Posted on

A Tyrannosaurus rex gyorsabb volt bármely korabeli állatnál

A Tyrannosaurus rex, azaz a “zsarnokgyík”, amelyet minden idők egyik legnagyobb szárazföldi húsevőjeként tartanak számon, gyorsabb volt, mint bármely korabeli állat – állítják kanadai kutatók, akik vizsgálataikról a The Anatomical Record című folyóiratban számoltak be.
A héttonnás, 4 méter magas és 12 méter hosszú kolosszusokat sokan tunya dögevőknek gondolják, ám az Albertai Egyetem kutatói Scott Persons paleontológussal az élen úgy vélik, hogy a T. rex a farok csontszerkezetének és izomzatának köszönhetően igencsak fürge lehetett – olvasható a The Daily Telegraph online kiadásában. “A paleontológusok szerint a farok pusztán a szörny hatalmas fejének az ellensúlyozására szolgált, ám ez távolról sincs így” – fogalmazott Persons.
A kanadai paleontológusok kutatásaik során összehasonlították a T.rex farkának szerkezetét modernkori hüllőkével, így például a krokodiléval, valamint a komodói varánuszéval (komodói sárkányéval). E vizsgálatok során arra a következtetésre jutottak, hogy a farok legerőteljesebb izmai mindnyájuk esetében a combcsonthoz kapcsolódnak. Ezek az úgynevezett caudofemoralis izmok biztosítják a farokcsapások erejét, amelyek a gyors előrehaladást teszik lehetővé.
Persons és munkatársai azonban egy lényeges eltérésre is felfigyeltek a T. rex és a modernkori hüllők között. A farok alakját és erejét a farokcsigolyákhoz kapcsolódó csigolyabordák biztosítják. A zsarnokgyík esetében a csigolyabordák a farok végétől számítva sokkal távolabb kezdődnek, mint a krokodil vagy a komodói sárkány esetében. Ez a sajátosság nagyobb mozgásteret engedett a caudofemoralis izmoknak, amelyek szabadabban, nagyobb erővel húzódtak össze, illetve ernyedtek el. A csigolyabordák hiányában ezek az izmok nagyteljesítményű “erőműteleppé” váltak, lehetővé téve a zsarnokgyíknak a futást.
A T. rex csontjainak mérései és számítógépes modellezés alapján Personsék arra a következtetésre jutottak, hogy a zsarnokgyík izomtömegét korábban legkevesebb 45 százalékkal becsülték alá. Ennek alapján sokan úgy gondolták, hogy a T.rex nem rendelkezett elegendő izomerővel a futáshoz, ami a sikeres vadászat záloga – ez viszont a zsarnokgyíkot a dögevésre kárhoztatta, meg kellett elégednie más húsevők által hátrahagyott maradékokkal. Ami a T.rex tényleges sebességét illeti, a kanadai kutatók szerint nehéz ezt pontosan meghatározni, ám bizonyosan lekörözött bárkit a saját ökorendszerében.

Posted on

A dinoszauruszok magasabbak voltak

A dinoszauruszok sokkal magasabbak voltak, mint korábban hitték – mutatta ki egy új vizsgálat, amely azt találta, hogy ezen állatok végtagjait a porc mintegy 30 centiméterrel nyújtotta meg hosszában.
A felfedezésnek jelentősége van a dinoszauruszok testtartását, rugalmasságát, teljes testhosszát, sebességét és táplálkozási szokásait illetően. Ezek alapján némelyik állatról most már úgy hiszik, akkorára is nőhetett, mint egy háromemeletes épület.
Casey Holliday, a tanulmány vezető szerzője szerint „a dinoszauruszok magasságát érintő legtöbb becslés egyszerűen egymásra rakja a végtag alkotórészeit anélkül, hogy figyelembe venné a valamikor élő állatban jelen lévő lágy szövetet”. Az anatómiaprofesszor Holliday és kollégái, Ryan Ridgely, Jayc Sedlmayr és Lawrence Witmer azt követően jutottak erre a következtetésre, hogy kielemezték a struccokban és aligátorokban lévő porcot. Ezek az állatok a dinoszauruszok közeli modern rokonai. Emellett különböző dinoszauruszok – többek között Tyrannosaurus rex, Allosaurus, Brachiosaurus és Triceratops – megkövesedett végtagjait is analizálták.
Felfedezték, hogy a porc felelős a strucc és az aligátor végtagjai hosszának mintegy 10 százalékáért. A „porc korrekciós tényező” használatával most már úgy hiszik, hogy a ragadozó dinoszauruszok – mint a Tyrannosaurus – csak mérsékelten voltak magasak. A növényevő óriások – mint a Triceratops és a Brachiosaurus – pedig valószínűleg 30 centiméterrel voltak magasabbak. Az eredmények a PLoS One folyóiratban jelentek meg.
„Ilyen nagy porcokat manapság talán csak néhány bálnauszonyban, talán tengeri teknősöknél láthatunk – mondja Holliday. – Így tekintet nélkül arra, hogy a Brachiosaurus átlagosan 30 centiméterrel magasabb lehetett, ez az állat ténylegesen vaskos porcsapkával rendelkezett, amely vastagabb volt, mint 7-10 centiméter.”
A kutató és más paleontológusok még mindig azt feltételezik, hogy a szauropodák oszlopszerű lábakon emelkedtek fel. A húsevő dinoszauruszok – mint a T. rex – viszont két lábon futottak, és guggolásszerű alapállásuk volt, amely megmagyarázhatja, hogy ez a faj miért rendelkezik kevesebb porccal végtagjaiban, mint a húsevők.
„Hatalmas izmok szükségesek ehhez a pózhoz, ám még nagyobbak kellenek ahhoz, hogy az állatot jelentős sebességre gyorsítsák – magyarázza Holliday. – Így egy »kuporgó« állat esetében minél hosszabbak a végtagok, annál nagyobbak az izmok. Az izmok drága szövetek – nehezek, erős a fiziológiájuk, erekkel tarkítottak –, és azt eredményezhetik, hogy az állat lassabb lesz.”
A szauropodákra jellemző porcszint nélkül is, a T. rex legalább 3,9 méteresre nőtt meg. A kutatók nem teljesen biztosak abban, hogy miért volt olyan sok dinoszaurusz jóval magasabb napjaink állatainál. A több növény jelenlétét, az oxigén és szén-dioxid különböző atmoszferikus koncentrációit, valamint a könnyebb teststruktúrát is javasolták már lehetséges magyarázatként – mondja Holliday.
Thomas Holtz, Jr. gerincesek paleontológiájával foglalkozó oktató úgy hiszi, hogy a tanulmány konklúziói igazak. „A főbb pontok, hogy – amikor a pulyka vagy tyúkláb csontozásánál is látjuk – a csontok maguk nincsenek egymással közvetlen kapcsolatban, hanem néha jelentős mennyiségű porc helyezkedik el közöttük. Így annak érdekében, hogy pontosan kiszámítsuk a dinoszauruszok különböző végtagjainak alakját és hosszát, meg kell becsülnünk a porc mennyiségét.”
John Hutchinson evolúciós biomechanikával foglalkozó brit kutató egyetért azzal, hogy a porcot is figyelembe kell venni. „Egyes kutatók hajlamosak a fosszíliáknak csak csontvázaira fókuszálni, és elfelejtik, hogy a dinoszauruszoknak is voltak lágy szöveteik, amelyek biológiájuknak majdnem minden aspektusát befolyásolták.”

Posted on

Világszenzáció az ajkai dinó

Világszenzációt mutatott be Ősi Attila a Természettudományi Múzeum őslénytárában: az Ajka közelében talált 85 millió éves dinoszaurusz csontleletet. A kutatás vezetője egykori mentoráról és szülővárosáról nevezte el a dinót. Az ajkai dinó maradvány jelentőségében a rudabányai emberős 35 évvel ezelőtti megtalálásához mérhető. Nem adott még becenevet Ősi Attila világszenzációs dinó leletének, így egykori mentora Kozmai Károly geológus valamint szülőföldje után maradt az „Ajkaceratops kozmai” név a hétköznapi használatára is.
– A legelső, amit felismertünk, a koponya elülső csontja volt, ami a 2009-es ásatás során került elő – mondta a Borsnak a tudós. Kutatáskor nagyobb kőzetblokkokat szednek ki a rétegekből, és ezeket dolgozzák fel. – Az egyik ilyennek a felszínén látszott ennek egy kis része, amit Gulyás Péter kollégám preparált ki. Azt rögtön láttuk, hogy ez egy szenzációs lelet csak akkor még nem tudtuk, hogy pontosan milyen állat maradványa. Több hónapi munka és külföldi szakértőkkel való konzultáció után mertük csak kimondani, hogy ez olyan világszenzáció, ami a világ legjelentősebb természettudományos magazinjának, a Nature hasábjaira kívánkozik.
– Eddigi tudásunk szerint Európában ilyen állatok nem éltek, csak a mai Mongólia, Ázsia, és Észak- Amerika területén. A dinónk egy másfél méter hosszú, négy lábon járó állat volt. Mivel a feje a föld felett 40-50 cm magasan lehetett, úgy gondoljuk, hogy cserjékkel, gyümölcsökkel táplálkozott. Külsőre hasonló lehetett azokhoz, melyek a feje körül gallért, az orruk tetején pedig tülköt növesztettek – ismertette az állat külső jegyeit Ősi Attila.