Posted on

Csak ritkán kapnak börtönbüntetést az állatkínzók

Felmentő ítélettel zárult tegnap egy lajosmizsei lótartó ügye, akit az ügyészség állatkínzással vádolt. Sokak szerint már az is eredmény, ha egy-egy állatkínzással gyanusított egyén az igazságszolgáltatás elé kerül. Hazánkban ugyanis sokáig bocsánatos bűnnek számított az állatok bántalmazása, de több mint hat éve Magyarországon is bűncselekménnyé.
Felmentette a Kecskeméti Városi Bíróság az állatkínzás vádja alól azt a 73 éves gazdát, aki 14 lovát – a vádirat szerint – olyan körülmények között tartotta, amelyek gátolták az állatok mozgását, ugyanakkor a sérülés veszélyének voltak kitéve: a lovak nyakára fa és vasrudakat rögzítettek, lábukat dróttal, lánccal béklyózták meg. A férfi szerint bosszúból indult ellene eljárás. Emlékeztette a bíróságot, hogy a lovak mozgását mindig is korlátozták, amióta világ a világ. A tanuk ellentmondásos vallomása sem igazolta a gyanut. Végül a bíróság úgy döntött, hogy a lovak tartási módja nem valósította meg az állatkínzást, illetve nem vezetett sérüléshez. Az ítéletet az ügyészség is tudomásul vette.
Egy másik vádlottra nézve már nem végződött ilyen szerencsésen a Fővárosi Bíróságon napokban lefolytatott tárgyalás. A bíróság jogerősen hét hónap letöltendő foghábüntetésre ítélte azt a 43 éves férfit, aki ittas állapotban kidobta a harmadik emeleti körfolyósóról nevelt lánya bichon-havanese fajtájú kutyáját.
Az első letöltendő szabadságvesztést egyébként a Békéscsabai Bíróság szabta ki a törvény hatályba lépése után öt hónappal: 4 hónap fogházat mért egy férfira, aki két kutyát téglával fejbevert, majd kútba dobott. Emlékezetes eset a Dunaújvárosi Bíróság évekkel ezelőtti döntése, amikoris fogházbüntetéssel sújtott egy férfit, aki saját bevallása szerint kalapáccsal próbálta “lenyugtatni” kutyáját, hogy mielőbb kiszabadíthassa a láncából, amibe belegabalyodott. Közben az állat a fél szemére megvakult. Tíz, illetve hét hónap szabadságvesztésre ítélték azt a két férfit is, akik légpuskával lövöldöztek egy felakasztott kutyára.
A Fehér Kereszt Állatvédő Ligánál borzasztó történeteket őriznek szemétprésben elevenen összezúzott macskakölykökről, lefoszlott tappancsú kutyáról, amit a gazdája büntetésből az autójához kötött, majd gázt adott (őt megbüntették), és a vemhes szamárról, aminek tulajdonosa rosszkedvében baltát vágott az állat hátába.
A törvény szerint, aki gerinces állatot úgy bántalmaz, illetve tart, hogy az az állat egészségének károsodásához vagy annak pusztulásához vezet, bűncselekményt követ el. Az állatvédők szerint a törvény annyit ér, amennyit betartanak belőle. A bíróságokat nyilvánvalóan az tartja vissza a letöltendő szabadságvesztés kiszabásától, mert ezt a módot csak akkor lehet alkalmazni, ha a bántalmazás során az állat maradandó károsodást szenved. Rengeteg állatkínzásra viszont nem derül fény, mert nincs aki ezeket jelentse. A szemtanuk félnek a megtorlástól és inkább hallgatnak. Ezzel együtt számos telefonos jelzés érkezik a szervezethez állakínzásról. Sajnos előfordul, hogy sem az állategészségügyi hatóság, sem a rendőrség nem tartja kivizsgálásra érdemesnek a bejelentéseket, mondják a ligánál. Az állatvédők a törvény további szigorítását tartják szükségesnek. Forrás: Népszava, Horváth Ildikó

Posted on

Letöltendő börtön állatkínzásért

Jogerősen hét hónap letöltendő fogházbüntetésre ítélt állatkínzás és más bűncselekmények miatt a Fővárosi Bíróság szerdán egy 43 éves férfit, aki ittas állapotban átdobta nevelt lánya bichon havanese fajtájú kutyáját egy VIII. kerületi lakóház harmadik emeleti körfolyosójának a korlátján, és a saját fiára is rátámadt.
A jogerős ítélet indoklása során a bíró kiemelte: nem ez az első eset, hogy állatkínzás miatt letöltendő szabadságvesztést szab ki a bíróság. Utalt arra, hogy az eljáró tanács is tárgyalt két hasonló ügyet, amelynek során az állat elpusztult. A férfit – aki a tárgyaláson nem jelent meg – a fogházbüntetés mellett egy évre eltiltották a közügyek gyakorlásától.
Az ítélet szerint K. Zoltán 2008 decemberében ittasan előbb volt felesége, majd nevelt lánya lakásába akart bejutni a VIII. kerületben, egy lakóház harmadik emeletén, ám ebben fia megakadályozta. Amikor a férfi nevelt lánya végül kinyitotta az ajtót, kiszökött a kutya, azt K. Zoltán indulatosan felkapta és a körfolyosó korlátján át ledobta.
Az eb medencetörést, lábtörést és súlyos belső sérüléseket szenvedett, további szenvedéseinek megakadályozása érdekében ezért elaltatta a helyszínre érkező állatorvos. Az ittas férfi a saját fiára is rátámadt, dulakodott vele, falhoz vágta és fojtogatni kezdte, ennek során fia 8 napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett.
Az ügyben 2010 júliusában a Pesti Központi Kerületi Bíróság állatkínzás, könnyű testi sértés és garázdaság vétségében mondta ki bűnösnek K. Zoltánt és halmazati büntetésként 7 hónap letöltendő fogházbüntetésre ítélte. A másodfokon eljáró Fővárosi Bíróság mindemellett a rongálás vétségét is megállapította azzal, hogy a kutya 30 ezer forint értéket képviselt. Az elsőfokú ítélet ellen a vád és a védelem is fellebbezést nyújtott be.
A tárgyaláson a kirendelt védő megdöbbentőnek nevezte a korábbi döntést, amely szerinte szemben áll az ítélkezési gyakorlattal. Azzal érvelt, hogy ezekért a vétségekért végrehajtandó szabadságvesztést kiszabni egy büntetlen előéletű, 43 éves elkövetővel szemben, aki beismerte, megbánta tettét és készséget mutatott a lelki és anyagi ellentételezésre, két évvel a történtek után képtelenség és irreális.
Az ítélet kiszabásakor ugyanakkor az eljáró bíró hangsúlyozta: nem tévedett első fokon a bíróság, amikor végrehajtandó szabadságvesztést szabott ki. Külön kitért az indoklás során arra, hogy nem csupán a sajtó foglalkozik nagyobb számban ilyen ügyekkel, a tanács tapasztalatai szerint is egyre több, állatkínzás miatti eljárás kerül bíróságra. A férfi esetében kiemelte: súlyosbító körülményként vette figyelembe a tanács az időmúlást, hogy tettét a férfi huzamosan követte el, ami nemcsak alkalmas volt a lakókban való riadalomkeltésre, hanem valóban riadalmat okozott. Szintén figyelembe vették, hogy a történtek miatt a másik, ugyanilyen fajtájú kutya elmenekült, azt nem is találták meg.
Mindezek alapján a bíró összegezte: nem találtak olyan enyhítő körülményt, amely a felfüggesztett szabadságvesztés kiszabását indokolta volna és álláspontja szerint a megelőzés szempontjából is indokolt volt a végrehajtandó szabadságvesztés kiszabása. Forrás: MTI