Posted on

A dioxinbotrány megrázta a magyar sertéságazatot

A dioxinbotrány megrázta a magyar és az európai sertéságazatot, és rámutatott a hazai termelési feltételek javításának szükségességére; a vidékfejlesztési tárca állatjóléti támogatások beépítésével segíti az ágazat helyzetét – mondta Fazekas Sándor, vidékfejlesztési miniszter pénteken Devecserben.
Fazekas Sándor elmondta: a dioxinbotrány “rátett” az ágazatban jelen lévő egyéb problémákra, így a magas takarmányárakra, és a jelentős importra. A Németországból indult dioxinfertőzés megmutatta: a magyar feldolgozók és kereskedők a német piacról hoznak be árut, miközben gondok vannak a magyar termékek értékesítésével.
A vidékfejlesztési miniszter véleménye szerint a pillanatnyi piaci előnyök és a személyes érdekek helyett nagyobb összefogás és szolidaritás szükséges a hazai ágazat szereplői között. Hozzátette: a termelőknek is az az érdeke, hogy itthon dolgozzák fel azt, amit megtermeltek. Mindemellett az is fontos, hogy a piacon a fogyasztók keressék a kiváló minőségű magyar termékeket, mert a magyar sertéshús és a magyar baromfi méltán híres – húzta alá a miniszter.
Fazekas Sándor véleménye szerint a dioxin-rendelet visszavonását az indokolta, hogy időközben az Európai Unió és Németország is az ellenőrzés szigorításáról szóló rendeleteket vezetett be, és jelenleg Magyarországra minimális mennyiségű hús érkezik Németországból.
Fazekas Sándor a baromfiágazat helyzetéről tájékozódott a Gallus Kft. közelmúltban átadott új devecseri baromfikeltető üzemében. A vidékfejlesztési miniszter szerint a hazai termelőknek a magyar piacon multinacionális cégekhez kell alkalmazkodniuk, de a magyar baromfi termékek vásárlásával a fogyasztók is sokat tehetnek termelők helyzetének javításáért.
Szabó István, a Gallus Kft. ügyvezető igazgatója az MTI-nek elmondta: a beruházással Magyarország legnagyobb kapacitású, és legmodernebb számítógép vezérelt broiler napos csibe keltetőjét helyezték üzembe, amely évi 42 millió darab tenyésztojást képes kikeltetni. Az új devecseri keltető üzemben a legmodernebb belga Petersime technológiával működő 21 darab keltetőgép működik.

Posted on

Sütőzsiradék okozhatta a német dioxinbotrányt, tüntetés az ipari méretű termelés ellen

Valószínűleg tisztított és desztillált használt sütőzsiradék okozta a németországi dioxinbotrányt – állapították meg a német hastóságok. A sütőzsiradékot ipari célra – biodízel gyártására – kívánták felhasználni, de nem különítették el megfelelően a takarmányozási zsiradékoktól. A német takarmánygyártók szövetsége most dolgozza ki a gyakoribb ellenőrzésre vonatkozó javaslatot. Eközben ma 120 érdekelt szervezet tart tiltakozó felvonulást a géntechnika, az állatgyárak és az ipari élelmiszergyártás ellen.
Johannes Remmel, az észak-rajna-vesztfáliai mezőgazdasági miniszter a Zöld Hét (Grüne Woche) rendezvénysorozatán tegnap az MTI szerint elmondta: az új vizsgálati eredmények a münsteri kémiai és állategészségügyi vizsgálóhatóságtól származnak. A német takarmánygyártók szövetsége, elhatárolódva a dioxinszennyezett takarmányt gyártó üzemtől, azt közölte, hogy most dolgozzák ki a takarmánygyártás gyakoribb ellenőrzésére vonatkozó javaslatot. A takarmánygyártó ágazat nyitott a kiterjesztett ellenőrzésekre, szkeptikus azonban azzal kapcsolatban, hogy a teszteredményeket, illetve a határérték feletti vizsgálati eredményeket a gyártók az interneten közzétegyék.
Ugyanakkor a Berliner Zeitung – az alsó-szászországi fogyasztóvédelmi és élelmiszerbiztonsági tartományi hivatalra hivatkozva – azt jelentette, hogy a szennyező cég, a Harles & Jentzsch az eddig ismertnél jóval nagyobb mennyiségű dioxinszennyezett olajat szállíthatott ki. A dioxinbotrány nyomán a hagyományosan “zöld” szemléletű Németországban felerősödtek azok a hangok, amelyek az iparszerű mezőgazdasági termelés visszaszorítását követelik. Szombatra több mint 120, a témában érdekelt szervezet részvételével tartanak felvonulást, amelyen a géntechnika mezőgazdasági alkalmazására, az állatgyárakra, az ipari jellegű élelmiszergyártásra mondanak nemet a résztvevők. A szervezők mintegy 5 ezer résztvevőre számítanak egész Németországból.
A Zöld Hét elnevezésű kiállítás pénteken nyílt meg a nagyközönség előtt. A szervezők január 30-ig mintegy 400 ezer látogatóra számítanak. A zöld vásáron 57 ország több mint 1600 kiállítója kínálja termékeit.

Posted on

A hústermékek ellenőrzése nem jelent importtilamat

Egy német intézet vizsgálata szerint a biodízel gyártásához felhasznált sütőzsiradék nem megfelelő tárolása okozta a dioxinszennyezést. A magyar Hússzövetség tiltakozott az importhúsok vizsgálatának elrendelése miatt, Fazekas Sándor agrárminiszter szerint azonban szükség volt az intézkedésre.
A németországi Münsterben lévő kémiai és állat-egészségügyi hatóság legfrissebb eredményei szerint biodízelgyártás alapanyagának számító használt sütőzsiradék került a takarmányba, azaz a zsiradékok nem megfelelő elkülönítése okozta a három héttel ezelőtti dioxinszennyezést Németországban. Ezt Johannes Remmel, az észak-rajna-vesztfáliai mezőgazdasági miniszter közölte pénteken, a berlini élelmiszer-ipari vásáron, a Grüne Wochén.
A német takarmánygyártók szövetsége, elhatárolódva a dioxinszennyezett takarmányt gyártó üzemtől, azt közölte, hogy jelenleg dolgozzák ki a takarmánygyártás gyakoribb ellenőrzésére vonatkozó a javaslatot. A takarmánygyártó ágazat nyitott a kiterjesztett ellenőrzésekre, szkeptikus azonban azzal kapcsolatban, hogy a teszteredményeket, illetve a határérték feletti vizsgálati eredményeket a gyártók az interneten közzétegyék.
Ugyanakkor a Berliner Zeitung – az alsó-szászországi fogyasztóvédelmi és élelmiszer-biztonsági tartományi hivatalra hivatkozva – azt jelentette, hogy a szennyező cég, a Harles & Jentzsch az eddig ismertnél jóval nagyobb mennyiségű dioxinszennyezett olajat szállíthatott ki. A dioxinbotrány miatt Németországban felerősödtek azok a hangok, amelyek az iparszerű mezőgazdasági termelés visszaszorítását követelik. Szombatra több mint 120, a témában érdekelt szervezet részvételével tartanak felvonulást, amelyen a géntechnika mezőgazdasági alkalmazására, az állatgyárakra, az ipari jellegű élelmiszergyártásra mondanak nemet a résztvevők. (Január elején több ezer csirkefarmot zárattak be Németországban dioxinmérgezés gyanúja miatt, majd később sertéshúsokban is találtak dioxint.)
A németországi dioxinszennyezés miatt a magyar agrárminiszter, Fazekas Sándor rendelkezett arról, hogy a Németországból származó friss és fagyasztott sertéshúst és húskészítményt be kell jelenteni a hatóságoknál. Font Sándor, a parlament mezőgazdasági bizottságának fideszes elnöke pedig pénteken azt mondta: képviselő szerint a hazai fogyasztók biztonsága miatt korlátozták a német sertéshús forgalmazását, amelyet a Németországban kirobbant dioxinbotrány idézett elő. “A lépés tehát nem arról szól, hogy diszkriminálunk egy országot” – mondta Font, és hozzátette: a hazai termelőknek mindenképp érdemes kihasználni a helyzetet a piacszerzésre.
A magyar Hússzövetség ugyanakkor tiltakozott a vidékfejlesztési tárca rendelete miatt. A szervezet pénteken kiadott közleményében sérelmezi, hogy a rendelkezés előtt a szaktárca nem egyeztetett a húságazat képviselőivel. A Hússzövetség szerint a határozat sérti a magyar húsipar gazdasági érdekeit, és egy látszólag élelmiszer-biztonsági indok mögé rejtett, valójában kereskedelemkorlátozó intézkedés. A szakmai szervezet szerint erre utal az is, hogy csak a sertéshús került a rendelkezés hatálya alá, míg például a baromfihús vagy a tojás nem.
A Hússzövetség közleményében utal arra, hogy a németországi dioxinbotrány kirobbanásakor azonnal megtették a szükséges intézkedéseket, például beszállítóiktól garanciát kértek arra, hogy az általuk szállított alapanyag nem a dioxinbotrány által érintett területről, illetve termelőktől származik, és biztosan dioxinmentes. Emellett a Hússzövetség szerint kockázatbecslések alapján jelentősen növelték a laboratóriumi vizsgálatok számát, és eddig egyetlen esetben sem találtak dioxinszennyezést A szervezet állítja, hogy a az agrártárca intézkedése túlzó, és kockáztatja a Magyarországon előállított sertéshústermékek bel- és külpiaci pozícióját. A Hússzövetség arra kéri a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) vezetését, illetve az országos főállatorvost, hogy a Németországból származó húsalapanyagok teljes körű vizsgálatára vonatkozó rendelkezését a húságazat képviselőinek bevonásával módosítsa.
A húsipari szervezet péntek délután megjelent közleményére reagálva a Grüne Wochén tartozkodó Fazekas Sándor agrárminiszter este közölte: a magyar kormány helyesli a dioxinbotrány nyomán hozott német akcióterv intézkedéseit, és Budapesten is tanulmányozni fogják, milyen lépések, megoldások szükségesek akár dioxin-, akár egyéb szennyezés bekövetkezése esetén. A miniszter azt is elmondta, hogy nincs szó német húsáruk magyarországi behozatalának tilalmáról, csupán a németországihoz hasonló alapossággal történik az importált húsok, hústermékek ellenőrzése Magyarországon – írja az Origo.

Posted on

Csirkefarmok: A rendőrségnek is hazudtak

Újabb ezer csirkefarmot és sertéstelepet zártak be Németországban, mert a dioxinnal szennyezett állateledel gyártója korábban eltitkolta, hogy mely gazdaságoknak szállított a tápból. A német mezőgazdasági miniszter példás büntetést ígért. A gazdákat eddig a becslések szerint 100 millió euró kár érte.
A rendőrségnek is hazudtak annak az észak-németországi állateledelgyárnak a vezetői, amely a dioxinnal szennyezett tápot szállította több ezer csirkefarmnak és sertéstelepnek. Hamis listákat mutattak a nyomozóknak arról, hogy milyen cégek kaptak a tápból. Majdnem ezer gazdaság hiányzott az összesítésből. A hatóságok ezért most újabbakat zárattak be. A botrány miatt több mint 100 millió euró kár érte a német gazdákat. Mint korábban kiderült, az állateledel-gyártó cég már tavaly márciusban tudott a dioxinszennyezésről, de megpróbálta eltitkolni.
A hatóságok szándékos megtévesztése miatt az államügyészség eljárást indított. A kormány szerint bűnügyről van szó, mert a takarmány előállításhoz szükséges növényi zsírt szándékosan a jóval olcsóbb, de rákkeltő ipari kenőolajjal helyettesítették. A szennyezett takarmányban kimutatott dioxin mennyisége hetvennyolcszorosa a megengedettnek. Több száz tonna mérgezett tojás, szárnyas és sertéshús került forgalomba. Az egészségügyi hatóságok szerint azonban ezeknek a dioxinszintje annyira alacsony, hogy nem jelent veszélyt a fogyasztókra. A dioxin azonban az emberi szervezetben felhalmozódik, rákkeltő hatása pedig csak évek múltán mutatható ki. A szennyezett termékekből az eddigi hírek szerint Hollandiába, Angliába, Csehországba és Lengyelországba is szállítottak.

Posted on

Biztonságosak a Magyarországon forgalmazott tojások

A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal munkatársai az egyik áruházlánc budapesti üzletében árusított német eredetű tojásszállítmányból mintát vettek és azt be is vizsgálták. Mint az már köztudott, Németországban takarmány-alapanyagban és takarmányban is a megengedettnél magasabb dioxin-tartalmat találtak a hatóságok. A takarmány révén az állatokba is bekerült e mérgező anyag, így egyes állati eredetű termékekben így a tojásban is észleltek a német szakemberek megemelkedett dioxin-szintet. A január elején hazánkba érkezett német szállítmány Bajorországból származott tehát az MgSzH tájékoztatása szerint a bevizsgált tojások nem voltak dioxinnal szennyezettek.
A Baromfi Termék Tanács által kiadott közleményben olvasható, hogy a január elején hazánkba érkezett német tojás-szállítmány Bajorországból származott – tehát nem a szennyezett területeknek számító északi tartományok egyikéből. Az MgSzH tájékoztatása szerint a bevizsgált tojások nem voltak dioxinnal szennyezettek.
Köszönhetően annak, hogy az érintettek egymást segítve közreműködtek, a lehető legrövidebb idő alatt jutott információhoz a vásárló és bizonyosodhatott meg arról, hogy Magyarországon a hatóságoknak, forgalmazóknak, termelőknek elsődleges célja az élelmiszerbiztonság és a nyomon követhetőség. Az MgSzH tájékoztatása szerint a Németországból érkező állati eredetű élelmiszereket folyamatosan vizsgálják. Ez ideig más termékben sem találtak a megengedettnél magasabb dioxin-szintet.
Felvetődik ugyanakkor a kérdés, hogy az EU országaiban megvalósuló élelmiszerbiztonság elegendő-e a hazai fogyasztók biztonságához, és hogy megfelelő minőségű élelmiszerekhez jusson.
Elgondolkodtató, hogy a kontinens életét megrázó komoly élelmiszerbotrányok évről – évre bizonyos országokban (Németország, Belgium, Hollandia) robbannak ki, s hazánkban soha nem volt és remélhetőleg nem is lesz ilyen nagyságrendű probléma.
A hazai termék-előállítási körülmények, a szigorú nyomon követési rendszer, a hatóság rendszeres ellenőrzései szinte teljesen kizárják a szennyeződés lehetőségét.
A Baromfi termék Tanács ajánlása, hogy aki tehát teljesen biztosra akar menni, az keresse a tojáson (és az egyéb baromfi-termékeken is) a Magyarországot jelentő HU-jelzést!

Posted on

Dioxinmentes a magyar sertéshús

A Sertésszövetség arra kéri a magyar hatóságokat, hogy az importot is olyan szigorúan ellenőrizzék, mint a magyar termelőket, és az élő állat és hús importőrök – kereskedők, vágóhidak, feldolgozók, kis- és nagykereskedelmi láncok, hipermarketek – által behozott húsok esetén követelje meg azt is, hogy igazolják az áruk dioxin-mentességét.
A Magyar Sertéstartók Szövetsége (MSSZ) közleményében azt állítja: a magyar sertéstartók nyugati társaikkal ellentétben nem kényszerülnek rá, hogy a takarmányaikhoz bármilyen károsító adalékot keverjenek, mivel GMO-mentes, jó minőségű magyar gabonával dolgoznak, amitől a sertéshús biztonságos.
A Magyar Sertéstartók Szövetsége szerint a német húsokat érintő újabb dioxinbotrány kísértetiesen hasonlít a 2008-as ír, a 2006-os holland, valamint az azt megelőző belga dioxinbotrányra. Ezek alapján világos, hogy az import eredetű húsok friss fogyasztása vagy feldolgozása is kockázatot jelent a hazai fogyasztók egészségére – mutatnak rá.