Posted on

Döbbenetes delfintörténetek

Segítséget kért egy horgászzsinórba gabalyodott delfin egy búvártól Hawaiin. Mindezt egy másik búvár víz alatti kamerával felvette. Egy másik delfin pedig betévedt New York egyik legszennyezettebb csatornájába. A Mokka vendége a témában dr. Elter Tamás, tengerkutatási szakíró, az Explorer Magazin főszerkesztője, aki elmondta, a palackorrú delfineknek igen fejlett a szociális érzéke, képesek megkülönböztetni az ellenséget. Az állat nem érezte veszélyesnek a búvárt, ezért kérhetett segítséget tőle…

Posted on

Haldokló társukat próbálták menteni a delfinek

Első alkalommal figyelték meg, hogy delfinek segíteni próbáltak haldokló társukon. Az állatok tutajt képeztek, úgy igyekeztek a víz felszínén tartani a beteg delfint.
Dél-koreai kutatók a Japán-tengeren élő fokföldi delfineket (Delphinus capensis) tanulmányozták, amikor felfigyeltek a különös jelenségre. A szakemberek egy körülbelül 400 egyedből álló, táplálkozó csapatot követtek hajójukkal, amikor észrevettek egy elkülönülő csoportot.

delfinek

A kutatók leírása szerint az egyik delfin furán tekergőzött, a melluszonyai bénának tűntek, és a hasát fordította felfelé, amin piros foltok voltak. Társai oldalról és alulról böködve próbálták egyensúlyban tartani. Ezt követően öten szorosan egymás mellé úsztak, és tutajt képeztek, így segítették a sérült delfint. Az egyik tutajt alkotó állat még a hátára is fordult, hogy könnyebben tudja tartani a társát, míg egy másik a csőrével próbálta felemelni a haldokó állat fejét.
A beszámoló szerint pár perccel később a delfin már nem lélegzett. Néhányan még akkor is hozzádörgölőztek, és buborékokat eregettek rá, amikor már beállt a hullamerevség.
A dél-koreai Cetacean Research Institute kutatói a Marine Mammal Science folyóiratban közölték megfigyeléseiket. Delfineknél korábban csak a palackorrú delfineknél (Tursiops truncatus), halott borjak esetében figyelték meg, hogy a nőstények a felszínre emelték utódjukat, némelyek pedig harapdálással próbálták őket életre kelteni – írja az Origo.

Posted on

Megan Fox és a delfinek

Szexi nőkkel bármit el lehet adni. Ezzel a Microsoft is tisztában van, hiszen az új Windows és Windows Phone bemutatójára Jessica Albát hívták vendégül. És az Acer sem tétlenkedik, új reklámjukhoz Megan Fox-ot keresték meg ajánlatukkal.
Megan Fox az Acer Aspire S7-et reklámozza, de nem ám csak úgy, nyomkodja, hanem annak segítségével beszél a delfinekkel. A színésznő nem hiába szerepelt a Transformers-filmekben, ő maga is egy igazi transformer, egy-egy szerep kedvéért tényleg teljesen át tud változni kívül, belül, mindenhogy.

A kisfilm elején főhősünk megment a haláltól két homárt, és mikor visszaereszti őket a tengerbe, elhatározza, hogy az állatokkal fog foglalkozni. Felkeres egy tengerbiológusokból álló csoportot, akik épp a delfinek nyelvét tanulmányozzák.
Kemény és hosszú munka árán, de megtanulnak kommunikálni Daniel-lel, a delfinnel, aki a reklám végén megszólal. Mindez nagyon szép és jó, de egyébként nem ez a cuki állat a lényeg, hanem a 13,3 hüvelykes ultrabook, amit vagy tucatszor mutogatnak a másfél perc alatt.
Ez a gép az egyik legvékonyabb és legkönnyebb az Acer történetében, ráadásul érintőképernyős is, ami a Windows 8-hoz már igencsak jól jön. – írja a Vidget.

Posted on

Gömbölyűfejű delfinek pusztultak el Floridában

Huszonkét gömbölyűfejű delfin sodródott partra szombaton Floridában, s bár nagyszabású mentőakció indult, csak öt fiatal állat maradt életben.
Helyi sajtójelentések szerint a tengeri emlősök segítségére környékbeli lakosok százai siettek, akik igyekeztek felfelé fordítani az állatokat, hogy könnyebben levegőhöz jussanak. Mások nedves törülközőkkel borogatták vagy vízzel locsolták őket, miközben a helyi vöröskereszt önkéntesei az állatvédőket védték a kiszáradástól a tűző napon a Fort Pierce-hez közeli Avalon-strandon.
Az erőfeszítések azonban csaknem teljesen hiábavalónak bizonyultak, mert mindössze két borjú és három fiatal felnőtt életét sikerült megmenteni, de őket is először egy tengerkutató intézetbe szállították “rehabilitációra”.
A delfincsorda partra vetődésének oka nem ismert. Szakértők szerint a gömbölyűfejű delfinek erősen társas lények, amelyek nem hagynák magukra egyik tagjukat sem, és elképzelhető, hogy egy beteg társukat követve kerültek szárazra. Ha így van, a biológusok szerint semmi értelme visszatuszkolni őket a tengerbe, mert úgyis visszajönnének.
Az állatok egy része az egész napos mentőakció közben magától elpusztult, a többit az állatvédők segítették hozzá a “kegyes halálhoz”. MTI

Posted on

Mark Carwardine az állatokról

Van még egy ok a gondoskodás mellett, és azt hiszem, nem is kell több. Ez nyilvánvalóan az az ok, amiért oly sokan az orrszarvúk, arapapagájok, kakapók, delfinek és ehhez hasonló állatok megmentésének szentelték az életüket. Ez pedig egyszerűen a következő: a világ szegényebb, sötétebb, magányosabb hely lenne nélkülük.
Mark Carwardine

Posted on

A delfinek nyelvi képessége a legjobb

A delfinek intelligens állatok, ezt sokan tudják, de azt gondolták volna, hogy nyelvi képességek területén még a csimpánzokon is túltesznek?
Akárcsak a csimpánzok, gorillák és bonobók, a delfinek is sikeresen el tudják sajátítani a jelbeszédet. Louis Herman, a Hawaii Egyetem professzora és a Delfinintézet alapítója a 70-es évek óta foglalkozik delfinekkel, és kutatásainak eredményeit legalább 120 cikkben publikálta.

Legismertebb delfinje az Akeakamai (1976–2003) névre hallgató palackorrú delfin volt, akinek a neve nagyjából filozófust jelent hawaii nyelven. Akeakamai 60 jelet tanult meg, és ezek kombinációiból legalább 2000 mondatot tudott megérteni. Helyesen értett és értelmezett olyan mondatokat, mint „tedd a bal oldali frizbit a jobb oldali kosárba”, ami öt jelnek felelt meg a megfelelő sorrendben (jobb + kosár + bal + frizbi + be).
A Herman által kidolgozott és megtanított jelbeszéd nem csak szavakból, hanem szintaxisból is állt. A szörfdeszka + ember + vidd jelentése „vidd az embert a szörfdeszkához” volt, míg az ember + szörfdeszka + vidd jelentése épp a fordítottja: „vidd a szörfdeszkát az emberhez”. Ez a fordított felépítésű nyelvtan azt kívánta Akeakamaitól és társaitól (a kísérletben négy másik delfin is részt vett), hogy az egész utasítást végighallgassák a helyes végrehajtás érdekében. Az utasítások hossza két és öt szó között mozgott, és ha Akeakamai néha el is tévesztette a tárgyat, a nyelvtant szinte soha.
A delfinek más, a nyelvhez és kommunikációhoz kapcsolódó képességekben is jeleskednek. A csimpánzok nagyon nehezen és rosszul sajátítják el a tárgyra mutatást. A csimpánzok egyáltalán nem használják ezt a vadonban, és bár laboratóriumi körülmények között megtanulják használni az emberek figyelemének felkeltésére, meglepően gyengén tudják csak megérteni. Ha az ember ujja nem súrolja szinte a tárgyat, egyszerűen nem értik meg a mutatást.
Van egy másik képesség is, amiben a delfinek jobban teljesítenek a csimpánzoknál: a kétdimenziós reprezentáció, konkrétan a televízió képernyőjén mutatott képsorok értelmezése. A tükörképét mindkét faj felismeri, ami általánosságban a magasabb szintű öntudatot jelez, de a csimpánzok csak nehezen és hosszú tanulási folyamat után értik meg a videón rögzített utasítások értelmezését, amelyek megvalósításával egyébként semmi nehézségük sincs, ha élőben, három dimenzióban történik. A képi reprezentáció egyfajta elvonatkoztatást kíván. Ezzel ellentétben Lou Herman delfinjei a legelső alkalommal helyesen értelmezték a tévéképernyőn mutatott jelbeszédet.
A delfinek hatalmas agyméretéhez valószínűleg az is hozzájárul, hogy csak tudatosan tudnak lélegezni (nem lehet őket altatni például) és alvás közben is csak az egyik agyféltekéjük pihen, hogy a másik irányítani tudja a légzésüket.
A delfinek kommunikálási képességének és intelligenciájának kifejlődését társadalmuk komplexitása és az együttműködés szükségessége segíthette elő. A delfinek, akárcsak a csimpánzok, csoportokban élnek, és sokáig az anyjukkal maradnak, akitől megtanulják a csoportos együttélés és viselkedés szabályait. De az anyjuktól nem csak ezt kapják.
A skót St. Andrews-i egyetem legújabb floridai kutatásai azt látszanak igazolni, hogy a delfineknek az emberekhez hasonlóan saját, egyedi nevük is van, ami egyben az anyjuk nevének egy változata. A delfinek füttyjeleket adnak ki, amiről megismerik egymást. Ez még akkor is igaz, amikor a füttyjeleket szintetizálva módosítják, és csak az alapfrekvencia-változásokat tartják meg. Tehát nem maga a hang, a hanghordozás az, ami alapján azonosítják egymást, hanem valódi, delfinenként eltérő névről van szó. Ez az első eset, hogy az emberen kívül még egy faj igazoltan neveket használ. Forrás: Nyelv és Tudomány