Posted on

Kamera elé állt az állatkínzó gyepmester

Verekedésig fajult néhány hete a Fókusz leleplező riportja, a felkavaró felvételeken jól látszott milyen körülmények közül, milyen állapotban próbálták az állatvédők elszállítani az ott tartott kutyákat. A gyepmesteri telep vezetője akkor nem, most viszont mindenképpen kameránk elé akart állni, a riport után ugyanis őt, és családját is megfenyegették.
A mátészalkai jegyző, segítségül hívta az Állatvédőrség munkatársait, ugyanis olyan körülményeket észlelt a telepen, amit nem lehetett tovább szó nélkül hagyni és szerinte veszélyben voltak az itt élő állatok is.
A mátészalkai telepet az önkormányzat működtette, de hónapokkal ezelőtt a helyi gyepmesternek megköszönték a munkáját. Már akkor látták, tapasztalták, hogy az állatokat nem megfelelő körülmények között tartották.
A helyi állatvédők állítják egy darabig segítették a gyepmester munkáját, de hónapok óta nem engedte be őket a telepre és nem fogadott el segítséget. Az áldatlan állapotokat nem nézhették tovább, a jegyző pontot tett az ügy végére. Ezzel az akcióval, ami verekedésbe torkollott, visszavették azt, ami az önkormányzat tulajdona. A gyepmester jelentkezett a Fókusznál, hogy a történteket szeretné tisztázni, ugyanis Mátészalkán állatkínzónak titulálták és megfenyegették őt és a családját is.

A Fókusz leleplező riportjának felvételein jól látszott, milyen körülmények közül próbálták az állatvédők elszállítani az ott tartott kutyákat.

Posted on

Kutyákat mentettek ki a sintértelepről

40 kutyát mentettek ki a sintértelepről: Egy embert bilincsben vittek el a rendőrök, a botrányos jelenetek után verekedésig fajult kutyamentést a kamera végig rögzítette. Sínylődő állatok, megállíthatatlan állatvédők, drasztikus állattartók, és egy menekítés a rettenetből. Reggel fél hétkor pattant autóba az a megszállott kis csapat, akik az akciójukat már hónapok óta szervezték.
Mátészalkáról bejelentés érkezett az állatvédőrséghez, hogy az egykori sintértelepen kegyetlen módon bánnak az állatokkal. Az egyik munkatársuk azzal az indokkal, hogy kutyát szeretne örökbe fogadni, ekkor látogatott ki, erre a helyre. A korábban gyepmesterként dolgozó gondozó borsos áron kínált neki állatokat, ez idő alatt pedig az állatvédőrség munkatársa feltérképezte a tanyát és riadóztatta a kollégákat.

A jegyző és a rendőrség segítségével az állatvédők bejutottak a nyúlketrecekben tartott kutyákhoz és megpróbálták őket kimenekíteni.

Posted on

Mátészalka gyepmesteri telep felszámolása

Mátészalka gyepmesteri telep felszámolása. Példátlan összefogás a Magyar állatvédelemben. Az Állatvédőrség-Cerberos akcióját számtalan Magyarországi szervezet segítette, és így pár óra alatt sikerült teljesen kiüríteni a mátészalkai illegálisan működő gyepmesteri telepet így 40 kutya menekülhetett meg. Volt pocskondiázás, verekedés de sikerült, a lényeg ez.
Köszönjük a rendőrség, a jegyző, a mátèszalkai állatvédők, az Állatmentő szolgálat és a PCAS segítségét!Köszönjük a sok bàtorítást,megosztást és a befogadóknak, hogy segítenek bevezetni azokat a kis árvákat egy szebb világba,akik idáig csak a mocskos nyúlketrecet látták, szép feladat.

Akiknek köszönettel tartozunk a teljesség igénye nélkül: Trungel László, Kurucz Krisztina, Joó István, Anna Kruzslicz, Betty Vidra Pcas, Anita Kiss, Anita Tornóczky, Zoltán Soma Somogyi, Maryke Mary, Zoltan Lovi, Vizslamentes Evelin, Réka Baba, Szabó Éva, Heni Szurikáta, Makó Bea…
Cerberos Állatvédő Egyesület
Ha bárki segíteni szeretne: Bankszámlaszámunk: 17000019-12738063-00000000 AXA Bank, IBAN: HU72 17000019-12738063-00000000, Swift code: MAVOHUHB Volksbank Hungary.
Mivel több az ember az állatnál? Semmivel – minden csak hiúság.
Sólem Áléchem

Posted on

Felfüggesztett fogház az állatmenhely egykori vezetőjének és a gyepmesternek

Állatkínzásért felfüggesztett fogházra ítélte a szerdán az egerszegi bíróság a megyeszékhelyi állatmenhely volt vezetőjét, valamint a városi gyepmestert. Öt kölyökkutya elpusztítása miatt marasztalták el őket, nem jogerősen.
Bekk Zoltán (40) gyepmester és Simonné Füzi Ildikó (56) tagadta bűnösségét. Bár az esetnek nem volt szemtanúja, ám a bizonyítékok és a tanúvallomások alapján dr. Palkó Tamás bíró megalapozottnak találta a vádiratban leírtakat.
A történet 2010. december 12-ére nyúlik vissza. Azon a vasárnap zalaszentgróti állatvédők öt darab egészséges, kellően hathetes körüli kutyakölyköt vittek be az egerszegi állatmenhelyre. A telep vezetője, Simonné Füzi Ildikó elhelyezési gondjaik miatt némi hezitálás után vette át az ebeket, majd az önkéntesek távozása után Bekk Zoltán gyepmesterre bízta azzal, hogy intézze el őket. Bekk Zoltán ez után a kölyköket agyoncsapta, és a telep hullakonténerébe helyezte.
Az eset szinte másnap kiderült, mert az önkéntesek érdeklődtek a kutyák után, ám azok eltűntek, a nyilvántartásban sem maradt nyomuk. Pár nappal később pedig a fenntartó városi önkormányzat által az állatvédők kérésére elrendelt leltáron a hullakonténerből elő is kerültek a kölykök. Boncolásuk megerősítette a gyanút.
Szerdán a számos állatvédő aktivista érdeklődése mellett lezajlott tárgyaláson kiderült, a menhelyen nem volt felhőtlen a viszony a dolgozók, illetve a telepvezető, no meg az önkéntesek között. A védelem igyekezett is jól szervezett összeesküvésnek, csapdának beállítani a történteket. Azaz: a túlterhelt menhely nem kedvelt vezetője kényszerhelyzetben fogadott be kölyköket, amelyek elpusztulása miatt felelősségre lehet vonni őket. A védő kétségének adott hangot amiatt is, hogy a bekerült, elpusztult, majd az önkéntesek által vizsgálatra küldött kölykök azonosak voltak-e. A kérdésen túl azonban konkrét bizonyítékkal nem ingatta meg a vádat. Ráadásul az inkriminált napon a telep egyik dolgozója tanúja volt annak, amit Simonné a kutyákat Bekk Zoltánra bízta. A férfi visszatérte után meg annyit mondott az asszony: erről csak hárman tudunk, ami sejttette a kutyák sorsát. A botrány kirobbanás után a telepvezető igyekezett a dolgozót befolyásolni is, egyebek mellett rávenni, tagadja le, hogy azon a vasárnap a gyepmester bent járt a menhelyen. Mindezt a következő napokban szokatlanul sűrűvé vált telefonhívásai közvetve is bizonyították.
Bekk Zoltánt állatkínzásért 6 hónap, végrehajtásában 2 évre felfüggesztett fogházra ítélte a bíróság és 3 évre eltiltotta a gyepmesteri foglalkozástól. Simonné Füzi Ildikó felbujtói szerepéért ugyanilyen tartamú felfüggesztett szabadságvesztést kapott. Az ítélet nem jogerős: az ügyész tudomásul vette, vádlottak és védőjük felmentésért fellebbezett. Forrás: Zalaihírlap.hu

Posted on

Állatmentés: hivatás vagy munka?

Hatalmas sebek, csontsovány ábrázat, egy mindenkitől félő, utcára dobott kutya. Zoénak, a két év körüli shar pei keverék szuka kutyának néhány hete nem sok esélyt adtak az életben maradásra. A súlyos fizikai és lelki megpróbáltatásokon átesett eb állapotából ítélve hónapokig kóborolhatott céltanul, ám mára az Állatvédőrségnek köszönhetően jól van, és újra hisz az emberekben.
Néhány hete még kétséges volt, hogy életben marad-e, mostanra azonban már egy állatszerető házaspár büszke kutyusa Zoé. Amikor körülbelül két hónappal ezelőtt az Illatos úti gyepmesteri telep gondozói rátaláltak a soroksári erdőben, sérülései életveszélyes bántalmazásra utaltak. Az egész testét tályogos sebek borították, a mindössze 7 kg-os állat bőrét szinte átütötték a csontjai. A gyepmesteri telepről a kórházba már az Országos Állatvédőrség Alapítvány önkéntesei szállították, ahol még a sokat látott orvosokat is elborzasztotta a látvány.
Sokan hobbiként tekintenek az állattartásra, és amikor a kis kedvenc nem a gazdi elvárásainak megfelelően viselkedik, pillanatok alatt utcára kerülhet. A magára hagyott és legtöbbször bántalmazott állatok esetében nehéz elérni, hogy újra bízni tudjanak az emberekben:
„A mentett állatok 80%-át nemcsak fizikailag, de mentálisan is rehabilitálni kell. Ez a folyamat hat héttől, akár hat hónapig is tarthat. Újra kell építeni bennük a csapat-és falkaszellemet, illetve a kétlábúakba vetett hitet” – mondja Joó István, az Állatvédőrség szakmai igazgatója.
Dr. Bilkei Pál kriminálpszichológus szerint az állatbántalmazás a családon belüli erőszak egyik jele lehet.
„Az erőszakvezérelt embernél nincs belső kontroll. Lényeg, hogy levezesse az agresszióját, és erre általában a legkönnyebb prédát választja, sokszor a kutyát. Minél kisebb testű az állat, annál nagyobb a bántalmazás mértéke. Ráadásul az ilyen típusnál csak idő kérdése, és tettlegessége a családtagokra is átterjed. Belső kontroll híján egy idő után már nem számít, hogy kutya, gyermek vagy nő a bántalmazott” – árulta el a szakember.
Zoénak szerencséje volt, az Állatvédőrségnek köszönhetően sorsa jóra fordult. Tornóczky Anita kommunikációs vezető hálás, mert az alapítvány Facebook oldalán közzétett felhívásra példátlan gyorsasággal gyűlt össze a gyógykezeléséhez szükséges összeg, így mostanra már egészségesen él újdonsült családjával, és remélhetőleg segítségükkel hamar elfelejti az őt ért szörnyű megpróbáltatásokat. Forrás: Ricsajok.hu és Orszagosallatvedorseg.hu

Posted on

Kutyavilág Magyarországon – hová lesz a pénz?

A Vidékfejlesztési Minisztérium a kóbor kutyák számának csökkentését, a menhelyi örökbefogadások számának növekedését, felelős állattartási magatartás kialakítását tűzte zászlajára. A javaslatokról és a megvalósítás lehetőségeiről a Magyar Állatjólléti Alapítvány elnökét kérdezte a STOP.
A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) közleménye szerint az elszabadult ebek számának csökkentése a kutyák nyilvántartásával, valamint minél szélesebb körű egyedi jelölésükkel és ivartalanításukkal oldható meg. A probléma jelentőségét mutatja, hogy 2010-ben 29.244 kutyát gyűjtöttek be a gyepmesterek és helyeztek el ebrendészeti telepeken.
“Reméljük, hogy az új szabályozás révén minél több állattartó jelöli meg kedvencét chippel” – olvasható a VM által jegyzett dokumentumban. – A chip beültetésre rábírás akkor hatékony, ha van országos nyilvántartás és ez az interneten bárki számára hozzáférhető – állítja a STOP-nak nyilatkozó Dr. Czerny Róbert, a Magyar Állatjólléti Alapítvány elnöke. Mint mondja, ekkor sem biztos, hogy egy szökött kutyát utol lehet érni, meg lehet találni még mielőtt egy autó elüti, vagy a vadász elejti. Ugyanis a chip 10-20 cm-ről olvasható le, és egy hanyatt-homlok menekülő, szökött állathoz közel férkőzni chipleolvasóval lehetetlen.
A tárca közleményében az áll: a törvénymódosítás kidolgozásánál a Vidékfejlesztési Minisztérium együttműködött a civil állatvédelmi szervezetekkel. Ezzel szemben Czerny szerint nem igaz, hogy a VM figyelembe vette a civil állatvédő szervezetek véleményét, mert akkor meghallotta volna azt is, hogy törvényben rögzítetten, kötelezően kellene a menhelyeket támogatni az ebrendészeti hozzájárulásokból.
– A gyepmesterektől pedig fokozatosan el kellene venni az állatbefogások jogát – teszi hozzá az alapítvány elnöke. Szerinte az állatvédő szemlélet nem jellemző a gyepmesterekre. Az állatvédő úgy tapasztalja, hazánkban 10 szökött kutyából 8-at biztosan az állatvédő szervezetek, a lelkes és az állatokat féltő civilek találnak meg hétvégi telefonügyelettel, internetes S.O.S.-üzenetekkel.
Czerny doktor szerint a VM elfelejti számon kérni az önkormányzatokat és azok gyepmestereit, hogy az elmúlt 2 évben hány darab kóbor vagy csak időlegesen megszökött (például szilveszteri petárdázások miatt) befogott kutya esetében született jogszerű határozat a kutya elhelyezéséről vagy esetleges elkobzásáról. Ezt ugyanis az állatvédelmi törvény 2009-es módosítása kötelezően előírja.
Mivel főleg az időlegesen kóborló (tehát ki nem dobott, de szökött) kutya állatvédelmi hatósági (jegyzői) határozat nélküli befogása, elvitele, elkobzása a magántulajdon sérelmét valósítja meg. Azok az önkormányzatok, amelyek jövőre is törvénysértően járnak el, számíthatnak az állatvédők, állattulajdonosok velük szemben indítandó pereire.
A VM közlemény értelmében az állattartók felelősségvállalását szorgalmazza, hogy a helyi önkormányzatok ebrendészeti hozzájárulást szedhetnek, melynek maximális költsége évente 6 ezer forint. A minisztérium jelentős lépésnek tartja, hogy az összeg teljes egészét kell az ebekre fordítani. Így az ivartalanításuk támogatására, az állatmenhelyek és az ebrendészeti telepek fenntartására, állatvédelmi szervezetek támogatására, ebösszeírásra, valamint állatjóléti és közegészségügyi intézkedésekre.
– Addig, amíg sem a chip, sem az ivartalanítás költsége nem lesz országosan egységáras, addig minden kutyatulajdonos tudni fogja, hogy az ebrendészeti hozzájárulás ezzel történő kiváltása egy szűk állatorvosi lobbi anyagi érdekeit tükrözi, amelyhez sajnos a jogszabály-módosítási folyamatban a “legjobb módú” és állatorvosokat foglalkoztató pesti állatvédelmi szervezetek is segédkezet nyújtottak! – állítja Czerny Róbert. Forrás: Stop.hu