Posted on

A világ legritkább halát sikerült tenyészteni Bécsben

Egyetlen éjszaka alatt megduplázódott a világ legritkább halfajának populációja: öt helyett tizenkét Allodontichthys polylepis úszkál a bécsi Haus des Meeres akváriumában. A tenyésztési siker egy második esélyt jelenthet a fogasponty-alakúak rendjébe tartozó faj számára.
Ugyan nem a világ legszebb vagy legkülönlegesebb hala, biológiai szempontból mégis óriási jelentősége van az elevenszülő Allodontichtyhys polylepisnek, amelynek kicsinyei az anya testében növekednek és ez idő alatt a placentára hasonlító szövet látje el őket táplálékkal.
A fogasponty-alakúak rendjébe és Goodeidae-k családjába tartozó halfaj Mexikó szívében, a Mesa Centralon volt őshonos, amíg a 1980-as évek végén örökre el nem tűnt természetes élőhelyéről. Ebben valószínűleg a klímaváltozás miatt váratlanul és túl hosszan tartó száraz időszak játszott fő szerepet, noha a halak túlélését a környezetszennyezés és az élőhelyük zsugorodása is erősen veszélyeztette.
A ma már csak fogságban megtalálható Allodontichthys polylepis – hétköznapi nevén Finescale splitfin – annak köszönheti túlélését, hogy a Haus des Meeres alelnöke, Dr. Alfred Radda 1987-ben magával hozott néhány példányt Nyugat-Mexikóból, majd tenyésztésre továbbadta azokat barátjának. Ezt követően véletlen balesetek és szerencsétlenségek szegélyezték a megmaradt állomány útját, mígnem 2011 októberében az utolsó nyolc hal visszakerült a Haus des Meeresbe, amely addigra csatlakozott a 2009 májusában Dániában életre hívott Goodeid Working Grouphoz.
A szervezet célja, hogy nemzetközi szinten összehangolja a világ legritkább halfajának tenyésztését célzó erőfeszítéseket, és ezzel biztosítsa a faj fennmaradását és későbbi visszatelepítését természetes élőhelyére.
A Haus des Meeres mostani tenyésztési szenzációja mögött rengeteg erőfeszítés és sok kétségbeeséssel teli pillanat bújik meg – különösen igaz ez arra, amikor egy rejtélyes betegség miatt három elpusztult a féltve őrzött nyolc halból. Most azonban egyetlen éjszaka alatt hét életerős fiatal uszonyossal bővült az állomány, amivel több mint megduplázódott a világ Allodontichthys polylepis-populációja. Ráadásul egy másik nősténynél is szaporulat várható.
Mivel a féltve őrzött halak speciális karanténban vannak, a nagyközönségnek a rokonsággal kell beérnie, aminek a képviselői – mint például a guppi – szép számmal láthatók a Haus des Meeres akváriumaiban.

Posted on

12 méteres hal került a horogra

Nagyon kevesen büszkélkedhetnek ilyen fogással. Tizenkét méter hosszú halat fogott az Arab-tengerben néhány pakisztáni halász kedden. A küzdelem az állattal nem lehetett nagy, mert a cápa már eleve döglött volt, amikor a halászok rátaláltak. A helyiek körében viszont így is óriási sikere volt a hatalmas méretei miatt. A rekordnak számító kapást daru segítségével emelték partra, és 520 dollárnak megfelelő összegért árverezték el. Forrás: stop.hu

Posted on

Indiában termesztenek magyar pontyot

A húsa finom és egészséges. Álltalában karácsonykor kerül az asztalra. Az akvakultúra, a pontygenetika és az édesvízi haltenyésztési programok területét érintő megállapodást írt alá február 2-án Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár és Prabeer Kumar Basu, az Indiai Köztársaság Mezőgazdasági Minisztériumának államtitkára Indiában, a Magyar-Indiai Mezőgazdasági Munkacsoport ülésén – közölte a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) hétfőn. A Vidékfejlesztési Minisztérium tájékoztatása szerint a magyarországi génbankok és tenyésztési ismeretek felhasználásával a magyar pontyfajták indiai tenyésztése kiváló eredményeket hozhat. Az együttműködési megállapodások gyakorlati megvalósításáról a Halászati és Öntözési Kutatóintézet és az indiai Édesvízi Akvakultúra Központi Intézete gondoskodik. A magyar és az indiai államtitkár tárgyalt a cukorcirok technológiákkal és a burgonyatermesztéssel kapcsolatos tudományos munka támogatásáról is. A programokban a Pannon Egyetem, Agrártudományi Központja és a Mezőgazdasági Gépesítési Intézet működik közre az indiai társintézetekkel. Megállapodás jött létre a Budapesti Corvinus Egyetem, kertészettudományi kar és az Indiai Nemzeti Kertészeti Kutató Intézet között a növényélettan, a molekuláris biológia, a genetika és az alkalmazott kertészettudományok területén. A találkozón növényvirológia és az agrárgazdaságban fontos növényfajok genetikai kutatásáról szóló új projektek kidolgozásáról, valamint kertészeti tudományos képzési programok bővítéséről is tárgyaltak – közölte a Vidékfejlesztési Minisztérium. Egy újabb megállapodás alapján a magyar Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet valamint az indiai Nemzeti Tejkutató és Állati Gén Erőforrás Intézet is együttműködik az állati génmegőrzés, valamint a tejelő szarvasmarha tenyésztés korszerűsítésében. Forrás: veddamagyart.hu

Posted on

Karácsonyi halrémálom

Tömött sorokkal, kapkodó, tolongó tömeggel fogadják a hipermarketek a karácsonyi ünnepekre készülő lakosságot. A bevásárlások idején egy polcfeltöltő szavaival élve „mindent el lehet adni” az embereknek. A tömött akváriumok zavaros vizeiben nem ritka az erőtlenül döglődő ponty, amit ha kihalásznak a vízből még élve bezacskóznak a szakszerűtlen eladók. Az Orpheus Állatvédő Egyesület az élő halak kereskedelme kapcsán keresett és szinte mindenhol talált visszásságokat – állítja a szervezet.
Az állatvédelmi szempontból korrekt kereskedelmi egység eladója a tudatos vásárló által az akváriumban kiválasztott élő halat zsigerelés és csomagolás előtt szakszerűen, elektromos sokkolóval vagy ütőfával kell leölnie. Csomagolni a nagyboltokban a szabályok értelmében már elpusztított állapotban lehetne – közölték az állatvédők.
Az Orpheus Állatvédő Egyesülethez a nagybevásárlások idején rendszeresen érkeznek lakossági panaszok a halosztályokon tapasztalható rossz állapotok miatt:
„Ma egy fárasztó munkanap után sokkot kaptam egy hipermarket pénztáránál, ahol is a mögöttem lévő vásárló egy zacskóba zárt, levegőért tátogó 3-4 kg-os halat dobott a gumiszalagra. A pénztáros viccesen reagálta le az esetet, pedig szerintem komoly állatkínzás így hagyni szegény párát megfulladni…”
“Szomorúan láttam, hogy egy kb. 200X80X80cm-es medencében 60-80 db nagyméretű, 25-30 cm-es hal található. Az akvárium alján sok az elpusztult példány. A halak nagyon rossz állapotban vannak. Többjük vérzik. Abszolút semmi helyük nincs.”
“Undorító, amit ma láttam az élőhal osztályon: az árusító akváriumban tucatszámnyi elpusztult hal között, szinte víz nélkül fickándozó halak látványa fogadott…”
Az áruval vagy egy–egy üzlet minőségével elégedetlen vásárló a vásárlók könyvébe bejegyezheti a tapasztalt körülményeket, illetve a felügyelő szervekhez is lehet jelenteni az esetleges visszásságokat – hívják fel a figyelmet az állatvédők. Forrás: Hír6.hu

Videóriport: A magyarok eszik a legkevesebb halat az európai unióban. Míg egy átlag európai évente 22 kg halat eszek, addig egy átlagos magyar 4 kg-t, és annak is a felét karácsony környékén. Több állatvédő szervezet egyébként támadja a karácsony előtt halat áruló üzleteket, mert szerintük nagyon rossz körülmények között tartják a halakat.

Posted on

Ön megenné barátait?

Helmut F. Kaplan szerint le kell szoknia az embernek arról, hogy kizsákmányolja felebarátait: az állatokat. De tudunk úgy élni, hogy a légynek sem ártunk? – teszi fel a kérdést a Spiegel az osztrák állatvédővel folytatott interjújában.

6 kecske, 8 tehén, 25 nyúl, 33 disznó, 390 hal, 720 csirke. Ennyi állatot fogyaszt el egy európai ember átlagosan egész életében. Helmut F. Kaplan 11 éves korában eldöntötte, nem hajlandó erre. Most 58 éves a salzburgi születésű állatbarát, aki az állatok kizsákmányolása ellen vette fel a harcot. A vegán férfi nem csupán a húsmentes étkezést népszerűsíti, hanem a tojás és a tejtermékek fogyasztását is ellenzi. A vegetáriánus életmód a szemlélete szerint csupán egy átmeneti állapot lehet, a végcél, hogy véget vessen mindenki annak a holokausztnak, ami tányéron nap, mint nap végbemegy. Egy vegán társadalomban az emberek végre nem az állatokon élősködnek, nyiltakozta a Spiegel e heti kiadásában.
Az elmélete szerint az állatokat ugyanazok a jogok illetik, mint az embereket, ennek alapja pedig az a tudományos alapvetés, miszerint ők is ugyanúgy éreznek, mint a homo sapiens. Nem különböztethető meg a fájdalom bőrszín és nem alapján, ugyanígy fajok szerint sem szabadna különbséget tenni. Kaplan azt mondja, hogy az állatoknak ugyanolyan igényük van az autonomitásra, mint az embereknek. A biogazdálkodások pedig nem sokkal jobbak, mint az állatfeldolgozó-üzemek, hisz csupán ideig-óráig biztosítanak az állatoknak “boldog életet”, a vágóhídra az elégedett jószágok sem önszántukból mennek.
Kaplan missziója, hogy minél kevesebb szenvedés legyen e Földön, ám ennek érdekében az embereknek le kellene mondaniuk önző szokásaikról. Az állatjogok harcosa weboldalán részletesen kifejti, miért nem indokolt az állatok kínzása: legyen az a táplálkozásunk, vagy más kényelmi szokásunk érdekében. Szerinte az emberkísérleteket azért tiltották be, mert az egyén érdeke a közérdek felett áll. Ugyanez azonban egyelőre nem igaz az állatokra, sőt épp fordítva van: az állatok egyéni érdekeit azért nem veszik figyelembe a gyógyszerek és kozmetikumok gyártói, mert a közérdek fontosabb. Ezt az ellenmondást szeretné feloldani Kaplan. Az állatok személyiségének fejlettsége védelmében pedig arra hivatkozik, hogy vannak olyan értelmi fogyatékos emberek, akiknek akarata és racionális képessége sokkal alacsonyabb szinten van, mint egyes állatoknak.
Kaplan több híres gondolkodót is segítségül hív elméletének alátámasztásáért. Gandhi például azt mondta: “Egy nemzet nagyságának és a morális fejlettségének mércéje az, ahogy az állataival viselkedik.” A másik példaképe Tolsztoj, aki szerint “amíg van vágóhíd a világon, addig lesz harcmező is.” Főművének címében pedig az ír író, George Bernard Shaw híres mondását idézi: “Az állatok a barátaim…és a barátaimat nem eszem meg.”
Az elmélet természetesen gyakorlatban nem olyan egyszerűen kivitelezhető, ezt ő maga is belátja. Amennyiben a légynek sem szeretnénk ártani, nem elég, ha étkezésünkben válunk erőszakmentessé. A békés együttélés érdekében még autónkból is ki kellene szállnunk, nehogy kárt tegyünk a levegőben gondtalanul repkedő élőlényekben, melyek a szélvédőnkön lelik halálukat – veti fel a Spiegel riportere. Ám a Mézengúzok című film egyik jelenete szerint nem is tetemek a rovarok a kocsi üvegén, hanem potyautasok. Forrás: HVG

Posted on

Bottal verte agyon az állatot a politikusnő

Állatvédők támadják Sarah Palin korábbi amerikai alelnökjelöltet, amiért a politikus a saját valóságshow-jában egy ütővel agyonvert egy frissen kifogott halat.
Ismét áll a bál Sarah Palin műsora körül. A volt amerikai alelnökjelölt – aki 2012-ben Barack Obama kihívója lehet – ugyanis műsorának legújabb részében saját kezűleg vert agyon egy halat egy bottal. Az egyik, állatok jogaiért harcoló szervezet szóvivője szerint a „Sarah Palin Alaszkája” című műsorban lejátszott jelenet undorító volt és tanúbizonyságot adott arról, hogy Palin mindenféle könyörületnek híján van.
– A legvisszataszítóbb dolog az volt, hogy Palin láthatóan élvezte is, hogy árthat egy állatnak – tette hozzá a szóvivő. Az állatvédők akkor akadtak csak ki igazán, amikor néhány másodperccel később Palin szintén botrányos életű lánya, Bristol a hal kivágott és még dobogó szívével, mosolyogva pózolt a kamerák előtt. Az állatvédők vádjaira Palinék nem reagáltak, de a helyi hatóságok szerint a bottal történő agyonverésben nincs semmi kifogásolni való, hiszen az kevés fájdalommal jár és bevett szokás a halászok körében.
Palin műsora egyébként rendkívül jól indult, alig egy hét alatt azonban csaknem 40 százalékkal esett a nézettsége. Ráadásul a nézők átlagéletkora 57 év, ami igencsak eltér a reklámozók célközönségétől. Szakértők szerint ha tovább folytatódik a csökkenés, akkor Palinék hamarosan lekerülhetnek a képernyőről. Forrás: BorsOnline