Posted on

Itthon rekedt gólyák

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) már a nyár végén felhívta a figyelmet arra, hogy az ide szokatlan időjárás felborította a madarak – köztük elsősorban a gólyák – bioritmusát és ez szokatlan magatartásformákhoz vezetett. Az elmúlt hetekben olyan mértékben megnőtt a „telelő” gólyákkal kapcsolatos bejelentések száma, hogy muszáj összefoglalni, milyen segítséget nyújthatunk a bajbajutott állatoknak.
A legfontosabb az etetés. A gólyák rendkívül gazdag tápláléklistával rendelkező madarak. Nyáron elsősorban rovarokkal táplálkoznak, de gyakorlatilag bármit – halakat, békákat, apróbb kígyókat, kisrágcsálókat – megfognak, amit le tudnak nyelni. Ha úgy döntünk, hogy etetjük a gólyákat, a fészket csak lassan és nem közvetlenül feléjük gyalogolva közelítsük meg. Ne menjünk közelebb 6-8 méternél, a táplálékot dobjuk 1-2 méterre a madár elé, majd lassan hátráljunk. Hagyjunk teret és időt a madárnak, hogy felfedezze az élelmet, néhány alkalom után a gólyák már várni fogják az etetést. Ezt segíthetjük, ha naponta azonos időben látogatjuk meg a fészket. Etethetjük őket 10-15 cm szélesre darabolt hallal (elsősorban keszegfélékkel), vagy hasonló méretű nyers marhahússal. Nyers disznóhús a féregfertőzés veszélye miatt nem adható nekik! Ugyancsak megfelel az elhullott naposcsibe vagy kacsa, illetve – ha valaki hozzájut – tenyészetből származó egér vagy fiatal patkány is.
A gólyák fizikai állapotát mi magunk is ellenőrizhetjük. A téli tarlókon, belterületi füves területeken vagy akár parkolóban, udvarban sétálgató gólyák egészségi állapotát legegyszerűbben úgy vizsgálhatjuk meg, ha a madár felé indulva felrepülésre késztetjük. Ha ez sikerül neki, akkor jó kondícióban van. Ebből tudhatjuk, hogy a tetőgerinc, a kémény vagy a fészek magasában álldogáló madár biztosan egészséges. Ha azonban a gólya csak néhány métert képes megtenni vagy ugrálva próbál menekülni, akkor szakszerű segítséget kell kérnünk. Magyarországon a madármenés feladatát több intézmény: nemzeti parkok, civil szervezetek, de elsősorban az állatkertek látják el A legyengült telelő gólyák mentőhelyre szállításához országosan egyedül a nemzeti parki őrszolgálat rendelkezik emberekkel és járművekkel, ezért baj esetén a területileg illetékes nemzeti park igazgatósához fordulhatunk. A madarak az állatkerti és egyéb mentőhelyeken szükség szerint megfelelő orvosi ellátásban és folyamatos táplálásban részesülnek, így a szabad ég alatt is gond nélkül átvészelik a telet. Tavasszal aztán az egészséges, röpképes állatokat el lehet engedni.
Az MME kéri a lakosság segítségét, hogy ha tudnak itthon rekedt gólyákról, akkor a pontos hely, az egyedszám, a körülmények és a bejelentő elérhetőségét tartalmazó e-mailben tájékoztassák az MME Monitoring Központ munkatársait a következő címen: golya@mme.hu

Posted on

Mit tegyek, ha állatkínzást látok?

Ha Ön azt észleli környezetében, hogy valaki
– állatkínzást követ el (gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz, vagy gerinces állattal szemben olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza)
– állattartóként, háziasított emlősállatot vagy az ember környezetében tartott veszélyes állatot elűzi, elhagyja vagy kiteszi,
– a vadászatról szóló törvény által tiltott vadászati eszközzel vagy tiltott vadászati módon vadászik, illetőleg a halászatról szóló törvény által tiltott halfogási eszközzel vagy módon halászik vagy horgászik
– veszélyes ebet tenyészt, az ország területére behoz, onnan kivisz, versenyeztet, vagy engedély nélkül tart,
– veszélyes ebet jogszabály megszegésével elidegenít, vagy megszerez,
– a veszélyes eb ivartalanítására vonatkozó jogszabályban előírt kötelezettségét megszegi,
– a veszélyes eb tartására vonatkozó jogszabályban előírt biztonsági előírást megszegi,
– veszélyes ebet őrző-védő feladat végzésére tart, kiképez, illetve veszélyes ebbel ilyen feladatot végeztet,
– gerinces állat részvételével állatviadalt szervez, tart, ilyen állatviadalra fogadást szervez vagy fogadást köt,
– állatviadal céljára gerinces állatot tart, tenyészt, kiképez, idomít vagy forgalmaz
akkor Ön bűncselekmény szemtanúja. Ebben az esetben kérheti a feljelentéshez állatvédő szervezetek segítségét, vagy – akár névtelenül is – azonnal megteheti bejelentését az illetékes rendőrkapitányságon vagy a rendőrség honlapján

Ha Ön azt észleli környezetében, hogy valaki
– nem megfelelő módon tartja állatát, nem a jó gazda gondosságával jár el
– állatának nem biztosít megfelelő mozgásteret és az időjárás viszontagságai elől menedéket
– állatának nem biztosít megfelelő élelmet és állatorvosi ellátást
– engedély nélküli beavatkozást hajt végre állaton
– az állat terelésénél, lábonhajtásánál, a szállítóeszközre való fel- és lerakásánál, valamint szállításánál az állatnak fájdalmat, szenvedést vagy sérülést okoz
akkor Ön az állatvédelmi törvény megszegésének tanúja. A fenti és a hozzájuk hasonló esetekben értesítse a kerületi jegyzőt vagy az illetékes állat-egészségügyi állomást!
Figyelem! Minden bejelentéskor kérheti adatainak bizalmas kezelését! Javasoljuk, hogy bejelentését írásban (is) tegye meg és kérjen írásbeli visszajelzést arról, ilyen intézkedés történt az ügyben.

Jogszabályok
1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről
1998. évi XXVIII. törvény az állatok védelméről és kíméletéről
2005. évi CLXXVI. törvény az állategészségügyről
1996. évi LV. törvény a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 79/2004. (V. 4.) FVM rendelettel
245/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet a települési önkormányzat jegyzőjének az állatok védelmével, valamint az állatok nyilvántartásával kapcsolatos egyes feladat- és hatásköreiről
244/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet az állatvédelmi bírságról
10/1999. (I. 27.) FVM rendelet az Állatvédelmi Tanácsadó Testületről
3/2001. (II. 23.) KöM-FVM-NKÖM-BM együttes rendelet az állatkert és az állatotthon létesítésének, működésének és fenntartásának részletes szabályairól