Posted on

Káros a mobiltelefon a házi kedvencekre

Meglepő percek következnek, én bizti nem csinálnám utána. A mobilozás előhozza az állat gyilkos ösztöneit – Félelmetes videó! Egy háziállat nagy áldás – főleg a gyerekeknek – és sokszor nagy átok is tud lenni – a szülőkre nézve, ugyanis ők szinte csak a munkát kapják az állattal. Vannak azonban olyan gyerekes felnőttek, akiknek az etetés, takarítás, állatorvoshoz, kozmetikushoz hordás mellett még van idejük arra is, hogy házi kedvenceiknek különböző trükköket tanítsanak meg. Ma azonban már nem a pitizz, ülj, feküdj a trendi panancsszavak, hanem a hívd, smsezz, mobil-játssz! Azért ezzel is vigyázzunk, az alábbi videóból ítélve az okostelefonok kihozzák az állatból a gyilkost! Forrás: origo.hu

http://youtu.be/-Vs3u53eDgQ

Posted on

Volt mikor békát kellett boncolni biológia órán

Nem is olyan régen, még természetes volt, hogy a kutyákat rugdossuk, meg kövekkel dobáljuk az utcán. A kutyaiskolákban is megfélelmítéssel neveltek. Volt idő, mikor mindenkinek kellett békát boncolni a biológia óra keretein belül. Ez egyfelől állatkínzás, másfelől undorító is lehet sokak szemében. Az első lépések ennek megszüntetésére a számítógépes programok voltak. A Lego ismét egy újdonsággal rukkolt elő, ami feldobhatja a tanulást…. egy lego békával.
Ez a Legoból készített béka bár kis műanyag darabokból van, egész élethűen mutatja be a különböző szerveket, és csontokat, az undorító környezet nélkül. A diákok ugyanúgy meg tudják tanulni, hogy mi micsoda, vagy, hogy mit, hogyan lehet kiszedni a béka belsejéből, de nem halott állatokon gyakorolják tudományukat. Dave Kaleta készítette a modellt a Moc Olympics-nek.

Posted on

Csodálatos állati szemek

Az állatvilágban nem csupán különleges megjelenésű, hanem speciális látással megáldott állatokat is találhatunk. Tudod, hogy a béka szemei miért düllednek ki, és hogyan tudja becsukni? És azt, hogy a víziló hogyan lát a víz alatt? Íme néhány érdekesség az állati szemek világából! A bagoly, gekkó, gaviál, viziló, kaméleon, lepke, kecske, béka, tintahal, husky különleges szemeiről teljes cikk itt

Posted on

Állatok az űrben

Egerek
Az egerek indultak el először az űrbe, 1950. augusztus 31-én. Sajnálatos módon az ejtőernyőrendszer meghibásodása miatt a rakéta leszálláskor a földbe csapódott, és az állatok elpusztultak. 1951-ben már 11 egérke utazott együtt Yorick majommal az Aerobee fedélzetén. A majom szerencsésen túlélte az űrutazást. A kísérlet megismétléseképp 1958-ban a „Mouse In Able” projekt keretében repült három egér a Cin-Cin-mennyországba. Ha ez nem lett volna elég csapás az egértársadalomnak, 14 kicsiny állatka pusztult el a Jupiter rakétán, miután 1959-ben felszálltak Cape Canaveralból. Bezzeg a patkány túlélte: Franciaroszág 1961 februárjában lőtte ki Hectort, aki 149 km magasságba repült, majd szerencsésen földet ért.

Tengerimalacok
Az első tengerimalac kommandó a szovjet Szputnyik-9 űrhajóval 1961. március 9-én szállt fel. A fedélzeten uazott még Chernushka kutya és egy mű-űrhajós, Ivan Ivanovich is. Az űrsiklón utazak továbbá hüllők és egerek is. Ivan biztonságosan visszanavigálta az űrhajót a földre, és az állatok életben maradtak. 1990. október 5-én Kína elindította a bioszatellit FSW-1-3-t, amelyen szinte Noé gyűjteménye utazott. A fedélzeten 60 állat és növény volt, melyek 8 napi űrben keringés után tért vissza hozzánk – épen és egészségesen.

Gőték
Igen, ők is meghódították a világűrt. A Bion-7-küldetés keretében 1985-ben 10 ibériai bordás gőte és több más állat -köztük két majom is- utazott el a földről. Az állatoknak levágták elülső végtagjaik egy részét, hogy megfigyelhessék, hogyan regenerálódnak az űrben. A megfigyelés sikerrel zárult, a bátor asztronauták villámgyorsan visszanövesztették elvesztett végtagjaikat. További gőte-kiküldetések: Columbia (1994), a Foton-M2 küldetés (2005), Japán Space Flyer Unit (1995), MIR Űrállomás

Békák
1970-ben a NASA életre keltette az “Orbiting Frog Otolith” programot. Két amerikai ökörbékát küldött fe, hogy a kutatók tanulmányozni tudják, hogyan reagál a belső fül irányítása az egyensúlyra a súlytanság állapotában. A békák november 9-15 között voltak a kísérlet alanyai. A kutatók szempontjából a kísérlet sikerrel zárult, mert az adatokat megkapták, az űrhajót és a békákat viszont elveszítették.

Halak
Az űrbe a halak is eljutottak. A csontos hal volt az első, aki a fedélzetre úszott. Ezt a halfajtát előszeretettel használják kutatási célokra, mert jól alkalmazkodik akár extrém körülményekhez is. 1973-ban küldték fel őket először a földről, hogy szintén a belső füllel kapcsolatos vizsgálatokat végezzenek rajtuk. A csontos halakon kívül több fajtával is folytak vizsgálatok, guppik, pontyok és elevenszülő fogaspontyok is kerültek extrém körülmények közé. Arról nincsenek információk, vajon visszatértek-e ezek a néma űrkutatók.

Teknősök
Ha nem számoljuk a Tini Nindzsa teknősöket, akkor az első teknősök 1968. szeptember 15-én léptek az űrbe. A szovjetek elindították a Zond-5 űrhajót fedélzetén két teknősbékával.
Szeptember 18-án a Zond 5 megkerülte a Holdat, és biztonságosan visszatért földre. A teknősök csekély súlyvesztéssel megúszták a kalandot. A szovjet Szojuz-20 (1975) küldetés keretében komoly kormányzati munkát teljesítettek a teknősök. 90 napon keresztül voltak távol, és szerencsésen túlélték az utazást. Arról nincs információ, hogy szárazföldi vagy vízi teknősök utaztak a fedélzeten.

Macskák
Le a kalappal a francia űrkutatók elött. Nem elég, hogy az első patkányt ők bocsátották fel, 1963 októberében Felix, egy kóbor macska, a Véronique AGI rakétával elhagyta légkörünket, majd szerencsésen visszatért közénk. Egy héttel később elindítottak egy második macskát. Mondjuk az nem volt éppen szerencsés. Egyes információk szerint nem is Félix utazott a fedélzeten, mert a fellövés előtti utolsó pillanatban elszelelt, hanem egy nőstény macsek: Felicette. Bármi is az igazság, a franciák megkapták az „Első macska az űrben” díjat.

Pókok
ArabellaTöbb különböző űrpókot említenek a kutatások, de 1973-ban a Skylab-3 űrküldetés vitte az első példányokat. Két Európai kerti pók, Arabella és Anita volt a “szerencsés” nyertes. “A pókok az űrben” kísérletet Judy Miles álmodta meg. A kutatás kérdése az volt, hogy hogyan hat a súlytalanság és űrutazás a hálószövésre. Mindkét pók hősiesen teljesítette a feladatot, és megszőtte hálóját. A hálószövés tovább tartott, mint földi környezetben, de ezt a kutatók normálisnak minősítették. Később megállapították, hogy a vastagságuk eltért a megszokottól, de jobb minőségűek voltak, mint a földi hálók. Arabella és Anita sajnos nem élte túl az utazást, dehidrálódtak. Tetemük ki van állítva.

Majmok
Az 1940-es évek végén az Egyesült Államok V-2 rakétákon kezdett különféle állatokat az űrbe lőni. A legelső élőlények muslincák voltak. A légierő Aeromedical Laboratory “Albert” repülések (1948–1950) volt az első kísérlet, hogy főemlősöket használjanak kutatásaik során. I. Albertet 1948. június 11-én elindították az űr felé, de nem maradt életben, és még az űrt sem érte el. 1949. június 14-én, II. Albert elindult a világűr felé, és elérte a 133 kilométeres magasságot. Sajnos a sikert már nem tudta megünnepelni, a becsapódáskor meghalt. Ahogy már említettük, Yorick és a 11 egér 1951. szeptember 20-án rakétarepülést éltek túl, de Yorick két órával leszállás után elhunyt. Mindazonáltal 1959 május 28-án, két majom, Able és Baker, 482 kilométerre száguldott fel, így ők voltak az első majmok, akik ténylegesen az űrben jártak. Sajnos Able néhány nappal később eltávozott az élők sorából, amikor a doktorok megpróbáltak eltávolítani egy fertőzött elektródát a szervezetéből. Több más főemlős is megjárta az űrt, Sam, egy rhesus majom a Brooks Air Force Base fedélzetén repült Texasból (1959), Ham volt első csimpánz (1961), és Enos aki 1961-ban megkerülte a földet. Más országok is büszkélkedhetnek majoműrhajósokkal. A szovjet Bion űrprogram a 80-as és 90-es évek folyamán használta őket. Közülük Dryoma ráadásul egy sikeres űrutazás után Fidel Castro tulajdonában került. A franciák felküldtek egy disznó farkú makákó párt 1967-ben, és az argentinok is felbocsátottak kettőt 1969-ben és 1970-ben.

Kutyák
Belka és StrelkaA szovjetek az 50-es és 60-as években korai űrkísérleteikben nőstény kutyákat használtak. A repülések többsége sikeres volt, és néhány kutya többször is járt az űrben. 1951-ben Dezik és Tsygan voltak az elsők, akik túlélték az űrt. Sajnos Dezik elpusztult egy következő indítás során. A leghíresebb űrkutya valószínűleg Lajka, aki 1957. november 3-án a Sputnik-2 rakétával repült. Nem élte túl a megpróbáltatást, leszállás után néhány órával életét vesztette. Az oroszok számon tartják Belkát és Strelkát is, akik egy nyúllal, egerekkel, és patkányokkal a Sputnik-5 fedélzetén szálltak a messzeség felé. Strelka kölyökkutyái közül az egyiket később ajándékba adták Kennedy elnök lányának. Veterok és Ugolyok szintén megérdemlik, hogy megemlékezzünk róluk. 1966-ban, elérték azt, amit az embereknek csak 1973-ban sikerült. 22 napot töltöttek az űrben, és ép bőrrel megúszták a a kalandot.

Plusz egy, kicsi de bátor
Az Európai Űrhivatal 2007 szeptemberében a Foton-M3 küldetés keretében, egy apró, majdnemhogy elpusztíthatatlan kis állatot küldött az űrbe. Ez a kis medveállatka -aki nemrég óta hihetlen népszerűségnek örvend a kutatók körében, hiszen 10 napig bírta a vákuum hatásnak és ultraibolyasugárzásnak kitéve. Még a felsoroltaknál is több állati űrhajóst tudnánk említeni ebben a listában: skorpiók, csótányok, méhek, selyemhernyók, csigák, hangyák, tengeri sünök, garnélarákok, pillangólárvák segítettek minket embereket, hogy jobban megismerhessük magunkat és a minket körülvevő világot. Köszönjük állatok! – a forrás a Kultúrpart!