Posted on

Különös mutációk Csernobilban

Különös módon a csernobili atomerőmű melletti Pripjaty nevű szellemvárost fák, bokrok és állatok népesítik be. Feltehetőleg mutációk következtében az élővilág képes volt alkalmazkodni a sugárzással megfertőződött környezetéhez.
Pripjaty városát az atomerőmű alkalmazottai és azok családtagjai számára hozták létre annak idején. A Szlovák Tudományos Akadémia munkatársa közölte, hogy az atomerőműtől mindössze öt kilométerre kísérleti céllal termesztett szójabab- és len termés magvait viszonylag sugárzásmentesnek találták, annak ellenére, hogy a növények szára és levelei radioaktivitást mutattak. – számolt be a CNN információi alapján az ATV.
A szlovák tudós ukrán kollégáival együttműködve arra a megállapodásra jutott, hogy a területen termesztett növények magvainak állapota kielégítő. Azonban azokat fogyasztásra még nem igazán ajánlják. A tudósok meglepő módon a területet „élettel telinek” írták le. A Csernobili Fórum 2005-ös jelentése alapján az bizonyosodik be, hogy a katasztrófa sújtotta terület negyedévszázad elteltével a biológiai sokszínűség paradicsomává vált.

Posted on

A csernobili térség élőlényeit

A legátfogóbb élőlényszámlálást és vizsgálatot végezték el a kutatók az utóbbi négy év során a csernobili térség alacsony sugárzásnak kitett területein. Kimutatták, hogy a madár- és rovarfajok mellett az emlős- és hüllőpopuláció is jelentős károkat szenvedett. A tanulmány célja az volt, hogy megbízható képet adjon a területen élő állatok szempontjából bekövetkezett változásról.
Négy év folyamatos munka előzte meg a végleges összesítés nyilvánosságra hozatalát, de a tanulmány alátámasztja, hogy a fertőzésnek hatalmas hatása volt a környék faji sokféleségére. Egy korábbi publikáció szerint a madarak és bogarak szenvedték el a legnagyobb károsodást a kis sugárzású, bár fertőzött területen. Az új adatok szerint viszont az emlősök és hüllők szintén jelentős mértékben érintettek. A kutatók módszerének alapja az volt, hogy összehasonlították a fajokat az alacsony sugárzású régióban, és ott, ahová nem jutott a fertőzésből- írja a BBC.
A hatások továbbra is madarakon érzékelhetőek legsúlyosabban. A szakértők fecskefajokat vizsgáltak, akinek daganat nőtt a lábukon, nyakukon és a szemük körül. Úgy vélik, hogy ők azért kiemelten érintettek, mert hosszú vándorutakat tesznek meg, és ezért más környezeti stresszhatásoknak is jobban ki vannak téve.
Ukrán kutatók nem értenek egyet a tanulmány következtetéseivel. Korábban kifejtették, hogy a rovar és madárpopuláció az alacsony sugárzású területen nem szenvedett igazán nagy károkat. Az élet megjelent és fejlődött még a sugárzás hatása alatt is, tehát a védelmi mechanizmusok és a természet helyreállító folyamatai megindultak- vélik a helyi szakemberek.