Posted on

Hírességek az állattartásról

A felelős állattartásra hívják fel a figyelmet hírességekkel készült videóriportok, amelyek a www.hiressegekazallatokert.hu oldalon tekinthetők meg. Varga József állatorvos, az Elveszett Állatok Alapítvány kuratóriumi elnöke hangsúlyozta, hogy az állatokkal való bánásmódban a kezelésen, a gyógyításon és az örökbeadáson túl társadalmi szemléletváltásra van szükség.
Az alapítvány munkatársai 2004 óta 15 ezer óvodás és iskolás gyermeknek tartottak a felelős állattartásról előadásokat. Hozzátette: előadásaikat a jövőben ki akarják terjeszteni a környezet- és a természetvédelem területére is.
Beszámolt arról, hogy szemléletformálás még hatékonyabb eszközeként egy internetes oldalt hoztak létre, ahol a Hírességek az állatokért elnevezésű videósorozat eddigi darabjai – a Tokody Ilona operaénekessel, Falusi Mariann előadóművésszel és Besenyi Péter műrepülő világbajnokkal készült interjúk – láthatók és hallhatók. Ők a mintegy fél órás riportokban vallanak az állatokhoz fűződő személyes viszonyukról.
Dakó Andrea, a Magnet Magyar Közösségi Bank képviselője elmondta, hogy tagjaik döntésének alapján éves nyereségük 10 százalékát civil kezdeményezések javára ajánlják fel, így támogatták a mostani kezdeményezést is.

Posted on

A felelős állattartás a téma az osztályfőnöki órán

Rendhagyó osztályfőnöki órákat indít a fővárosban két civil szervezet középiskolásoknak a felelős állattartásról és az állatvédelemről.
A háromórás program alatt a diákok már a buszon tájékoztatást kapnak a felelős állattartás legfontosabb szabályairól, a fővárosban működő menhelyek és a gyepmesteri telep munkájáról. Az Illatos úti Ebrendészeten a résztvevők megismerhetik a telep feladatait, eredményeit, az örökbefogadás feltételeit és megtekinthetik a gazdára váró több mint 100 kutyát. A hazafelé vezető úton a diákok önkéntesek és állatorvosok segítségével értékelik a látottakat. A rendhagyó osztályfőnöki óra célja a fiatalok szemléletének formálása az állatvédelem és a felelős állattartás terén – közölte a Vigyél Haza Alapítvány.
A programra – melyet a Vigyél Haza Alapítvány, a Felelős Állatbarátok Közhasznú Egyesülete (FÁBE) és a Fővárosi Közterület-felügyelet Ebrendészete, az Illatos úti telep üzemeltetője szervez – várják további középiskolai osztályok jelentkezését. Az első, szeptember 27-i órán az Újpesti Műszaki Szakközépiskola tanulói vesznek részt.
A fővárosban a Fővárosi Közterület-felügyelet Ebrendészetére évente több mint 3000 kutya kerül be. Ezek között jelentős számban vannak az elkóborolt, gazdátlan állatok, de a kutyák közel kétharmadát gazdájuk adja le.

Posted on

Felelős állattartásért a Menhely az Állatokért Alapítvány

Füles kutya a halálból visszatérve kampányol társaiért: Mit jelent a felelős állattartás? Hogyan kell gondoskodni kedvencünkről? Többek között ezekre a kérdésekre kaptak választ a Kecskeméti Főiskola Petőfi Sándor Gyakorló Általános Iskolájának diákjai a napokban.
Négylábú vendég érkezett a napokban a Petőfi iskola egyik osztályához. Füles, a kutya azonnal birtokba vette az osztálytermet, belenézett a padokba, megszimatolta a táskákat, és lelkesen fogadta a gyerekek simogatását. Ilyen izgalmasan kezdődött az a rendhagyó óra, amit Bozsó Ágnes rendőr őrnagy, a Bács-kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési Osztályának főelőadója és Szabó Attila, a Menhely az Állatokért Alapítvány képviselője tartott. További képekért kattints a fotóra.

A Szemléletváltás című előadás célja az volt, hogy megismerjék a gyerekek a felelős állattartással és az állatokkal való bánásmóddal kapcsolatos tudnivalókat. A diákok a rendhagyó órán egy rövid ismeretterjesztő filmet nézhettek meg, majd kitöltöttek egy tesztet, melyben többek között olyan kérdésekre kellett válaszolniuk, hogy milyen időközönként kell orvoshoz vinni kedvencünket, szabad-e póráz nélkül sétáltatni kutyánkat, vagy be szabad-e vinni őket a játszótérre.
Nem ez volt az első ilyen különleges óra, amit Bozsó Ágnes és Szabó Attila tartott. – Már tavaly elkezdődött ez az előadássorozat, melynek minden helyszínére nagy szeretettel megyünk. Fontos számunkra, hogy már gyermekkorban elkezdjük az állatvédelemre nevelést, és hogy bemutassuk a gyerekeknek a Menhely az Állatokért Alapítványt – mondta a delmagyar.hu-nak Szabó Attila.
– Úgy gondolom, hogy a felelős állattartás tanítását már óvodás korban el kellene kezdeni – emelte ki Bozsó Ágnes. – Fontos, hogy tudatosítsuk a gyerekekben, hogy felelősséggel jár, ha egy állatot magunkhoz veszünk. Nem játékszer, amit ha megunok, akkor nem adok neki enni, vagy nem viszem el sétálni, mert nehezemre esik a dolog. A rendhagyó órákon mindig a korosztálynak megfelelő szinten kell átadni a tudnivalókat. Míg az alsósok esetében inkább a felelős állattartásra helyezzük a hangsúlyt, a felsősöknél és a középiskolásoknál már beszélhetünk az állatkínzásról is – tette hozzá a rendőr őrnagy.
Bozsó Ágnestől megtudtuk, hogy a kitöltött tesztek többségében azt tükrözik, hogy értik a diákok, mi az a felelős állattartás, azonban mindig van egy-két gyerek, akiknek válaszaiból kitűnik, hogy egészen más fogalmuk van erről. Többször fordult már elő például az, hogy a gyerekek teljesen természetesnek gondolták, hogy egy kutyát veréssel kell nevelni.
– Az előadások kapcsán minden iskolából pozitív visszajelzést kapunk, és van olyan intézmény is, ahová folyamatosan visszahívnak bennünket – jegyezte meg az óra végén Szabó Attila. – Mindig visszük magunkkal Fülest, aki szintén nagyon élvezi, hogy gyerekek között lehet. Azok a diákok pedig, akiknél nincs otthon kutya, így egy kicsit közelebb érezhetik magukhoz az állattartással járó feladatokat – tette hozzá Attila, aki az órán elmesélte a gyerekeknek Füles történetét is, akire néhány éve szörnyű állapotban, megkínozva találtak rá. Füles azóta a gondoskodásnak köszönhetően meggyógyult, újra tud bízni az emberekben, és tökéletes társává vált Ágnesnek és Attilának a rendhagyó órákon. Forrás: Délmagyar.hu, Gál Orsolya

Posted on

Kutyavilág Magyarországon – hová lesz a pénz?

A Vidékfejlesztési Minisztérium a kóbor kutyák számának csökkentését, a menhelyi örökbefogadások számának növekedését, felelős állattartási magatartás kialakítását tűzte zászlajára. A javaslatokról és a megvalósítás lehetőségeiről a Magyar Állatjólléti Alapítvány elnökét kérdezte a STOP.
A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) közleménye szerint az elszabadult ebek számának csökkentése a kutyák nyilvántartásával, valamint minél szélesebb körű egyedi jelölésükkel és ivartalanításukkal oldható meg. A probléma jelentőségét mutatja, hogy 2010-ben 29.244 kutyát gyűjtöttek be a gyepmesterek és helyeztek el ebrendészeti telepeken.
“Reméljük, hogy az új szabályozás révén minél több állattartó jelöli meg kedvencét chippel” – olvasható a VM által jegyzett dokumentumban. – A chip beültetésre rábírás akkor hatékony, ha van országos nyilvántartás és ez az interneten bárki számára hozzáférhető – állítja a STOP-nak nyilatkozó Dr. Czerny Róbert, a Magyar Állatjólléti Alapítvány elnöke. Mint mondja, ekkor sem biztos, hogy egy szökött kutyát utol lehet érni, meg lehet találni még mielőtt egy autó elüti, vagy a vadász elejti. Ugyanis a chip 10-20 cm-ről olvasható le, és egy hanyatt-homlok menekülő, szökött állathoz közel férkőzni chipleolvasóval lehetetlen.
A tárca közleményében az áll: a törvénymódosítás kidolgozásánál a Vidékfejlesztési Minisztérium együttműködött a civil állatvédelmi szervezetekkel. Ezzel szemben Czerny szerint nem igaz, hogy a VM figyelembe vette a civil állatvédő szervezetek véleményét, mert akkor meghallotta volna azt is, hogy törvényben rögzítetten, kötelezően kellene a menhelyeket támogatni az ebrendészeti hozzájárulásokból.
– A gyepmesterektől pedig fokozatosan el kellene venni az állatbefogások jogát – teszi hozzá az alapítvány elnöke. Szerinte az állatvédő szemlélet nem jellemző a gyepmesterekre. Az állatvédő úgy tapasztalja, hazánkban 10 szökött kutyából 8-at biztosan az állatvédő szervezetek, a lelkes és az állatokat féltő civilek találnak meg hétvégi telefonügyelettel, internetes S.O.S.-üzenetekkel.
Czerny doktor szerint a VM elfelejti számon kérni az önkormányzatokat és azok gyepmestereit, hogy az elmúlt 2 évben hány darab kóbor vagy csak időlegesen megszökött (például szilveszteri petárdázások miatt) befogott kutya esetében született jogszerű határozat a kutya elhelyezéséről vagy esetleges elkobzásáról. Ezt ugyanis az állatvédelmi törvény 2009-es módosítása kötelezően előírja.
Mivel főleg az időlegesen kóborló (tehát ki nem dobott, de szökött) kutya állatvédelmi hatósági (jegyzői) határozat nélküli befogása, elvitele, elkobzása a magántulajdon sérelmét valósítja meg. Azok az önkormányzatok, amelyek jövőre is törvénysértően járnak el, számíthatnak az állatvédők, állattulajdonosok velük szemben indítandó pereire.
A VM közlemény értelmében az állattartók felelősségvállalását szorgalmazza, hogy a helyi önkormányzatok ebrendészeti hozzájárulást szedhetnek, melynek maximális költsége évente 6 ezer forint. A minisztérium jelentős lépésnek tartja, hogy az összeg teljes egészét kell az ebekre fordítani. Így az ivartalanításuk támogatására, az állatmenhelyek és az ebrendészeti telepek fenntartására, állatvédelmi szervezetek támogatására, ebösszeírásra, valamint állatjóléti és közegészségügyi intézkedésekre.
– Addig, amíg sem a chip, sem az ivartalanítás költsége nem lesz országosan egységáras, addig minden kutyatulajdonos tudni fogja, hogy az ebrendészeti hozzájárulás ezzel történő kiváltása egy szűk állatorvosi lobbi anyagi érdekeit tükrözi, amelyhez sajnos a jogszabály-módosítási folyamatban a “legjobb módú” és állatorvosokat foglalkoztató pesti állatvédelmi szervezetek is segédkezet nyújtottak! – állítja Czerny Róbert. Forrás: Stop.hu

Posted on

Kutyákhoz „használati utasítás” az oktatásban

A felelős állattartásról, a házi kedvencek örökbefogadásáról és a kóbor kutyákkal való viselkedés szabályairól szóló ismeretterjesztő előadás-sorozatot indított a Csillagszem Állatvédelmi Alapítvány Jász-Nagykun-Szolnok megyében.
A kezdeményezés alapötletét egy felkérés adta, amelynek nyomán 8 éves gyermekek számára tartottak rendhagyó osztályfőnöki órát a helyi Római Katolikus Általános Iskola és Gimnáziumban – közölte hétfőn a szolnoki székhelyű szervezet kuratóriumának elnöke.
Abonyi Mónika elmondta: a gyerekek érdeklődése – akik a Csillagszem által gondozott 120 gazdátlan eb egyikét személyesen is megismerhették – minden várakozásukat felülmúlta. Ezért úgy döntöttek: megpróbálnak minél több helyre eljutni szemléletformáló programjukkal.
A megyeszékhely egy másik oktatási intézményével, a szandaszőlősi városrészben működővel már hosszabb ideje együttműködik az alapítvány. Legközelebb várhatóan ott tartanak majd hasonló foglalkozást, míg a térség egyik kistelepülése, Nagykörű általános iskolájával ugyancsak elkezdődtek az egyeztetések ez ügyben.
A vezető jelezte: néhány önkéntes segítőjével együtt ők minden anyagi ellenszolgáltatás nélkül vállalkoznak erre a feladatra annak érdekében, hogy „ily módon is támogassák a felnövekvő generációk állatokhoz fűződő egészséges értékrendjének és viszonyának kialakulását”.
Abonyi Mónika úgy vélte: a mai állapotokat ismerve rendkívül sok tennivaló akad még e téren hazánkban és Jász-Nagykun-Szolnok megyében egyaránt. A felelős állattartás kultúrájának megteremtésében pedig tapasztalataik szerint az erre legfogékonyabb korosztály, a gyermekek körében lehet igazán kézzelfogható, hosszú távon is megmutatkozó eredményeket elérni.
Az állatvédő reméli, hogy idővel rendszeressé válnak az általuk tartott különleges tanórák a megye iskoláiban, ahol az állatok viselkedésének alapismereteitől kezdve a velük való kapcsolatteremtésig és a róluk való gondoskodásig számos olyan fontos témáról esik szó, melyek – hangsúlyozta – akár az országos híradásokban időről időre előforduló tragikus kutyatámadások egy részét is megelőzhetővé tennék. MTI