Posted on

Állatok világnapja fesztivál

Győri Állatmenhely: Sok szeretettel várunk minden kedves Állatbarátot az I. Állatok Világnapja Fesztiválra október 6-án Győrben a TESCO Hipermarkethez! A cica- és kutyaszépségversenyre nevezni szeptember 30-ig lehet itt: www.menhelygyor.hu/nevezes vagy személyesen a menhelyen nyitva tartási időben. Nem csak fajtatiszta állatokat várunk, az értékelésnél megkülönböztetést nem teszünk. (Cicánál kombinált oltással, kutyánál kötelező oltásokkal lehet nevezni.)

Állatok Világnapja – Családi rendezvény: Álllatok világnapja a győri állatkertben! Október 2 -jén családok érkezését várjuk! Október 3- án pedig iskolás csoportok érkezését várjuk! Október 02. vasárnap 10-16 h. Ezen a napon az alábbi programok várják az állatkertbe látogatókat: Maki kifutó: Gyűrűsfarkú makik etetése. A makik szinte minden állatkertben a látogatók kedvencei. Julien király és csapata arra vár, hogy megetesd őket kedvenc csemegéjükkel. Simogató udvar: TapogatóZOO. Izgalmas lesz, hiszen itt mindent megtapogathatsz, ami állati! (Csontok, tollak, fogak, tojások és egyéb érdekességek). Terrárium ház: Találkozás a “nem szeretem állatokkal” Itt az alkalom, hogy közelebbről is megismerd ezeket a bájos állatokat, vedd kézbe őket!
Köszönjük a plakátot a Grafika Centrum Bt.-nek! (www.grafikacentrum.hu)

Posted on

Az ismeretlenek élelmiszerbe rejtik a patkánymérget: valaki irtja a győri kutyákat?

Pár hónapja a győr-szabadhegyi kutyamérgezéstől visszhangzott a sajtó. Sajnos máris itt az újabb botrány. Most a Tihanyi Árpád és a Szigethy Attila út környékén pusztítják az állatokat – írja a hír24.hu.
Szeptemberben Szalai Andrea megtörve számolt be arról, hogy 3 és fél éves német vizsla kutyája mérgezés áldozata lett. Akkor egy hét alatt 7 kutya és 2 macska járt így Szabadhegyen a hármas tó környékén, Andrea kedvencéhez hasonlóan ők is élelmiszerbe rejtett patkánymérget ettek. Persze ez csak feltételezés, hiszen a valódi ok azóta sem derült ki, ahogy az sem, hogy hónapokkal ezelőtt ki vagy kik végeztek a védtelen négylábúakkal. A napokban pedig újabb mérgezésről kaptunk hírt, most azonban a gazdik szerencsésebben jártak, kedvencük túlélte a mérgezést.
Időben érkezett a segítség – A nádorvárosban élő Ágiék a megszokott sétáltatás közben látták, hogy kedvencük valamit felvesz a földről, ám mire nyakon csípték hűséges barátjukat, az addigra megette a zsákmányt. A kutya alig fél óra elteltével rosszul lett, hasmenéssel és hányással azonnal állatorvoshoz vitték az ebet. A segítség időben érkezett, így a blöki túlélte a lassan már mindennapos történetet. A Tihanyi Árpád és a Szigethy Attila út környékén nagyon sok az állattartó, de egyre több azoknak a száma is, akik nem viselik el az ebeket. Illetve az utánuk maradó kutyapiszkot. Ha ugyanis lehet hinni a pletykáknak, akkor a mérgezés okai az ürülékben keresendők, melyeket a gazdik nem, vagy csak kevesen szednek össze és ez váltja ki az ellenszenvet.
A mérgezés nem megoldás – Persze a korántsem példaértékű eljárás nem biztos, hogy a legkézenfekvőbb megoldás. Arról nem is beszélve, hogy a védtelen állatok semmiről sem tehetnek. És sokszor azok a kutyások is pórul járhatnak, akik rendszeresen összeszedik ölebük után a végterméket.
A helyes út nem egyszerű, valahol mindegyik félnek igaza van, de az biztosan nem etikus cselekvés, ha az ártatlan négylábút büntetik, a zsemlébe, szalámiba vagy egyéb élelmiszerbe rejtett pusztító szerekkel. Ha pedig kiderül, hogy ki az elkövető, az akár letöltendő szabadságvesztéssel is büntethető.

Posted on

A „kutyagyárak” felszámolását sürgeti a győri állatmenhely is

A kormány döntése értelmében januártól az önkormány-zatoknak lehetőségük van arra, hogy évi hatezer forintos ebadót rójanak ki a helyi kutyatartókra, a bevételt pedig visszaforgassák a városi állatmenhely és az ebrendészeti telep működésére, fejlesztésére. A magyar kutyafajták tartóit nem terheli majd adó, mondván, a hungarikumokat meg kell őriznünk. Szintén nem kell fizetni a menhelyről elhozott, illetve az ivartalanított állatok után sem.
Az Emberek az Állatokért Alapítvány által működtetett győri állatmenhelyen 180 kutyával foglalkoznak. Adományokból tartják fenn magukat: évi költségvetésük 40%-át külföldi szervezetektől gyűjtik össze.
– Vegyes érzéseim vannak az ebadóval kapcsolatban, mert szerintem kétélű fegyver lehet – mondja Nagy Péter, az állatmenhely vezetője. – Egyrészt növekedhet a kidobott, utcára tett állatok száma, másrészt viszont elősegíti, hogy az emberek az állatmenhelyről fogadjanak magukhoz – ráadásul ivartalanított – kutyákat, hiszen ez esetben eltekintenek az adó megfizettetésétől. Ez mindenképpen elősegítheti azt a prevenciós tevékenységet, amit az állatotthonok, illetve állatmenhelyek végeznek. Úgy gondolom, hogy elsősorban azokon a területeken kellene segíteni, ahol a civil szervezetek már elkezdték az állatotthonok létesítését, és nagy erőfeszítésekkel, de ellátják azok működtetését. Ami az ebrendészeti telepeket illeti, vitathatatlan, hogy ezek az intézmények is állategészségügyi feladatokat látnak el, de Európában már sok szempontból túlhaladottak. Az állatmenhelyek sokrétűbb tevékenységet végeznek, folyamatosan a gazdátlanul hagyott állatok életkörülményeinek javításán dolgoznak, kapcsolatot tartanak fenn más települések és országok állatotthonaival, és nagy hangsúlyt fektetnek az elhelyezési állapotok korszerűsítésére.
– Szakemberek szerint nagyobb állami rálátással és kontrollal kiszűrhetők azok az úgynevezett „kutyagyártó” telepek, amelyek közül több a közelmúltban is nagy nyilvánosságot kapott. Mi erről a véleménye?
– Nem lehet nem észrevenni, hogy sajnos Magyarországon és az egész közép-kelet-európai térségben magas szinten virágzik az illegális kutyagyártás. Nagyon méltatlan körülmények között, és nagyon szakszerűtlen módon tenyésztik, gyártják a kutyákat, amiket aztán kicsempésznek szürkén, vagy teljesen fekete úton, és Nyugat-Európában magas összegeken értékesítenek. Nagyon sok embernek származik ebből illegálisan nagyon magas bevétele.
– Az ebadó sokszorosát lehetne a büntetésekből behajtani…
– Én is úgy gondolom, hogy az állatvédelemnek, amelynek a megerősítése már nagyon égető lenne, ebből kellene jelentős bevételekhez jutnia. Én megfontolás tárgyává tenném, hogy a hatóságok külön forrásokat és hatáskört kapjanak ahhoz, hogy minden lehetséges eszközzel felgöngyölítsék azokat az állatgyártó, állatszaporító telepeket, ahol illegális módon történik a tenyésztés. Ennek a bevételeiből, adójából támogassuk meg az állatjóléti intézkedéseket. Talán nem kell mondjam, hogy ezekből a „gyárakból” kikerülő, nagyon csúnya szó, de melléktermékek is, tehát az el nem adható, rosszul sikerült, testi hibás kiskutyák is általában az állatotthonokban végzik, ezért úgy hiszem, megfontolandó lenne az ezzel kapcsolatos intézkedések áttekintése.
A győri önkormányzatnál még nem döntötték el, hogy bevezetik-e az ebtartási hozzájárulást, ám a város alpolgármestere szerint az adóbevételt sokkal inkább a megelőzésre kellene fordítani, azaz megfékezni a gazdátlanul hagyott állatok elszaporodását. Ezt a célt szolgálja az egyedi azonosító rendszer népszerűsítése, amelyet most csak akkor kell beültetni az állatba, ha gazdát cserél vagy külföldre szállítják. Egy chip beültetése 5 ezer forintba kerül, amelyet most sok állattartó nem tud kifizetni.
– Önkormányzatunk mérlegelni fogja az ebadó bevezetését, annak alkalmazása esetén azonban sokkal fontosabbnak tartjuk – az állatmenhelyek fejlesztésén túl – a mikrochipes rendszer bevezetését és elterjesztését Győr városában is. Ez a Nyugat-Európában bevált gyakorlat már lényegesen csökkenti az utcákon kóborló ebek számát – tudtuk meg Simon Róbert Balázstól.
Forrás: Győrplusz.hu, Bakács László

Posted on

A mikrochipes kutyák gyorsabban hazakerülnek

Győrben is sok kutya szaladt világgá az augusztus 20-i tűzijáték idején. Az Emberek az Állatokért Alapítványhoz már 10 ebet vittek be és sokan érdeklődnek telefonon is az elveszett kedvencek után.
Szabó Réka ebrendész a Kék Dunának elmondta, még a következő napokban is több eltűnt kutyára számítanak, annak ellenére, hogy a tapasztalatok szerint a gazdik egyre inkább igyekeznek megfogadni a tanácsokat.
A tűzijáték előtt is sokan érdeklődtek arról, milyen óvintézkedéseket tegyenek annak érdekében, hogy ne kóboroljon el a házi kedvenc. A mikrochipes kutyák egyébként jóval hamarabb visszakerülnek a gazdikhoz.