Posted on

Fekete farkaskölykök születettek Veresegyházán

A kis ragadozóknak különlegesen sötét színű a bundájuk, ami talán annak köszönhető, hogy felmenőik között egy kanadai vendégfarkas is megtalálható. Kuli Bálint állatgondozó és Szilágyi István a Fehérkereszt Állatvédő Ligától a Mokkában mutatta be a négy kis farkaskölyköt.

Posted on

Állatvédelem bőrébe bújva támadja a magyar állattartókat a Négy Mancs

Mélységesen felháborítónak és az egész állatvédelmet lejárató ténykedésnek tartjuk, amit a Négy Mancs művel ismételten Magyarországon. Most a tojótyúkot tartó gazdákat fenyegetik és hozzák lehetetlen helyzetbe, azt sugallva, hogy (amint azt megtették a libamáj és a libatoll esetében is) tevékenységük illegális, ezzel megtévesztik a fogyasztót és ellehetetlenítik a termék forgalmazását. A Fehérkereszt Állatvédő Liga elzárkózik mindenféle szélsőséges megnyilvánulástól, és elítéli, amit a Négy Mancs, állatvédelemre hivatkozva tesz. Felháborítónak tartjuk, hogy egy magát állatvédőnek tartó szervezet negatív, lejárató kampányaival gazdaságilag tönkre tegye egy ország állattartóit. Tisztán látszódik, hogy külföldi érdekcsoportok támogatják, hogy a jó minőségű magyar termékeket állatkínzás vádjával elutasítsák a nyugat-európai élelmiszerláncok. Magyarországon gazdasági haszonállatok védelmével szinte egyedül a Fehérkereszt Állatvédő Liga foglalkozik, van rálátásunk arra, hogy az elmúlt évben milyen intézkedések történtek, és milyen változások kezdődtek annak érdekében, hogy a fogyasztási célra tartott állatok is emberséges, méltó körülmények között élhessenek. Ennek érdekében az elmúlt években többször is felszólaltunk. Nagyon fontosnak tartjuk azonban, hogy az állatvédelem ne váljon szélsőségessé és ne tegye tönkre azt a sokszínű kulturális, szociális és gazdasági értéket, melyet a magyar állattartás jelent. Az állatvédelem jogi szabályozása az Európai Unióban tagállami hatáskör. Ahogyan egy magyar állatvédelmi szervezet nem teheti meg, hogy Ausztriában az állatvédelmi joganyag megreformálása érdekében fellépjen, ugyanígy a Négy Mancs szervezetnek sincs joga hazánk területén ilyen ügyben fellépni. Természetesen, ha valamely tagállam joga súlyosan sérti a közösségi jogot, az ellen az EU illetékes szakbizottságainál vagy az Európai Parlamentben fel lehet lépni – de ilyen nem történt, csupán lejárató kampányok folynak ellenünk. Hangsúlyozzuk: az állatkínzások elleni törvényes akciókat a Fehérkereszt Állatvédő Liga maximálisan támogatta és támogatja!
Együttműködést kerestünk több terméktanáccsal, hogy a gazdasági haszonállatok tartásáról szóló rendelet szabályai változzanak, modernizálódjanak. A baromfi-ágazat területén a Baromfi Termék Tanáccsal együtt közösen dolgoztuk ki azokat a hazai állatvédelmi szabályokat, illetve állatvédelmi ajánlásokat tartalmazó összefoglalót, melynek eredménye a tavaly megjelent baromfi állatvédelmi útmutató. Hangsúlyozzuk: továbbra is keresni kell az állattenyésztéssel foglalkozó gazdaságokkal, érdekképviseletekkel az együttműködést – az állatvédelemnek nem az a feladata, hogy kerékbe törje a nemzetgazdaság fontos ágazatait! A szakmai és gazdasági érdekeinket meg kell védeni, ebben pedig – az állatvédelmet szigorúan szem előtt tartva – partner a Fehérkereszt Állatvédő Liga.  A Négy Mancs korábbi lejárató kampánya már óriási károkat okozott az ágazatnak, több család, vállalkozás életét tette tönkre. Nem engedhetjük meg, hogy ez ismét megtörténjen! Forrás: fehérkeresztliga.hu

Posted on

Indiai cigányok kínozzák a medvéket

Animal Planet világosan fogalmazott, a medvetáncoltató cigányokról: Indiai cigányok kínozzák a medvéket! A pénz miatt táncoló medve már illegális 1972 óta, de a medvéket még mindig megverik és brutálisan megcsonkítják. Kínzással kényszerítik őket engedelmeségre, alázatra és “táncolásra”. A tartási körülmények is borzalmasak, többnyirre egy szűk ketrecbe kényszerítve, mozgási tér, elég élelelm és víz nélkül kínlódnak a macik. Több nemzetközi állatmentő dolgozik az indiai partnerekkel, pl a Wildlife SOS is, hogy véget vessenek ennek a barbár gyakorlatnak India szerte. Ezek a rábeszélés mellett megveszik a medvéket, hogy a tulajdonos állatkínzóknak legyen újrakezdési tőkéjük az életükben.
Magyarországon is voltak medvetáncoltató oláh cigányok még a hatvanas években is. Egy videót itt nézhetsz meg róluk.
Medvekínzás a napjainkban is előfordul: Hosszú évekig tartott barnamedvét egy apró ketrecben egy férfi, természetkárosítás gyanújával indult ellene eljárás adta hírül a Hajnal Táj, Czifra Szilvia riportjában, ami itt hallgathatsz meg.
A medve szelíd, de a tulaj egy vadállat. Természetkárosítás vádjával indult eljárás az ellen a férfi ellen, aki évekig tartott egy néhány négyzetméteres ketrecben egy kifejlett barna medvét. A tartási körülményeket jellemzi, hogy az állat folyóvizet sem látott életében, egyetlen feladata a morgás volt. A Fehér Kereszt Állatvédő Liga krimibe illő módszerekkel gyűjtötte össze a bizonyítékokat az állatkínzó ellen, akitől az állatot már elszállították. A nagyobb gond csak az, hogy nem ez az egyetlen illegálisan tartott medve.

Posted on

Csak nálunk nem tilos az állatpornó

Jöhet az ebadó: a hatezer – veszélyes kutyák után húszezer – forintos éves taksát az önkormányzatok vethetik ki. Ám az állatvédők máris új módosítást sürgetnek, ezúttal az állatpornó ellen.
Húszezerig terjedő éves ebadó beszedésére jogosította fel az önkormányzatokat a kormány, igaz: ennyit csak a veszélyesnek ítélt kutyák gazdáinak kell fizetni, a többinél hatezret szabhatnak ki. Mentességet kapnak a vakvezető, a rendőr-, a szolgálati ebek, az ivartalanítottak és a menhelyi, valamint az örökbe fogadott csahosok is. A megkérdezett önkormányzatok csak fontolgatják a lehetőséget.
– Fel kell mérni, mennyibe kerül a beszedése, azt is, hány kutyát raknának ki, hogy elkerüljék a fizetést – tájékoztatta lapunkat Kovács Raymund, a XVI. kerület alpolgármestere.
Az ivartalanított kutyák után nem kell fizetni, de az állatvédők kifogásolják, hogy a műtétek díja nem hatósági áras.
– Akad klinika, ahol harmincnyolcezerért ivartalanítanak, egy utcával odébb tízezerért – figyelmeztet Szilágyi István, a Fehérkereszt Állatvédő Liga kurátora. A liga máris újabb törvénymódosítást sürget:
– Az unióban csak nálunk nem tilos az állatpornó. Az ilyen fajtalankodás tiltásáért gyűjtünk aláírásokat. De az ebek leláncolását is tiltani kellene.
A szakértő egyetért. – A ragadozók kerülik a konfliktust, de ha nem tudnak lelépni egy kellemetlen helyzetből, azonnal támadnak – állítja az állatpszichológus. – Ezért agresszív a megkötött kutya.

Posted on

Állatvédőrök járőröznek

Már 40 „állatvédőrt” képeztek ki Szombathelyen a Fehérkereszt Állatvédő Liga és a Cerberos Egyesület által szervezett tanfolyamon; az állatvédők egyebek között olyan jogi ismereteket sajátítottak el, amelyekkel hatékonyan tudnak fellépni az állatok védelmében – mondta Vértesi Andrea, a szombathelyi Fekete István Állatvédő Egyesület elnöke.
A tervek szerint az állatvédők rendőrökkel közösen járőröznének, hogy megakadályozzák az állatok közterületi árusítását és az állattartással való visszaéléseket – tette hozzá. A Fekete István Állatvédő Egyesület tagjai rendszeresen járják az utcákat, főleg piacnapokon vesznek oltalmukba sok kiskutyát és macskát az őket néhány forintért vagy ingyenesen kínálóktól. Többször előfordult, hogy kukákból, szeméttárolókból szedték ki az állatokat – mondta az elnök.
A bajba jutott kisállatok átmenetileg az egyesület aktivistáihoz kerülnek, akik állatorvosi ellenőrzés, a szükséges oltások beadatása, féreghajtás, csipbeültetés után keresnek nekik új gazdát. Az egyesület a megye több településén szervez rendszeresen „örökbefogadó napokat”, illetve interneten is fényképes tájékoztatást ad az örökbe fogadható állatokról.
Az örökbefogadókkal szerződést íratnak alá, amelyben vállalják, hogy az állattartás szabályai szerint gondozzák a befogadott állatokat, amit az egyesület ellenőrizni is szokott – tette hozzá az elnök. Vértesi Andrea hangsúlyozta, hogy a szerződésben a nőstény állatoknál – kutyáknál és macskáknál – az új gazdának azt is vállalnia kell, hogy megfelelő időben ivartalaníttatja az állatot, hiszen nagyon fontos az újabb szaporulat elkerülése. MTI

Posted on

Patkányméreg, egérragasztó használata állatkínzás?

A Népszabadság május 20-i számában foglalkozott a Fehérkereszt Állatvédő Liga beadványával egyes brutális és a vadászati törvény által tiltott, ám mégis forgalmazott vadászati eszközök (csapdák, csapóvasak, hurkok) betiltásáért.
Az indoklás szerint ezek az eszközök válogatás nélkül gyilkolnak, és komoly szenvedést, órákig vagy napokig tartó haláltusát okozhatnak. Nemcsak a vadászati törvényt, hanem az állatvédelmi törvényt is sértik.
Nos az említett eszközök csak egy mákszemnyi részt jelentenek az állatvédelmi törvényt durván sértő, ennek ellenére széleskörűen használt eszközök és szerek halmazában!
Mit is mond ez a törvény az állat életének kioltásáról? Gerinces állat esetében ez kizárólag kábítás útján, illetve azonnali teljes öntudatvesztést és érzéketlenséget vagy halált okozó módszerrel történhet; kivéve, ha az állat életének kioltását szükséghelyzet indokolja, de ebben az esetben is gondoskodni kell arról, hogy az állat életének kioltása szakszerű gyorsasággal és a legkisebb szenvedéssel járjon. – Vitathatatlan, hogy a rendkívül szapora és elképesztően falánk, amellett betegségeket terjesztő patkányok számának kordában tartása fontos közérdek, tehát a szükséghelyzet fennáll. De az is vitathatatlan, hogy a fenti törvényi előírásnak egyetlen patkányirtó, rágcsálóirtó szer sem felel meg! A hatósági állatorvosnak pedig egyik feladata, hogy a gazdálkodókat szigorúan ellenőrizze, használják-e a rágcsálómérgeket és egyéb irtószereket.
A jelenleg forgalomban levő (kumarinalapú) patkánymérgek által kiváltottmérgezés tünetei: hosszan tartó rosszullét, testszerte belső és külső vérzések, fájdalom, görcsök, majd sokk és kóma. Részlet az egyik „nagyon hatékony rágcsálóirtó szer” hirdetéséből: „Elfogyasztásától a rágcsálók (egerek, patkányok) 3-10 napon belül elpusztulnak.” A szer nem azonnal hat, hiszen az intelligens, közösségben élő egerek, patkányok társuk szenvedését látva nem ennének belőle; néhány napig semmi tünet, aztán hosszú, kegyetlen szenvedésnek vet véget a megváltó halál!
Ragacsos légyfogó szalagot én is láttam gyerekkoromban, de rémálmomban sem jutott volna eszembe, hogy ezt a technikát magasabb rendű, gerinces állatok ellen is felhasználják. Ha a szerencsétlen jószág beleragad ebbe a borzalomba, napokig kínlódhat benne, míg éhenszomjan vész. Ha jótét lélek még elevenen megtalálja, oldószer nélkül akkor sem tud rajta sérülés okozása nélkül segíteni. Persze az oldószer is ártalmas, mert a benzin, alkohol a bőrön keresztül felszívódva ugyancsak mérgezést okozhat.
Mindkét brutális, barbár módszer jellemzője, hogy nem válogat az áldozatok között. Elvetemült gyűlölködők házikedvencek, védett és nem védett madarak ellen egyaránt felhasználják, sőt: gyerekeink is megkóstolhatják a rágcsálómérget, és akár csoportosan áldozatul eshetnek, mint sajnos nem egy példa igazolja! A méreg a csatornákon keresztül a vízkörforgásba, a táplálékláncba bejutva az egész lakosságot veszélyezteti. Éppen ezért az Európai Unió illetékesei arra készülnek, hogy a jelenleg széleskörűen használt, kumarinalapú patkánymérgeket tiltottnak minősítik. Nem kellene ezt bevárnunk, élen kellene járnunk ezeknek a semmilyen indokkal nem védhető szereknek, eszközöknek a betiltásában!
Vajon miért is szaporodtak el napjainkra mértéktelenül a kóbor macskák? Amíg a vegyipar felvirágzásával el nem terjedtek a különféle egérés patkánymérgek, „rágcsálóragasztók”, addig az emberek természetes módon védekeztek a rágcsálók ellen: macskát tartottak! A macskaeledel nem került sokba, mert a cica úgyszólván eltartotta magát. Ma azonban már szinte kizárólag házikedvencnek tartják a macskát. Az ivartalanításra azonban nem hoznak anyagi áldozatot, hanem a fölösleges szaporulatot egyszerűen szélnek eresztik. Pedig egy átlagos nőstény élete során akár 100 utódot is világra hozhat. Ezért, no meg a kis énekesmadarak levadászása miatt, a macskák ivartalanítása a kutyákénál is sokkal fontosabb lenne! – Mind a kutyákról, mind a macskákról elmondható, hogy túl sokan vannak, sokkal többen, mint amennyire házikedvencként az emberek valaha is igényt tarthatnak. Azon kellene elgondolkozni, a „fölösleg” sintértelepeken való elpusztítása helyett hogyan lehetne ezeket a kedves, értelmes jószágokat munkába állítani! – Az arra alkalmas testfelépítésű macskák nemcsak egér-, de patkányfogóként is kiválóan hasznosíthatók; némely kistestű kutyafajt is kifejezetten patkányfogóként alkalmaztak a régi szép időkben. A rágcsálómentesítő vállalkozók a patkánymérgek, brutális csapdák helyett a kóbor cicák, kutyák összegyűjtésével és gazdálkodóknál (ivartalanítás után) haszonállatként elhelyezésével foglalkozhatnának a jövőben! (El kellene gondolkozni azon is: az élve összefogdosott rágcsálókat olyan helyen szabadon engedni, ahol egerészölyvek, baglyok gondoskodnának a számuk kordában tartásáról.) Reménykedjünk, hogy a biorágcsálóirtásé a jövő! Forrás: Nol.hu, a szerző madárvédő