Posted on

Könnyen lehet, hogy a kutyatulajdonosok megúszhatják az ebadót

Egyre több gazda viszi be a kutyáját menhelyekre viszi vagy ereszti szabadon, hogy ne kelljen ebadót fizetnie. Bár a decemberben elfogadott állatvédelmi törvény szerint a helyi önkormányzatok döntik el, hogy kivetik-e az ebadót, mégis többen nem várják meg a hivatal döntését. A jogszabály felelős állattartásra akar nevelni, de sok szakember szerint ebben a formában ez nem fog menni.
Szakemberek szerint egyre több kóbor kutyát látunk majd az utcákon, ugyanis sokan nem tudják majd fizetni az évi akár hatezer forintos ebadót. Bár kivételek így is vannak. Nem kell fizetni a mentő-, jelző-, vakvezető, segítő és terápiás kutyák után, a menhelyről örökbefogadott kutyák után sem, továbbá adómentesen lehet tartani az ivartalanított és chippel regisztrált ebeket, illetve a magyar fajtákat, ha van törzskönyvük.
Czerny Róbert állatvédelmi jogász szerint veszélyes folyamatokat indíthat el, hogy az ebadó mértéke nem egységes az országban. „Mivel az ebrendészeti hozzájárulás nem egységáras és településenként vagy országrészenként vagy régiónként eltérő, ezért félő, hogy az állampolgárok – félve az eltérő chip illetve ivartalanítási költségektől –, azokban a régiókban vagy Budapesten akár, ahol magasabb költséget kell ezért fizetni, ki fogják dobni az állataikat.” – mondta Czerny az ATV-nek.
„Örülünk neki, hogy a felelős állattartás irányába valamiféle törvényi elmozdulás is van, de a törvény ebben a formájában sajnos ezt nem szolgálja” – közölte az ATV-vel Schneider Kinga, a Noé Állatotthon sajtóreferense. A tapasztalatok szerint a legalapvetőbb oltások árát is sokallják néha a gazdák.
„Nyolcvan százalékuknak nem volt meg az évi kétezerötszáz-háromezer forintba kerülő kötelező veszettségoltás, úgyhogy nagyon tartunk attól, hogy a hatezer forintban maximalizált ebadó összegét valóban rémisztőnek találhatják sokan” – mondta Schneider Kinga.
Bár az ebadót az önkormányzatok szednék, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége és a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete azt javasolja a helyhatóságoknak, hogy ne vessék ki az ebadót, mert a törvény ebben a formájában a felelős állattartókat bünteti. Atv.hu

Posted on

Menhelyre viszik a kutyákat az ebadó miatt

Egyre több gazda viszi be kutyáját a menhelyekre, mert nem akar ebadót fizetni. Ez olyan településeken is igaz, ahol egyelőre még nincs is ebadó. A decemberben elfogadott állatvédelmi törvény szerint a helyi önkormányzatok döntik el, hogy kivetik-e az ebadót, aminek a maximuma kutyánként évente 6 ezer forint. A pénzt menhelyekre vagy állatvédelmi célokra kell költeni – számolt be az m1 Híradója.
Az Illatos úti kutyatelepre egyre több új lakó érkezik, akiket feltehetőleg gazdájuk hoz ide. Az állampolgárok jelentős része amint meghallotta az ebadót azonnal megrémült. Nyilvánvalóan csak a felelőtlenebb része az ebtartóknak, hiszen egy felelősen gondolkodó ebtartó egy ilyen fizetési kötelezettség miatt nem fog megszabadulni a kutyájától – nyilatkozta Kozma Tamás, a Fővárosi Közterület-felügyelet Állategészségügyi Szolgálatának vezetője.
Az ebadó kutyánként maximum havi 500 forint, és Budapesten egyelőre egyik kerületi önkormányzat sem vezette be. Ennek ellenére már más menhelyek is jelezték, hogy a kutyákat saját gazdájuk viszi be, gyaníthatóan az ebadó miatt.
Több szempont is mentesíti az adó befizetése alól a kutyatartókat. A menhelyekről, gyepmesteri telepekről örökbefogadott kutyusok mentesülnek. Az ivartalanított kutyák szintén mentességet élveznek és szociális okból is adhat az önkormányzat felmentést az ebadó megfizetése alól – tájékoztatta a Híradót Joó István, az Országos Állatvédőrség Alapítvány szakmai igazgatója. De törzskönyvezett, magyar fajtájú kutyák után sem kell adót fizetni.
Kaposváron már december közepén bevezették az ebadót, de csak júliustól kell fizetni a havi 250 forintot. A város képviselő-testülete épp ezért úgy döntött, hogy feltételes módban július elsejétől bevezeti. Akkor hogyha addig minden feltétel elő tud készíteni, például az eb-nyilvántartásokat, az ebösszeírásokat – mondta Szita Károly, Kaposvár polgármestere. Kaposvár önkormányzata az ebadóból 15 millió forint bevételt vár, ezt kötelesek állatmenhelyek, ebrendészeti telepek, állatvédelmi szervezetek fenntartására fordítani – olvasható a hirado.hu-n. OrientPress Hírügynökség

Posted on

Tiltakozik az ebadó ellen a MÖSZ és a MEOE

A Magyar Önkormányzatok Szövetsége és a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete szerint a törvény a jelenlegi formájában a felelős állattartókat bünteti.
A két szervezet szerdai, az MTI-hez is eljuttatott közös közleményében felhívta a figyelmet arra, hogy január elsejétől az állatvédelmi törvény módosításával lehetővé vált a települések számára az ebrendészeti hozzájárulás, közismert nevén az ebadó kivetése. A törvény szerint az önkormányzatok háromévente kötelesek összeírni a településen fellelhető ebeket, és utánuk a tulajdonosokra adót vethetnek ki – áll a közleményben.
Kivételt képeznek ugyanakkor a fajtatiszta, törzskönyvezett őshonos magyar fajták, a munkakutyák, a terápiás kutyák, valamint a menhelyekről és sintértelepekről örökbefogadott és ivartalanított kutyák. Az ebadó évente legfeljebb 6000 forint, a veszélyes ebek után pedig évi 20 ezer forint lehet, a bevételt az önkormányzatok kötelesek ebrendészeti telepek fenntartására, állatvédelmi szervezetek támogatására fordítani – írta a két szervezet.
A MÖSZ szerint ez az adófajta nem hoz semmilyen pluszbevételt a településeknek, sőt többletkiadást jelent, hiszen az ebek összeírásához olyan embert kell alkalmazni, aki ismeri a kutyafajtákat és el tudja dönteni, melyik tartozik a veszélyes kategóriába. Az önkormányzati szövetség úgy véli, többletfeladatot jelent az új szabályozás az adóirodáknak is, és kérdéses, miként követhető, hogy a befolyt bevételt valóban a megfelelő célra költötték.
Az ebadó bevezetésével éppen a felelős állattartókat bünteti az új törvény – fogalmazott a két szervezet. A MÖSZ és a MEOE álláspontja szerint olyan programot kell kidolgozni, amely öt éven belül biztosítja, hogy minden kutya mikrocsippel legyen ellátva, és támogatni kell a tenyésztésre nem szánt ebek ivartalanítását.
Mivel az ebrendészeti hozzájárulás csak lehetőség, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége és a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete azt javasolja a települési önkormányzatoknak, hogy ne vessék ki ezt az adót, a kormányt pedig arra kérik, hogy konzultáljon erről a kérdésről a megfelelő szervezetekkel és az önkormányzati szövetségekkel. Forrás: Híradó.hu

Posted on

Új önkormányzati ebadó, és emelkedő állatvédelmi bírságok januártól

Ebadót vethetnek ki az önkormányzatok 2012-től, legfeljebb évi 6 ezer forint összegben, emellett az állatvédelmi bírság összege jelentősen megemelkedik. A jogszabályváltozás rendelkezik az ebek veszélyessé minősítéséről, annak kritériumairól, valamint a veszélyes ebek tartásának feltételeiről is – írja az MTI.

Posted on

Ebadót vezetnek be Kaposváron: 3-20 ezer forint lesz az éves sarc

Figyelembe vette a lakosok és helyi állatvédő szervezetek véleményét a kaposvári közgyűlés, amikor a megyei jogú városok közül elsőként az ebadó bevezetéséről döntött – állította Kéki Zoltán címzetes főjegyző. Az előterjesztő szerint a rendelet előkészítése során a köztisztaságot és a rendet tartották szem előtt, a tervezet szerint pedig a beszedendő pénzösszeg „nem adó, de adók módjára behajtható hozzájárulás”.
A főjegyző elmondta, hogy Kaposvár polgármestere levélben kérte a városlakók véleményét arról, hogy legyen-e ebrendészeti hozzájárulás, és ki kaphasson mentességet. Ismertetése szerint csaknem háromezren válaszoltak, és több mint 80 százalék egyetértett az ebrendészeti hozzájárulás bevezetésével. A levelek alapján a többség elvárja, hogy a közterületek, játszóterek használatára vonatkozó rendelkezéseket megszegők, valamint a köznyugalmat zavaró kutyatulajdonosok ellen „keményen” lépjen fel az önkormányzat, bírságolja meg szabálysértőket – mondta az MTI-nek a főjegyző. A Megyei Jogú Városok Jegyzői Kollégiumának minapi ülésén is szóba került a rendelettervezet, és kiderült, hogy szinte kivétel nélkül valamennyi megyei jogú város fontolóra vette, hogy be fogja vezeti.
A lakosság többsége és a tizenegy kaposvári állatvédő civil szervezetis azt mondják, szükség van rá. A 62 év feletti egyedülálló időseknek egy kutya után nyújtott mentesség mellett az ivartalanított, valamint a menhelyről kivett kutyák után nem kell adót fizetni. A hozzájárulás két kutya tartása esetén ebenként 3 ezer forint, minden további kutya után 6 ezer forint, míg a veszélyes kutyák tartóinak 20 ezer forintot kell fizetniük. A befolyó, évi 10-15 millió forintból az ebrendészeti feladatokat látnák el. A fideszes többségű testület – eddig példa nélküli módon – leszavazta a szintén fideszes Szita Károly polgármestert, aki két kutya ingyenessége mellett érvelt a 62 év felettiek esetében. A közgyűlés által elfogadott rendelet 2012. június elsejével lép hatályba. Forrás: Agromonitor.hu

Posted on

A „kutyagyárak” felszámolását sürgeti a győri állatmenhely is

A kormány döntése értelmében januártól az önkormány-zatoknak lehetőségük van arra, hogy évi hatezer forintos ebadót rójanak ki a helyi kutyatartókra, a bevételt pedig visszaforgassák a városi állatmenhely és az ebrendészeti telep működésére, fejlesztésére. A magyar kutyafajták tartóit nem terheli majd adó, mondván, a hungarikumokat meg kell őriznünk. Szintén nem kell fizetni a menhelyről elhozott, illetve az ivartalanított állatok után sem.
Az Emberek az Állatokért Alapítvány által működtetett győri állatmenhelyen 180 kutyával foglalkoznak. Adományokból tartják fenn magukat: évi költségvetésük 40%-át külföldi szervezetektől gyűjtik össze.
– Vegyes érzéseim vannak az ebadóval kapcsolatban, mert szerintem kétélű fegyver lehet – mondja Nagy Péter, az állatmenhely vezetője. – Egyrészt növekedhet a kidobott, utcára tett állatok száma, másrészt viszont elősegíti, hogy az emberek az állatmenhelyről fogadjanak magukhoz – ráadásul ivartalanított – kutyákat, hiszen ez esetben eltekintenek az adó megfizettetésétől. Ez mindenképpen elősegítheti azt a prevenciós tevékenységet, amit az állatotthonok, illetve állatmenhelyek végeznek. Úgy gondolom, hogy elsősorban azokon a területeken kellene segíteni, ahol a civil szervezetek már elkezdték az állatotthonok létesítését, és nagy erőfeszítésekkel, de ellátják azok működtetését. Ami az ebrendészeti telepeket illeti, vitathatatlan, hogy ezek az intézmények is állategészségügyi feladatokat látnak el, de Európában már sok szempontból túlhaladottak. Az állatmenhelyek sokrétűbb tevékenységet végeznek, folyamatosan a gazdátlanul hagyott állatok életkörülményeinek javításán dolgoznak, kapcsolatot tartanak fenn más települések és országok állatotthonaival, és nagy hangsúlyt fektetnek az elhelyezési állapotok korszerűsítésére.
– Szakemberek szerint nagyobb állami rálátással és kontrollal kiszűrhetők azok az úgynevezett „kutyagyártó” telepek, amelyek közül több a közelmúltban is nagy nyilvánosságot kapott. Mi erről a véleménye?
– Nem lehet nem észrevenni, hogy sajnos Magyarországon és az egész közép-kelet-európai térségben magas szinten virágzik az illegális kutyagyártás. Nagyon méltatlan körülmények között, és nagyon szakszerűtlen módon tenyésztik, gyártják a kutyákat, amiket aztán kicsempésznek szürkén, vagy teljesen fekete úton, és Nyugat-Európában magas összegeken értékesítenek. Nagyon sok embernek származik ebből illegálisan nagyon magas bevétele.
– Az ebadó sokszorosát lehetne a büntetésekből behajtani…
– Én is úgy gondolom, hogy az állatvédelemnek, amelynek a megerősítése már nagyon égető lenne, ebből kellene jelentős bevételekhez jutnia. Én megfontolás tárgyává tenném, hogy a hatóságok külön forrásokat és hatáskört kapjanak ahhoz, hogy minden lehetséges eszközzel felgöngyölítsék azokat az állatgyártó, állatszaporító telepeket, ahol illegális módon történik a tenyésztés. Ennek a bevételeiből, adójából támogassuk meg az állatjóléti intézkedéseket. Talán nem kell mondjam, hogy ezekből a „gyárakból” kikerülő, nagyon csúnya szó, de melléktermékek is, tehát az el nem adható, rosszul sikerült, testi hibás kiskutyák is általában az állatotthonokban végzik, ezért úgy hiszem, megfontolandó lenne az ezzel kapcsolatos intézkedések áttekintése.
A győri önkormányzatnál még nem döntötték el, hogy bevezetik-e az ebtartási hozzájárulást, ám a város alpolgármestere szerint az adóbevételt sokkal inkább a megelőzésre kellene fordítani, azaz megfékezni a gazdátlanul hagyott állatok elszaporodását. Ezt a célt szolgálja az egyedi azonosító rendszer népszerűsítése, amelyet most csak akkor kell beültetni az állatba, ha gazdát cserél vagy külföldre szállítják. Egy chip beültetése 5 ezer forintba kerül, amelyet most sok állattartó nem tud kifizetni.
– Önkormányzatunk mérlegelni fogja az ebadó bevezetését, annak alkalmazása esetén azonban sokkal fontosabbnak tartjuk – az állatmenhelyek fejlesztésén túl – a mikrochipes rendszer bevezetését és elterjesztését Győr városában is. Ez a Nyugat-Európában bevált gyakorlat már lényegesen csökkenti az utcákon kóborló ebek számát – tudtuk meg Simon Róbert Balázstól.
Forrás: Győrplusz.hu, Bakács László