Posted on

Eltévedt állatok, mesterséges cunamik

A Nagyfrekvenciás Aktív Ionoszférakutató Program elnevezés egész békésen hangzik, s azt hihetnénk, hátterében esetleg az ozonoszféra megmentésének, vagy a globális felmelegedés megakadályozásának kikísérletezése áll. Tudományos szakértők és katonai elemzők azonban rámutatnak, hogy minderről szó sincs. Sokkal inkább egy – már Tesla által megsejtett módszer alapján megvalósított – rendkívül sokoldalú fegyvert takar az elnevezést, olyan jellegű fegyvert, mellyel a Star Wars sorozatban találkozhattunk. Eddig legalábbis.
Daniel Winter, a fizikai tudományok doktora, Waynesville-ben, Észak-Karolinában fizikus. Őt idézzük: „A HAARP nagyfrekvenciás energiakibocsátása csatolódhat a Föld bolygó által keltett extrém nagy hullámhosszúságú sugárzásokkal. Ez utóbbiakat maga a Föld bolygó kelti, az egész bolygóra kiterjedő hálózatot alkot, és egyértelműen meghatározza a bioszféra lényeinek viselkedését és életműködését. A HAARP geomágneses hatásai beavatkoznak a Föld lüktetésébe, a kétfajta sugárzás interferenciája pedig akár az egész ionoszféra szétesését okozhatja.”    Bővebben

http://www.youtube.com/watch?v=wSfiNj9f3m8

Posted on

Emberhús kutyagyomorban, hadiút a kettéhasított kutyán át

Kutyák és emberek közös története nagy sikernek számít. Az együttélésnek mégis van sötét oldala is. Emberek parancsára kutyák marcangoltak embereket, vagy ártatlan állatokat áldoztak fel kultikus céllal. Korszakok, amikor a kutyaeledel mást jelentett, mint ma.
„Amikor a gaz spanyolok harci kutyákkal kerestették az indiánokat, s amint megtalálták, rájuk uszították őket, egy beteg indián nő – látván, hogy nem tud elmenekülni a kutyák elől, és darabokra szaggatják őt is, mint a többieket – fogott egy kötelet, a lábához kötött egy egyéves gyereket, és felakasztotta magát a gerendára, és alighogy megtette, már jöttek is a kutyák, és szétszaggatták a gyereket, bár mielőtt meghalt volna, egy pap még megkeresztelte” – írta a XVI. század első felében Bartolomé de las Cacas dominikánus szerzetes.
A történetnek valószínűleg nem minden elemét kell szó szerint venni, de az biztos, hogy Amerika véreskezű hódítói szívesen és eredményesen használtak nagytestű harci kutyákat az amerikai bennszülöttek ellen, egyrészt felkutatásukra, másrészt megfélemlítésükre, harmadrészt meggyilkolásukra – derül ki a História legfrissebb számából, amely teljes egészében a kutyáknak az emberi történelemben játszott szerepével foglalkozik.
Kondacs Julianna cikkéből kiderül, hogy a spanyol királyi pár magánkáplánja, Rodriguez de Fonseca javasolta Kolumbusznak, fegyver gyanánt vigyen magával agarakat és masztiffokat második útjára. A spanyolok már korábban is használták őket a mórok elleni harcokban. Az agaraknál nem a mai négylábúakra kell gondolni, a mostani csontbőr kutyák ősei 50 kilót is nyomtak, míg a masztiffok 60–70 kilóra is híztak – sokszor az édes emberhúson.
A conquistadorok rémtettei jelenthetik a mélypontját az ember és állat talán legsikeresebb, közel 15 ezer éves szimbiózisának, de kutyákat már az ókori Közel-Keleten használtak gyilkolásra, ahogyan a rituális kutyaáldozat is szokásban volt. Az „együttélés” tehát korántsem volt annyira idilli, mint azt a manapság általános feltétlen blöki–gazdi rajongás láttán gondolhatjuk.
Az egyiptomi Tutanhamon fáraó egyik szantálfa dobozkáján a harci kocsiról nyilazó uralkodó oldalán az ellenséget marcangoló kutyákat látni (i. e. 1330 k.). Mezopotámiában pedig szabadon kószálva őrizték a városokat más kóbor vadaktól, főleg rókáktól, s köztisztasági munkát végezve falták fel az utcai szemetet. De nem csak azt, a temetetlen halottakat is.
A Krisztus születése idején alkotó Sztrabón görög földrajztudós felidéz egy 300 évvel korábbi történetet, amikor Nagy Sándor és hadinépe elfoglalta Baktra városát (a mai Afganisztán területén), akkor ott az volt szokásban, hogy az idős és gyenge embereket élve vetették a kutyák elé, akiket a helyiek morbid humorral „temetkezőknek” neveztek.
Embereket széttépő kutyák az antik Görögországban és a Római Birodalomban sem voltak ismeretlenek. És az is hasonló volt, hogy a közgondolkodás kettős természetet tulajdonított nekik. Már Homérosznál egyszerre szerepelnek az ember legjobb barátjaként (Odüsszeusz hűséges kutyája, Argosz húsz év után is felismeri gazdáját), illetve a vadság, a könyörtelenség és az arcátlanság szimbólumaként (az Iliászban is embert esznek a harctéren). A középkorban a kutyák megítélése romlott. A muszlim világban egyértelműen tisztátalan állatnak tartották, de a keresztény világban is – ahol az ördög egyik alteregójának számított – csak a polgárosodás tette általánossá a kutyabolondok figuráját.
Hús és kultusz – Az ebek egyes kultúrákban húsforrásként szolgáltak (Korea és Svájc tán a legismertebbek), különösen a vadászközösségek szorultak rá a „kutyaeledelre”. Bereczki Ibolya etnográfus szerint a finnugor együttélés korában is inkább ezzel a céllal tarthatták, mint sem a vadászokat segíteni. De a legtöbb kutyát valószínűleg nem azért pusztította el az ember, hogy megegye, hanem kultikus céllal. Az ebek mumifikálása Egyiptomban ugyan viszonylag későn, a görög–római időkben vált rendkívül népszerűvé, de az ókorban, sőt már az őskorban előszeretettel gyilkoltak le állatokat bajelhárító, gyógyítási céllal vagy halottkultusz keretében.
A hettiták kölyökkutyákra vitték át a rontást, majd elföldelték vagy elégették őket. Az ókori anatóliai nép különleges módját választotta a vesztes csaták átkától való megszabadulásnak is: egy embert, egy kecskegidát, egy malacot és egy kutyakölyköt kettévágtak, egy galagonyából emelt kapu két oldalán tüzet gyújtottak, majd a vert sereg átmasírozott a kapun és félbe vágott tetemek között. Ez a rituálé fennmaradt a perzsáknál, sőt a makedónoknál is (immár emberáldozat nélkül).
A tisztító és esküáldozatok lassan elhaltak, szerepüket a kutyairtásban egyre inkább átvették a gyógyító, temetkezési és építési áldozatok. Utóbbiakra még a XIX–XX. századi magyar néprajzi anyagban is találunk példát, leginkább kölykök estek áldozatul az építkezéseknek.
Volt idő, mikor Magyarországon a lakosság huszada tartozott a kutyabőrös nemesek közé. Ezek alapján azt hihetnénk, hogy a kikészített kutyabőrre írott kiváltságlevelek miatt sok állatot ölhettek le, de mint Rácz György írásából megtudhatjuk, az armálisok valójában csak ritkán készültek kutyapergamenből, sokkal inkább kecske, juh vagy borjú bőréből. Itt tehát ők jártak rosszul, nem a kutyák. Forrás: Hvg.hu/História, 2011.3

Posted on

Nem találják a macskalövő ír diákot

Nem jelent meg bírósági tárgyalásán az az ír egyetemista, aki még márciusban fegyvert fogott egy boltos fejéhez, majd macskára lövöldözött Pécsett a Petőfi és a Nagy Jenő utca sarkán. A tanulónak mindössze szabálysértés miatt kell bíróság elé állnia, pedig akár letöltendő börtönt is kaphatna.
Mostantól nyugodtan szaladgálhatunk és fenyegethetünk töltetlen fegyverrel a nyílt utcán, hiszen a Pécsi Rendőrkapitányság nyomozói úgy ítélték meg, hogy Jerome James W. nem követett el bűncselekményt március 2.-án azzal, hogy sok szemtanú előtt fegyverrel hadonászott és azt egy férfi fejéhez fogta. Vele volt Guy L. izraeli orvostanhallgató is, mindkettőt alsógatyában vitték el a kommandósok.
Később ugyan kiderült, hogy egy töltetlen légpisztolyról van szó, de ez mit sem változtat a cselekményen, hiszen azt egy külső szemlélő nem tudja megállapítani. – Érdekesnek találom, hogy a nyomozó hatóság máshogy fogja fel a büntetőtörvénykönyv cikkelyeit, amely egyébként egyértelműen fogalmaz ebben a cselekményben. Az ír, a jogszabály szerint elkövette az alábbi bűncselekményt, mégsem fog megfelelő büntetést kapni – mondta a Pécsi Napilapnak Körmendi Gábor ügyvéd, aki szerint nem kizárt, hogy az izraeli és az ír nagykövetség nyomásgyakorlása miatt ússzák meg “ejnye-bejnyével” a diákok. Írországban és Izraelben valószínűleg keményebben bántak volna velük, vagy egy magyar állampolgárral.
Btk. 271. §
(1) Aki olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a garázdaságot
a) csoportosan,
b) a köznyugalmat súlyosan megzavarva követik el.
Jerome James White nem jelent meg a tárgyalásán, mégpedig azért, mert elköltözött. A bíróság pedig nem tudja a címét. A Pécsi Napilap értesülése szerint mindkét diák köszöni, jól van, továbbra is az orvosi egyetemre járnak. Úgy tudjuk, hogy a bíróság megvárja a vizsgaidőszak végét, mert az újabb félévi beiratkozásnál a diákoknak le kall adni az új címüket, és akkor ismét megpróbálják beidézni a macskára lövöldöző diákokat. Forrás: Pécsinapilap

Posted on

Dámszarvas ölése: állatgyilkos videó kellemes zenével

A vadászat: A gyereket is viszem, és a kezébe adom a puskát. Ezzel élvezet állatokat agyonlőni. Becserkészem a vadat. Távcsöves puskámmal meglövöm a szarvast. Még él mikor már pózolok vele. Késemel kibelezem. Pálinkát iszok… Ihlet: Csokaserdo.hu –  A vadásznak holttestek kellenek! A vadászok dúvadak! Beteges szórakozás az állatokra való lövöldözés! Az állat küzd az életéért, az ember meg szórakozásból öl. Lemészárolták a vadakat. Forrás: Index fórum
“2010. január 20.-án vadásztársaságunknál esett ez a ritka spíszer dámbika. Tamás első sikeres dámvadászatának emlék-videófilmjét az alábbiakban adjuk közre:

Hozzászólások a videóhoz:
F. Péter: Ezt a gyenge lövést (lövéseket) kár volt felrakni. Lehet, hogy élvezetes nézni az állat szenvedését, de inkább a gyorsan és szépen elejtett vaddal dicsekedjen. A távolság nyílt irányzékkal sem tűnik túl messzinek, egy kis gyakorlással szebb találatokat érhet el.
Huvegsos: Egyetértek az előttem szólóval, két ilyen gyenge lövést, ilyen kis távolságról, mely a vad szenvedését okozta… A videót nem tartom publikálhatónak. Forrás itt: Csokaserdo.hu/2010/02/damvadaszat-nagykoroson

Posted on

Stohl fegyverét elkobozták, amellyel rengeteg állatot ölt meg

Stohl András, Buci sötét oldala szavakban: Kedvtelésből kínok-, szenvedések okozása embereknek és állatoknak, állatok ölése, éjjeláltó használata vadászaton, orvvadászat, kábítószer használata, itttas vezetés…

Vajon mi járhatott Stohl András fejében azalatt, amíg lóhalálában, taxival rohant haza annak hírére, hogy zsaruk szállták meg a házát, és kábítószer után kutakodnak? A rendőrök színész házához nagy erőkkel vonultak ki: a nyomozók négy rendőrautóval jöttek, három kábítószer-kereső kutyát is magukkal hoztak. Összesen tíz rendőr vizsgálta át a pincétől a padlásig a színész-műsorvezető otthonát.
Stohl a rendőrök megjelenése után nagyjából háromnegyed órával érkezett haza: ahogyan kiszállt a taxiból, látszólag higgadt arcán nem lehetett látni, hogy mekkora vihar dúlhat a lelkében. A színész bement a házba, ahol akkor már tették a dolgukat a zsaruk, majd nagyjából negyedóra múlva két nyomozóval jelent meg a ház előtt, váltottak néhány szót, majd visszamentek: ezt követően két nyomozó távozott az épületből. Ezzel szinte egy időben Stohl is kisétált a kapun, és ismét taxiba szállt.
Úgy tudjuk, hogy a rendőrök többek közt két vadászfegyvert foglaltak le és vittek magukkal. A Blikk rendőrségi forrásból úgy értesült: a sztár fegyvereit azért foglalták le, mert várhatóan ma közlik a színész-műsorvezetővel azt, hogy bűncselekménnyel gyanúsítják meg. Ilyen esetben pedig az a szokásos eljárás, hogy elveszik a gyanúsított fegyvereit.
– A rendőröket egy a Stohl Andrással egy háztartásban élő személy engedte be, miután tudomásul vette a házkutatási parancsot, valamint azt, hogy a zsaruk kábítószerrel kapcsolatos bűnügy miatt jöttek – mondta a Blikknek egy neve elhallgatását kérő rendőr, aki elmesélte: amikor Stohl befutott, ugyancsak elfogadta a házkutatás tényét, és aláírta a jegyzőkönyvet, amely a lefoglalt tárgyak listáját is tartalmazta.
Információink szerint a rendőrök kábítószert kerestek a színész házában, ezért a tipikus rejtekhelyeket, mint például a fiókok alsó lapjait vagy a bútorok szövetét is átnézték, különös tekintettel azokra a helyekre, ahol a kábítószer-kereső kutyák szagot fogtak. Forrásunk szerint a házkutatás során anyagi kár nem keletkezett – azaz a bútorokat és azok kárpitját a nyomozók vélhetően nem bontották fel –, s mindössze két és fél órán át tartott. Noha az arcán nem látszott, Stohl valószínűleg kiborult annak látványától, hogy feldúlják az otthonát: a színész rövid ideig szemlélte, amint személyes holmijai között kutakodnak, majd taxit hívott, és elhagyta családi házát.
A jogi szakértő szerint a rendőrök helyesen jártak el, amikor a hivatalos drogszakértői vélemény kézhezvétele előtt házkutatást tartottak.
– Ez úgynevezett halaszthatatlan nyomozati cselekmény, amelyhez nem kell szakértői véleményekre várni. Szerintem ez a házkutatás egy kicsit elkésett: ezt már a baleset másnapján végre kellett volna hajtani. Ennyi idő alatt fertőtleníteni lehet az egész lakókörnyezetet – fejtette ki Kamarás Péter ügyvéd, hozzátéve, mindezek ellenére a kábítószer-kereső kutyák megtalálhatják még azokat az eszközöket vagy helyeket, ahol korábban drog volt, vagy a droggal érintkeztek. Ez pedig a bizonyításnál elegendő lehet

Posted on

Hajtóvadászat: lezárják a turistautakat a Mátrában

Gyöngyössolymos, Mátraháza: Aki a pocsék idő ellenére is kirándulna a hét végén, az számítson rá: időnként lezárják a turistautakat. Hajtóvadászat miatt ma korlátozásokra számíthatnak a Mátrában túrázók. A Mátrafüredi Erdészet szervezésében a vadászok egész nap Gyöngyössolymos közigazgatási területén lesznek.
Elsősorban Henc, a Jegyző- és a Kovács-rét egyházbükki oldalán, valamint a Nyesettvár Tótok-rétje felőli részén lehet számítani biztonsági okokból a turistautak lezárására.
A vadászok vasárnapra is terveznek programot. Ekkor a Mátra turisztikailag igen kedvelt övezeteiben is vadásznak. A tervek szerint ott lesznek a Sástó – Muzsla-kilátó – Hanák-kilátó háromszögben, a Peres-bércen, a Lajosháza – Szalajka ház közötti oldal és a Kisbükk területén.

Update: Két emailt kaptam a cikk kapcsán:
“Mi a francot vadásznak? Menjenek haza és ápolják a családi kapcsolatokat. A rohadt állatgyilkosok. Ha annyira vadászni akarnak, menjenek az erdőbe egy szál késsel és vadásszanak. Hülye banda. Ne meséljenek állományápolásról. Akkor, tetszés szerint, kiválasztható. Kérem ne érezze magát senki sem megsértve. Ha valaki,kissebb mint 150 cm,kopasz, sántít,szemüveget hord (mint én), stb. stb. lelőhető. Miért? Állományápolás. “
“Helyes szó, hogy hajtóvadászat. Mert hogy is keletkeztek a mai sportvadászok? Az ember durván beavatkozott a természet rendjébe (felborítva a táplálékláncot), majd a saját kapzsiságát kénytelen vadászattal helyreállítani. Tehát szükséges rossz. Persze má kérdés a vadászetika, a szeszfőzdékből hordott (kábító) hulladék vadetetésre. Amugy ez nem sport. A sport egyenlő felek küzdelme. Ha valaki egy hiper-modern fegyverrel lesből megöl egy táplálkozó vadat az minden csak nem sportszerű. És: a vadászok a “trófeára” mennek, tehát a beteg, kevésbé életképes állatok maradnak életben,ezt nevezik kontraszelekciónak. Gratulálok az uraknak a remek sportoláshoz!”