Posted on

Óriáspatkányok az ember szolgálatában

Mozambikban a hörcsögpatkányt rejtett aknák felderítésénél használják. Bart Weetjens, belga kutató volt az első, aki a szó szoros értelmében kiaknázta az óriáspatkányokban rejlő lehetőséget. A robbanóanyagok felismerésére betanított hörcsögpatkányok egy falat banánért teljes biztonsággal szúrják ki a föld mélyében rejtőző robbanószerkezeteket. Ráadásul a kutyákkal ellentétben a patkányok mintegy két-három kilós súlya nem aktiválja a gyutacsot, így nem repülnek cafatokra egy rossz mozdulattól.
Új technológiát is bevetettek: egy útról százméterenként vettek földmintákat és ezt a laboratóriumban az APOPO nevű holland szervezet patkányaival végigszagoltatták. Ha az állatok nem jeleztek, az utat megnyitották a lakosság előtt. Ezzel a módszerrel naponta 38 kilométer utat aknamentesítettek Mozambikban.
Az APOPO Morogoróban, Tanzániában is kiképzett patkányokat. Ez négyhetes korukban kezdődik: ekkor indul hozzászoktatásuk az emberekhez, hogy megszabadítsák őket természetes félelmüktől. Egyébként a természetben éjszakai életet élő hatalmas patkányt ugyancsak kiterjedt őshazájában, Szenegáltól és keleten Ugandától le egészen Dél-Afrikáig nem igazán kedvelik az őslakosok, mivel ugyanúgy felfal minden számukra fontos növényt, mint kisebb rokonai.
A fejlett világban viszont mindinkább keresettebb jószág lesz mint házikedvenc. A tekintélyes, kisebb macska méretű rágcsálót ugyanis kutya módra lehet nevelni, az állatok nem unják meg a monoton feladatokat sem és a YouTube-on fellelhető videók szerint még arra is be lehet őket tanítani, hogy a WC-re felmászva végezzék a dolgukat.
Az óriáspatkányok ára ugyan kissé borsos, átszámítva 20–50 ezer forint körül van, és az euró pai tenyésztőknél hónapokra előre le vannak kötve az születendő kölykök, ám mindez nem akadály. Az Egyesült Államokban ugyan betiltották a tartását, mert meggyanúsították egy lokális majomhimlőjárvány okozójaként, de az sem segített népszerűségének, hogy állítólag volt, aki fölösleges patkányait az idegen fajoktól már így is hemzsegő Floridában egyszerűen eleresztette.
Nagy vonzereje az élettartama, ugyanis ez a szokványos patkányokéval szemben 8–10 év, ami már valóságos csoda a rágcsálók között. A tartása viszont némi odafigyelést kíván, mert a meleg környezeten túl meglehetősen zsíros táplálékot kíván, amit szakértők szerint pálmaolajjal kell dúsítani, hogy megelőzhetők legyenek betegségei. Mindennek ellenére nem lennék meglepve, ha előbb-utóbb hazánkban is találkozhatunk majd velük az állatkereskedések kínálatában.
A tbc-baktériumok kimutatásában a legújabb műszercsodáknak is igazi versenytársa az afrikai rágcsáló, a termetes gambiai hörcsögpatkány, mely érzékeny orrával biztosan és pillanatok alatt kiszagolja az elébe rakott köpetmintákból, melyik a fertőzött.  Forrás Nol.hu

Posted on

A hadsereget is bevetik a száj-és körömfájás ellen

A hadsereg aktívabb részvételét sürgette a dél-koreai elnök a száj- és körömfájás elleni harchoz csütörtökön. A kór eddig nem látott mértékben jelent meg, és már több mint fél millió állatot öltek le miatta.
“Tudom, hogy a hadsereg már eddig is közreműködött az állatok levágásában, de még több együttműködést szeretnék tőlük” – mondta Li Mjung Bak dél-koreai államfő csütörtökön. Az elnök szerint a katonáknak abban is kellene segédkezniük, hogy a száj – és körömfájás továbbterjedjen az országban.
A kór már többször felbukkant Dél-Koreában, de a mostani járvány számít a legkomolyabbnak. November vége óta 60 fertőzött állatról szereztek tudomást a hatóságok, amelyek megkezdték a veszélyeztetett területen lévő párosujjú patás állatok kényszervágását. A felbukkanása óta 500 ezer állatot, főként szarvasmarhát és sertést öltek le. Az ágazat kára a szöuli becslések szerint eléri a 350 millió dollárt.
A legutóbbi nagyobb járvány idején, 2002-ben 160 ezer állatot kellett leölni. A száj-és körömfájás januárban és áprilisban is felbukkant, megpecsételve 50 ezer párosujjú patás sorsát Dél-Koreában.