Posted on

A világ legritkább halát sikerült tenyészteni Bécsben

Egyetlen éjszaka alatt megduplázódott a világ legritkább halfajának populációja: öt helyett tizenkét Allodontichthys polylepis úszkál a bécsi Haus des Meeres akváriumában. A tenyésztési siker egy második esélyt jelenthet a fogasponty-alakúak rendjébe tartozó faj számára.
Ugyan nem a világ legszebb vagy legkülönlegesebb hala, biológiai szempontból mégis óriási jelentősége van az elevenszülő Allodontichtyhys polylepisnek, amelynek kicsinyei az anya testében növekednek és ez idő alatt a placentára hasonlító szövet látje el őket táplálékkal.
A fogasponty-alakúak rendjébe és Goodeidae-k családjába tartozó halfaj Mexikó szívében, a Mesa Centralon volt őshonos, amíg a 1980-as évek végén örökre el nem tűnt természetes élőhelyéről. Ebben valószínűleg a klímaváltozás miatt váratlanul és túl hosszan tartó száraz időszak játszott fő szerepet, noha a halak túlélését a környezetszennyezés és az élőhelyük zsugorodása is erősen veszélyeztette.
A ma már csak fogságban megtalálható Allodontichthys polylepis – hétköznapi nevén Finescale splitfin – annak köszönheti túlélését, hogy a Haus des Meeres alelnöke, Dr. Alfred Radda 1987-ben magával hozott néhány példányt Nyugat-Mexikóból, majd tenyésztésre továbbadta azokat barátjának. Ezt követően véletlen balesetek és szerencsétlenségek szegélyezték a megmaradt állomány útját, mígnem 2011 októberében az utolsó nyolc hal visszakerült a Haus des Meeresbe, amely addigra csatlakozott a 2009 májusában Dániában életre hívott Goodeid Working Grouphoz.
A szervezet célja, hogy nemzetközi szinten összehangolja a világ legritkább halfajának tenyésztését célzó erőfeszítéseket, és ezzel biztosítsa a faj fennmaradását és későbbi visszatelepítését természetes élőhelyére.
A Haus des Meeres mostani tenyésztési szenzációja mögött rengeteg erőfeszítés és sok kétségbeeséssel teli pillanat bújik meg – különösen igaz ez arra, amikor egy rejtélyes betegség miatt három elpusztult a féltve őrzött nyolc halból. Most azonban egyetlen éjszaka alatt hét életerős fiatal uszonyossal bővült az állomány, amivel több mint megduplázódott a világ Allodontichthys polylepis-populációja. Ráadásul egy másik nősténynél is szaporulat várható.
Mivel a féltve őrzött halak speciális karanténban vannak, a nagyközönségnek a rokonsággal kell beérnie, aminek a képviselői – mint például a guppi – szép számmal láthatók a Haus des Meeres akváriumaiban.

Posted on

Csodálatos állatvilág HQ képek

Egy olyan világban, amelyben a kardszárnyú és a palackorrú delfinek jól megkülönböztethető kulturális csoportokat hoznak létre, ahol a varjak eszközt használnak, a csimpánzok erkölcsi megfontolásra képesek, az elefántok empátiát éreznek, és még a szalamandrák és a pókok is mutatnak bizonyos személyiségjegyeket, ott nehéz azt érvekkel alátámasztani, hogy az emberi faj biológiailag bármilyen módon egyedülálló lenne. ( Michael Brooks)

Posted on

Agyhalott halak az óceánokban?

Az egyre növekvő emberi szén-dioxid kibocsátás jelentős hatással lehet a tengeri halak agyára és központi idegrendszerére, komolyan veszélyeztetve ezzel az állatok túlélési esélyeit – figyelmeztetnek kutatók.
A szakemberek előrejelzései szerint az óceáni szén-dioxid koncentráció olyan mértéket ölthet az évszázad végére, amely befolyásolhatja a halak hallását, szaglását, mozgását és ezáltal a ragadozók elől való menekülési képességét.
Az ausztrál Kutatási Tanács (ARC) Korallzátony Tanulmányozással foglalkozó Kiválósági Központja több éven át tanulmányozta a megemelkedett oldott szén-dioxid tartalmú környezetben élő bébi korallhalak viselkedését. “A halak központi idegrendszere jelentősen sérült, amely valószínűleg csökkenti a túlélési esélyeiket” – ismertette az eredményeket a kutatásban részt vevő Phillip Munday.
A Nature Climate Change című folyóiratban közölt tanulmány a kutatók állítása szerint a világon elsőként szolgáltat bizonyítékot arra, hogy a tengervíz megemelkedett szén-dioxid szintje romboló hatással van a halak egyik fő agyi receptorára.
Ez az elváltozás a halak viselkedési és érzékelési képességeire is hatással van. “A megemelkedett szén-dioxidszint közvetlenül befolyásolhatja a halak ingerületátvivő funkcióit, ezzel közvetlen és eddig ismeretlen fenyegetést jelentve a tengeri élővilág számára” – idézte a szakembert a Dawn című pakisztáni internetes oldal.
Első lépésként a kutatók azt vizsgálták, hogy miként viselkednek a szén-dioxidban gazdag vízben élő bohóchalak és kis barna korallszirti halak kicsinyei a ragadozók jelenlétében. Az eredmények szerint a ragadozókra csak kis hatással volt a megemelkedett szén-dioxid koncentráció, míg a bébi halak idegrendszere sokkal súlyosabban károsodott.
“A korai kutatásunk szerint a bébi halak szaglása jelentősen sérült a megemelkedett szén-dioxid szint miatt. Ez azt jelenti, hogy nehezebben találták meg a biztonságot jelentő zátonyokat, vagy késve érzékelték a ragadozók fenyegető szagát” – mondta a szakember. Forrás: Ötvenentúl.hu

Posted on

Idén is állatkínzó módon árulták a halakat a boltokban

Hiába fogadkoznak a nagy áruházláncok képviselői, hiába érkezik mindig ugyanaz a válasz az illetékes hatóságtól: Magarországon hosszú évek óta állatkínzással felérő körülmények között töltik áletük utolsó napjait a karácsonyi asztalra kerülő hlak. A hvg.hu évről-évre nyomon követi a halak tartásának körülményeit a nagyobb bevásárló központokban, így a napokban budapesti Tesco, Auchan és CBA üzletek halárusait kerestük fel, vásárlóként.
Az Auchannál kígyózó sorokban várták a vásárlók, hogy a hőn áhított hal végre a zacskójukba kerüljön – olykor fél-holtan is, mert a halfejre mért ütés ellenére még fickándozhattak a zacskóban. Arra a kérdésünkre, hogy élve is hazavihetjük-e a halat, az volt az eladó válasza, ha úgy kérjük, igen – holott ez már tilos lenne a jogszabályok alapján. Mindeközben a háttérben éppen töltötték fel a 300 literes medencét pontyokkal, de hogy minek nem volt világos, mert már akkor is tele volt. Egy kisebb medencéből emelték át az utánpótlást, de sokszor a halakon kívül egyéb műanyag kellék is előkerült a piszkos, már-már saras vízből.

Az így kialakult látvány még a deszkán ugrándozó halnál is megrendítőbb volt: egymás hegyén-hátán összepréselve „úszkáltak” a karácsonyi vacsora főszereplői. Ha valaki egy kilósnál nagyobb pontyot akart venni, az is megoldható volt, csak az nem a medencéből került a zacskóba, hanem az eladók lábainál heverő ládából, ahová egyszerűen beledobáltak pár testesebb példányt, melyek a vásárlók szeme láttára vívták haláltusájukat.
Deszkához vágják, hogy kimúljon – A Tesco-ban külön sátorral készültek a nagy rohamra. De piszkos, büdös, zavaros, habos, a medence 1/3-ig töltött víz fogadta a vásárlót, hogy kiválassza a már alig élő halak közül a neki kívánatosat. Élve viszont már nem lehetett haza vinni a halat, mert a zacskóba csak azután kerülhetett,, hogy egy deszkához vágták a hal fejét, amitől a halárus elmondása szerint csakúgy „kimúlik”. Láttunk kisebb, nagyobb, négyzet alakú, műanyag vagy éppen üveg medencét. A CBA műanyag hordót használt az áruház elé kitelepült sátorban, amiről ugyanaz mondható el, mint az előző kettőről, igaz élve itt sem kaphattuk meg a pontyot.
Az állatvédők szélmalomharc szerűen próbálják minden évben újra és újra felhívni a vásárlók, az üzletvezetők és a hatóságok figyelmét is az embertelen állapotokra. Szilágyi István a Fehérkereszt Állatvédő Liga kurátora a hvg.hu-nak elmondta, hogy idén részletes tanulmányban elemzik az elmúlt évek tapasztalatait, olykor rejtett kamerás halvásárlásokra hivatkozva, amelyből azt a következtetést vonták le, hogy nincs a különböző hipermarketekben kidolgozott üzletpolitika arra vonatkozóan, hogy mekkora méretű akváriumban, maximálisan mennyi élő hal tartható.
Holott a gazdasági haszonállatokra vonatkozóan külön jogszabály (32/1999. III.31. FVM) tartalmazza, hogy medencénként 1000 literben maximum 200 kilogramm hal, érzékeny halfajok esetén 100 kilogramm tartható. Az oxigénhiány tüneteit mutató halakat el kell távolítani egy megfelelő oxigén-ellátású medencébe vagy haladéktalanul le kell ölni. Az állatvédők tapasztalatai szerint maguk az alkalmazottak sem tudták az üzlet belső szabályait arra nézve, hogy milyen állapotban (élve vagy leölve) lehet a vásárlónak eladni. A jogszabály szerint az étkezési célra szánt halakat levágásuk előtt minden esetben kábítani kell, ami jelenthet fejtetőre mért ütést vagy elektromos sokkot.
Az éves hal mennyiség 75%-át ilyenkor Karácsony táján adják el a hipermarketek, még úgy is, hogy sok vásárló a halak tartási körülményei miatt választja a fagyasztott megoldást. A napokban ezért közleményt adott ki Fehérkereszt Állatvédő Liga és az Orpheus Állatvédő Egyesület is, hogy ezzel felhívják a figyelmet a halak tartására és a tudatos vásárlásra. Ne a „karácsonykor mindent el lehet adni elv érvényesüljön, amikor is még a tömött akváriumok zavaros vizeiben erőtlenül döglődő pontyot is, amit akár élve is bezacskóznak a szakszerűtlen, állatkínzó eladók” – írták, de intelmeiket alig fogadta meg valaki.
Nosztalgikus ponty a kádban – “Magyarországon évtizedes hagyománya van az élő hal árusításnak, amire igényt tartanak a vásárlók, hiszen karácsonykor a fürdőkádban úszkáló halak nosztalgiát ébresztenek” – az Auchan áruházlánc szóvivője Guillemot Katalin, aki szerint “globális vállalati politikájuk a törvények betartása, ami a halas pultra is vonatkozik, ezért állandóan ellenőrzik a feltételeket, és figyelmet fordítanak a kollegák szakszerű felkészítésére” – a mi tapasztalataink mások voltak.
A Tesco részéről Szabó Anita kommunikációs munkatárs azt mondta, hogy bár minden esetben követik az élő halak árusításával kapcsolatos rendeletet, “nem tudják garantálni, hogy az áruházlánc 22 000 dolgozója egytől egyig 100 %-ban kövesse az előírásokat”. Ha azonban mulasztásról hírt kapnak, “kivizsgálják, és intézkednek”. Arra a kérdésünkre, hogy miért nem javítanak a körülményeken Szabó Anita csak azt válaszolta, hogy “igyekeznek a törvényeknek megfelelően eljárni”.
A CBA szóvivője Fodor Attila azt mondta, hogy “természetesen a CBA vállalati filozófiája a törvények szigorú betartása, azonban ilyenkor karácsony táján sokkal nagyobb a vásárlói igény, hiszen ebben a két hétben annyi halat adnak el, amennyit egész évben, ezért lehet olykor nagyobb a halak mennyisége a medencékben”. Arra a kérdésre, hogy miért nem használnak ilyenkor több medencét, Fodor Attila nem reagált.
A hatóság is ugyanazt mondja – Megkerestük a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóságát is a témában, mivel ők hivatottak ellenőrizni a rendelet betartatását. A hatósági ellenőrzések gyakoriságát kockázatbecsléssel határozzák meg – tudtuk meg az igazgatóságtól. Arra a kérdésünkre, hogy mit tesznek azért hogy a halak tartási körülményei javuljanak azt válaszolták, hogy az előre tervezett ellenőrzéseket egészítik ki a már hagyományosnak mondható, az ünnepek előtti nagyobb élelmiszer kínálathoz és nagyobb vásárlói forgalomhoz igazodó kiemelt élelmiszerlánc ellenőrzéseket.
“Ezek a hatósági ellenőrzési akciók – a kiemelt termékeket tekintve – minden esetben igazodnak az ünnepi hagyományokhoz, nevezetesen a karácsonyt megelőzően nagyobb hangsúlyt fektetnek a szakemberek az élő hal forgalmazására is. A hatósági ellenőrzések fokozása viszont nem jelenthet folyamatos hatósági jelenlétet, felügyeletet, pedig a tapasztalatok megkívánnák. Az élő hal forgalmazásának ellenőrzése során szakembereink az élelmiszerhigiéniai szempontok mellett természetesen az állatvédelmi feltételek meglétét is ellenőrzik, ahogy az említett FVM rendelet betartását is” – írta az MGSZH.
Ugyanakkor addig, “amíg a magyar fogyasztók különösen karácsony előtt élő halat keresnek az üzletekben a kereskedők igyekezni fognak ezt az igényt kielégíteni” – bár ez, mint láttuk, jogszabály ellenes. Az MGSZH viszont úgy látja, “a hatóságnak nem lehet számottevő befolyása a fogyasztói szokások alakulására”, ebben szerintük “a média bizonyára jobb eredményt képes elérni”.
“Magyarországon történelmi hagyománya van az élő hal vásárlásnak, bár ez sokszor furcsa a külföldi áruház-tulajdonosoknak, és néha hosszas magyarázkodás után sikerül meggyőznie őket a magyar menedzsmentnek, hogy ez itt így szokás” – mondta Szabó Antia a TESCO-tól. De nem csak ebben számítunk unicumnak, hanem abban is, hogy Magyarország alkotta meg utolsóként a közép-kelet európai országok közül az állatvédelmi törvényt, amely ugyanúgy vonatkozik az étkezi célra szánt halakra is. A karácsonyi halmustránk azt mutatta, egyelőre még ezt sem sikerül betarta(t)ni. Forrás: Hírszerző.hu

Posted on

Karácsonyi halrémálom

Tömött sorokkal, kapkodó, tolongó tömeggel fogadják a hipermarketek a karácsonyi ünnepekre készülő lakosságot. A bevásárlások idején egy polcfeltöltő szavaival élve „mindent el lehet adni” az embereknek. A tömött akváriumok zavaros vizeiben nem ritka az erőtlenül döglődő ponty, amit ha kihalásznak a vízből még élve bezacskóznak a szakszerűtlen eladók. Az Orpheus Állatvédő Egyesület az élő halak kereskedelme kapcsán keresett és szinte mindenhol talált visszásságokat – állítja a szervezet.
Az állatvédelmi szempontból korrekt kereskedelmi egység eladója a tudatos vásárló által az akváriumban kiválasztott élő halat zsigerelés és csomagolás előtt szakszerűen, elektromos sokkolóval vagy ütőfával kell leölnie. Csomagolni a nagyboltokban a szabályok értelmében már elpusztított állapotban lehetne – közölték az állatvédők.
Az Orpheus Állatvédő Egyesülethez a nagybevásárlások idején rendszeresen érkeznek lakossági panaszok a halosztályokon tapasztalható rossz állapotok miatt:
„Ma egy fárasztó munkanap után sokkot kaptam egy hipermarket pénztáránál, ahol is a mögöttem lévő vásárló egy zacskóba zárt, levegőért tátogó 3-4 kg-os halat dobott a gumiszalagra. A pénztáros viccesen reagálta le az esetet, pedig szerintem komoly állatkínzás így hagyni szegény párát megfulladni…”
“Szomorúan láttam, hogy egy kb. 200X80X80cm-es medencében 60-80 db nagyméretű, 25-30 cm-es hal található. Az akvárium alján sok az elpusztult példány. A halak nagyon rossz állapotban vannak. Többjük vérzik. Abszolút semmi helyük nincs.”
“Undorító, amit ma láttam az élőhal osztályon: az árusító akváriumban tucatszámnyi elpusztult hal között, szinte víz nélkül fickándozó halak látványa fogadott…”
Az áruval vagy egy–egy üzlet minőségével elégedetlen vásárló a vásárlók könyvébe bejegyezheti a tapasztalt körülményeket, illetve a felügyelő szervekhez is lehet jelenteni az esetleges visszásságokat – hívják fel a figyelmet az állatvédők. Forrás: Hír6.hu

Videóriport: A magyarok eszik a legkevesebb halat az európai unióban. Míg egy átlag európai évente 22 kg halat eszek, addig egy átlagos magyar 4 kg-t, és annak is a felét karácsony környékén. Több állatvédő szervezet egyébként támadja a karácsony előtt halat áruló üzleteket, mert szerintük nagyon rossz körülmények között tartják a halakat.

Posted on

Magyarország Európa egyik vezető állateledel-gyártója, minőség-ellenőrzés nélkül

Magyarország Európa egyik vezető állateledel-gyártója és exportőre, a kutya- és macskafalatok gyártása a magyar élelmiszer-feldolgozás egyik siker-melléküzemága, gyakorlatilag azonban minőség-ellenőrzés nélkül – írja a szombati Népszabadság hétvégi mellékletében.
A szárított állateledel-gyártást, minőséget és kínálatot bemutató összeállításban felhívják a figyelmet arra, hogy míg a minőség-ellenőrzés némelyik európai országban az állatvédelmi hatóság feladata, Magyarországon ilyen hatóság nincs. A jogszabályok pedig meglehetősen engedékenyek: lehetővé teszik például, hogy harmadosztályú húsipari hulladékból gyártsanak eledelt a hobbiállatok számára.
A lapnak nyilatkozó állatorvos szerint az utóbbi 20-30 évben, a száraztápok forgalmának felfutásával párhuzamosan látványosan megnőtt a daganatos betegségben szenvedő kutyák, macskák aránya.
Magyarországon a kedvtelésből tartott állatok 60 százaléka kutya és macska, 20 százaléka madár, míg a maradék 20 százalékot a kistestű emlősök, hüllők, kétéltűek és halak teszik ki. Kutyából 2009-ben 1 millió 234 ezret oltottak, a kóbor kutyák számát pedig 200 ezerre becsülik. A hazai macskapopuláció becslések szerint negyedével-ötödével haladhatja meg a kutyákét, ami közel kétmillió macskát jelent. Az éves állateledel-fogyasztás pedig mintegy 160 ezer tonnára tehető – derül ki az összeállításból. Forrás: Szegedma.hu