Posted on

Rövidlátó a pesti gorilla

Rosszul lát a budapesti állatkert legöregebb gorillája, Golo. A 32 éves állaton a gondozói vették észre, hogy furcsán viselkedik. Ezután elaltatták, és megvizsgálták. Az altatást és a szemvizsgálatot egyébként emberorvos végezte. Meggyógyítani viszont nem tudják a szemét, mert a gorillára nem lehet szemüveget adni.

Posted on

Az ember a legerősebb szagú állat

Az izzadt emberi bőr átható szaga egyedülálló az állatvilágban. Az ember azért is különösen büdös, mivel a szaganyagok a test szinte minden részén kiválasztódnak, és emellett még a rajtunk élő mikrobák is kibocsátanak szagokat.
Noha mi, emberek hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy más állatoknak sokkal kellemetlenebb a szaguk, mint nekünk, madarakon és emlősökön végzett korábbi tanulmányokból az derült ki, hogy e nem emberi fajok bőréből sokkal kevesebb illó szerves anyag távozik, mint a miénkből. A csirkék tollán és a zsiráf szőrén például csupán néhány fenolfélét mutattak ki.
A holland Wageningen Egyetem kutatói új tanulmányukban összehasonlították a különféle emberi bőrmirigyek eloszlását, funkcióját és váladékát más főemlősökével. Pusztán ezen információk alapján is megjósolható lenne, hogy az emberek szaga erősebb, mint a csimpánzoké és a gorilláké. A bőrmirigyek eloszlása ugyan hasonló, de a csimpánzok és a gorillák több olajat választanak ki, valószínűleg szőrzetük védelme érdekében.
Ezzel szemben a felnőtt emberek gyakran választanak ki vizet, fehérjéket, aminosavakat, karbamidot, ammóniát, tejsavakat és bizonyos sókat. E vegyületek jó része bizony elég büdös. A serdülőkor folyamán az e vegyületeket kibocsátó mirigyek megérnek és baktériumokkal népesülnek be. Ezért a felnőttek szaga jóval erősebb, mint a gyerekeké, ráadásul a gyerekek kevesebbet is izzadnak – írja az Origo.

Posted on

Jegesmedvével indul a tavasz az Állatkertben

Tigrisszaporulatban reménykednek a Fővárosi Állatkertben, és bíznak benne, hogy idővel a hamarosan érkező új nőstény jegesmedve is utóddal örvendezteti meg az állatkert közönségét. A hétvégén kezdődik a tavaszi szezon a parkban. A márciusi hosszú hétvégén kedvezményes jegyárakkal kezdődik a szezon a Fővárosi Állat- és Növénykertben. Ekkor mutatkozik be először az “Állatok akcióban” elnevezésű bemutatón a mosómedvékkel rokon két farksodró (Potos flavus), Nyali és Fali, s szintén most debütál Szöcske, a nagy mara (Dolichotis patagonum). Szöcskét kézzel nevelték, így sikerült hozzászoktatni az emberek közelségéhez az amúgy rendkívül félénk dél-amerikai rágcsálót.
Az év fő látványosságai várhatóan a már megszületett, illetve a megszületendő állatkölykök lesznek. A két tavalyi születésű szumátrai orángután (Pongo pygmaeus abelii), Moira és Vilmos, valamint Bongo, a nyugati síkvidéki gorilla (Gorilla gorilla gorilla) egyre bátrabban távolodnak majd el anyjuktól, és fedezik fel a környezetüket. Az elkövetkezendő hetekben, hónapokban pedig több majomnál, a gyűrűsfarkú makiknál, valamint számos patásnál és madárnál lehet utódokra számítani.
A park munkatársai nagy reményeket fűznek több, tavaly összehozott pároshoz, illetve trióhoz is. A szibériai tigriseknél (Panthera tigris altaica) már figyeltek meg sikeres párzást, és azóta Niva, a nőstény nem is ivarzott, így elképzelhető, hogy hamarosan kis tigrisekkel gyarapodik az állatkert. Az indiai oroszlánoknál (Panthera leo persica, az oroszlánok egy igen ritka, csak Indiában előforduló alfaja) a hím már szintén érdeklődést tanúsított a két nőstény iránt. A két fiatal ázsiai elefánt (Elephas maximus), Assam és Angele még csak barátkozik egymással, de náluk mindenképpen többet kell várni az utódra, mert a vemhességi idő 22 hónap (az egyik leghosszabb az emlősök körében). A szélesszájú orrszarvúknál (Ceratotherium simum simum) pedig abban bíznak, hogy Lulu két mesterséges termékenyítése után talán végre természetes úton is összejön az utód – Zafrielnek, a tavaly Izraelből érkezett hímnek köszönhetően.
Az idei év nagy szenzációja lesz még az új nőstény jegesmedve (Ursus maritimus) érkezésre, melyre heteken belül sor kerül. A jelenlegi két medve, Vitus és Lady már 1996 óta él a Fővárosi Állatkertben, de utódjuk sosem volt. Tavaly kiderült, hogy Lady szervezetében olyan elváltozások alakultak ki, amelyek nem teszik lehetővé, hogy bocsa legyen, ezért döntöttek úgy az állatkert szakemberei, hogy egy fiatal nősténnyel gyarapítják a medveállományt.
Össze kell húzni a nadrágszíjat: Az állatkert tulajdonosa, a Fővárosi Önkormányzat a tavalyi évhez képest 24,3%-kal, körülbelül 153,5 millió forinttal csökkentette az állatkert működési célokra adott támogatását. Emiatt április elsejétől személyenként nagyjából 100 forinttal drágulnak majd a belépők, de a tanulmányi jegyek ára szeptemberig változatlan marad. A megszorítások részeként lelassítják, illetve átütemezik a jelenleg zajló uniós fejlesztési projekteket, és felülvizsgálják a Margitszigeti Kisállatkert üzemeltetésének átadását, illetve megszüntetését. Szintén takarékossági okokból költözik majd el az egyik gorilla is. Az Állatkert a hosszú hétvégén 15%-os árkedvezménnyel várja a látogatókat. Forrás: Origó

Posted on

25 éve gyilkolták meg Dian Fossey-t, a gorillák védelmezőjét

Huszonöt éve, 1985. december 27-én meggyilkolva találták ruandai házában Dian Fossey világhírű állatkutatót, a hegyi gorillák életének legjobb ismerőjét. A brutális bűntény elkövetőjének személyére máig nem derült fény, de bizonyos, hogy a tudósnak azért a tevékenységéért kellett meghalnia, amelyet a veszélyeztetett emberszabású majmok érdekében végzett.

Dian Fossey 1933-ban San Franciscóban született. Állatorvosnak készült, de gyógytornász lett, s nyolc évig egy kórházban dolgozott. 1963-ban a házára felvett hitelből utazott először Afrikába. Itt látott először hegyi gorillákat (pontosabban csak a nyomaikat), s az élmény egész további életét meghatározta. A híres antropológus Louis Leakey támogatásával három év múlva ismét Afrikába ment, hogy a ritka, veszélyeztetett majmokat tanulmányozza.
Kongóban állította fel a táborát, amelyet a zavaros helyi viszonyok miatt 1967 elején Ruandába, a Virunga és a Karisimbi vulkánok közti hegyvidékre helyezett át. Itt hozta létre a National Geographic Society megbízásából a Karisoke Kutatóközpontot. Fossey célja az volt, hogy megismerje a gorillák életmódját, szociális viszonyaikat, ezért 18 éven át élt közöttük.
Kezdetben csak messze az állatoktól ült és figyelt, majd egyre közelebb húzódott hozzájuk. Idővel eltanulta gesztusaikat, hangjaikat, kiismerte sajátos “etikettjüket” és azonosítani tudta az egyes egyedeket is.
Az áttörés akkor következett be, amikor már közöttük ült, és az egyik gorilla önként megérintette a kezét. Fossey különösen bensőséges kapcsolatot alakított ki egy kölyökgorillával, akinek végigkísérte szinte egész életét – érzelmileg hatalmas sokkot jelentett számára, hogy az állat orvvadászok áldozata lett.
Fossey ekkor indított kampányt az állatok védelmében: cikk jelent meg róla a National Geographic magazinban, előadásokat tartott, alapot hozott létre a hegyi gorillák védelmére, 1983-ban pedig megjelentette a tudományos eredményeit népszerű formában összefoglaló Gorillák a ködben című könyvét. A tudós többször keveredett összetűzésbe az orvvadászokkal és a helyi kormánnyal is, amelyet azzal vádolt, hogy összejátszik a vadorzókkal.
A gorillák védelmezőjét 1985. december 27-én találták holtan házában. A gyilkosságot egy orvvadászok által használt bozótvágókéssel követték el, a tettesek sem pénzt, sem vagyontárgyakat nem vittek el, s az ügyet soha nem sikerült tisztázni.
Fossey-t kedves gorillái között helyezték örök nyugalomra, a sírjára ezt írták: “Senki sem szerette jobban a gorillákat”.
Az általa létrehozott kutatóközpont és alapítvány ma is működik, életéről Sigourney Weaver főszereplésével forgattak nagysikerű filmet Gorillák a ködben címmel. Forrás: Ma.hu

Posted on

A világ 7 albínó csodája

Az albinizmust a mindkét szülőtől örökölt recesszív gének okozzák, ezek határozzák meg a színváltozatot. Szinte bármilyen állatfajnál lehetnek albínó egyedek, még a gerinctelenek között is, mint a rákok vagy a nagy medúzák. Lássunk hét különleges állatot, melyek élénk érdeklődést váltanak ki az emberekből: páva, aligátor, kígyó, zebra, gorilla, delfin, bálna. Tovább a teljes cikkre