Posted on

Állatokat mészárolnak le a foci EB miatt!

Horrorisztikus fotók és videók jelentek meg az interneten azóta, hogy Ukrajnában elhatározták: megtisztítják a közterületeket a kóbor kutyáktól a 2012-es labdarúgó EB-re.
A hatóságok kutyák és macskák ezreinek begyűjtését rendelték el Ukrajnában, hogy az utcák tisztának tűnjenek, mikor megérkeznek a külföldi csapatok és szurkolók. Vizsgálatok azonban megállapították, hogy a kóbor állatoknak nem keresnek új gazdát: lelövik, vagy megmérgezik őket. Bundájukból kucsma és kabát, csontjaikból állati takarmány készül az állatvédők állítása szerint.
Egyedül Kijevben, a fővárosban csak húszezer kóbor állatot mészároltak le az elmúlt évben a szakemberek szerint – írja a The Sun. Donyeckben pedig külön pénzt kapnak a kutyabefogók, minden eltüntetett kóbor állat után.
A német állatvédelmi szakértők által feltárt bizonyítékok Európa-szerte sokkolták az állatbarátokat és a focirajongókat.
Ukrajna társrendezője az EB-nek. Korábban a kijevi vezetés azt mondta, véget vetnek a kóbor állatok lemészárlásának. Judith Pein, a PETA nevű állatvédő szervezet németországi csoportjának munkatársa szerint valójában semmi nem változott.
– Egy egyébként is kegyetlen eljárásról van szó, de hogy mindezt a futball nevében teszik, különösen felháborító – mondta Judith Pein. Az ezeken az úgynevezett „menhelyeken” dolgozó emberek azt mondták nekünk, hogy a leölt kutyák öreg, beteg állatok voltak. Ez azonban nem igaz: kölykök is voltak ott – állítja az állatvédő.

– Ezek a gyilkosságok közvetlenül kapcsolódnak a 2012-es EB-hez Ukrajnában, ahol most a kutyamészárlás jövedelmező üzletágnak számít – tette hozzá Judith Pein. Forrás: The Sun, Boycott, Bombahír.

Az Origó.hu hírportál Egy év alatt 20 ezer állatot öltek meg Kijevben a foci-Eb miatt című cikkében taglalja a szörnyűséget: A PETA (People for the Ethical Treatment of Animals) állatvédő szervezet szerint az elmúlt egy évben 20 ezer kóbor állatot öltek meg Kijevben a 2012-es labdarúgó Európa-bajnokság miatt. Az Eb-re készülő Ukrajnában a kedvezőbb városkép miatt rendelték el, hogy az utcákon kóbórló állatokat gyűjtsék össze, de az állatvédők szerint nem menhelyeken helyezték el őket, hanem legtöbbjüket lelőtték vagy megmérgezték. Ezt igazolják a sokkoló képek, amelyet az angol lap, a Sun közölt, és kutyák tetemei láthatóak rajta.
Az állatvédők becslése szerint az ukrán fővárosban, Kijevben az elmúlt évben 20 ezer állatot ölhettek meg. A város vezetése novemberben azt mondta, több állat nem esik áldozatul az utcák megtisztításának, de Judith Pein, a PETA német munkatársa szerint ennek ellenére folytatódott az öldöklés.

– Normál esetben is elfogadhatatlan, ha valaki megöl egy állatot, de az, hogy ezt a futball miatt csinálják, az iszonyú. A menhelyként beállított sintértelepeken azt mondták, csak az öreg és a beteg kutyákat vitték oda, de kölyköket is megöltek – idézte Peint a Sun. A PETA brit szóvivője azt mondta, ezek az esetek egyenesen a foci-Eb-hez kapcsolódnak, és az állatok leölése nyereséges üzletnek számít Ukrajnában.
2012. 03. 28. A kép amin a vérző fejű kutya a kölykeivel illusztráció! A Szerk.

Posted on

Szőrme

A rókatenyészetben az állatokra és a körülményekre kevésbé emlékszem, a szagra viszont nagyon is! Csípős volt és orrfacsaró, amelyet azóta csak néhányszor éreztem az állatkertben. Mióta divatöntudatra ébredtem, az él a fejemben, hogy a szőrme tabu. A bunda szóról is a vörös festékkel leöntött szőrmekabát képe ugrik be először, vagy Szörnyella de Frász, nem pedig valami régen vágyott luxus-ruhadarab. 2010 telén viszont a szőrme ismét kötelező elem: díszítőelemként virít a ruhákon, a csizmákon, kesztyűk és táskák készülnek belőle, és csak a gyártók a megmondhatói, hogy mikor használnak valódi szőrt. Egyes feltevések szerint egyre gyakrabban és nem véletlenül. A szőrme nélkül ugyanis a divatipar még mindig válságban lenne. Állítólag.
Szőr hátán szőrme: A 2011-es őszi-téli szezon egyik legnagyobb slágere a szőrme. A Chanelnél, az Armaninál, a Guccinál, Giambatista Valli-nál és a Dolce & Gabbana kifutóin ugyanúgy. Ami viszont még furcsább, a tervezők a 2011-es tavaszi-nyári szezonban sem mondtak le róla. És ahogy lenni szokott a divat körforgásában, először a sztárok csábulnak el egy-egy tervezői bunda láttán – gyakran azok, akik magukat vegánnak és állatvédőnek titulálják. Ahogy a fast fashion cégek a nagy tervezőket, úgy mi a sztárokat másoljuk. Ennek egyenes következménye, hogy 2010 telén az utcára lépve mindenhol szőrbe botlunk, aminek csak egy része mű.
Nem így volt ez néhány évvel ezelőtt, amikor a szőrme kifejezetten tabunak számított – teljesen mindegy volt, hogy valódiról vagy műről beszélünk. Ma a világon a prémes állat tenyésztése 98%-ban négy fajra alapszik: ezek a nerc, kékróka, ezüstróka és a csincsilla – olvasható a Magyar Szőrmeipari Szövetség honlapján. Innen azt is megtudjuk, hogy a prémes állatok tenyésztése körülbelül száz évvel ezelőtt kezdődött és ma már a tenyésztett prémállatok teljesen más tulajdonságokkal rendelkeznek, mint vadon élő fajtársaik – többek között vastagabb a bundájuk és sokkal nagyobbak.
Az állatvédők a nyolcvanas évek elejétől egyre több országban és egyre erőteljesebben léptek fel. A hangjuk elért a divatra érzékeny fogyasztókig is, akik rákaptak a szőrmeellenességre, így minden összecsengett ahhoz, hogy a szőrme ne csak kimenjen a divatból, hanem viselése tabuvá váljon. Emiatt például Németországban a nyolcvanas évek elején 170 szőrmefarmból csupán 30 folytatta tovább a prémállatok tenyésztését. Mindez annak ellenére történt, hogy 1987-től kezdődően komoly kutatások zajlanak az állatok jólétét illetően.
Életmentő bunda: Bár a nagy tervezők hatalmas bundákat, jetilábhoz hasonló csizmákat is a modellekre álmodnak, a legtöbb minimális állatszeretettel megáldott embernek valószínűleg kifogása lenne, egy-egy ilyen gigantikus darab ellen. És nem feltétlenül az ára miatt. Ez az ellenállás sokakban csökken akkor, ha csak egy gallérról, zsebfedőről, kézelőről, sapkáról vagy kesztyűről van szó. Csak megjegyzésképpen: az európai szőrmegazdálkodás négymilliárdos bevételének majdnem a fele pont ezeknek az apró részletekből vagy kiegészítőkből származik. A szőrme jó üzlet a divatvilág számára, hiszen elég egy kis darab belőle és máris duplájára emelhetik a kereskedők az adott ruhadarab árát annak ellenére, hogy a tényleges értéke csupán tíz százalékkal nőtt. Egyes szakértők szerint a textilipar még ma is a padlón lenne, ha nem jött volna az utóbbi két évben divatba a szőrme. Ebben viszont a prémtenyészetekből származó szőr melletti kampánynak volt nagy szerepe, hiszen a PETA-tüntetéseken nevelkedett fogyasztók ellenállását le kellett gyűrni valahogy.
Győzd meg a fogyasztót! A szőrmetermelők szerint az állattenyésztés jó esetben nem egyenlő az állatkínzással, ahogy az állatvédelem sem ugyanaz, mint a szőrmeellenesség. Hogy a szőrme nem a vadonban, a gyanútlanul éldegélő állatokról származik, hanem a kifejezetten erre a célra tenyésztett prémfajoktól. Az Európai Unióban a szőrmetermelőknek szigorú szabályokat kell betartaniuk. Az itt tenyésztett jószágokat viszont minőségi körülmények között tartják. Erről több kampányvideót is közzétettek, hogy mindenki lássa, vitaminokban gazdag eledel, tiszta körülmények között élnek ezek az állatok. Csupán arról nem beszél senki, vajon mennyire váltak ezek a vadállatok a generációk során ketreckompatibilis lényekké, amelyekben nincsenek meg a nagy területet, a vándorlást, a vadont igénylő gének. Amelyek nem kattannak meg a szűk élettérben vegetálástól vagy válnak nemzőképtelenné – már ha egyáltalán megérik azt a kort. És arról sem, hogy mi lesz a rengeteg tetemmel, és mennyire fölösleges csak és kizárólag csak a szőréért legyilkolni ennyi állatot.
Egy darab természetesség? Vannak, akik már megengedőbbek a szőrmével kapcsolatban. Ők az állattenyésztéssel nyert prémet mereven elutasítják, a vadgazdálkodás égisze alatt, a túlszaporodást megakadályozó vadászat során kilőtt rókábunda ellen viszont nem emelnek kifogást. Ez annak a trendnek a része, amelyik Friendly Fur néven azt az elméletet támogatja, mely szerint szőrmét is tudatosan szabad venni, tehát csak a túlszaporodás és a betegségek elleni vadászatból származó állati prémet lehet tiszta lelkiismerettel viselni. Na, erre viszont a PETA és az állatvédelmisek mondják azt, hogy hülyeség. Szerintük ugyanis a túlszaporodást a rókák majd maguk megoldják, illetve a betegségek ellen másképp is fel lehet lépni, nem muszáj egyből puskát ragadni. A PETA keze elég sok helyre elér, hiszen vannak olyan országok, ahol sikerült a szőrmefarmokat betiltaniuk. Nem így Kínában vagy Oroszországban. A legtöbb valódi szőrme innen érkezik a textiliparba, amely örömmel használja fel a műszőrménél lényegesen olcsóbb valódi szőrmét. Ráadásul Kínában jelenleg semmilyen állatvédelmi törvény nem létezik, ennek köszönhető, hogy büntetlenül mészárolhatnak le akár kutyákat vagy macskákat. Ezeket aztán mondjuki nyúlszőrként adják tovább.
Ezek után nehezen veszi be az ember gyomra, hogy vannak, akik azzal kampányolnak, hogy a szőrme természetes. Igen, lehet, hogy az volt. Az őskorban. Ma már azt sem tudjuk, honnan érkezik. Azt sem tudjuk, milyen. Azt viszont nagyon is tudjuk, hogy a valódi szőrmét különböző kémiai anyagokkal kell kikészíteni, a műszőrme előállítása pedig szintén környezetszennyező. Forrás Cotcot

Posted on

Egy bunda állati élet értékekben mérve

Egy bunda állati élet értékekben mérve: Leopárdbunda = 6 leopárd, Fókabunda = 8 fóka, Kutya-farkas bunda = 12 kutya vagy farkas, Rókabunda = 18 róka, Vidrabunda = 20 vidra, Nutriabunda = 30 nutria, Mókusbunda = 40 mókus, Nercbunda = 50 nerc, Csincsillabunda = 150 csincsilla.

Ne vásárolj prémkabátot, szőrgallért, bundakesztyűt! Ezzel is csökkenni fog az igény, és a termelés és a kínálat is! Ne vegyünk szőrmét! Így sokkolhatjuk a piacot, és nem ölnek annyi állatot szőrmecéllal.

Ez az ezüstróka bunda a Vaterán 249.000 Ft-ért 18 róka életébe került.  A rókákat úgy ölik meg, hogy a szájukba és a végbélnyílásukba elektródát dugnak és abba áramot vezetnek. Így nem sérül a bundájuk!

Posted on

Téli bunda vedlése

Itt a tavasz, egyre melegebbek lesznek a nappalok. Állataink is igyekeznek megszabadulni régi, téli bundájuktól, ami sajnos a lakásban tartott állatok esetében elég kellemetlen lehet. A mindenütt megtalálható szőrcsimbókok, a kis fuvallatra fel-felrebbenő pilleszőrök nem éppen a lakás díszei, mindamellett allergiát is okozhatnak. Mit tehetünk mindezek elkerülésére?
A rövid szőrű állatokat minden nap fésüljük ki, ha módunkban áll fürösszük meg. Ellenkező esetben jelentsük be kedvencünket kozmetikába, de számítsunk rá, hogy ilyenkor „dömping” van, akár 1-2 hetet is várni kell, mire időpontot kapunk. A fürdetéssel egyrészt a még bent ragadt szőröket is eltávolíthatjuk, másrészt a bőr vérkeringését is fokozzuk, ami pedig az új szőr kinövését, annak regenerációját is fokozza.
A hosszú szőrű állatok bundáját – ha nem visszük őket kiállításra – feltétlenül nyírassuk vagy nyírjuk le magunk. Mindenképpen tudnunk kell, hogy a nyírás nem egyszerű munka, sőt egyenesen emberpróbáló és időigényes feladat. Arról nem is beszélve, hogy ha állatunk nincs hozzászokva a „macerához”, úgy hamar türelmét veszti, és még a kész „fazon” elérése előtt könnyen faképnél hagyhat bennünket egy-két keresetlen karmolás, esetleg harapás közepette.
Ha hosszú szőrű macskánk van, és őt teljes pompájában szeretnénk megőrizni, akkor a szőrápolást már kiskorban el kell kezdeni. Ilyenkor a fésű még igen könnyen siklik a szőrben, és nem okoz fájdalmat.
A kölyökbundában nincsenek jelentős mennyiségben filcesedésért felelős piheszőrök, ezért sokan vélik úgy, hogy elegendő a kiscicát ritkábban megfésülni – ez azonban nagy hiba, mert ebben a korban a szoktatás miatt nagyon fontos, elengedhetetlen a napi fésülés. A hosszú szőrű bundában ugyanis vedléskor a támasztószőrök és a piheszőrök egyszerre lazulnak ki, és mivel az őket takaró koronaszőröktől nehezen jutnak a felszínre, csak a napi legkevesebb egyszeri, jobb esetben többszöri fésüléssel lehet tőlük megszabadulni. Ha ez nem történik meg, a hullámos piheszőrök az állat mozgásának hatására összesodródnak, a koronaszőrökre tapadnak, és így egyre nagyobb filces, gubancos területek alakulnak ki a macska testén. Ezek alatt a bőr is feszül, bepállhat, és táptalajul szolgálhat a bakteriális és gombás fertőzéseknek.
Nem véletlen, hogy a súlyosan elhanyagolt perzsa macskák testén gondos nyírás után számos seb bukkan a felszínre. Fésülésre a kereskedelemben kapható fésűket, illetve keféket használhatjuk, arra azonban vigyázzunk, hogy a fésű vagy műanyagból készüljön, vagy olyan, pici műanyag végzáró gömböcskékkel rendelkezzen, amelyek megvédik állataink érzékeny bőrét a fémfésűk által ejtett karcolásoktól, sebesülésektől. A nyírás, illetve a mindennapos gondos szőrápolás biztosítja kedvencünk jó közérzetét, szép, fényes bundáját, és hát segít abban is, hogy a porszívót is kevesebbet kelljen használni.