Posted on

Még mindig sok a chipnélküli kutya

Az állatorvos szerint akár 4-5 évbe is telhet, mire valamennyi eb chipet kap. Sok tulajdonos még ragaszkodik a kutyák tetoválásához.

A kutyák után a lovakat is chippelik. Főképpen elektronikus azonosítóval, chippel jelölik majd a lovakat és a lóféléket az egyedi azonosítást, nyilvántartást és nyomon követést szabályozó, a kormány által már elfogadott rendelet hatályba lépése után – tudatta a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM).
A közlemény szerint az új azonosítási rendszer és az életre szóló azonosító okmány biztosítja a lófélék – ló, szamár, öszvér – nyilvántartásával, törzskönyvezésével és szállításával kapcsolatos információkat.
A tarkószalagba beültetett chippel lehetővé válik a lovak kíméletes, állatvédelmi szempontból aggálymentes jelölése. A magyar lótenyésztési hagyományokra tekintettel azonban a törzskönyvezett lófélék esetében az alternatív jelölési módszerek, mint a bélyegzés, sütés továbbra is alkalmazhatók – hívta fel a figyelmet a VM.
Az általános és egységes azonosítási rendszer kiépítése érdekében a ló tulajdonosa köteles az állat hathónapos koráig vagy az elválasztásáig elvégeztetni a jelölését.
A beültetett chippel a ló jelölését és azonosítását igazoló lóútlevelet is kap a tulajdonos. A törzskönyvezett lófélék lóútlevelét a törzskönyvet vezető tenyésztő szervezet, a nem törzskönyvezettekét a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal adja ki. A hatósági bizonyítvány egész életre szól, az állat elhullása esetén vissza kell juttatni a lóútlevelet kibocsátó szervnek.
A chippel történő jelölést a szolgáltató állatorvos vagy az állatorvosi asszisztens, az alternatív jelölést a lóútlevelet kibocsátó szervezet más megbízottja is végezheti.
Az állatok nyomon követése érdekében az azonosító okmánnyal és az állattal kapcsolatos változásokat(a tulajdonosváltozást, az okmány elvesztését, az új tartási helyet, az elhullást) kötelező bejelenteni – áll a közleményben.

Posted on

45 ezerre is büntethetik a szabálytalan gazdikat

Lassan 2 hete lejárt a határidő, az állatorvosoknál mégsem állnak sorban a kutyatulajdonosok azért, hogy kedvencükbe beültessék a megkülönböztetésre szolgáló transzpondert. Pedig a késlekedés akár 45 ezer forintba is kerülhet.
Január elsején lépett életbe az a rendelkezés, ami szerint a négy hónaposnál idősebb kutyáknak azonosító microchippel kell rendelkezniük. Eszerint ma már nem lehetne olyan kutya az országban, amelyikbe nem ültette be az állatorvos a transzpondert. Elvileg.
Egy álltorvosi rendelő előtt, még decemberben- Nem növekedett meg a forgalom számottevően. Többen kérik a chipet, de arányaiban nem annyian, mint amennyi kutya él jelenleg chip nélkül – tudtuk meg Hudák Enikő állatorvosi asszisztenstől.
Gyakorlatilag a helyzet nem túl jó, az állatorvosok szerint elég csekély azon gazdik száma, akik elvitték kedvencüket azonosíttatni.
– Tudom, hogy már elmúlt a határidő, de nem volt érkezésem eddig elvinni Simont az állatorvoshoz. Úgyis nem sokára mennünk kell a veszettség elleni oltásra, majd akkor beadatom. Addig még van két hónap, de a kutya csak az udvaron van, talán kihúzzuk, és nem büntetnek meg. De így legalább nem kell külön fizetni a vizsgálatért is – mondta M. Tibor békéscsabai kutyagazdi.
Egy menhelyi kutyus – neki is lesz chipeAz említett külödíj magyarázata az, hogy bár a jogszabály előírja, hogy a chipért, a beültetéséért és a regisztrációért csak 3500 forintot kérhet az állatorvos. Azonban azt is előírja a jogszabály, hogy a chip csak egészséges kutyába ültethető be. Így az állatorvos nem tehet mást, mint megvizsgálja a kutyát, ellenőrzi, nem rendelkezik-e már transzporderrel, és ennek a költségét is felszámolja. A végösszeg ezért 6-7 ezer forint is lehet.
– Mielőtt elmentünk az orvoshoz, megkérdeztem telefonon, és azt mondta az asszisztensnő, hogy 3500 lesz. Majd miután megvolt a procedúra, 6000 lett a végösszeg. Annyira meglepődtem, hogy meg se kérdeztem, miért lett 2500-al több – mesélte Szabó Brigitta.
Ez a vizsla épp chipet kap Sokakban felmerült a kérdés, mi van, ha nem chipeltetik a kutyát? Nos, ha szerencséjük van, és nem derül ki a hiányosság, semmi sem történik.
A Magyar Állatorvosi Kamara Békés-megyei Szervezetének elnöke korábban arról tájékoztattak bennünket, hogy a határidő letelte után az állatorvosok és a jegyzők feladata lesz a chipek ellenőrzése.
– Amelyik kutyatulajdonos kötelezettségének nem tesz eleget, az állat-egészségügyi szabálysértést követ el. A jogszabály azt is megszabja, hogy január elseje után a chippel nem rendelkező állatok kezelését az állatorvos nem végezheti el, gazdáját fel kell jelentenie – mondta dr. Kondé Gábor elnök.
Kivétel tehát nincs, aki elmulasztja a chip beültetését, az akár 45.000 Ft-os bírságra is számíthat.

Posted on

Nincs chip, jön a büntetés

Akár 40 ezer forintos pénzbírsággal is büntethetik a mikrochippel nem rendelkező, négyhónaposnál idősebb kutyák gazdáit a január elsejétől életbe lépő, a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló kormányrendelet módosításának értelmében.
Az egyedi azonosítóval még nem rendelkező állatok gazdáinak január elsejéig kell elvégeztetniük az állatorvosi beavatkozást, amely során egy rizsszem méretű elektronikus szerkezetet (transzpondert) ültetnek a kutya nyakába. Az oltáshoz hasonló, pár perces művelet lehetővé teszi a kutyák azonosítását, megkönnyíti nyilvántartásukat, követhetőbb lesz a magyar eb-állomány, könnyebb lesz az elveszett, ellopott állatok nyomára bukkanni, így csökkenhet a kóbor kutyák száma is. Király Péter állatorvos, a Rex Kutyaotthon Alapítvány alapítója az MTI-nek elmondta, hogy decemberben érezhetően megnőtt Budapesten a chipeztetések száma. Az állatorvos szerint a fővárosban és környékén nem kell attól tartani, hogy tömegesen kerülnek utcára azok az állatok, akiknek gazdái a kormányrendelettől félve inkább teszik ki kutyáikat, mintsem elvégeztetnék a megjelölést. Hozzátette, hogy Magyarország szegényebb és elmaradottabb területein ugyanakkor előfordulhat, hogy a beavatkozás költségét a gazdák nem tudják kifizetni és inkább kiteszik a házból kedvenceiket. A chip behelyezésének költségét az Állatvédelmi Törvény 3500 forintban maximalizálta, ez az összeg magában foglalja a transzponder és a beültetés díját, valamint az országos eb-adatbázisba való regisztrációt. Az ár nem tartalmazza azonban az állat előzetes vizsgálatának díját, így a beavatkozás költsége a 3500 forinttól akár 9000 forintig jelentős eltéréseket mutathat. A későbbi adatmódosítások már ingyenesek.
Az állatorvos szerint az ebek mikrochipes egyedi megjelölése és központi regisztrációja köz- és állategészségügyi, állatvédelmi és közbiztonsági szempontból egyaránt fontos, hisz így az elveszett állatok könnyen visszatalálnak gazdáikhoz és a felelőtlen ebtartók is felelősségre vonhatók. “Ezért kiemelten fontos, hogy az ország minden részén egységesen megtörténjen a négyhónapos kort betöltött ebek mikrochippel történő megjelölése” – tette hozzá. Januártól minden állatorvosnak ellenőriznie kell azt, hogy a hozzá bekerülő kutyák rendelkeznek-e transzponderrel, amennyiben nem, ezt fel kell ajánlania az állat tulajdonosának. Ha ehhez az állat gazdája nem járul hozzá, úgy az állatorvosnak ezt jelentenie kell. A hivatal felszólítja az állattartót, hogy tegyen eleget kötelezettségének, amennyiben ez nem történik meg, úgy felelősségre vonható, és akár 40 ezer forintig terjedő bírsággal sújtható. Koleszár István, a Rex Kutyaotthon Alapítvány igazgatója szerint a külföldi példák alapján remélhető, hogy amennyiben a kutyáknál országszerte elvégzik a megjelölést, hosszú távon radikálisan csökkenni fog a kóbor állatok száma. Az állatvédők és a hatóságok egyaránt bíznak abban, hogy a chipezéssel néhány éven belül nem lesz olyan kutya, amelynél nem lehet megállapítani, hogy ki volt az utolsó gazdája, így elkerülhető lesz, hogy felelősségre vonás nélkül utcára kerülhessenek az ebek. ”Becslések szerint ma Magyarországon nagyjából 2,5 millió ebet tartanak, és az sejthető, hogy ezek mintegy felét jelölték meg egyedazonosító transzponderrel” – részletezte Király Péter. Arra a kérdésre, hogy mi lesz a kóbor ebekkel, az állatorvos elmondta, hogy ezeknek az állatoknak a felügyelete állami feladat, így azok megjelölése a felelős állategészségügyi hatóság kötelessége. A rendelet betartását a kerületi jegyző és az állategészségügyi hatóság ellenőrzi.

Posted on

Ebek fülés tilos csonkítani, kötelező a chipes megjelölés

Augusztus elsején számos változás lépett életbe, ami szabályozza az állattartást. A kutyákat érintő előírások szerint az ebek fülét tilos csonkítani, farkukat csak hét napos korukig lehet kurtítani és január elseje után kötelező a chipes megjelölés. Az állatorvosok egyetértenek a kezdeményezéssel, a tenyésztők nagyon nem örülnek az újításoknak, az állatmenhelynek pedig nincs pénze a chipelésre.
A kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II. 16.) kormányrendelet legújabb módosítása leginkább az ebtartókat érinti.
A fülcsonkítás egyes kutyafajtákon az állat tetszetőssebbé tételét szolgáló vagy más állatfajban a fülkagyló bizonyos betegségeinek gyógyulását elősegítő műtéti beavatkozás. Korábban a dobermann vagy a boxer fajtájú ebeket munkakutyaként használták, és azért kezdték el a fülüket csonkítani, hogy az ne akadályozhassa őket. Ma már inkább csak kedvtelésből tartják ezeket a kutyákat is, de a fülcsonkítás megmaradt, hiszen a felálló hegyes fül jobban illik a fejformájukhoz. Illetve jobban illett, mert mostantól erre a műtétre nincs lehetőség.
– Egyáltalán nem értek egyet ezzel a döntéssel. És nem csak én, több más tenyésztő is így vélekedik. A fülek csonkítását altatásban végezték az állatorvosok, így a kutya semmit sem érzett a műtétből, csak a gyógyulási szakaszban volt némi fájdalom, viszont nyugtató kenőcsökkel ezen lehetett segíteni. De ezek után kinek kell majd egy lógófülű dobermann? Hogy fog kinézni nagy fülekkel egy amstaff? – tette fel a kérdést egy névtelenséget kérő gyulai kutyatenyésztő.
A farok csonkosításának ésszerű magyarázata van: a munkakutyák és a vadászkutyák zajt csaphatnak vele vadászás közben a bokorban bujkálva, ezért szükséges a kurtítás. A műveletet 3, 4 vagy 5 napos korban végzik, amikor az idegrendszer még nincs kifejlődve, ezért csak a bőr levágása okoz fájdalmat az állatnak. Erre a beavatkozásra továbbra is van lehetőség, de csak az eb hét napos koráig.
A másik lényeges változás, hogy a kutyákat chippel kell ellátni. Január elsejétől a négy hónaposnál idősebb ebeket már csak elektronikus transzponderrel (chippel) megjelölve lehet tartani. A gazdáknak tehát még öt hónap áll rendelkezésükre, hogy elvégeztessék a szükséges állatorvosi beavatkozást.
– Már július elsejétől ellenőriznünk kell a kezelt ebeket, hogy meg vannak-e jelölve chippel. Amennyiben nem, úgy fel kell jegyeznünk az adatokat. Egyébként növekszik azon gazdik száma, akik beültetik kutyájukba a transzpondert. Ez egy szinte fájdalommentes beavatkozás, hiába vastag a tű, de olyan hegyes illetve éles, hogy a kutyus annyit érez, mint egy védőoltás beadásánál. A chip azért jó, mert beazonosítható az ellopott, elveszett, netán kidobott állat – közölte a hír6.hu-val dr. Sprőber Zoltán állatorvos.
Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény szerint az eb transzponderrel történő megjelöléséért legfeljebb 3500 forint kérhető az állat tartójától, amely magában foglalja a chip árát, a beültetés díját és az országos eb-adatbázisba való regisztráció díját is.
– Fogalmunk sincs, miből fogjuk a menhelyen lévő kutyákat chipeltetni, mert ez jelenleg több mint egymillió forintba kerülne. Bár ígéretet kaptunk arra, hogy esetünkben a regisztrációtól eltekintenek majd, de ha az évente bekerülő 600 kutyát vesszük alapul, ez akkor is tetemes összeg, amit nekünk kell előteremteni. A felajánlásokból és az 1%-ból épp, hogy ki tudunk jönni, már dolgozói létszámot csökkentettünk és a fizetéseket is mérsékeltük. Ennek viszont az lett a következménye, hogy több kutyát kell kevesebb embernek ellátni. Önkéntesekre lenne szükség, és több forrásra, mert a jelenlegi anyagi helyzetünk siralmas – tudtuk meg Gubis Katalintól, a Csabai Állatvédők titkárától.
Hozzátette: arra is fel kell készülni, hogy januártól még több kidobott, kóbor kutya lesz, mert a lakosság nagy része nem fog áldozni a chip beültetésére. A menhely viszont így is túlzsúfolt, nem tudják, hogy fogják kezelni a még tovább növekedő állatszámot. Forrás: Hír6-hu

Posted on

Újabb sarc kutyásoknak

Jövő évtől kötelező lesz az ebek mikrocsipes megjelölése, amit üdvözölnek az állatvédők és állatorvosok is.
Magyarországon egy 2006-os felmérés szerint 2,5 millió kutya élt – és azóta a számuk egyes vélemények szerint biztosan nem csökkent.
Gönczi Gábor, a Magyar Állatorvosi Kamara elnöke a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában azt mondta, szerinte az adat túlzó, jelenleg 1,7-1,8 millió eb lehet az országban.
A pontos számot nem lehet megállapítani, azért sem, mert Nyugat-Európa több országával ellentétben hazánkban nem kötelező csippel ellátni a kutyákat.
Gönczi Gábor szerint azonban már készül egy kormányrendelet, amely 2013. január 1-jétől kötelezővé teszi minden négy hónaposnál idősebb kutya mikrocsipes megjelölését. Ezzel helyre lehetne hozni a korábban elfogadott törvény hibáit – mondta a kamarai vezető.
Annak idején ugyanis a törvényhez rendkívül jó kormány-előterjesztés készült, de sajnos a témában minden parlamenti képviselő szakértőnek érezte magát, és olyan egyéni módosítók születtek, amelyek a jó tervezetből meglehetősen bizonytalan törvényt hoztak ki – mondta Gönczi Gábor.
A kamarai elnök hangsúlyozta azt is, a felelős állattartáshoz tartozik, hogy a gazda nem úgy tartja jószágát, mint egy gépet, tudomásul veszi, hogy kötelességei vannak az élőlény iránt – írja a hirado.hu nyomán a Népszabadság.
– Az állat nem egy gép, egy játék, amit ha megunok, kidobok – mondta a szakember, aki egyetért vele, hogy elsősorban nem a kutyákat, hanem a gazdákat kell kiképezni.
Gönczi Gábor elmondta, a mikrocsipek beültetése továbbra is az állatorvosok feladata lesz, az egyértelműen az ő kompetenciájukba tartozó művelet. Arra a felvetésre, hogy ez jelentős üzlet lehet az állatorvosoknak, a kamarai elnök azt mondta, a csipek beültetése a hivatásuk része.
A szakember kiemelte, a kötelező csipezésnek akkor lesz értelme, ha az állatok adatainak központi nyilvántartása is megoldódik. Ez a kérdés szintén jövő év januárjától rendeződik, amikortól a csipezés mellett kötelező lesz a nyilvántartásba vétel is, utóbbiról ugyanis az állatvédelmi törvényben korábban elmulasztottak rendelkezni.
Magyarországon egy kutya csipeztetése 3500 forintba kerül.

Posted on

Létszámstop a menhelyeken – hol tart ma az állatvédelem?

„Nemcsak kutyák és macskák, de bajba jutott őzek, szarvasok, egzotikus állatok, strucc és emu is otthonra talál nálunk” – mondta Schneider Kinga, a NOÉ Állatotthon Alapítvány sajtószóvivője a Rádió Orient, a közigazgatás rádiójának műsorában. A megfelelő állattartás jogszabályi hátteréről pedig Koncz Gábor, Budapest Főváros Kormányhivatala, Hatósági Főosztályának munkatársa tájékoztatta a hallgatókat.
Schneider Kinga egy éve dolgozik főállásban az állatotthonnál, korábban önkéntesként tevékenykedett. A NOÉ állatotthon több, mint egy hagyományos kutyamenhely, hiszen nemcsak kutyákat és macskákat, de őzeket, szarvasokat, egzotikus állatokat is befogadnak. Bár jelenleg telt házzal működnek, beteg vagy sérült állatot még így is fogadnak, egészségesek esetében azonban várólistájuk van.
A közelmúltra visszatekintve, szilveszterrel kapcsolatban a sajtószóvivő elmondta, alapítványuk már hetekkel korábban felhívta a figyelmet a kisállatokra való veszélyre. „A petárdáktól, tűzijátékoktól ugyanis megzavarodnak a kutyák, a macskák viszont talpraesettebbek, ők egy fokkal könnyebben vészelik át az újévet” – tette hozzá. A probléma gyökerével kapcsolatban kifejtette, ilyenkor olyan jellegű fény- és hanghatásnak vannak kitéve az háziállatok, amihez nincsenek hozzászokva, s ami még a puskalövéshez hozzászokott vadászkutyákat is megijesztheti.
„Mindenfajta olyan állatot befogadunk, amire van megfelelő kapacitásunk. Egyetlen egy kikötésünk van, mégpedig, hogy olyan állatról nem tudunk gondoskodni, akit élő állattal kell etetni” – mondta Schneider Kinga. Örökbefogadás terén azonban más a helyzet: a Noé állatotthontól csak kutyát, cicát, rágcsálót és nyuszit lehet hazavinni. „Egzotikus állatot, gazdasági állatot, lovat nem adunk örökbe” – tette hozzá.
Koncz Gábor, Budapest Főváros Kormányhivatala, Hatósági Főosztályának vezetője elmondta, hatáskörükbe a jegyző, mint állatvédelmi hatóság által meghozott elsőfokú döntések felülvizsgálata tartozik. Leggyakoribb eset, amikor a jegyzőhöz bejelentés érkezik, hogy egy adott helyen nem megfelelő az állat tartása, szenved, nem kap elég táplálékot, vagy nem kap inni, illetve nem megfelelő helyen tartják. Állatvédelmi eljárás egyrészt kérelemre indulhat, másrészt hatóság általi észlelés által, ez utóbbi a ritkább – fejtette ki a szakértő. A jegyző a közigazgatási eljárás szabályai szerint ekkor megindítja az eljárást, meghallgatják a bejelentőt, az állattartót, tanúkat, illetve helyszíni szemlét is tartanak. Amikor megállapítják, hogy az állattartás ellentétes az állatvédelmi törvénnyel, akkor hoznak egy kötelező határozatot, amelyben az állattartót a megfelelő tartásra kötelezik. Amennyiben pedig az állattartó nem tesz eleget a felszólításnak, 5-150 ezer Forintig terjedő állatvédelmi bírsággal sújtják az illetőt.
Schneider Kinga a bejelentéssel kapcsolatban kifogásolta, hogy bár ők, mint szervezet sokszor tesznek bejelentést arra még sem kapnak visszajelzést, valamint nekik, mint szakértőknek nem kéri ki a hatóság a véleményüket. A sajtószóvivő kérdésére válaszul Koncz Gábor elmondta, válaszolni mindenképpen kellene a beadványra, azonban a jegyző kezét nem kötik a bizonyítékok, vagyis nem köteles az állatvédőket mint szakértőket meghallgatni. Az ő mérlegelésén múlik, hogy kell-e egyáltalán szakértő.
A műsor zárásaként az új állatvédelmi törvénnyel kapcsolatban Schneider Kinga elmondta, üdvözlendő, hogy van előrelépés a felelős állattartás irányába, hiszen a szabályozás már előírja, hogy egészséges állat életét nem lehet kioltani, vagyis orvos nem altathatja el. Emellett a chip beültetés árát 3500 Forintban maximalizálta a törvény, ami minden felelős kutyatartó számára elérhető. Az ebrendészeti hozzájárulással kapcsolatban hozzátette: „sajnos ennek van negatív hatása, hiszen sokan vitték már most állatmenhelyre kutyájukat, pedig a visszajelzések alapján az önkormányzatok nem fogják bevezetni a rendeletet”. OrientPress Hírügynökség