Posted on

Horrorisztikus tojás árak

Az unio által előírt szabályok miatt, nagy mértékben emelkedni fognak a tojásárak. Elkezdődhet a monopolizáció is az iparban. A teljes uniós tojáspiacot zavarhatja meg az elvárt tyúkketreccsere. Sokan mondják vissza a magas beruházási költségek miatt az “ipart”, emiatt akár 50 forintig is elszaladhat az év második felében a tojás ára. Ha nem is határidőre, de az idén befejeződik a tojótyúkketrecek kötelező cseréje − mondta a Napi Gazdaság érdeklődésére Földi Péter, a Baromfi Terméktanács szaktanácsadója azt követően, hogy csütörtökön az Európai Bizottság bejelentette, 13 tagországgal, köztük Magyarországgal szemben kötelezettségszegési eljárást indít, mert az elmúlt 12 évben nem sikerült végrehajtani az állatjóléti célú beruházásokat. (Legalábbis ott, ahol folytatni szeretnék a tojástermelést. Mintegy 90 nagy termelő jelezte, hogy folyamatban van a korszerűsítés, ám határidőre nem végeznek vele, mintegy 100-an viszont vélhetően nem folytatják a tevékenységet). A Tojásszövetség tudomása szerint további 170 kisebb gazdaságban zajlik még az átalakítás. Ezek többnyire pár száz, pár ezer tojót tartó vállalkozások. A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) felmérése szerint mintegy 200 ezer tyúk eshet ki a termelésből a telepbezárások miatt. Ez az intenzív tartásban lévő 4 millió tyúkhoz képest csekély mennyiség. Összesen mintegy 700 ezret érinthet az új, szigorúbb tartási körülmények bevezetése. A ketreccsere miatt várhatóan évi 45-50 millió tojás esik ki a piacról. Magyarországon az éves, 2,7 milliárd darabos tojásfogyasztásból mintegy 200 millió darab importból érkezik − ezt a gyenge forint árfolyam egyelőre fékezi. Ha a bizottság lépése miatt valóban hatályba lép a nem EU-konform tojásra az importtilalom, a kieső árualap miatt további áremelkedés várható. Az EB döntése szerint ugyanis 2012-től már nem lehetne forgalomba hozni az unió területén olyan tojást, amit hagyományos ketreces tojótyúktartás során állítottak elő. (Utóbb enyhült a bizottsági szigor, főleg miután egyre több tagállam jelezte, hogy gondjai lesznek a teljesítéssel.) Egy-egy férőhely korszerűsítése 5 ezer forint beruházást igényel, a legtöbb termelő pedig, bár végrehajtotta a cserét, nem bővítette a férőhelyek számát. A ketreccsere összesen 17 milliárd forint beruházást igényelt a magyar termelőktől. Hosszabb távon, a piac újrarendeződését követően újból nőhet a hazai piacra érkező import − bár a tojásárak várhatóan stabilizálódnak majd −, persze nem az első fél évben, a mostaninál pedig a nagyobb önköltség miatt magasabb árszinten (piaci elemzők szerint nagyjából 50 forinton). Jelenleg a tojás fogyasztói ára 30−42 forint darabonként. Forrás: napi.hu

Posted on

Ön megenné barátait?

Helmut F. Kaplan szerint le kell szoknia az embernek arról, hogy kizsákmányolja felebarátait: az állatokat. De tudunk úgy élni, hogy a légynek sem ártunk? – teszi fel a kérdést a Spiegel az osztrák állatvédővel folytatott interjújában.

6 kecske, 8 tehén, 25 nyúl, 33 disznó, 390 hal, 720 csirke. Ennyi állatot fogyaszt el egy európai ember átlagosan egész életében. Helmut F. Kaplan 11 éves korában eldöntötte, nem hajlandó erre. Most 58 éves a salzburgi születésű állatbarát, aki az állatok kizsákmányolása ellen vette fel a harcot. A vegán férfi nem csupán a húsmentes étkezést népszerűsíti, hanem a tojás és a tejtermékek fogyasztását is ellenzi. A vegetáriánus életmód a szemlélete szerint csupán egy átmeneti állapot lehet, a végcél, hogy véget vessen mindenki annak a holokausztnak, ami tányéron nap, mint nap végbemegy. Egy vegán társadalomban az emberek végre nem az állatokon élősködnek, nyiltakozta a Spiegel e heti kiadásában.
Az elmélete szerint az állatokat ugyanazok a jogok illetik, mint az embereket, ennek alapja pedig az a tudományos alapvetés, miszerint ők is ugyanúgy éreznek, mint a homo sapiens. Nem különböztethető meg a fájdalom bőrszín és nem alapján, ugyanígy fajok szerint sem szabadna különbséget tenni. Kaplan azt mondja, hogy az állatoknak ugyanolyan igényük van az autonomitásra, mint az embereknek. A biogazdálkodások pedig nem sokkal jobbak, mint az állatfeldolgozó-üzemek, hisz csupán ideig-óráig biztosítanak az állatoknak “boldog életet”, a vágóhídra az elégedett jószágok sem önszántukból mennek.
Kaplan missziója, hogy minél kevesebb szenvedés legyen e Földön, ám ennek érdekében az embereknek le kellene mondaniuk önző szokásaikról. Az állatjogok harcosa weboldalán részletesen kifejti, miért nem indokolt az állatok kínzása: legyen az a táplálkozásunk, vagy más kényelmi szokásunk érdekében. Szerinte az emberkísérleteket azért tiltották be, mert az egyén érdeke a közérdek felett áll. Ugyanez azonban egyelőre nem igaz az állatokra, sőt épp fordítva van: az állatok egyéni érdekeit azért nem veszik figyelembe a gyógyszerek és kozmetikumok gyártói, mert a közérdek fontosabb. Ezt az ellenmondást szeretné feloldani Kaplan. Az állatok személyiségének fejlettsége védelmében pedig arra hivatkozik, hogy vannak olyan értelmi fogyatékos emberek, akiknek akarata és racionális képessége sokkal alacsonyabb szinten van, mint egyes állatoknak.
Kaplan több híres gondolkodót is segítségül hív elméletének alátámasztásáért. Gandhi például azt mondta: “Egy nemzet nagyságának és a morális fejlettségének mércéje az, ahogy az állataival viselkedik.” A másik példaképe Tolsztoj, aki szerint “amíg van vágóhíd a világon, addig lesz harcmező is.” Főművének címében pedig az ír író, George Bernard Shaw híres mondását idézi: “Az állatok a barátaim…és a barátaimat nem eszem meg.”
Az elmélet természetesen gyakorlatban nem olyan egyszerűen kivitelezhető, ezt ő maga is belátja. Amennyiben a légynek sem szeretnénk ártani, nem elég, ha étkezésünkben válunk erőszakmentessé. A békés együttélés érdekében még autónkból is ki kellene szállnunk, nehogy kárt tegyünk a levegőben gondtalanul repkedő élőlényekben, melyek a szélvédőnkön lelik halálukat – veti fel a Spiegel riportere. Ám a Mézengúzok című film egyik jelenete szerint nem is tetemek a rovarok a kocsi üvegén, hanem potyautasok. Forrás: HVG

Posted on

Lebuktak a csirketolvajok

Egy szekrénybe dugták ijedtükben a fazék sült csirkét, de a rendőrök szagot fogtak, így buktak le a csirketolvajok Szentdénesen. Két férfi az éjjel öt-öt csirkét lopott a szomszéd óljából, a szerencsétlen állatokat a lábaiknál fogták össze, úgy vitték haza, mint egy hatalmas virágcsokrot.
Az egyik férfi anyja megsütötte mindet, a nagycsalád éppen lakomázott vasárnap délben, amikor a rendőrök betoppantak. Próbálták elrejteni a bizonyítékot, de hiába, a sültcsirkeszag lebuktatta őket. A két tolvajt a rendőrök elfogták, a tettesek beismerő vallomást tettek, ellenük lopás miatt indult büntetőeljárás.

Posted on

Miley Cyrus csirkét lopott

Miley Cyrus néhány évvel ezelőtt csirkét lopott egy farmról, annak érdekében, hogy a szárnyasok ne a közeli állatkert kígyóinak vacsorájaként végezzék.
A tizennyolc éves énekesnő Jimmy Kimmel talkshowjában beszélt, meglehetősen furcsa kalandjáról. A sztár elmondta, hogy apjával, a country énekes Billy Ray Cyrus-szal és Braison-nel láttak néhány csibét egy farmon, majd nem sokra rá, megtudták, hogy a csirkék a közeli állatkert kígyóinak aznapi vacsorái lennének.
Miley elmondása szerint állatbarát apja égtelen haragra gerjedt és szólt a gyerekeiknek, hogy tegyék a csirkéket a zsebükbe, ők pedig engedelmes lurkók révén így is tettek.
“Zsebre tettük őket, és hazavittük magunkkal anyuhoz. Akkor éppen egy szállodában laktunk, úgyhogy a fürdőkádban kellett tartanunk őket˝ – mesélte Cyrus.
Majd repülővel hazavitték az állatokat a család Nashwille-i farmjára, és jó pár évre rá, természetes úton pusztultak el
˝Hoppá, most akkor lecsuknak˝ – ijedezett az interjú közben a sztár, majd hozzátette, hogy eddig nem keresték rajtuk a csirkéket, és a hírességek úgyis könnyebben elsimítják az ilyesmit. Az énekesnő tehát tökéletes lényeglátással levonta a következtetést, és egyébként is minden jó, ha a vége…