Posted on

A világ legritkább halát sikerült tenyészteni Bécsben

Egyetlen éjszaka alatt megduplázódott a világ legritkább halfajának populációja: öt helyett tizenkét Allodontichthys polylepis úszkál a bécsi Haus des Meeres akváriumában. A tenyésztési siker egy második esélyt jelenthet a fogasponty-alakúak rendjébe tartozó faj számára.
Ugyan nem a világ legszebb vagy legkülönlegesebb hala, biológiai szempontból mégis óriási jelentősége van az elevenszülő Allodontichtyhys polylepisnek, amelynek kicsinyei az anya testében növekednek és ez idő alatt a placentára hasonlító szövet látje el őket táplálékkal.
A fogasponty-alakúak rendjébe és Goodeidae-k családjába tartozó halfaj Mexikó szívében, a Mesa Centralon volt őshonos, amíg a 1980-as évek végén örökre el nem tűnt természetes élőhelyéről. Ebben valószínűleg a klímaváltozás miatt váratlanul és túl hosszan tartó száraz időszak játszott fő szerepet, noha a halak túlélését a környezetszennyezés és az élőhelyük zsugorodása is erősen veszélyeztette.
A ma már csak fogságban megtalálható Allodontichthys polylepis – hétköznapi nevén Finescale splitfin – annak köszönheti túlélését, hogy a Haus des Meeres alelnöke, Dr. Alfred Radda 1987-ben magával hozott néhány példányt Nyugat-Mexikóból, majd tenyésztésre továbbadta azokat barátjának. Ezt követően véletlen balesetek és szerencsétlenségek szegélyezték a megmaradt állomány útját, mígnem 2011 októberében az utolsó nyolc hal visszakerült a Haus des Meeresbe, amely addigra csatlakozott a 2009 májusában Dániában életre hívott Goodeid Working Grouphoz.
A szervezet célja, hogy nemzetközi szinten összehangolja a világ legritkább halfajának tenyésztését célzó erőfeszítéseket, és ezzel biztosítsa a faj fennmaradását és későbbi visszatelepítését természetes élőhelyére.
A Haus des Meeres mostani tenyésztési szenzációja mögött rengeteg erőfeszítés és sok kétségbeeséssel teli pillanat bújik meg – különösen igaz ez arra, amikor egy rejtélyes betegség miatt három elpusztult a féltve őrzött nyolc halból. Most azonban egyetlen éjszaka alatt hét életerős fiatal uszonyossal bővült az állomány, amivel több mint megduplázódott a világ Allodontichthys polylepis-populációja. Ráadásul egy másik nősténynél is szaporulat várható.
Mivel a féltve őrzött halak speciális karanténban vannak, a nagyközönségnek a rokonsággal kell beérnie, aminek a képviselői – mint például a guppi – szép számmal láthatók a Haus des Meeres akváriumaiban.

Posted on

Holtan találták a bécsi állatkert hét hónapos zsiráfját

A hétvégén holtan találták istállójában Arushát, a bécsi zsiráfborjút a gondozói. Az alig hét hónapos kiszsiráf valószínűleg bakteriális bélfertőzésbe halt bele.
Néhány hónap alatt a második veszteséget kénytelen elkönyvelni a Schönbrunni Állatkert, ahol a hétvégén élettelenül találták meg istállójában Arushát, a tavaly júliusban született Rothschild-zsiráfborjút – közölte az állatkert.
Az alig hét hónapos, körülbelül két méter magas és 120 kilós kiszsiráf a halála előtti napon már étvágytalan volt és enyhe kólikás tüneteket mutatott, így állatorvosi ellátásban részesült.
„Az azonnali kezelés hatására javult az állapota” – meséli az állatkert állatorvosa, Thomas Voracek; a rákövetkező nap mégis élettelenül heverve találtak rá gondozói az istállójában.
A bikaborjúval valószínűleg akut bakteriális bélfertőzés végzett, a halál okáról azonban csak a boncolást követően, a bakterológiai és szövettani vizsgálatok után tudnak biztosat mondani.
A Schönbrunni Állatkertnek egyébként alig két hónapja, tavaly novemberben kellett megválnia kisfókájától, Diegótól is, akit veleszületett szívelégtelenség miatt kellett elaltatni. Forrás: HVG.hu

Posted on

Állatvédelmi kompetenciaközpont épül Bécsben

Állatkvártély néven új állatvédelmi kompetenciaközpont építését határozta el Bécs. A 2015-re elkészülő állatvédelmi telepen százötven kutyát és háromszáz cicát illetve kisállatot tudnak majd elhelyezni.
A “TierQuarTier Wien-nek” (Állatkvártély) 2013-ban teszik le az alapkövét, és várhatóan 2015-ben költözhetnek be az első cicák és kutyák. Ezzel Európa egyik legmodernebb állatvédelmi kompetenciaközpontja jön létre az osztrák fővárosban.
A telepet a menhelyek tervezésére és kivitelezésére szakosodott angol cég, az Agora tervezte. Az építési költségek várhatóan 15 millió euróra rúgnak majd, amiből Bécs Városa 10 millió eurót vállal magára. A fennmaradó 5 millió eurót a projekt másik résztvevője, az Állatvédelmi Alapítvány (Tierschutzstiftung) kívánja előteremteni adományok révén.
A gyűjtési akciót már el is indították, az adományozók neve az új létesítményben felkerül majd a falra, addig pedig az alapítvány honlapján (www.tierquartier.at) tüntetik fel a hozzájárulókat. Aki akar, az természetesen név nélkül is adományozhat.
A Bécs északi részén, tömegközlekedéssel jól megközelíthető helyen létrejövő Állatkvártélyban több mint 150 kutya és mintegy háromszáz macska illetve kisállat – például nyulak, madarak – lelhetnek átmeneti otthonra a legmodernebb körülmények között.
A területen helyet kap majd egy kutyaiskola és egy játszótér is, ráadásul az állatbarátok szimbolikusan is örökbe fogadhatnak egy-egy számukra különösen kedves kutyát vagy cicát. Az Angliában már bevált modell szerint így nem kell hazavinniük az állatot, viszont rendszeresen gondozhatják a telepen. A menhely így nemcsak személyzetet és költségeket spórol meg, de a folyamatos szociális kontaktusnak köszönhetően az állatok könnyebben örökbeadhatóak.
Az új létesítmény másik érdekessége, hogy tervezése során nemcsak állatvédelmi, hanem ökológiai szempontokat is figyelembe vettek. Mivel az Állatkvártély a bécsi Deponie Rautenweg szeméttelep szomszédságában épül fel, ahol a fermentációs gázok hasznosításával évente háromezer háztartás villamosenergia-ellátását biztosítják, az új állatvédelmi telep is zöldáramot és -hőt használhat. “Így rövidre zárhatjuk a kört a modern állatvédelem és a jövőbe mutató környezetvédelem között” – magyarázza Ulli Sima állat- és környezetvédelmi tanácsnok. Forrás: Observer.hu

Posted on

Agyonverte az állatmenhelyet üzemeltető nőt

Jogerős ítéletet hozhat kedden a másodfokon eljáró Győri Ítélőtábla annak a férfinak az ügyében, aki a vád szerint három évvel ezelőtt agyonverte a közeli Bőnyön működő állatmenhelyet üzemeltető idős asszonyt, majd értékeivel távozott.
Emberölésért tavaly szeptemberben tíz év börtönnel sújtotta Augusztinyi Csabát az első fokon eljáró Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság, és mellékbüntetésként öt évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától, továbbá körülbelül 1,75 millió forint bűnügyi költség megfizetésére kötelezte.
Köszler Ferenc bíró szóbeli indokolásban akkor azt mondta: nem fér kétség ahhoz, hogy a vádlott követte el az emberölést, és az elkövető feldúlt állapotát nem látták elegendőnek ahhoz, hogy kimondják az erős felindultságot. Mivel az erőszakos cselekmény és a vagyontárgyak elvétele között órák teltek el, nem a vádiratban szereplő kifosztás, hanem lopás miatt marasztalták el Augusztinyi Csabát.
Az ügyész már akkor jelezte, súlyosbításért fellebbez, mert kifosztásból lopássá minősítette a bíróság az áldozat értékeinek elvételét. Augusztinyi Csaba és ügyvédje enyhítést kért; a jogi képviselő a tárgyaláson is többször kifejtette: szerinte nem bizonyítható, hogy emberölés történt, így ügyfele legfeljebb súlyos testi sértésért volna elmarasztalható.
A vádirat szerint a harmincas évei elején járó férfi egy heves – részben személyes jellegű, részben anyagi természetű – vita után 2008 szeptemberében agyonverte munkaadóját. Ököllel, majd fejszenyéllel halálos sérüléseket okozott a bőnyi állatmenhelyet üzemeltető magyar származású, brit állampolgárságú nőnek. A tettes elégette, majd egy közeli telken elásta Eva Rhodes földi maradványait, néhány ezer forintját és laptopját pedig magához vette.
A férfi az első tárgyalási napon beismerte a terhére rótt bűncselekmények elkövetését, majd az utolsó szó jogán azt mondta: megbánta tettét. Eva Rhodes hozzátartozói és barátai Orbán Viktornak címzett levelet adtak át a magyar kormányfő szóvivőjének a nyáron Bécsben. Ebben Judith Majlath, az áldozat testvére – aki nyilvánosan több alkalommal az ügy eltussolásával vádolta a magyar hatóságokat, a bírókat pedig korruptnak bélyegezte – a miniszterelnök segítségét kérte abban, hogy Magyarország adja ki az ügy dokumentumait a brit hatóságoknak. Forrás: Privátkopó.hu

Posted on

Állattemetőt létesített a bécsi önkormányzat

A 2500 négyzetméteres területet a város szélén, a Bécsi Központi Temetővel szemben jelölték ki.
Az állattemetőben több száz sírhelyet mérnek ki. A gazdik választhatnak, hogy kimúlt kedvenceiket urnás – vagyis hamvasztásos – vagy pedig “hagyományos” módon temessék-e el. A temetés ára az állat súlyától függően változik, legkevesebb 170 euró. A búcsúztatás nem tartozik az “alapszolgáltatások” közé, de kérésre azt is szerveznek.
Azoknak a kimúlt háziállatoknak az elszállításáról, amelyeknek nem akarnak síremléket állítani és temetőben elhelyezni a tulajdonosaik, továbbra is ingyen gondoskodik az önkormányzat.

Posted on

Az állatok gyógyítják a rákos kislány lelkét

Példátlan összefogással segítik olvasóink a neuroblastoma négyes stádiumú gyermekkori rákbetegséggel küzdő 9 esztendős Nyári Virág felépülését. A kislány a hónap végén utolsó terápiáját veszi fel Bécsben. Gyógyulásában Mese, a ló, és gazdája, Andrássy Izabella lovaskultúra-oktató is támogatja Virágot.

Tavaly novemberben ismerhették meg olvasóink Nyári Virág, a Kerekegyházán élő, neuroblastoma négyes stádiumú gyermekkori rákbetegséggel harcoló kislány történetét. A 9 éves kislány egyszer már majdnem legyőzte a szörnyű kórt, mely 3 éves korában tört rá először. Akkor – mivel itthon az összes terápiás lehetőséget kimerítették már – szülei úgy döntöttek, hogy Bécsben kezeltetik tovább.
A bécsi kezelés jó eredményekkel kecsegtetett, azonban néhány hónapig tartó tünetmentes időszak után Virág betegsége kiújult. – A négyes stádium azt jelenti, hogy mire felfedezték nála a betegséget, már áttéteket képzett a daganat. Először a veséjének egy részét távolították el, majd saját donoros csontvelő-transzplantáción esett át. Miután két éve egy kontrollvizsgálaton kiderült, hogy a betegség visszatért, akkor a világ legkeményebb kemoterápiáit kapta, majd egy idegen donoros csontvelő-transzplantáció és újabb terápiák sora következett – sorolta korábban nagy vonalakban az átélt borzalmakat Virág édesapja, Nyári József.
„Mesés” lélekgyógyulás
A kislány most az utolsó blokkterápia előtt áll. Február végén utazik Bécsbe a család. Egy lovardában találkozunk újra: Virág Mese hátán ül, édesapja az ajtóból nézi „óriássá nőtt” lányát.
– Korábban gondolni sem mertem erre a pillanatra, mindig csak az éppen aktuális kezelés túlélése volt a cél. Meg persze az, hogy egyáltalán kijussunk Bécsbe, mert anyagilag is rendkívül megterhelő a kezelések sora – mondja József. – Az, hogy az utolsó kezeléseket így végig tudtuk csinálni, kizárólag a Petőfi Népe és a baon.hu olvasóinak köszönhető. A novemberben megjelent cikk után rengeteg segítséget kaptunk. Összegyűlt annyi pénz, hogy eddig tudtuk a terápiákat és a bécsi utakat fedezni. Soha nem fogom tudni megfelelően megköszönni az embereknek ezt a példátlan összefogást – mondja hálától csillogó szemmel József.
– Virágnak nem csak a testét, a lelkét is rendkívüli módon megviseli ez a betegség. Igazi örökmozgó, imádja az állatokat, kisebb farmot rendeztünk már be otthon. Az, hogy most – hála Izabellának – itt lehet és lovagolhat, óriási töltést ad neki. Van mit várnia – mondja József, miközben lesi Virág minden mozdulatát.
Nem volt kérdés, hogy segítek, amiben csak tudok
– Fa vagy, és fúj a szél. Hogy csinálnak a fák, amikor fújja őket a szél? – kérdezi Andrássy Izabella lovaskultúra-oktató, miközben a Virággal nyugton lépdelő Mese mellett sétál a fedett lovardában. Virág magasra nyújtja a kezeit, dől egyet jobbra, egyet balra. Szakadatlanul mosolyog, és integet felénk.
– Családi hagyomány nálunk, hogy megpróbálunk segíteni, ahol tudunk – mondja Izabella, miután véget ért Virág lovas terápiája, és Mesét visszavezették a boxba. Novemberi cikkünk után, melyben olvasta: Virág nagy vágya, hogy lovagoljon, az elsők között jelentkezett, hogy a kislány álmai valóra válhassanak. Bértartásban vannak a lovai a
lovardában, de ingyen ajánlotta fel segítségét.
– Egy játékos állapotfelméréssel kezdtük meg a munkát, de előtte természetesen kikértük az orvosai véleményét is. Neki nagyon sok idegrendszeri sérülése van, ez a háromdimenziós mozgás pedig kiválóan stimulálja az idegpályák csatlakozásait. A lovas terápia nem arról szól, hogy neki fantasztikus lovasnak kell lennie, hanem hogy különböző játékos tornagyakorlatokkal, a nagyizmok átmozgatásával el tudjunk jutni a kisizmokig – tér ki a részletekre Izabella.
– Boldog vagyok, ha lovagolhatok, ez a legjobb a világon – mondja csillogó szemmel Virág, miután a lovaglás végén ajándék répacsemegét visz Mesének, és nagy-nagy öleléssel megköszöni Izabellának is az élményt.
Már merünk tervezni: segíteni akarunk az érintett családoknak
– A cikk megjelenése után – melyben Virág szerényen jelezte, hogy szeretne egy lovat – összefogott a lovastársadalom is, hogy segítsen – rázza fejét József, miközben játékosan-mosolyogva néz lányára. – Látjuk, hogy mind fizikálisan, mind mentálisan rengeteget segít a gyógylovaglás Virágnak. Úgy néz ki, hogy az egyik fő segítőnk néhány hónapon belül megajándékozza Virágot egy lóval, „aki” nem csak a barátja lesz, de segít neki a felépülésben is. Izabella vállalja, hogy tanítja majd ezt az állatot, hogy egy igazi terápiás ló váljon belőle. Már elkezdtük a tanyán építeni azt az istállót, ahol – ha én is kitanultam már a mesterséget, és meglesz a megfelelő anyagi fedezetünk – tartani fogjuk, addig azonban a lovarda tulajdonosa, B. Tóth Feri bácsi megengedte, hogy itt legyen – vázolja a terveket József.
– Ha megvalósul ez az elképzelésünk, akkor az érintett családoknak is segíteni akarunk: a beteg gyerekeknek ingyenes lehetőséget biztosítunk majd arra, hogy a tanyánkon bármikor lóra üljenek; hogy a természetben legyenek; hogy megismerkedhessenek más állatokkal is. A szakértők is ezt mondják, és hát Virágon is látjuk, hogy mennyit segít neki a felépülésben a ló és más állatok közelsége. Innen már nincs visszaút: ha eddig eljutottunk, akkor Virágnak teljesen – testileg-lelkileg – meg kell gyógyulnia. Nekem, nekünk meg kötelességünk, hogy valamit visszaadjunk abból a rengeteg szeretetből és segítségből, amit kaptunk – azoknak, akiknek szükségük van rá. Mert segítség nélkül mi sem mentünk volna semmire – mondja József. Forrás: Baon.hu