Posted on

Az állatok más nemzetek – Henry Beston

Az állatokról egy másik, bölcsebb és talán rejtélyesebb elképzelésre van szükségünk. Az egyetemes természettől távol, bonyolult leleménnyel élve a civilizált ember a teremtményeket tudásának nagyítóján át vizsgálja, és így felnagyítva lát egy tollat, az egész kép pedig torzul. Atyáskodunk felettük tökéletlenségük miatt, tragikus sorsuk miatt, hogy olyan mélyen alattunk öltöttek alakot. És itt tévedünk, hatalmasat tévedünk.
Mert az állat nem az ember mércéjével méretik. Egy olyan világban, ami a miénknél régibb és teljesebb, kidolgozottan és tökéletesen mozognak ők, olyan érzékekkel megáldva, amiket mi elvesztettünk, vagy sosem értünk el, olyan hangokkal élve, amiket sosem fogunk hallani. Ők nem felebarátok; ők nem beosztottak; ők más nemzetek, akik az élet és idő hálójában összeakadtak velünk, rabtársakként a Föld ragyogásában és vajúdásában.
Henry Beston, amerikai író és természettudós

Posted on

Eltévedt állatok, mesterséges cunamik

A Nagyfrekvenciás Aktív Ionoszférakutató Program elnevezés egész békésen hangzik, s azt hihetnénk, hátterében esetleg az ozonoszféra megmentésének, vagy a globális felmelegedés megakadályozásának kikísérletezése áll. Tudományos szakértők és katonai elemzők azonban rámutatnak, hogy minderről szó sincs. Sokkal inkább egy – már Tesla által megsejtett módszer alapján megvalósított – rendkívül sokoldalú fegyvert takar az elnevezést, olyan jellegű fegyvert, mellyel a Star Wars sorozatban találkozhattunk. Eddig legalábbis.
Daniel Winter, a fizikai tudományok doktora, Waynesville-ben, Észak-Karolinában fizikus. Őt idézzük: „A HAARP nagyfrekvenciás energiakibocsátása csatolódhat a Föld bolygó által keltett extrém nagy hullámhosszúságú sugárzásokkal. Ez utóbbiakat maga a Föld bolygó kelti, az egész bolygóra kiterjedő hálózatot alkot, és egyértelműen meghatározza a bioszféra lényeinek viselkedését és életműködését. A HAARP geomágneses hatásai beavatkoznak a Föld lüktetésébe, a kétfajta sugárzás interferenciája pedig akár az egész ionoszféra szétesését okozhatja.”    Bővebben

http://www.youtube.com/watch?v=wSfiNj9f3m8

Posted on

Egyre több csapás pusztít a Földön

Az elmúlt években – úgy tűnik – megszaporodott a természeti katasztrófák száma. Mi állhat ennek a hátterében? Erről kérdeztük Timár Gábor egyetemi docenst, az ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszékének vezetőjét.
A közelmúltban Magyarországon is érezhetően rengett a föld, szerencsére elenyésző károkat okozva. Japán észak-keleti partvidékét viszont a Richter-skála szerinti 9,0-s erősségű földrengés rázta meg, rá két hétre pedig Myanmarban, Tacsilek városban a thaiföldi határ közelében rengett a föld 6,8-as erősséggel. Arról is nap mint nap hallunk, hogy 1750-től napjainkig bolygónk átlaghőmérséklete több mint 0,9 Celsius-fokot emelkedett – ebből 0,6 fok az utóbbi ötven év számlájára írható. A jövőben ennél jóval radikálisabb változás is bekövetkezhet: az elkövetkező évtizedben akár évente 0,1–0,2 Celsius-fokot is emelkedhet a Föld átlaghőmérséklete. Vajon összefüggésbe hozhatók a Föld felszíne alatti történések, a légkör melegedésével? Nekünk is tartanunk kell egy erősebb rengéstől? Egyáltalán mi az oka a földrengéseknek?
– A Földnek három fő rétegét különböztetjük meg. Kívül helyezkedik el a földkéreg, alatta a köpeny, és legbelül a mag, amely szilárd belső részből és az azt körülvevő folyékony halmazállapotú anyagból áll – mondta Timár Gábor egyetemi docens, az ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszékének vezetője.
– Földünk több tíz kilométer vastag, szilárd kérgét több kőzetlemez alkotja, ezek jégtáblákhoz hasonlóan „úsznak” az alattuk elhelyezkedő felső köpeny, az asztenoszféra anyagán. Ezeket a „jégtáblautánzatokat” a földköpenyben jelentkező áramlások hajtják. Amikor az óceáni kéreg eléri a szárazföldet, becsúszik a földköpeny alá, ami a földkéreg alatt helyezkedik el. Ezt nevezzük lemeztektonikának. Amikor már nem bírják a keletkező feszültséget, a sok felgyülemlett energia földrengés formájában oldódik fel. Ez jelentősen átrendezi a két kőzetlemez felszínét, és akár több tízméteres szintbeli eltéréseket okozhat a rengés előtti állapothoz képest. Ilyen földrengés történt Japánban, ami az eddig mért rengések közül a negyedik legerősebb volt – mondta lapunknak a szakember. A legveszélyesebb helyek ilyen szempontból a csendes-óceáni tűzkör mentén találhatók, ahol a vulkáni tevékenység és a kőzetlemezek találkozása miatt kifejezetten gyakoriak a földrengések. Magyarországon is folyamatosan mozog ugyan a föld, de a rengések többségének magnitúdója nem éri el a 2,5-ös értéket, vagyis gyakorlatilag észrevétlenül zajlik, ez az úgynevezett mikroszeizmikus rengés.
A GeoRisk Földrengéskutató Intézet adatai szerint évente 100-120 ilyen rengés megy végbe Magyarországon, míg 5,5- 6-os erősségű (makroszeizmikus rengés) csak ötvenévenként van.
– Földrengések mindig is voltak, a gyakoriságuk nem mutat növekvő tendenciát, legfeljebb erősebb a sajtójuk – nyugtat meg Tímár Gábor. – A globális felmelegedés mindezt nem befolyásolja, hiszen a földrengéseknek és az általuk kiváltott szökőáraknak teljesen más okai vannak.
Ennek ellenére a globális felmelegedés következményeit sem szabad figyelmen kívül hagynunk, hiszen szélsőséges időjárást hoz magával, ami gyakori aszályhoz, árvizekhez, rendkívüli mennyiségű csapadékhoz és hóviharokhoz, hurrikánokhoz, szökőárakhoz, földcsuszamlásokhoz vezethet, továbbá a termékeny területek sivataggá válhatnak. A legnagyobb veszély az állatvilágot fenyegeti. A Föld déli és északi pólusán található vastag jégsapkák olvadása miatt sok sarkvidéki állat vadászterülete csökken, ami fokozatos pusztulásukhoz vezet. Ha a tengerek és óceánok felmelegednek, megváltozik a kémhatásuk, így a bennük élő állatok és növények nem tudják kiválasztani a számukra szükséges meszet a megváltozott összetételű vízből, így ők is a kipusztulás szélére sodródnak, ugyanígy a velük táplálkozó állatok.
Nemcsak az állatokat, az embereket is közvetlen veszély fenyegeti. A jégtakaró olvadása miatt megemelkedő tengervíz elöntheti a szárazföldi területeket, a tudósok szerint például Hollandia teljesen víz alá kerülhet, ha ilyen mértékben folytatódik a felmelegedés.
A megoldás tehát mindenképpen az odafigyelés. Próbáljunk meg minél kevesebb energiát használni, minél kevesebb káros anyagot a levegőbe juttatni. Bár a globális felmelegedés hatását nem érezzük annyira közelinek és „valódi veszélynek”, mint a földrengéseket, káros hatása akár többszöröse is lehet, mint a földrengések által okozott pusztítás – írja a Bors.

Posted on

Az utolsó óra – The 11th Hour

Egy fantasztikus film Földünk állapotáról, jövőjéről. A narrátor Leonardo DiCaprio: Az ipari forradalom, majd az 1800-as évek második felében megindult elképesztő gazdasági fejlődés alapjaiban változtatta meg az ember és a természet viszonyát. Az emberiség elkezdte nyersanyagforrásnak használni a természetet, kifogyhatatlan bőségszaruként kezelte. A kétszáz évnyi folyamatos ipari fejlődésért azonban súlyos árat kellett fizetnünk. A globális felmelegedés következménye megannyi katasztrófa, mely a veszélyre figyelmeztet. Most talán még van esély a változtatásra. Az alkotók feltárják, hogyan jutott el az emberiség arra a pontra, hogy fegyverek nélkül is elpusztítsa önmagát.

Rendező: Leila Conners Petersen, Nadia Conners, Forgatókönyvíró: Nadia Conners, Leila Conners Petersen, Leonardo DiCaprio, Zeneszerző: Jean-Pascal Beintus, Producer: Chuck Castleberry, Leonardo DiCaprio, Brian Gerber, Leila Conners Petersen, Vágó: Luis Alvarez y Alvarez, Pietro Scalia
Szereplők: Leonardo DiCaprio, Gloria Flora, Kenny Ausubel, Sylvia Earle Ph.D, Janine Benyus

Posted on

Támogatás földterülettel rendelkező állattartóknak

Idén is kizárólag a földterülettel rendelkező állattartók kaphatják meg a termeléstől elválasztott nemzeti kiegészítő, az állattenyésztéshez kötődő támogatásokat. A tavalyihoz hasonló feltételekkel igényelhető támogatásra a jogvesztő határidőnek számító május 15-éig, elektronikus úton lehet jelentkezni.
Idén a hízottbika- és az anyatehéntartás, az extenzifikációs szarvasmarha, valamint az anyajuh tartás megsegítésére kedvezőtlen adottságú területeken nyújtandó, termeléstől elválasztott támogatását a történelmi bázisjogosultsággal rendelkező mezőgazdasági termelők vehetik igénybe. Szubvencióra az a gazdálkodó számíthat, akinek jár az egységes területalapú támogatás (SAPS), és mint nyilvántartott állattenyésztő, megtalálható a Tenyészet Információs Rendszerben (TIR) – tájékoztatta az MTI-t Soproni Horváth Lajos, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) sajtófőnöke.E feltételek teljesdülésének hiányában a történelmi bázisjogosultsággal rendelkező gazdálkodónak sem fizethető ki támogatás.
A kiosztott történelmi bázisjogosultságok száma állandó. A 2007-ben termeléstől elválasztott anyatehéntartás támogatására mintegy 105 ezer bázisjogosultságot osztottak ki a hivatalnál 6833 gazdálkodó részére. Extenzifikációs szarvasmarhatartás támogatás történelmi bázis jogosultság 2255 állattartó tulajdonában van, ők összesen több mint 80 ezer darab történelmi bázisjogosultsággal rendelkeznek. A 2009-es támogatási évre termeléstől elválasztott anyatehén támogatásra történelmi bázis jogosultságonként 18000 forintot, míg extenzifikációs szarvasmarhatartás támogatására bázisjogosultságonként 18500 forintot fizetett az MVH.
Ezek mellett a hízottbikatartás támogatására is több mint 94 ezer darab történelmi bázisjogosultságot osztott ki 2007-ben az MVH 8454 gazdálkodónak. A múlt évben a történelmi bázisjogosultságonkénti támogatás összege 56000 forint volt. Az idei évre vonatkozó támogatási összegek később, külön jogszabályban rögzítik – közölte a sajtófőnök.