Posted on

Még mindig bocsánatos bűn az állatkínzás

Hiába bűncselekmény az állatkínzás 2004 óta – ennek ellenére ma is rendszeresen hallunk elborzasztó esetekről. Minap egy Dorog melletti tanyán találtak saját ürülékükben fetrengő szarvasmarhákat és szénné égett rackajuhokat. A hasonló kirívó ügyek mellett sajnos a hétköznapok sem derűsebbek: jószágtartók zöme nem ért egyet az állatjóléti szabályok betartásával. Úgyhogy jócskán akad dolga a civil állatvédőknek és a védőrségnek, akárcsak a jogászoknak! Facebook kezdeményezés, hogy az Állatkínzást szigorúbban büntesse e törvény, az oldal itt.

Vasvillával agyonszúrt, élve megégetett kutya, hámban agyonvert igásló – ezek azok a szándékos, nagy felháborodást keltő esetek, amelyektől hangos a sajtó. Pedig nem csak ezek sértik meg a törvényt. Az állatvédők napi munkájuk során inkább tudatlansággal és nemtörődömséggel találkoznak, mint szándékos gonoszsággal.
– Sokan nem tudják, hogy ha meg is kötik a kutyát, a láncnak legalább öt méter hosszúnak kell lennie. Hogy egy nagytestű kutyának hiába adnak naponta maradékot, attól még igenis éhezhet. Nem fordítanak pénzt a kutyák ivartalanítására, azután a kölyköket az utcára dobják – magyarázza Márta Gabriella, a Kiskunhalasi Állatvédelmi Őrszolgálat munkatársa. Az egyesületként működő nonprofit állatvédő szervezet a Bács-Kiskun megyei településen és környékén „járőrözik”. – Amikor ezeket szóvá tesszük, és elmagyarázzuk, hogy ezzel megsértik a törvényt, a gazdák sokszor megköszönik a figyelmeztetést és változtatnak. Mindig akadnak, akik viszont nekiállnak veszekedni, hogy mi közünk van hozzá. Általában ilyenkor a hatósághoz fordulunk, és ez meg szokta hozni a kívánt eredményt.
A kiskunhalasi őrszolgálat kifejezetten jó viszonyt ápol a helyi rendőrökkel, ahogy a kecskeméti Menhely az Állatokért Alapítvány is – mondja Tőzsér Judit elnök. Úgy tűnik, ez a kulcsa a sikeres működésnek, ugyanis településenként változó, mennyire veszi a rendőrség komolyan ezt a problémát. Az egyenruhások feljelentés esetén kötelesek elindítani a nyomozást, de az már rajtuk múlik, mennyi energiát „tesznek” egy-egy ügybe.
Gyakoriak az értelmezési problémák is: a rendőrök nem mindig tudják eldönteni, hogy egy adott bánásmód alkalmas-e arra, hogy „az állat maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza”. Márta Gabriella egy példát említ: Mélykúton valaki a közelmúltban tizenöt kutyát mérgezett meg. Náluk ez ügyben hasonló eszközökkel folyik a nyomozás, mint egy emberölésnél – míg más rendőrkapitányságok ennél kirívóbb esetekben sem tesznek komoly lépéseket. Friss rendőrségi statisztika nem áll rendelkezésünkre, de 2009-ben az ezer körüli feljelentés harmada végződött vádemeléssel.
A civil szervezetek sérelmezik, hogy állatkínzás miatt még senki nem kapott végrehajtandó szabadságvesztés büntetést Magyarországon.
Jogászszemmel nem lehet csodálkozni azon, hogy a bíróság látóterébe kerülő elkövetőkre rendszerint felfüggesztett szabadságvesztést szabnak ki. A bírói gyakorlat ugyanis más ügyekben sem alkalmaz végrehajtandó szabadságvesztést olyankor, ha két évnél kisebb a kiszabandó büntetés, az elkövető először került bíróság elé, ráadásul „csak” vétségről van szó. Így tehát nincsenek tele a börtönök állatkínzókkal. Legfeljebb olyanokkal, akik egyéb bűnlajstromukat koronázták meg egy megégetett kutyával…
Szabályos útvesztő – Vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő az, aki a) gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz vagy gerinces állattal szemben olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza, b) állattartóként, háziasított emlősállatot vagy az ember környezetében tartott veszélyes állatot elűzi, elhagyja vagy kiteszi.
A szabály mégsem teremt egyértelmű helyzetet. Mert ugyan már a bánásmódot is büntetni engedi, viszont rendőr legyen a talpán, aki eligazodik abban, hogy a bíróság bizonyítottnak látja-e majd a bűncselekményt úgy, hogy konkrétan az adott állat még nem szenvedett egészségkárosodást vagy nem pusztult el! A jegyző állatvédelmi bírságot szabhat ki arra, aki ugyan nem valósít meg állatkínzást, de megszegi az állatvédelmi törvény előírásait. A törvény pediglen azt írja elő, hogy a jó gazda gondosságával kell az állatot ellátni. Vagyis az állat számára olyan életkörülményeket kell biztosítani, amely „annak fajára, fajtájára és nemére, korára jellemző (…) sajátosságainak, egészségi állapotának megfelel, tartási, takarmányozási igényeit kielégíti (elhelyezés, táplálás, gyógykezelés, tisztán tartás, nyugalom, gondozás, kiképzés, nevelés, felügyelet)”. Szóval jegyző legyen a talpán…
Állati testi sértés – Az új büntető törvénykönyv társadalmi vitájában az állatvédők amellett kardoskodnak, hogy az állatkínzásra vonatkozó szabályokon változtatni kellene. Míg a civilek egy része a büntetéseket szigorítaná, a jogászok fogalmi zavarokat küszöbölnének ki. Legrészletesebben eddig Bárándy Gergely szólt hozzá a témához. Az ügyvéd szerint először is definiálni kellene, mi az állat – ugyanis a jelenlegi magyar jogrendszer csak személyeket és dolgokat ismer, az állatot pedig dolognak tekinti. Másodszor problémásnak tekinti az állatkínzás megfogalmazását; azt javasolja, hogy az ember elleni bűncselekményekhez hasonlóan alakítsák úgynevezett eredmény-bűncselekménnyé az állatkínzást. Ez azt jelenti, hogy a bűncselekmény akkor valósulna meg, ha bekövetkezik egy bizonyos eredmény: az állat megsérül, elpusztul. Ez nem jelenti azt, hogy amennyiben az állat nem szenved jóvátehetetlen kárt, akkor nem lehetne büntetni az állatkínzót – ugyanis a büntetőjog ismeri a kísérlet fogalmát is, ami a befejezett bűncselekménnyel szinte azonos megítélés alá esik. Emellett – hasonlóan az ember elleni bűncselekményekhez – lehetnének minősített esetek, mint az aljas indokból vagy az állatnak jelentős szenvedést okozva történő elkövetés.
Túl szapora cicák – Nemcsak az ebek sínylik meg a felelőtlenséget: hazánkban a becslések szerint kétmillió kóbor macska él, de az emberek keveset tesznek a fölös szaporulat ellen – derült ki a Friskies nemrégiben végzett felméréséből. Az USA államaiban a cicák 88 százaléka, Nyugat-Európában pedig háromnegyede ivartalanított – nálunk ez az arány csak 20-25 százalék.
Lakatos Gabriella, az ELTE etológusa szerint nem kell attól tartani, hogy az ivartalanítással elvész a macskákból a kalandvágy és a vadászösztön. Az agresszió ugyan csillapodhat, de a macskatermészet nem sérül. Állatorvosok szerint az sem igaz, hogy a műtéten átesett cica lusta, kedvetlen és kövér lesz. Az Amerikai Egyesült Államokban a túlzott szaporulatnak úgy próbáltak gátat vetni, hogy a vadon kószáló macskákat befogták, majd ivartalanították, s így engedték újra szabadon. Nálunk azonban sajnos még az is dívik, hogy a nem kívánatos kutya- vagy macskakölyköket zsákba teszik vagy vízbe fojtják, hogy megszabaduljanak tőlük.
Két élet egy csapásra – A menhelyek állandó telítettsége miatt az állatvédők arra biztatnak: aki négylábú társra vágyik, menhelyről válasszon, mert ezzel két életet is megment. Azét az állatét, amelyet hazavisz, és azét is, amely átmenetileg bekerülhet a megürült helyre, és így esélye nyílik rá, hogy előbb-utóbb szerető otthonba kerülhessen. Forrás: Szabadföld.hu

Posted on

Önálló bűncselekménnyé minősül az orvvadászat

A tiltott vadászatot és halászatot a hatályos törvények szabálysértésként szankcionálják, de lopás, illetve állatkínzás miatt akár börtönbüntetésre is ítélhetik az elkövetőket. A büntető törvénykönyv (Btk.) módosításával az orvvadászat már önálló bűncselekményi kategória lesz.
A hatályos Btk. alapján jelenleg állatkínzás vétsége miatt ítélhetik el azt, aki gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz, vagy gerinces állattal szemben olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza, ezért két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Aki a vadászatról szóló törvény által tiltott vadászati eszközzel vagy tiltott vadászati módon vadászik, vagy a halászatról szóló törvény által tiltott halfogási eszközzel vagy módon halászik vagy horgászik, és a bűncselekményt olyan módon követi el, hogy azzal az állatnak különös szenvedést okoz, három évig terjedő szabadságvesztést is kaphat.
A tapasztalatok alapján az orvvadászat elkövetése mellett a gyanúsítottak ellen lopás, és ha az elkövetéshez illegálisan fegyvert is használnak, fegyverrel és lőszerrel való visszaélés miatt is eljárást indíthatnak.
Az Országos Magyar Vadászkamara által kezdeményezett módosítás szerint a Btk. néhány tízezer forintos szabálysértési bírság helyett bűncselekményként kezeli majd az orvvadászatot, így ez a cselekmény alapesetben 2 év börtönnel is sújtható lenne, minősített esetben – bűnszervezetben vagy jelentős értékre elkövetve – pedig akár 3 évvel. Az orvvadászat nevesítése mellett hivatalos személynek minősítenék a hivatásos vadászokat és az erdészeket, akik így erősebb büntetőjogi védelmet élvezhetnének.
Több vadászmester az MTI érdeklődésére kedden azt mondta, a legnagyobb károkat az orvvadászok az úgynevezett hurkokkal és más fémcsapdákkal okozzák, ugyanis az állatok egy része súlyosan megsérül, ha kiszabadul a fogságból, míg a csapdába ragadtak hosszú ideig tartó szenvedéssel pusztulnak el.
Az orvvadászok a vadak húsáért és bőréért ejtik el főként az őzeket és szarvasokat, a járataik, csapásaik útjába kihelyezett fémhuzalból készített hurokcsapdákkal. Ezeknek az állatoknak a legértékesebb részük a trófeájuk, amely a vadászhatóság területileg illetékes trófeabíráló bizottságának pontszámai alapján akár több millió forintot is érhet. Forrás: Jogiforum.hu

Posted on

Állatkínzásért végre letöltendő szabadságvesztés

Mióta elszaporodtak a bíróságokon az állatkínzás miatti eljárások, a bírók egyre szigorúbb ítéleteket hoznak. Az ítélet indoklásában legalábbis ez rendre kiemelésre kerül. A nyugat-európai országokkal összehasonlítva a hazai Büntető törvénykönyvbe viszonylag későn került bele bűncselekményként az állatkínzást, ezt ugyanis a 2004. évi. X. törvény iktatta bele a Btk-ba.
Az állatok védelme már a módosítás előtt is rendelkezett törvényi szintű szabályozással: a tiltott állatviadal szervezése például már 1996 óta számít bűncselekménynek, az átfogó keretrendszert nyújtó állatvédelmi törvényt pedig 1998-ban fogadták el. Ez az első magas szintű hazai jogszabály, amely széleskörűen foglalkozott ezzel a témával. Igaz, az állatok védelméről szóló törvényi szintű szabályozás gondolata már a ’80-as években felmerült, a rendszerváltozás környékén a téma háttérbe szorult.
A jelenleg hatályos szövegezés alapján a bűncselekmény gerinces állat bántalmazásával, olyan bánásmód alkalmazásával valósítható meg, ami maradandó egészségkárosodást vagy pusztulást okoz.
Az 1. bekezdés b. pontját csak az állattartó követheti el: a törvény büntetni rendeli a háziasított emlősállat (pl. ló) vagy az ember környezetében tartott veszélyes állat (pl. tigris) elűzését, elhagyását, kitevését. Ezekért a vétségekért 2 év szabadságvesztés is kiszabható, de ha a bűncselekményt úgy követik el, hogy az állatnak különös szenvedést okoznak, a büntetés mértéke 3 év szabadságvesztés is lehet.
A közvélemény a sajtón keresztül sokáig bírálta az ítélkezési gyakorlatot, amely szerintük egyáltalán nem bírt elrettentő erővel. Sokáig főként pénzbírsággal, vagy esetleg pár hónapos letöltendő szabadságvesztéssel sújtották az elkövetőket.
Az utóbbi évek egyik országos hírű ügyévé vált annak a 35 éves asszonynak az esete, aki egy hétre hagyta bezárva kutyáját ennivaló és víz nélkül. A bűncselekmény még 2007. júniusában valósult meg, jogerős ítélet csak 2010. novemberében született. Eszerint hat hónap letöltendő fogházbüntetést szabtak ki a nőre, 1 év próbaidőre felfüggesztve.
A legutóbbi bírósági ítélet viszont már letöltendő fogházbüntetésre ítélt egy részegen őrjöngő férfit. A 43 éves vádlott átdobta nevelt lánya kutyáját egy VIII. kerületi lakóház harmadik emeleti körfolyosójának a korlátján. Az állatot el kellett altatni, olyan súlyos sérüléseket szenvedett.
Hozzá kell azonban tenni, hogy a férfi ellen nem csupán állatkínzás volt a vád, ugyanis emellett könnyű testi sértés és garázdaság vétségét is megállapították nála. K. Zoltán 7 hónap letöltendő fogházbüntetést kapott.

A Büntető Törvénykönyv az állatkínzásról:
266/B. § (1) Aki
a) gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz, vagy gerinces állattal szemben olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza,
b) állattartóként, háziasított emlősállatot vagy az ember környezetében tartott veszélyes állatot elűzi, elhagyja vagy kiteszi,
vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a vadászatról szóló törvény által tiltott vadászati eszközzel vagy tiltott vadászati módon vadászik, illetőleg a halászatról szóló törvény által tiltott halfogási eszközzel vagy módon halászik vagy horgászik.
(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1)-(2) bekezdésben írt bűncselekményt olyan módon követik el, hogy az az állatnak különös szenvedést okoz.

Posted on

Az állatkínzók más erőszakos bűncselekményre hajlamosak

A törvény 3 év szabadság vesztéssel is szankcionálhatja az állatkínzást, a bíróságok ennek ellenére elvétve alkalmaznak letöltendő börtönbüntetést. Pedig komolyan kellene venni az ilyen eseteket, a kutatók szerint ugyanis az elkövetők más erőszakos bűncselekményre is hajlamosak.
Egy amerikai felmérés szerint a családon belüli erőszakot elkövetők csaknem 90 százaléka korábban állatkínzóként került a hatóságok látókörébe. A szakértők úgy vélik: a bántalmazások azért fakadnak egy tőről, mert a védtelen, gyámoltalan élőlények – legyen szó gyerekről vagy állatról – az elkövetőknél egy kategóriába esnek.
Az itthoni tapasztalatok szerint 10 esetből, ahol bebizonyosodik az állatkínzás, hatszor a családbántalmazás is fennáll. Mindezek ellenére az állatkínzásért elítélt személyek csak elvétve kapnak letöltendő börtönbüntetést, a bírói gyakorlat ehelyett inkább a pénzbüntetést és a próbára bocsátást részesíti előnyben.
– Az állatkínzással kapcsolatos eseteket sajnos nagyon nehéz bizonyítani, sokszor maguk a szemtanúk sem mernek, akarnak beavatkozni – jegyezte meg Varga Károlyné, a nagykanizsai állatmenhelyet működtető Élettér Állat- és Természetvédelmi Egyesület elnöke. – Nálunk ugyanakkor folyamatos a telt ház, jelenleg is 200 kutyát látunk el, melyek nagy részét megkínozták vagy magára hagyták. Nemrég például a kanizsai tűzoltók hoztak be 7 kölyökkutyát, amiket odakint a prérin találtak, miközben avartüzet oltottak. De került már hozzánk kutya a temetői konténerből is.
Az állatvédők szert ha mégis bíróság elé kerül egy-egy állatkínzó, akkor is enyhe ítéletre számíthat, hiába a törvényi szigorítás – akár 3 évi szabadságvesztés -, ez nem látszik az ítélkezési gyakorlatban. A bíróságok az esetek zömében pénzbüntetést, esetleg felfüggesztett börtönbüntetést szabnak ki. Mindezt alátámasztják a Zala Megyei Bíróság adatai is, az elmúlt években kizárólag pénzbüntetést vagy próbára bocsátást rendeltek el a törvény alkalmazói. Ugyanakkor tény az is, hogy a Zala Megyei Bíróság volt az első az országban, amelyik 2005-ben letöltendő fogházbüntetésre ítélt két sárhidai férfit, akik autójuk után kötöttek, s több száz méteren keresztül vonszoltak egy keverék kutyát, mely végül belepusztult a kínzásba.
– Az állatkínzás terén radikális nézeteket vallok, ugyanazt a büntetést adnám a elkövetőknek, amit ők művelnek az állatokkal – árulta el dr. Hetey Susanna, aki párjával, Halasi Horváth Tiborral együtt kilenc kutyát, nyolc tengerimalacot, öt pintyet és egy nyulat tart nagyrécsei otthonukban. – Az állatok védelméről szóló törvénnyel nincs különösebb probléma, sokkal inkább a hatósági ellenőrzések hiánya az, ami aggaszt. Magyarországon még nem tudják kiszűrni például azokat a tenyésztőket, akik a bundájuk miatt, kizárólag üzleti érdekből tartanak macskákat vagy egyéb állatokat. Ezt ugyanolyan nagy problémának tartom, mint azt, amikor valaki kifordul önmagából és bántalmaz egy védtelen állatot.
– Ha már itt tartunk, azt sem értem, miért a házőrzésre kiképzett fajtiszta ebeket kellett elaltatni, amikor pár éve egyik sormási ismerősömhöz hivatlan látogatók érkeztek, s a kutyák megtámadták az illetőt – tette hozzá Halasi Horváth Tibor, aki szerint már gyermekkorban el kell kezdeni az állatbarát viselkedésre való nevelést, így 2-3 generációt követően magától visszaszorulna az állatkínzásos esetek száma.
Addig viszont, amíg mdez megvalósul, az állatvédőrség is megoldást nyújthat, legalábbis, ami a felderítést és az intézkedést illeti.
– Ha minden a tervek szerint alakul, akkor a nyáron már Zalában is megkezdheti munkáját az állatvédőrség – mondta Angyal Zsolt, a civil szervezet zalai vezetője, aki nemrég a tagok toborzását is megkezdte megyeszerte. – Az önkéntesek elméleti és gyakorlati képzésben is részesülnek, hiszen feladataik között nem csak az szerepel, hogy együttműködve a rendőrséggel, felderítsék az állatkínzási eseteket és hatékonyan fellépjenek az elkövetőkkel szemben, hanem az is, hogy el tudják látni a sérült állatokat, s hogy terjesszék a felelős állattartásra való nevelést. A zalai csapat még nem teljes, célszerű lenne minden kistérségben felállítani egy csoportot. Az állatvédőröknek nincsen hatósági jogköre, tehát a rendőrökkel vagy a közterület-felügyelet munkatársaival együtt léphetnek csak be a magánterületre, de reményeink szerint a későbbiekben – ha gyümölcsöző lesz az együttműködés – egyre több jogosítványhoz jutunk majd.
Ha nem is az állatkínzás klasszikus esete, de az orvvadászok által elhelyezett csapdák is sok problémát okoznak vadnak, vadásznak egyaránt.
– Ezres nagyságrendű lehet az orvvadászok száma itt Zalában is, a kihelyezett csapdákat pedig megbecsülni is képtelenség – sóhajtott Kiefer Károly, a kanizsai Hubertus Vadásztársaság elnöke. – Az orvvadászok zöme úgynevezett hurkos módszert használ, ami borzasztóan kegyetlen. Az állat beleszalad a hurokba, ami a nyaka köré szorul. Gyakran hetekig szenvednek a csapdába esett állatok, találtunk már olyan szarvast, amelyiknek belenőtt a húsába a rézdrót.
Ha nem is túl gyakran, de volt már része sikerélményben a vadászoknak is. Két évvel ezelőtt a hóban lévő vérnyomok alapján bukkantak a nyomára egy orrvadász csapatnak, akik már javában főzték a szarvaspörköltet, mikor a vadászok, karöltve a rendőrökkel meglepték őket. Az orvvadászok elismerték tettüket, melyért másfél év felfüggesztett börtönbüntetést, valamint 600 ezer forintos pénzbírsággot szabtak ki rájuk.
S hogy a fentiek tükrében szükség van-e a törvény további szigorítására? Dr. Károlyi Attila ügyvéd szerint nincs. A megyei ügyvédi kamara titkára amondó: addig nem szűnnek meg az állatkínzási esetek, ameddig a bíróság nem szab ki végrehajtható szabadságvesztést.
– Úgy vélem: 2008-ban is azért kellett szigorítani a törvényt – korábban csak két év szabadságvesztés volt kiszabható -, mert az emberek többsége nem vette komolyan az állatkínzásért járó büntetést – hangsúlyozta dr. Károlyi Attila. – Pedig ha belegondulunk, miről is van szó? Az emberek évezredek óta együtt élnek az állatokkal, melyek magatartási formái időközben átalakultak. Az állatok az ember társai lettek. Pontosan ezzel a bizalmi helyzettel élnek vissza az állatkínzók, arról nem is beszélve, hogy az állatok nem tudnak különbséget tenni jó és rossz ember között, ők ugyanolyan szeretettel viseltetnek azok iránt is, akik elhanyagolják, éheztetik, verik őket.
Dr. Károyli Attila szerint az állatkínzás azért különösen kirívó bűncselekmény a társadalomra nézve, mert aki ilyet tesz, az más, erőszakos bűncselekmény potenciális elkövetője is lehet.
Angliában nemrég azért ítéltek 3 év felfüggesztett börtönbüntetésre és 5 millió forintnak megfelelő pénzbírságra egy gazdát, mert rendszeresen túletette az ebet. Ha nem is ez a követendő példa, de a felfogásbeli különbség érzékelhető.
Csaknem ezer jelzés évente
● A Parlement 2008. év végén egyhangúlag döntött arról, hogy szigorítják az állatkínzásért járó büntetést. Ez alapján, ha különösen kegyetlenül vagy hosszú ideig kínoznak egy állatot, akkor akár 3 év szabadságvesztés is kiszabható.
● Az Országos Rendőr- főkapitányság adatai szerint Magyarországon 2009-ben összesen 965 esetben érkezett bejelentés állatkínzásról: ebből 303 esetben emeltek vádat az elkövetők ellen.
Nem vagyok az a fajta állatbarát, aki odahaza házikedvencet tart. Ennek amúgy prózai oka van, úgy gondolom, hogy nem tudnék kellőképpen gondoskodni az állatokról. Van viszont egy jó barátom, aki imádja a kutyákat. Volt időszak, amikor 5-6 négylábú vette őt körbe nap mint nap. Néhány éve az egyik kutya elpusztult, aztán nemrég egy másik is. Barátom mindkét ebnek a kert végében ásott sírt, sőt fejfát is állított. Látva mindezt egyszer megkérdeztem tőle, miért szereti ennyire az állatokat? Ő azt válaszolta: bennük még egyszer sem csalódtam, az emberekben viszont annál gyakrabban. Forrás: Zalaihírlap.hu

Posted on

Magyarország az állatpornó központja

Amerikában nemrégiben tiltották be az állatcsonkítós pornót. Miután 2010 februárjában betiltották Hollandiában az állatpornó gyártását és terjesztését, a pornóipar erre épülő ágazata Magyarországra költözött. Szilágyi István, a Fehérkereszt Állatvédő Liga kuratóriumi tagja a STOP-nak adott interjújában kőkemény kritikával beszélt a magyar jogalkotók hozzáállásáról, az állatkínzások veszélyeiről és a megoldás megkeresésének sürgető fontosságáról.
– Mennyire nehéz állatvédőnek lenni ma Magyarországon?
Szilágyi István: Sokszor olyan esettel találjuk szemben magunkat, amelyre nincs kidolgozott törvény, és ez nehezíti leginkább a munkát. Sok törvény már jó, csak be kellene tartani és tartatni őket. Viszont ma Magyarországon sajnos bizonyos tekintetben hűbéri rendszer uralkodik, így több állatkínzásos ügyből azért nem lesz ügy, mert a jegyző segítségére kelő, szakvéleményt adó állatorvost megfenyegetik vagy megveszik felsőbb körökben. Ugyanez vonatkozik a Btk.-s ügyekre is. Csak amikor elszakad a cérna, akkor lesz egy ügyből ügy.
– Van hozzá hatalma, hogy mégis elérje, amit akar?
– Mivel nincs hatósági jogkörünk, hatalmunk sincs. De azt mondom: mindaddig ne is legyen, amíg Magyarországon nincs ennek megfelelő háttérképzése. Mert az állatvédelmet ma tanulni nem lehet, semmiféle képzés nem épül erre a szakágra. Ehhez megfelelő jogi ismeretekre és közigazgatási alapismeretekre lenne szükség, alapvető információkkal kellene az állatvédőknek tisztában lenniük. Egyelőre megvannak Magyarországon erre a szervek és hatóságok.
– A szép szó erejével harcol az állatok oldalán?
– Tragikus dolog, de sokan nincsenek tisztában azzal, hogy egy állatnak vannak érzelmei. Ezért ésszerűnek tartom először a gazdával beszélni, feltéve, hogy magához enged. De ha már sokadik alkalommal érkezik hozzánk bejelentés egy állatkínzásról, és senki nem tesz semmit ellene, akkor jön a sajtó, hogy az önkormányzat vezetői kellemetlenül érezzék magukat. A rendőrség nagyon sokszor segít nekünk, de minden hiába, ha az ügyész nem is emel vádat. Ez kiindul abból, hogy az esetek nagy többségében továbbra is társadalomra nem veszélyes cselekedetnek minősül a gondatlan állatkínzás. Jó lenne, ha lassan a jogalkotók igenis társadalomra veszélyesnek ítélnék meg. Erre már rájöttek külföldön is. Igenis összefüggés van a társadalmi bántalmazások és az állatkínzás között. Aki embert bántott, vagy elhanyagolt (például egy gyermeket), korábban vélhetően állatot is kínzott. Vagy nézzük fordítva! Aki állatot kínzott, nagy esély van rá, hogy emberen folytatja.
– Az állatkínzások nagy részét macskákon követik el?
– Épp a múlt héten került fel az internetre egy lefejezett macska fényképe. Valahogy a macska az állatkínzások fő alanya, mert jámborabb, mint egy kutya, nem tud úgy védekezni, ráadásul könnyebb is. Kevésbé hangosan pusztul el.
– Nem igazán tudnék olyan esetet mondani, amitől kiakadna?
– Nem. Már nem lepődök meg semmin. Láttam házilag kiherélt kutyát, szamurájkarddal kettévágott pitbullt szemeteszsákban, kivágott macskaszemeket láncra fűzve, vaginában megfulladó aranyhalat, és ezek csak a kiragadott példák. Nem tudnának nekem olyat mondani, amitől meglepődnék.
– Pontosan mit ért az alatt, hogy joghézaggal állunk szemben?
– Az állatoknak sehol a világon nincsenek jogaik, a jog ugyanis mindig az emberi magatartást szabályozza. De bízzunk benne, hogy a jog egy fejlődő rendszer. Az élet azonban mindig megelőzi a jogot, és a jog csak kullog az élet után. Csodálatos példa erre az internet. Ha oda felkerül valami, az ott marad. Mondja meg nekem valaki, milyen lehetőségek vannak az internetes tartalmak felülvizsgálatára? Hol van ehhez a megfelelő hatóság? Hol vannak a megfelelő tárgyi feltételek? A humán szféra és a jog mindig akkor kezd el foglalkozni bizonyos dolgokkal, ha az eset emberéletet követel. Mert valahol a jogalkotók ingerküszöbe is szerintem egyre magasabb. Másfelől súlyos jogi probléma, hogy Magyarországon az állatkínzás közbiztonság elleni vétség. Ha valaki lefejez egy macskát a Deák téren, azzal az ország közrendjét zavarja meg, nem egy állat életét oltja ki a jog szerint. Az alapkoncepció szerint ugyanis az állat egy tárgy.
– Az internetre feltöltött állatkínzós videók és fényképek ellen harcol?
– Ez egy zsákutca. Hiszen van egy domaintulajdonos, aki egy szerveren elhelyez tartalmakat. Ki a felelős ezekért a tartalmakért? Hogyan tudom szankcionálni? Egyelőre csak fenyegetőzéssel tudok bármit is elérni.
– Fennáll a veszély, hogy egyre durvább dolgok jelennek meg az interneten egyre nagyobb számban?
– Persze. Aligátorteknőst engednek szabadon, találtunk már óriáskígyót a város közepén, madárpókot a Boráros téren, egyre többen tartanak fokozottan veszélyes állatokat Magyarországon, és attól még, hogy ezeket nem videón végzik ki vagy kínozzák, szabadon engedésük veszélyes a társadalomra.
– Korábban említette, hogy Magyarország lett az állatpornó fellegvára…
– 2010 februárja óta. Akkor tiltották be ugyanis Hollandiában az állatpornót. A helyzet az, hogy a legtöbb ilyen filmet német gyártmányként adják el, arról nem is beszélve, hogy az aranyhallal, tükörponttyal, vagy akár kistigrissel elkövetett aktusok legtöbbje abszolút kimeríti a Btk.-t. Észre lehet venni, ha egy ilyen filmet Magyarországon forgatnak. Ahhoz például, hogy egy lóval egy nő együtt lehessen, kell egyfajta asszisztencia is. Kell hozzá orvosi képesítés, mert egy ló ezt nem tűri el. Hogy két nő ott játszadozzon vele. Plusz még egy kecske. Egy másik videóban például egy méretes aranyhalat tuszkol a vaginájába egy csaj, addig, amíg az meg nem fullad. Majd amikor ki akar esni a kezéből, megszólal, hogy “Jaj de csúszik!” – magyarul! Ennyire német a film. Valamiért mégsem érdekünk rendezni ezt a kérdést. Az internet roskadásig van állatpornóval, ebből rengeteg magyar nyelven. A jogalkotóknak gondolniuk kellene arra, hogy ez is az állatkínzás egy fajtája.
– Az bántja, hogy ezeket felrakják a netre, vagy az, hogy csinálják?
– Én nem prűd ember vagyok. Felőlem azt csinál mindenki a hálószobájában, amit akar. Engem az se zavar, ha embereket latexruhákban találnak meg egy kórházban megfulladva, csak a gyerekek ne lássák mindezt. Mert ezáltal erőszakosabb lesz a világ. Az elmaradottságunkra jó példa, hogy egy internetes tartalmat sem tölthetnek le a rendőrségen, ha ilyen feljelentéssel megyek be hozzájuk. Nemhogy nem szabad, de a technikai hátterük sincs meg hozzá. Ezen jó volna változtatni, vagy hozzanak létre egy kijelölt hatóságot erre a célra! Szakosodjon a rendőrség az interneten terjedő bűnözésre! Ne teremtsünk az állatkínzásnak és az erről szóló tartalmaknak táptalajt az által, hogyha találkozom egy szélsőséges, bizonyítható esettel, akkor azt ne lehessen bíróság elé vinni. Mert jelenleg az állatvédelmi törvény nagyon karcsú hozzá. Forrás: Stop

Posted on

Háromszázezer forint büntetés állatkínzásért

Békés megyében a bíróság háromszázezer forintra büntette azt a fiatalembert, aki megkínozta kutyáját – adta hírül a Hajnal Táj. A vádlottat a bíróság állatkínzás és garázdaság miatt ítélte el. A férfi a bíró szerint nem is tudta, hogy az állatoknak is jár a méltó bánásmód.
Az állatkínzáshoz előkerült a vascső, a lánc és volt vízbefojtási kísérle is. Akcióba lendült az állatrendőrség, és a jelek szerint a bíróság sem tétlen, ha a büntetésről van szó.
Háromszázezer forint pénzbüntetésre ítélte a Gyulai Városi Bíróság a napokban azt a húszéves fiatalembert, aki saját kutyáját ütötte vágta, kínozta, még víz alá is lenyomta. Az állatkínzás és garázdaság miatt elítélt vádlott tagadta bűnösségét a bírák előtt.
A tárgyaláson a bíró szerint fel sem fogta a férfi, hogy az állatnak is jár a méltó bánásmód, fogalma sem volt róla, hogy az állatoknak is vannak jogaik. Az MR1-Kossuth Rádió hajnali műsora arra volt kíváncsi a többi között, hogy van-e visszatartó ereje a mostani, precedens értékű bírói döntésnek és a hasonló ítéleteknek?