Posted on

Kutyás receptek – Könyvajánló

kutyas_receptekOtthon elkészíthető receptek egészséges, felnőtt kutyusoknak. Szerző: Mótyán Viktória, lektorálta: Dr. Bondor Attila állatorvos. Underground Kiadó.
Főzz az ebednek, 40 kutyajó recept egy könyvben! Születésnapja van kutyusodnak és meglepnéd egy tortával? Vagy olyan jól viselkedett, hiszen nem szedte szét a kanapét, nem rágta meg a kispárnát, nem vitte el a cipődet, hogy megérdemelne néhány ínyenc jutalomkekszet? Ahányszor asztalhoz ültök, beveti a Shrekből jól ismert, ellenállhatatlan, cuki tekintetet, hogy ő is részesülhessen a gazdik elemózsiájából?
A kutyusod is kaphat húsos rizottót vagy muffint, a lényeg, hogy számára egészségesen készítsd el ételeit. Ebben nagy segítségedre lesz Mótyán Viki receptkönyve, tele otthon elkészíthető, ízletes, de egyben tápláló fogásokkal, amelyek kedvenced kedvencei lesznek. A boldog falatozással egybekötött farkcsóválás garantált.
A könyv elérhető itt.
A kiadó ajánlója: Ez a receptkönyv nem tudományos céllal született, csak segítség vagy útmutató ahhoz, hogy kicsit változatosabban tudjuk táplálni kedvenceinket. Ötleteket ad, hogy pénztárcánkhoz mérten házilag, könnyen és gyorsan össze tudjunk állítani finomságokat. A receptek variálhatóak, a kutyusok igényeihez, méreteihez alakíthatóak és állatorvos ellenőrzése mellett készültek. Kutyakozmetikusként dolgozom, és sok ebbel találkozom nap, mint nap. Tudom, mennyire fontos számukra is ugyanúgy, mint nekünk, gazdiknak, hogy egészségesen és ne egyoldalúan táplálkozzanak. A beteg vagy allergiás állatkák helyes etetéséről kérdezzék meg inkább állatorvosukat. A szakácskönyvben szereplő ételeket megkóstolta a család kedvenc kutyája is. Imádta őket, hozzáteszem, ő egy egészséges és igen jó étvágyú eb!

Posted on

Kutyák szexuális viselkedése

Az élet örök forgószínpadán a tavasz az udvarlás, a szerelem, az utódok nemzésének időszaka. Így van ez, mióta világ a világ. A növények megalkották a virág csodáját, a halak, a madarak, a hüllők pazar „nászruhát” öltenek, ha üt a szerelem órája. Vajon miképpen történik ez a kutyáink esetében?
Nos, ami a szexuális viselkedést illeti, ebben rendkívüli különbség mutatkozik a kutya és őse, a farkas között. Természetes körülmények között a farkas falkában a szerelem egy egész életre szól: a hím és a nőstény párt alkot. Kutyáink között viszont semmi néven nevezendő tartós nemi elkötelezettség, azaz amolyan „házasságféle” nem létezik. Igaz, a szuka gyakran válogat, személyes párválasztási ízlése van, ám a kan, bármikor, bármelyik tüzelő szukával kész párzani!
Arra a kérdésre, hogy a kutyák a farkassal ellentétben miért poligám természetűek, nehéz válaszolni. Mivel a kutyák nemi vonzalmának legfőbb tényezője a szag, s az a szagos anyag, amely fölkelti a kan érdeklődését a szukában sokkal korábban termelődik, mintsem az a párzásra valóban fogékonnyá válna, a kan már jóval korábban nem tágít mellőle. A szexuális „előjáték” – ugyanúgy, mint a farkasok között – tulajdonképpen azzal az időszakkal kezdődik, amikor a szuka már vonzza a kant, de még elutasítja a párzást. Azok az élettani változások tehát, amelyek a szexuális befogadásra késztetik a szukát, a folyamatos társas viszony alapjai lehetnének. Hasonlóan az a körülmény, hogy a valódi fogékony időszak is legalább néhány napig, de néha hetekig is eltart, úgy hogy a szexuális viselkedéssor újra meg újra megismétlődhet.
Többek szerint csupán a párzást követő, a párokat szétválasztó emberi beavatkozás az oka annak, hogy nem alakul ki erősebb kapcsolat a kan meg a szuka között, úgy, mint a farkasok vagy akár a vadkutyák és a pária ebek körében. A lakásban vagy a kennelben élő szuka ugyanis általában csak a tenyésztésre kiválasztott kan otthonában találkozik „párjával”, és ez biztosan zavarja őt. Azt azonban tudományosan még nem vizsgálták, hogy az amúgy szabadon élő falusi kutyát mennyire zavarja embergazdája a tartós szexuális kapcsolat kialakításában.
Más tekintetben is eltér a kutya szexuális viselkedése a farkasétól. A szuka évente nem egyszer, hanem kétszer tüzel. A kan egész éven át képes párzani, ha akad párja. A szabadon élő falun élő kutyák napi ellenőrző kőrútjukat végezve találnak egymásra. Amennyiben a kan ilyenkor tüzelő szuka vizeletével megjelölt helyre bukkan, ő is „megjelöli” ugyanazt a helyet és, ha a szuka párzási időszaka eléggé előrehaladott, vagy el sem mozdul onnan, vagy pedig követi a lebilincselő szagnyomot. Ahol sok kutya mozog szabadon, gyakran látni kanok nagy csoportjait, amint félre nem érthető szándékkal az ivarzó szuka lakóhelye körül gyülekeznek.
A párzás előtt- együttfutás! A kannak a párzást megelőző viselkedése eléggé változatos. Először úgy közelíti meg a szukát, hogy szaglássza annak nyakát és fülét, majd a farka tájékát. A szuka vagy nyugodtan tűri a közeledést, vagy s ez a gyakoribb, futásnak ered. A kan ilyenkor szorosan követi őt: ezt a sajátos viselkedésformát „együttfutás”-nak nevezik. E játékos megközelítés után jellegzetes pózt vesznek föl: két mellső lábukat behajlítják, farukat fölemelik, majd ismét normális helyzetbe egyenesednek ki. A kan olykor a szukához dörgölődzik, vagy partnere hátára helyezi egyik lábát.
A hajlandóságot mutató szuka egy idő múlva félrecsapva farkát jelzi, hogy kész a szexuális aktusra. A kan. amely csak erre várt, mellső lábával megragadja a szuka combját, hátulról ráhág, s végrehajtja a párzást. A konkrét aktus rendszerint csak néhány percig tart, ám a kan és a szuka még utána is egy ideig szorosan összekapaszkodva áll. Ha a próbálkozás valamilyen okból nem sikerül, elsősorban a kan sínyli meg azt: bátortalanná, sőt párzó képtelenné válhat.
A különféle kutyák, kutyafajták persze nem teljesen egyforma „szabályokat” követve tesznek eleget fajfenntartó ösztöneiknek. Az említetteken kívül is meghatározóan módosítják szexuális viselkedésüket az egyéni adottságaik, például életkoruk, a többi kutyával való társas kapcsolataikban betöltött helyzetük (alá- és fölérendeltségük), továbbá a környezetük.
A szex és a rangsor
A szuka és a kan szexuális reakcióinak elsődleges közvetítői a szaglási és tapintási ingereket felvevő szervek. A látás és a hallás itt nem fontos: a teljesen vak kanok és szukák is normálisan pározhatnak. Több szakember ír olyan szukákról, amelyek születésüktől fogva vakok és süketek, s mégis rendesen párosodtak, s minden nehézség nélkül fölnevelték kölykeiket.
Mikor válik egy szuka ivaréretté, az főként fajtájának az adottságaitól és egyéni öröklött tulajdonságaitól függ. Például a beagle és a német juhászkutya korábban, az agarak általában később érik el a serdülőkort. Néhány fajtának, például a chow-chow-nak a kannak korábban képes a párzásra, mint a szuka. Másoknál meg ellenkezőleg, a szuka érik be előbb. A fajták közötti „házasság”-nak általában nincs elvi akadálya, egyedül a saluki (perzsa agár) egyedei nem mutatnak érdeklődést más fajták ellentétes nemű példányai iránt.
Az alá- és fölérendeltségi viszonyoknak a szexuális viselkedésre tett hatása leginkább a kan és a szuka közötti kapcsolatban érvényesül. A sikeres párzás feltétele ugyanis az, hogy a szuka megengedje a kannak, hogy az ráhágjon, s hogy ő az aktus alatt nyugodtan álljon. Ha a szuka túlzottan a kan fölött áll rangban, az – hiába tartozik az „erősebb nemhez” – közelíteni sem mer hozzá. A rangsornak abban is szerepe van, hogy a ranglétra tetején álló kan elmarhatja vetélytársait a tüzelő szukák mellől. Ilyen rangsor persze csak a szabadon tartott kutyák között alakulhat ki. A tenyészetben ennek csak a csoportosan tartott kutyák között van szerepe.
A kan nagyon érzékeny az ismeretlen környezetre, s ez a körülmény határozottan gátolhatja szexuális tevékenységét, ezért általában a szukát viszik a kan otthonába. Ismerős személy jelenléte némi segítséget jelenthet a kannak különösen akkor, ha szuka túlságosan félénk. A tenyésztők általában segédkeznek a fedeztetéskor, de ez csak akkor könnyíti meg valóban a párzást, ha már hosszabb időn keresztül hozzászoktatták a kant ahhoz, hogy ilyenkor elfogadja az ember jelenlétét.
A farkas monogám! A kutya poligám!
Az egyes állatok szexuális kapcsolatainak időtartama a legkülönbözőbb lehet: pár perctől (rovarok nászrepülése) néhány órán át (bizonyos rágcsálók) akár több napig is tarthat (háziasított fajok).
Sok emlősfaj szexuális viselkedése jóval tovább tart, mint ahogy azt a termékenyítés szükségessé tenné. Nyilvánvaló, hogy náluk a „szex” a társas kapcsolatok stabil tényezője, elősegítője. A nőstény farkas ivarzási ciklusa például akár 5-6 hétig is eltarthat, s ez alatt sűrűn lép szexuális kapcsolatba partnerével. A párválasztás egyébként farkasok között egyszerűen közeledés kérdése, hacsak nincs egyszerre több hím a közelben, mert olyankor vad verekedések törhetnek ki a nőstényért. A kialakult pár viszont sokáig együtt marad, azaz a farkas monogám! Természetes körülmények között a hím és a nőstény párt alkot.
A kutyák között ellenben semmiféle tartós nemi elkötelezettség, azaz amolyan „házasságféle” nem létezik. A szuka ugyan gyakran válogat, személyes párválasztási ízlése van, ám a kan bármikor, bármelyik tüzelő szukával hajlandó a párzásra. A kutya tehát poligám! Igaz, sokak szerint csupán a párzás után a párokat szétválasztó emberi beavatkozás az oka annak, hogy nem alakul ki tartósabb kapcsolat a kan és a szuka között.
Dr. Szinák János

Posted on

A farkastól örökölte apportkészségét

A kutya előszeretettel hozza-viszi a helyén összegyűjtött „kincseit” (labda, csont, kefe, kesztyű, stb.). Számára a kedvenc tárgy megkeresése, megragadása, és hurcolása teljesen természetes. Az apportozás az eb veleszületett zsákmányszerző ösztönén alapul, az ember részére viszont az szükséges, hogy megfelelő keretbe szorítsa ezt hajlamot.
A farkasok hosszas hajsza után ejtik el prédájukat, vagyis zsákmányoló ösztönüktől vezetve vadásznak. Ha a képzetlen eb elkap egy vadnyulat, először eltöri a nyakát, utána minden valószínűség szerint a szájába veszi, és zavartalan helyre hurcolja, ahol felfalja. Tehát az apportozás genetikailag rögzített a kutyánál, éppen ezért nem lenne épelméjű az az egyed, amelyik – hasonló körülmények között! – másként cselekedne, ezért a tárgyelhozás tanításánál el kell terelnünk ettől a vadászszenvedélyétől.
Az apportozás tudománya a kutyánál öröklődik, csupáncsak a gyakorlati igényekhez kell igazítani ezt az adottságát. A különféle tárgyak „megszállott” cipelése az erre a célra kialakított fajták (retrieverek, vizslafélék, stb.) vérében van, és e tekintetben – kétséget kizáróan – verhetetlenek! Ezek a kutyák vérbeli specialisták, az apportozás területén nem ismernek lehetetlent, a lövés után megkeresik a vadat, és mindenképpen a vadászhoz viszik.
Valamelyest más a helyzet az őrző-védő (airedale terrier, boxer, dobermann, óriás schnauzer, német juhászkutya, rottweiler, tervueren, malinois, stb.) fajtáknál, náluk ugyanis az apportozáshoz számos más gyakorlat is társul.
A szabályos apportozás azt jelenti, hogy a „tanítványnak” az eldobott tárgyat – nem pedig azt, amit éppen megtalál! – kell odahoznia, és utasításra vagy anélkül letegye. Ahhoz, hogy helyes irányba fusson, többnyire nincs másra szüksége, mint egy pillantás a gazdára, illetve a karlendítés irányának megfigyelésére. Rövid időn belül hallja a tárgy leesését a talajra, valószínűleg a mozgásirányt a hanghoz kapcsolja, és ily módon kondicionálódik. Soha ne a kutya szabja meg az elhozás idejét, ezt mi határozzuk meg. Ne kiáltsunk ki válogatás nélkül minden tárgyat apporttárgynak. Ugyanis kedvencünknek pontosan kell tudnia, mit szabad apportoznia, illetve mit nem, mert ellenkező esetben semmi sem lesz „tiltott” tárgy a számára.
Mivel a legtöbb kutya általában gazdája kedvében kíván járni, nagyon fontos tudtára adnunk, hogy a jól végzett munkájáért elégedettek vagyunk vele. Amikor igyekszik eleget tenni parancsunknak, dicséretet vár ezért. Ha nem is hajtotta végre teljes megelégedésünkre a parancsot, akkor is megérdemli a dicséretet, hogy mindent megtett ennek érdekében. Valahányszor látja milyen elégedettek vagyunk teljesítményével, legközelebb még jobban igyekszik.
A feladat gyakorlása közben sohase legyünk ingerültek, mert a kutya észreveszi, ez pedig nem ösztönzi, inkább gátolja, mivel nem tudja mire vélni indulatunkat. Amennyiben elkedvetlenítjük, ezzel egyszersmind elnyomjuk zsákmányszerzési hajlamát, és ez a további feladatok okítását is negatívan befolyásolja. Melyek ezek a gyakorlatok?
Kezdjük az engedelmességgel, helyesebben a kutya irányíthatóságával, de ide tartozik a tárgyelhozásnál elengedhetetlen néhány egyéb feladat végrehajtása is. Ha vizsgaszabályzat alapján történik az apportozás, akkor előzőleg az alábbi gyakorlatokat szükséges tudnia a kutyának:
• A gazda lába melletti ülést,
• a bejövetelt,
• a gazda előtti ülést,
• az apporttárgy átadását,
• a gazda bal lábához történő beállást, és leülést.
Felesleges hangsúlyozni, ha a kutya nem ismeri a felsorolt gyakorlatokat, akkor az apportozást sem, legalább is abban a formában nem, melyet a vizsgaszabályzat előír és megkövetel.
Az ügyességi jártasság megléte – melyet az engedelmességben összekapcsolunk az apportozással – a különböző akadályok leküzdésére. Itt sok esetben azzal segítünk, hogy kihasználjuk a tanítványunk zsákmányszerző hajlamát, miközben fokozzuk az átugrásra irányuló kedvét. Sokkal könnyebben vesszük rá a kutyát az akadály leküzdésére, ha azon keresztül előzőleg olyan tárgyat dobunk át, melyet apportozás céljára rendszeresen használunk.
Az előreküldés tanításánál ugyancsak gyakran alkalmazzuk a tárgy behozást. Habár e gyakorlat megtanításának nem ez az egyetlen lehetősége, mégis egyike a legmegbízhatóbb módszernek. Hozzáteszem még, hogy a kutya egyéb speciális kiképzésénél (eltűnt személy keresése, kábítószer felkutatása, stb.) sok esetben az apportozás ismerete nélkülözhetetlen segédeszköz a kutyánál.
A nyomkövetés ugyancsak az eb veleszületett képessége. Egyes-egyedül arra kell szorítkoznunk, miként használjuk fel ezt a képességét a saját céljainkra. Az őrző-védő fajták esetében nem követeljük meg, hogy vadcsapát kövessen, ezért az apporttárggyal helyettesítjük a „prédát”, legfőképp a nyomkövetés tanításának a kezdetén. Természetesen ez sem egyetlen módja az okításnak, de bevált gyakorlat, sőt sűrűn alkalmazott fogás. Ha a kutya a nyom végén megtalálja az általa ismert tárgyat, többnyire felkapja, és elviszi, mint saját zsákmányát. A következő alkalommal még nagyobb érdeklődéssel követi a szagnyomot. Vagyis, ha a tanítványunk a zsákmányolási hajlama miatt hozza el az eldobott tárgyat, akkor ugyanez történik a nyomkövetés során is, így ebben az esetben, amikor az ember által lefektetett szagnyomot követi, ugyancsak a préda utáni vágy hajtja.
Hasonló a helyzet az őrző-védő munkánál is. A kutya utolérve a segédet, elkapja, és erős szorítással igyekszik megtartani a „szerzeményét”. Bizonyos vagyok abban, ha módjában lenne a „segédet” apportozni, akkor meg is tenné ezt.
Dr. Szinák János

Posted on

Kalcium és csonterősítés a kutyának

Kalcium túladagolástól ízületi és csontbetegségek alakulhatnak ki, akár le is nyomorodhat a kutya. Jó minőségű, megfelelő táp mellett nem szükséges plusz kalciumot adni. A minőségi tápokon fel van tüntetve, hogy milyen életkorig ajánlott de javaslom, hogy mindezt beszéld meg egy állatorvossal. Kutyádnál az alacsony kalcium tartalmú táplálék etetése esetén, fokozódik a kalcium felszívódás a bélből. Ilyenkor a bevitt kalcium akár 90 %-a is felszívódhat, tehát a kutyád jobban tud védekezni a kalcium hiány ellen , mint a kalcium túladagolással szemben.
Nemrég egy állatpatikában járva akaratlanul is fültanúja voltam az eladó és egy másik vevő beszélgetésének. A vevő elmondta: most vették meg a család első kiskutyáját, de semmilyen kutyás holmijuk nincs még, tanácsot szeretne kérni, mire lesz szükség. Természetesen az eladó a proccos etetőtáltól kezdve a szőrkondicionálón át a fogkő kialakulását gátló cseppekig mindent rásózott, beleértve a csonterősítőt és a multivitamin tablettákat is. A csonterősítő hallatán erős kényszert éreztem a közbeszólásra, a két legfontosabb dolog ugyanis nem derült ki: milyen fajtájú a kutya, és mit fog enni? Hisz az, hogy kell-e csonterősítőt adni a kölyöknek, alapvetően ettől a két tényezőtől függ.
Sok kutyástól hallom (nekik pedig sokszor az állatorvosuk javasolja), hogy a kölyköknek a bevitt táplálék mellé „kell” csonterősítőt – azaz kalcium (Ca) és foszfor (P) pótlást adni, pedig ez nem törvényszerű.
A kalcium a csont és a fogak ásványi anyagainak alapvető eleme, szerepe van a véralvadásban, az izmok, az idegek és a szív normális működésében, hatással van a hormonháztartásra. A csontrendszer egészséges fejlődése szempontjából azonban a megfelelő mennyiségű Ca bevitel csupán az egyik, és nem is a legfontosabb tényező. A mennyiség mellett nagyon fontos a Ca és a P egymáshoz viszonyított helyes aránya (1,2:1 – 1,4:1 között optimális), mert a Ca csak ekkor szívódik fel és hasznosul.
Fontos a szervezet D-vitamin ellátottsága is, hisz a bélből történő felszívódását jelentősen befolyásolja a D-vitamin jelenléte, de a túl sok D-vitamin már csökkenti a kalcium felszívódását, ami csontritkuláshoz, csontlágyuláshoz vezet.
A csontfejlődési zavarok, látszólak ok nélküli végtagfájdalmak hátterében azonban leggyakrabban – különösen a nagytestű fajták esetében – a táplálék energiatartalma, másképpen fogalmazva a túletetés áll – de ez majd egy másik bejegyzés lesz.
Tény, hogy a fejlődésben lévő kutyáknak megnövekedett a kalcium igényük, hiányában a csontrendszer fejlődése elégtelen lesz, de ez igaz a fokozott Ca bevitelre is. A kalcium a bélből szívódik fel, aktív (hormonálisan irányított) és passzív módon.
A bevitt Ca mennyisége és az aktívan felszívódott mennyiség között fordított arányosság áll fenn. Amikor a vér Ca szintje csökken (pl. mert a bevitt táplálékban kevés van belőle), fokozódik a parathormon (PTH) termelődése. A megemelkedett PTH pedig a vese Calcitriol termelését serkenti, hatására a bélből több Ca szívódik fel. A mechanizmus fordítva is működik, tehát megemelt Ca bevitel mellett csökken a felszívódás, a felesleg pedig kiürül a bélből. Mérsékelt Ca bevitel mellett javul a felszívódás hatékonysága is, míg a nagy mennyiségnek csak egy része szívódik fel, a kisebb mennyiségnek akár 90 %-a is felszívódhat.
Az igazi gondot a passzív módon felszívódó Ca okozza. Fokozott bevitel esetén a passzív módon felszívódott Ca mennyisége nagyjából állandó marad, ennek mennyiségét a kutya szervezete nem tudja csökkenteni, tehát a többletbevitelből több szívódik fel. A csontok telítődnek kalciummal, és ez csontfejlődési zavarokhoz vezet.
Kölyökkutyáknál az elválasztásig a passzív felszívódás dominál, ezt követően az arány fokozatosan tolódik el az aktív felszívódás felé, és nagyjából 27 hetes korukra „érik be” a Ca felszívódás hormonális szabályozása. Tehát a kölykök szervezete fél éves kor előtt nem tudja megfelelően szabályozni a kalcium-felszívódást, ezért különösen ügyelni kell a bevitt kalcium mennyiségére.
Tehát adjunk, vagy ne? Jó minőségű táp etetése esetén (amelyben a Ca-1,1%, P-0,9%) számomra a válasz egyértelműen nem, ezek a kellő arányban tartalmazzák a Ca-t, a P-t és a D-vitamint, így ezek mellé nem kell, nem szabad csonterősítőt és D-vitamint adni.
A nem táppal etetett kutyáknál meg kell fontolni a kiegészítést. A változatosan összeállított, kiegyensúlyozott étrend mellé nem szükséges csonterősítőt adni. Ez igényel némi matekozást, de csak 1x kell megtervezni. Nem kell naponta patikamérleggel kimérni a vitaminok, ásványi anyagok, nyomelemek mennyiségét; a kiegyensúlyozottság úgy is biztosítható, ha a napi szükségletből heti szükségletet számítunk, és ezt a mennyiséget a hét folyamán biztosítjuk.
Amire figyelni kell: húsban kevés a Ca és sok a P, ezért a döntően húsra alapuló étrend mellé kell adni pótlólagos Ca-t, de célszerűbb a húst magas Ca tartalmú alapanyaggal (pl. túró, joghurt, kefír, tojáshéj, heti 1-2x csont) kiegészíteni. Fontos tudni, hogy a humán készítmények nem jók a kutyának, mert azokban azonos a kalcium és a foszfor aránya.

Posted on

Dukai Regina elfelejtette, hogy állatorvos akar lenni…

Dukai Regina számára onnantól kezdve, hogy meghallotta Whitney Houstont énekelni, egyértelművé vált, hogy énekesnő lesz, mindent elfelejtett, még azt is, hogy állatorvosnak készült. Ma már azonban több lábon áll: énekel, modellkedik, műsort vezet. Azt mondja, sokan azt hiszik, könnyű munkája van, ám ez egyáltalán nem igaz. Szerinte egy irodai munka kevésbé fárasztó, mint az amit ő csinál…

Posted on

Lebénult mókust ápolnak

Odavonszolta magát egy 3-4 hónapos, lebénult kismókus a balatonkenesei sportpályánál, és kérően nézett rá – ezt mondta a férfi, aki megtalálta Misinát, a mókuslányt. A férfi felvette, és látta, hogy az állat hátsó lábai egyáltalán nem mozognak, lebénultak valamitől. A feleségével állatvédőkhöz vitték, az állatvédők állatorvoshoz. A kismókus már jobban van, és bár a hátsó lábait még mindig nem tudja használni, érintésre már reagál.