Posted on

Állatmentés: hivatás vagy munka?

Hatalmas sebek, csontsovány ábrázat, egy mindenkitől félő, utcára dobott kutya. Zoénak, a két év körüli shar pei keverék szuka kutyának néhány hete nem sok esélyt adtak az életben maradásra. A súlyos fizikai és lelki megpróbáltatásokon átesett eb állapotából ítélve hónapokig kóborolhatott céltanul, ám mára az Állatvédőrségnek köszönhetően jól van, és újra hisz az emberekben.
Néhány hete még kétséges volt, hogy életben marad-e, mostanra azonban már egy állatszerető házaspár büszke kutyusa Zoé. Amikor körülbelül két hónappal ezelőtt az Illatos úti gyepmesteri telep gondozói rátaláltak a soroksári erdőben, sérülései életveszélyes bántalmazásra utaltak. Az egész testét tályogos sebek borították, a mindössze 7 kg-os állat bőrét szinte átütötték a csontjai. A gyepmesteri telepről a kórházba már az Országos Állatvédőrség Alapítvány önkéntesei szállították, ahol még a sokat látott orvosokat is elborzasztotta a látvány.
Sokan hobbiként tekintenek az állattartásra, és amikor a kis kedvenc nem a gazdi elvárásainak megfelelően viselkedik, pillanatok alatt utcára kerülhet. A magára hagyott és legtöbbször bántalmazott állatok esetében nehéz elérni, hogy újra bízni tudjanak az emberekben:
„A mentett állatok 80%-át nemcsak fizikailag, de mentálisan is rehabilitálni kell. Ez a folyamat hat héttől, akár hat hónapig is tarthat. Újra kell építeni bennük a csapat-és falkaszellemet, illetve a kétlábúakba vetett hitet” – mondja Joó István, az Állatvédőrség szakmai igazgatója.
Dr. Bilkei Pál kriminálpszichológus szerint az állatbántalmazás a családon belüli erőszak egyik jele lehet.
„Az erőszakvezérelt embernél nincs belső kontroll. Lényeg, hogy levezesse az agresszióját, és erre általában a legkönnyebb prédát választja, sokszor a kutyát. Minél kisebb testű az állat, annál nagyobb a bántalmazás mértéke. Ráadásul az ilyen típusnál csak idő kérdése, és tettlegessége a családtagokra is átterjed. Belső kontroll híján egy idő után már nem számít, hogy kutya, gyermek vagy nő a bántalmazott” – árulta el a szakember.
Zoénak szerencséje volt, az Állatvédőrségnek köszönhetően sorsa jóra fordult. Tornóczky Anita kommunikációs vezető hálás, mert az alapítvány Facebook oldalán közzétett felhívásra példátlan gyorsasággal gyűlt össze a gyógykezeléséhez szükséges összeg, így mostanra már egészségesen él újdonsült családjával, és remélhetőleg segítségükkel hamar elfelejti az őt ért szörnyű megpróbáltatásokat. Forrás: Ricsajok.hu és Orszagosallatvedorseg.hu

Posted on

Menhelyre viszik a kutyákat az ebadó miatt

Egyre több gazda viszi be kutyáját a menhelyekre, mert nem akar ebadót fizetni. Ez olyan településeken is igaz, ahol egyelőre még nincs is ebadó. A decemberben elfogadott állatvédelmi törvény szerint a helyi önkormányzatok döntik el, hogy kivetik-e az ebadót, aminek a maximuma kutyánként évente 6 ezer forint. A pénzt menhelyekre vagy állatvédelmi célokra kell költeni – számolt be az m1 Híradója.
Az Illatos úti kutyatelepre egyre több új lakó érkezik, akiket feltehetőleg gazdájuk hoz ide. Az állampolgárok jelentős része amint meghallotta az ebadót azonnal megrémült. Nyilvánvalóan csak a felelőtlenebb része az ebtartóknak, hiszen egy felelősen gondolkodó ebtartó egy ilyen fizetési kötelezettség miatt nem fog megszabadulni a kutyájától – nyilatkozta Kozma Tamás, a Fővárosi Közterület-felügyelet Állategészségügyi Szolgálatának vezetője.
Az ebadó kutyánként maximum havi 500 forint, és Budapesten egyelőre egyik kerületi önkormányzat sem vezette be. Ennek ellenére már más menhelyek is jelezték, hogy a kutyákat saját gazdájuk viszi be, gyaníthatóan az ebadó miatt.
Több szempont is mentesíti az adó befizetése alól a kutyatartókat. A menhelyekről, gyepmesteri telepekről örökbefogadott kutyusok mentesülnek. Az ivartalanított kutyák szintén mentességet élveznek és szociális okból is adhat az önkormányzat felmentést az ebadó megfizetése alól – tájékoztatta a Híradót Joó István, az Országos Állatvédőrség Alapítvány szakmai igazgatója. De törzskönyvezett, magyar fajtájú kutyák után sem kell adót fizetni.
Kaposváron már december közepén bevezették az ebadót, de csak júliustól kell fizetni a havi 250 forintot. A város képviselő-testülete épp ezért úgy döntött, hogy feltételes módban július elsejétől bevezeti. Akkor hogyha addig minden feltétel elő tud készíteni, például az eb-nyilvántartásokat, az ebösszeírásokat – mondta Szita Károly, Kaposvár polgármestere. Kaposvár önkormányzata az ebadóból 15 millió forint bevételt vár, ezt kötelesek állatmenhelyek, ebrendészeti telepek, állatvédelmi szervezetek fenntartására fordítani – olvasható a hirado.hu-n. OrientPress Hírügynökség