fajtákon belüli agresszív egyedek felelősek a balesetekért. Az utóbbi tényezőt azonban, úgy tűnik, könnyebb kiküszöbölni. Az agresszív egyedeket egy jó tenyésztő is hamar felismeri és kiemeli az állományból, azaz nem szaporítja tovább.
Hazánkban körülbelül kétmillió kutyát tartanak és bár a bejelentett harapásokról pontos információ nincs, évente körülbelül 5000 kutyaharapást regisztrálnak, ami átlagosan napi 13 sérülést jelent. A kutyatámadásoknak az elmúlt tíz évben 25 halálos áldozata volt hazánkban. Statisztikailag kimutatható, hogy a kutyatámadások elszenvedői leginkább a 6 év alatti kisgyermekek és a legtöbb tragikus kimenetelű támadást is ők szenvedik el. Forrás: Civishír.hu

Posted on

Viadalra kényszerítette kutyáit a férfi

Állatkínzás gyanújával indított eljárást egy férfi ellen a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei rendőrség. A férfi vélhetően viadalra kényszerítette kutyáit.
A gyanúsítottnak hét harci kutya jellegű állata van, azt feltételezik, hogy kutyaviadalokra hordta őket. Az állatok mindegyike sérült volt és több sebből véreztek. A férfit a város külső részén lévő telkén találták meg őket.
A kutyákat gazdájuk láncon tartotta, és mindegyik nagyon rossz, elhanyagolt állapotban volt. A hét eb között kölykök is vannak. Fajtájukat szakértők segítségével állapítják meg, a pitbullok tartására ugyanis szigorú előírások vonatkoznak, míg a rájuk kísértetiesen hasonlító staffordshire terrierekre nem.
A szerencsétlen sorsú kutyákat az eljárás végén valószínűleg rehabilitációs központba viszik.

Posted on

Emberre is támadhat a kutya

Vigyázzunk, veszélyes lehet a kutya és az ember barátsága! Kutya és ember barátsága: ősi kapcsolat. Az emberek azonban hajlamosak elfeledkezni arról, hogy milyen törékeny is ez az egyezség: mi etetjük őket, ők nem marcangolnak szét minket. Az Egyesült Államokban azonban egyre több végzetes kutyatámadás történik, ami azt bizonyítja, helytelenül, szinte már emberként kezeljük kedvenceinket.
A kutyák megbecsült tagjai a családnak, vagy éppen ők maguk alkotják a családot. A négylábú kedvencek olyannyira részévé váltak az amerikai mindennapoknak, hogy az ott élők könnyen figyelmen kívül hagyják – a kutyák mégiscsak állatok. Szájukban bizony éles fogak bújnak meg, és az ösztöneik is megvannak, hogy használják őket, ha a helyzet úgy kívánja. Ha pedig gazdátlanná válnak, és nem kapnak rendszeresen enni, gyorsan hasonlóvá válnak őseikhez, a farkasokhoz. Hordákba verődnek, hogy vadászni tudjanak, és megvédjék egymást. Házi kedvencnek tűnhetnek, de ragadozóként viselkednek.
Az AP hírügynökség szerint ez téveszthette meg azt a nyugdíjas férfit és nőt, akik egy elvadult falkának estek áldozatul. A házaspárt halálra marcangolták a négylábúak. A közelmúltban történt eset híre bejárta a világot. Az elvadult kutyák először az esti sétára induló Sherry Schwederrel végeztek, majd halálra marták a nyomába eredő férjét, Lothar Schwedert is. A hatóságok a támadásban részt vevő kutyák közül több mint egy tucatnyit elaltattak.
A kutyaharapások száma azonban így is nagyon alacsony, ha figyelembe vesszük, hogy kutya és ember milyen közelségben él egymással – emelte ki a Pennsylvania Egyetem kutatója, akinek az állatok és a társadalom közötti kapcsolat a szakterülete. “Őszintén szólva diadalnak számít, hogy a kutyák nem harapnak meg minket gyakrabban – vélekedett James Serpell. – Mindegyik kutya harap, ha sikerül őket felheccelni. Ha fájdalmaik vannak, megvédik magukat. Mindannyian képesek megvillantani ragadozó ösztöneiket, különösen ha nagyon-nagyon éhesek”.
Az ivartalanítás bizonyos helyzetekben segíthet néhány kutyán, például kevésbé lesznek támadók társaikkal szemben, de a ragadozóösztön terén ez nem hoz nagy változást. A támadások hátterében számos ok húzódhat: az étel – vagy egy játék – feletti birtoklási vágy, a genetikai örökségből vagy a rossz nevelésből adódó agresszió, a támadó ösztön átirányítása egy másik kutyáról a közbeavatkozó emberre, a terület idegenektől való megvédése. “Csak azért, mert a kutyák élelemforrásként tekintenek ránk, nem jelenti azt, hogy tiszteletet is éreznek irántunk” – fűzte hozzá Wayne Hunthausen, az állatok viselkedését kutató állatorvosi szövetség korábbi elnöke.
Előbújik a vadászösztön: A Schwederék közelében élő egyik szomszéd a közelmúltban történt tragédia ellenére sem hiszi el, hogy az a kutyafalka végzett a párral, amelyet ő rendszeresen etet. Szakértők szerint sok kutya valóban “elvan” azokkal, akik etetik őket, de ha egy idegen belép a területükre vagy csak bámulja őket, az már más ügy. Egy kutyatámadásokat elemző csoport vezetője ugyanakkor azon sem lepődött volna meg, ha a falka a szomszédot is megtámadja.
A kutyákat több ezer éve háziasították, az állatok a farkasok leszármazottai. Bizonyos tekintetben teljesen eltávolodtak távoli őseiktől – például szeretnek az emberek közelében lenni -, de vannak olyan dolgok, amelyekben meglepően nagy a hasonlóság közöttük. Az erős ragadozóösztön kulcsfontosságú volt a vadonban, és minél erősebb ennek az ösztönnek a túlélésben játszott szerepe, annál nehezebben tűnik el – jegyezte meg Wayne Hunthausen.
Egyes fajoknál a tenyésztés során háttérbe szorult, bizonyos kutyáknál azonban éppen a vadászösztön érhető tetten, amikor üldözőbe veszik a kocogókat, a bicikliseket vagy éppen az autókat. “Minél gyorsabban mozog valami, annál nagyobb eséllyel bújik elő a ragadozóösztön a kutyákból” – tette hozzá a szakember, aki jó tanácsokkal is szolgált az idegen kutyákkal találkozó gyerekek számára: ilyen esetekben mozdulatlanul kell állni, nem szabad szemkontaktust teremteni, csoportos támadás esetén pedig érdemes megpróbálni felmászni valahová, például egy fára.
És hogy a kutyák mennyire farkasok? A szibériai husky vagy az alaszkai malamut genetikailag sokkal közelebb állnak a ragadozókhoz, mint a csivavák vagy a pudlik. A házi kedvencek azonban leginkább a kölyök farkasokra hasonlítanak, nem pedig a felnőtt példányokra. A farkaskölykökhöz hasonlóan a kutyák is sokat harapnak, és egy vezértől függenek – mutatott rá a Texasi Egyetem szakértője. Egy dologban azonban a kutyák nagy eltérést mutatnak a vadon élő őseiktől. Ez pedig az, hogy az emberek az étellel motiválni tudják őket a parancsok végrehajtására, a farkasok azonban – noha okosak – nem értik ezt az összefüggést.
Ha az emberek nagy tömegben szélnek eresztenék a kutyákat, néhányuk bizonyára hordákba verődne, és úgy jutna élelemhez. Leszármazottaik leginkább az Ausztráliában élő dingókhoz hasonlítanának. Legtöbbjük azonban elpusztulna, ha nem lennének körülöttük emberek. Egyszerűen nem lennének képesek alkalmazkodni az új, “gazdátlan” körülményekhez – állítják szakemberek.
Az Egyesült Államokban idén eddig több mint húsz ember lelte halálát kutyatámadásban. Összehasonlításképpen: ennél csupán alig valamivel többen haltak meg villámcsapás következtében. Nem ritka, hogy a négylábúak az emberek ellen használják fogaikat, évente mintegy 4,5 millió amerikai szenved el kutyaharapást. Közülük kilencezren – a felük gyerek – szorulnak orvosi ellátásra – számolt be a amerikai betegségellenőrzési- és megelőzési központ (CDC). 2006-ban 31 ezer áldozaton kellett rekonstrukciós műtétet végrehajtani.

Posted on

Kutyatámadások: ki a hibás?

Sajnos egyre többet hallani veszélyes kutyákról vagy kutyatámadásokról, amelyek emberek ellen irányulnak. Vajon mi váltja ki ezeket a támadásokat, hogyan lehet megelőzni őket, vagy ha már elkerülhetetlenek, tompítani az esetleges következményeit?
Egy kutya jellemét alapvetően két körülmény határozza meg: egyrészt az, hogy milyen genetikai hátteret örökölt a szüleitől, másrészt pedig az, hogy milyen módon bántak vele (nevelték, törődtek vele, tanították) a gazdái. Egy stabil idegrendszerű kutya is “bekattanhat”, ha nem törődnek vele, egész nap rövid pórázra kötve kell élnie ingerszegény környezetben, vagy épp ellenkezőleg, ha bántják, heccelik, állandóan zaklatják. A történet fordítottja is igaz: egy ingerlékeny, támadó kedvű vagy ideggyenge kutya is “normálissá” válhat megfelelő kezekben.
A tiltás ellenére még mindig előfordulnak kutyaviadalok, ahol “harci kutyákat” eresztenek egymásra nem is kis pénznyeremények céljából. És ha a kutya már nem nyer vagy kiöregedett a versenyből, egyszerűen megszabadulnak tőle. Anno a pitbullnak és keverékeinek tartását, tenyésztését betiltották, de lényegében kiskapu maradt az, hogy a pitbull pontos fajtaleírása nem történt meg, ami kibúvót jelentett egyesek számára.
A harci kutyák alapból ember és gyerek mellett nagyon is biztonságosan viselkednek, hiszen fájdalomtűrésük jobb, egy esetleges farok- vagy fülhúzásért nem kapnak olyan hamar oda. Tehát normálisan nevelve, családi házőrzőnek kitűnőek, de nagy erejük rossz gazda kezében veszélyessé teheti őket, még akkor is, ha a gazdának még a ringben is be kell tudnia avatkozni a küzdelembe. Jó lenne, ha bizonyos fajták külön engedéllyel, vizsga után lennének tarthatók, ugyanúgy, mint a fegyver, hiszen egy harci kutya adott esetben veszélyes fegyverré válhat. Adott esetben fontolóra lehetne venni a leendő gazda előzetes pszichológiai vizsgálatát is.
A támadások lélektana: A kutyatámadások áldozatai sokszor gyerekek vagy idős emberek. A gyerekek magas (sikító) hangja, illetve sírása kiválthatja az agressziót, az idős embereknél pedig az, ha védekezés közben (például bottal) hadonásznak, ami az amúgy is pattanásig feszült kutyát még jobban ingerelheti.
Ha támadás ér bennünket, fontos, hogy soha ne fordítsunk hátat a kutyának, ha lehet, tartsuk meg a kellő távolságot, és semmi esetre se kezdjünk el futni, mert a kutya gyorsabb nálunk. Ne hadonásszunk se a kezünkkel, se bottal, ne kiabáljunk, hanem szépen, nyugodt, csendes hangon próbáljuk meg lehiggasztani a kutyát (“jó kutya, semmi baj”… stb.)
Ha a támadás akkor következik be, amikor saját kutyánkat sétáltatjuk, akkor az általában mindig a kedvencünk a célpont. Ilyenkor a kisebb kutyát vegyük fel és rejtsük el, mert például egy kistermetű Yorki gerincét könnyen eltörheti egy nagyobb testű kutya. Ha a kedvencünk nagyobb méretű (pláne ha hosszabb szőrű is), akkor nagyobb az esélye a küzdelemben, de azért ha lehet, kerüljük el, akadályozzuk meg az ádáz viaskodást.
A támadó kutya póráz, szájkosár és természetesen gazda nélkül jelenik meg. Ha nem sikerül elejét venni a támadásnak, akkor engedjük el pórázról a saját kutyánkat, hogy az ne gátolja a védekezésben, és semmi esetre se avatkozzunk be puszta kézzel a verekedő kutyák küzdelmébe, mert mi magunk is megsérülhetünk. Ha van a közelben egy vödör víz, az hatásos szokott lenni: egyszerűen csak le kell önteni vagy slaggal lelocsolni őket. Amennyiben ez a megoldás nem járható, akkor nem árt, ha gázsprayt hordunk magunknál ilyen esetekre.
Ha bekövetkezik a legrosszabb, és mind minket, mind a kutyánkat megharapta a támadó kutya, akkor a következőt kell tenni. Ha sikerül a kutya gazdáját megtalálni, akkor mindenképpen el kell kérni tőle a kutya hitelesített, sorszámozott oltási könyvét, és megnézni benne, hogy mikor volt utoljára beoltva veszettség ellen. Az oltás 365 napig, azaz 1 évig érvényes. Figyelem! Ha az oltási könyv nem sorszámozott (2010. január 1-től minden kutya könyvét sorszámozottra kell lecserélnie a kezelő állatorvosnak), vagy ha a beírás nem hiteles, nincs lepecsételve vagy aláírva, akkor a könyv sem hiteles, és nem lehet elfogadni. Ha megvan az oltás, akkor megnyugodhatunk, de ha a kutyának nincs meg a gazdája vagy az oltási könyv nem érvényes, akkor mindenképpen el kell menni a körzeti orvoshoz, aki eldönti, hogy beadatja-e nekünk a tetanusz, illetve a veszettség elleni oltást.
Ha a kutyánk sérült meg, akkor minél előbb keressük fel állatorvosunkat, aki ellátja az ebet, majd kérjünk tőle számlát, amelyet a támadó kutya gazdájának bemutatva jogosan követelhetjük tőle (sűrű bocsánatkérése mellett) az állatorvosi költségek rendezését. (MTI)