Posted on

Jack, a birka, aki kutyának hiszi magát

Jack, a birka, aki kutyának hiszi magát. Cukiság videó. Jack, a birka fajtájához képest szokatlan karriert futott be: a nagy-britanniai Adderley Wharf Farmon élő állat juhászkutyaként viselkedik. Gazdái, Alison Sinstadt és Simon Sherwin kisbárány korában mentették meg az elanyátlanodott jószág életét, amelyet ezután egy springer spániel nevelt fel, ezért e furcsa magatartás.
A hat hónapos Jack visszahozza az elhajított botot, nyakörvet hord, felugrál, és még ugatni is próbál. A helyzet érdekessége, hogy a többi birkával is kutyaként viselkedik, megpróbálja terelni őket.

Posted on

Ebnek hiszi magát egy birka

Kutyának hiszi magát egy brit birka, aminek az lehet az oka, hogy egy spániellel cseperedett fel.
Jack minden tekintetben ebként viselkedik, vagy legalábbis próbál viselkedni, még ugatással is kísérletezik. Két hátsó lábára állva ő is “pitizik”, akárcsak “alomtestvére”, az eb, amellyel sülve-főve együtt vannak: éjjel egymás mellett alszanak, nappal együtt járőröznek a shropshire-i gazdaságban. A féléves kos kutyaként visszaviszi az elhajított botot, és még juhokat is terel. Nem hajlandó beállni a nyájba, szemlátomást nem tartja magát birkák közé valónak. Ugatása félig bégetés, félig vakkantásszerűség.
Jack azért nőtt fel kutyával, mert két ikertestvére is van, azaz hármas ikerbárányként jött a világra – ami igen ritka. Annyira csöppnyi volt születésekor, hogy gazdái beköltöztették a házukba, hajszárítóval melengették gyapját, cumisüvegből táplálták – adta hírül a brit Metro újság. MTI

Posted on

Születésnapjára birkát lopott egy férfi

A Püspökladányi Rendőrkapitányság kisebb értékre elkövetett lopás vétségének megalapozott gyanúja miatt folytat eljárást egy 43 éves bihartordai férfival szemben, aki pénteken este Nagyrábé külterületén egy körbekerítetlen tanyáról ellopott egy magyar merino növendék birkát. Az állat értéke 25 ezer forint.
A férfi meghallgatásakor elmondta: augusztus 20-án van a születésnapja, s úgy gondolta, vesz valahonnan egy birkát, hogy pörköltöt készítsen belőle a családjának.

Posted on

Állatbarátságok: Az életmentő birka

Themba, a bébielefánt a Dél Afrikában található Shamwari Game Reserve elnevezésű természetvédelmi területen született, de miután az anyukája meghalt, az ott dolgozó állatorvosok közreműködése sem volt elég ahhoz, hogy a többi elefánt táplálja. Bár befogadták, Themba nem akart enni, így félő volt, hogy éhen hal. Ennek elkerülése érdekében az orvoscsapat bemutatta a közeli farmon élő Albertnek, aki történetesen egy birka. A kezdeti feszültség ellenére rövid időn belül elválaszthatatlanok lettek, és ennek köszönhetően Themba elkezdett enni.

Posted on

65 birkát ölt meg egyetlen villámcsapás

Összesen hatvanöt birkával végzett egyetlen villámcsapás Boszniában egy ádáz viharban.
Az állatok a heves eső elől a fák alatt kerestek védelmet, amikor hirtelen lecsapott a villám – írta a Snevni Avaz című lap.
Fehim Tahirovic, a juhász elmondta, a villámcsapás után egy hegyi kunyhóban keresett magának menedéket. Amikor visszatért a nyájához, birkái a földön feküdtek. A kiérkező állatorvos már csak a halálukat állapíthatta meg.

Posted on

Nem kellett volna 6,5 millió állatot lemészárolni 2001-ben?

A 2001-es angliai száj- és körömfájás járvány nyomán 6,5 millió állatot: birkát, szarvasmarhát és sertést kellett levágni. A tömeges mészárlásra ma már nem biztos, hogy szükség lenne egy a Science magazinban megjelent új tanulmány szerint. Az akkori intézkedéseket azonban nem kérdőjelezik meg utólag a tudósok.
Feltehetően nem lett volna szükséges 6,5 millió haszonállat elpusztítása – ez is lehetne a következtetés abból a friss tanulmányból, amelyet a Science magazinban publikáltak brit tudósok. Ám ezt nem mondják ki egyértelműen a szerzők.
Mindez azért érdekes, mert 2001-ben járvány tört ki Angliában, és a száj- és körömfájás terjedése miatt végül is marhák, birkák és sertések millióit vágták le a szigetországban, körülbelül 800 millió és 2,4 milliárd font sterling kárt okozva a gazdáknak. Az idegenforgalom visszaesése miatt további 2-3 milliárd font bevételtől estek el az Egyesült Királyság lakói a BBC számításai szerint.
A tíz évvel ezelőtti drasztikus intézkedésekre azonban nem biztos, hogy szükség lett volna. Egyszerűbb ma már folyamatosan követni a haszonállatok fertőzöttségét, meg kell előzni azt, és minél gyorsabban beavatkozni, ha ez szükséges. Nem általános vágásra, hanem csak a fertőzött állatok elpusztítására van szükség. Igaz, a tömeges 2001-es járvány idején a hatóságoknak nem volt elég kiterjedt megelőzési hálózatuk, sőt az állatorvosok azt hitték, hogy az immunitást adó vakcina beadásával gyorsítják a járvány terjedését, mert a legyengített kórokozót hordozó állatok a be nem oltott társaikat könnyen megfertőzhetik. (Azóta az is kiderült: hogy ez téves hiedelem volt, még a szakértők körében is.)
Most azonban az új kutatás nyomán világossá vált, hogy egészen mások a száj- és körömfájás járvány tulajdonságai, mint ahogyan azt korábban hitték. Így például ma már tudni lehet, hogy a vírusfertőzést csak azok az állatok adják tovább, amelyek maguk is megbetegedtek. A lappangási idő sem 4-8 nap, hanem kevesebb, mint két nap, vagyis nem szükséges egész csordákat levágni, elég ha a beteg állatokat elkülönítik – az elkülönített marhák, birkák, sertések kényszervágása azonban így sem kerülhető el feltehetően.
Mindez a surrey-i Institute for Animal Health (Állategészségügyi Intézet) és az Edinburgh-i Egyetem közös vizsgálatából derült ki. Ugyanakkor a mostani eredmények nem minden szakértő szerint alkalmazhatók tömeges járvány idején. Olyankor nincs sem idő, sem pénz, sem kapacitás állatok millióinak átvizsgálására, főleg, ha egyszerre 30-50 nagyobb farmon törnek ki a járványok, mint ahogy az tíz éve történt.
Ha viszont csak szűk területen terjed el egy vírus – ahogyan az 2007-ben fordult elő -, akkor könnyen és gyorsan megakadályozható a szétterjedése; ezt valóban bizonyította már az élet is Angliában, amikor egy kutatólaboratóriumból véletlenül kikerült kórokozó viszonylag kis területen okozott megbetegedéseket. Forrás: HVG.hu