Posted on

Az állatok más nemzetek – Henry Beston

Az állatokról egy másik, bölcsebb és talán rejtélyesebb elképzelésre van szükségünk. Az egyetemes természettől távol, bonyolult leleménnyel élve a civilizált ember a teremtményeket tudásának nagyítóján át vizsgálja, és így felnagyítva lát egy tollat, az egész kép pedig torzul. Atyáskodunk felettük tökéletlenségük miatt, tragikus sorsuk miatt, hogy olyan mélyen alattunk öltöttek alakot. És itt tévedünk, hatalmasat tévedünk.
Mert az állat nem az ember mércéjével méretik. Egy olyan világban, ami a miénknél régibb és teljesebb, kidolgozottan és tökéletesen mozognak ők, olyan érzékekkel megáldva, amiket mi elvesztettünk, vagy sosem értünk el, olyan hangokkal élve, amiket sosem fogunk hallani. Ők nem felebarátok; ők nem beosztottak; ők más nemzetek, akik az élet és idő hálójában összeakadtak velünk, rabtársakként a Föld ragyogásában és vajúdásában.
Henry Beston, amerikai író és természettudós

Posted on

Az ember a legerősebb szagú állat

Az izzadt emberi bőr átható szaga egyedülálló az állatvilágban. Az ember azért is különösen büdös, mivel a szaganyagok a test szinte minden részén kiválasztódnak, és emellett még a rajtunk élő mikrobák is kibocsátanak szagokat.
Noha mi, emberek hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy más állatoknak sokkal kellemetlenebb a szaguk, mint nekünk, madarakon és emlősökön végzett korábbi tanulmányokból az derült ki, hogy e nem emberi fajok bőréből sokkal kevesebb illó szerves anyag távozik, mint a miénkből. A csirkék tollán és a zsiráf szőrén például csupán néhány fenolfélét mutattak ki.
A holland Wageningen Egyetem kutatói új tanulmányukban összehasonlították a különféle emberi bőrmirigyek eloszlását, funkcióját és váladékát más főemlősökével. Pusztán ezen információk alapján is megjósolható lenne, hogy az emberek szaga erősebb, mint a csimpánzoké és a gorilláké. A bőrmirigyek eloszlása ugyan hasonló, de a csimpánzok és a gorillák több olajat választanak ki, valószínűleg szőrzetük védelme érdekében.
Ezzel szemben a felnőtt emberek gyakran választanak ki vizet, fehérjéket, aminosavakat, karbamidot, ammóniát, tejsavakat és bizonyos sókat. E vegyületek jó része bizony elég büdös. A serdülőkor folyamán az e vegyületeket kibocsátó mirigyek megérnek és baktériumokkal népesülnek be. Ezért a felnőttek szaga jóval erősebb, mint a gyerekeké, ráadásul a gyerekek kevesebbet is izzadnak – írja az Origo.

Posted on

Választani kellett, vagy az embereket vagy az állatokat mentik

A Hajdú-Bihar megyei védelmi bizottság szombati ülésén az ivóvízbázis védelme miatt elutasította Hajdúnánás és Hajdúböszörmény önkormányzatának azt a kérését, hogy kezdjék meg a belvizet a Keleti-főcsatornába szivattyúzni – közölte Törjék Károly, a Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság igazgató-helyettese vasárnap.
Az igazgatóság főmérnökének ismertetése szerint pénteken Hajdúnánás, szombaton Hajdúböszörmény önkormányzata is állattartó telepek veszélyeztetettsége miatt fordult kérésével a bizottsághoz. A testület azonban mind a szombati, mind a vasárnapi ülésén úgy határozott, hogy csak a legvégső megoldásként jöhet szóba az, hogy a belvizet a Keleti-főcsatornába szivattyúzzák.
Indoklásuk szerint a belvíz olyan mértékben rontaná a 4500 ember ivóvízellátását biztosító csatorna vízminőségét, hogy utána 3-4 hónapig tartálykocsival kellene megoldani Debrecen két városrészének, Ondódnak és Nagymacsnak, valamint Nagyhegyesnek az ivóvízellátását – hangsúlyozta. Hozzátette: a védelmi bizottság vasárnapi ülésén döntöttek arról, hogy a belvízzel leginkább sújtott területeken folyamatosan kotorják és gaztalanítják az elvezető árkokat. A fagyos időjárás miatt a szakemberek időt nyertek a probléma kezelésére, az elkövetkező napokban ugyanis nem várható a helyzet romlása – mondta el Törjék Károly.
Bara Sándor, az igazgatóság védelemvezetője vasárnap arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a megyében már csaknem 390 négyzetkilométer földet borít belvíz. Az elmúlt napon a Tiszántúlon 278-an vetek részt a védekezésben, munkájukat 25 szivattyútelep segítette, amelyekkel 4,5 millió köbméter vizet emeltek át tárolókba. Az igazgatóság területén lévő 12 belvízvédelmi szakaszból 10-ben másodfokú készültséget rendeltek el, míg a Berettyó-alsón és az Alsó-Nyírvíz-Nagy-éren a legmagasabb, harmadfokú a riasztási szint – ismertette Bara Sándor. Forrás: MTI

Posted on

Egyre erősebb a globalizáció az állat- és növényvilágban

A helyi vállalkozásokat megfojtó nagyvállalatok nemzetközi terjeszkedéséhez hasonlóan az élővilág is eljut lassan abba a korba, amikor világszerte ugyanazok a fajok fordulnak elő.
Big Mac Pekingben, Wal-Mart Brazíliában, South Park Magyarországon. Ez a globalizáció, a modern kultúra, életvitel homogenizálódása.
De nem csak az emberi társadalom lesz egyre globalizáltabb, a biológusok szerint az állatvilágban is hasonló trendek mutatkoznak. Az emberi beavatkozásnak köszönhetően néhány állat- és növényfaj a világ egyre távolabbi szegletébe jut el, legtöbbször az endemikus fajok rovására. A természetvédők körében egyre nagyobb aggodalomra okot adó folyamatot biotikus homogenizációnak nevezzük. Tovább a teljes cikkre