Posted on

Elhullott állatok mérgező hulladékok Bangkokban

Komoly veszélyt jelentenek a vízbe került mérgező hulladékok, illetve az elhullott állatok.
Meghaladja az ötszázat a thaiföldi áradások halálos áldozatainak száma; a fővárosban, Bangkokban súlyosbodik az árvízhelyzet, ivóvíz- és élelmiszerhiány alakult ki.
A thaiföldi hatóságok vasárnap közölték, hogy az országban 506 ember halt meg eddig, 60-nal több az előző napon közöltnél. A fővárosban ugyanakkor eddig senki vesztette életét az özönvíz következtében, pedig az árvízhelyzet súlyosbodik.
Az esőzések következtében megáradtak a folyók. Vasárnapra a 12 milliós Bangkok egynegyede – nyugati, keleti és északi kerületei – víz alá került, és az ár a belvároshoz közeledik. A helyi hatóságok minden megtesznek azért, hogy ezt megakadályozzák: erősítik a sebtében homokzsákokból épített védőgátakat, a tengerbe szivattyúzzák ki a vizet az elöntött területekről, és csatornákon keresztül próbálják elvezetni az észak felől betörő áradatot.
Helyszíni jelentések szerint a víz jelenleg a Bangkok elöntött, északi részéből a városközpont felé tart, s megkerülve a töltéseket és a zsilipeket a csatornalyukakból tör fel, barnás-feketés bűzlő szennyel lepve el a város utcáit. Két hete, amikor az árvíz kezdte elérni a fővárostól északra fekvő tartományokat, a víz még áttetsző volt, tisztán lehetett látni alatta a felfestést az utak és járdák burkolatán, most viszont sötét, sűrű folyadék lepi el a főváros utcáit.
A belvárosi üzleti negyed egyelőre nincs víz alatt, de elérte az ár azt az utcát, ahol Jinglak Sinavatra miniszterelnök lakik. Házától mintegy 300 méterre a víz átbukott egy csatorna töltésén, s közben a csatornalyukakból felszínre törő víz elkezdte elárasztani azt az utcát is, ahol a kormányfői palota található.
Bangkok polgármestere újabb négy városnegyedben rendelte el a lakosság kötelező kitelepítését. Komoly veszélyt jelentenek a vízbe került mérgező ipari és háztartási hulladékok, illetve az elhullott állatok. A fővárosban ivóvíz- és élelmiszerhiány alakult ki. Még a város központi kerületeiben is sárgás bűzlő víz folyik a csapokból.
Egy felmérés szerint az ország árvíz sújtotta területein egekbe szöktek az élelmiszerárak. Országszerte 3 millió embert sújtanak az áradások, 150 ezer ember maradt fedél nélkül. A természeti katasztrófa megbénította a közlekedést, sok helyütt állnak a gyárak. Becslések szerint a thaiföldi áradások eddig 10-16 milliárd dolláros kárt okoztak a délkelet-ázsiai országnak.

Posted on

Debreceniek harca a vízzel Thaiföldön

Bangkok – Élelmiszerosztásban, az emberek és az állatok kimenekítésében, az egészségügyi ellátásában segít a Debreceni Egyetem orvoscsoportja Thaiföldön.
Két napja érkezett az árvíz sújtotta thai fővárosba a Debreceni Egyetem mobil orvoscsoportja. Késmárky András, az orvoscsoport vezetője a Kossuth Rádió Ünnep reggelén című műsorában elmondta, tegnap Bangkok egyik külvárosában segítettek. Csónakon keresztül élelmiszert, vizet osztottak az embereknek, illetve a házakban rekedtek egészségügyi ellátásában vettek részt. Ma a thai kormány embereivel és a hadsereggel közösen egy olyan területen dolgoznak, melyet épp most öntött el a víz, mely egy óra leforgása alatt derékig ért. Késmárky András hozzátette, minden nap más és más kerületet érint ugyanez a probléma. Bizonyos területeken folyamatosan emelkedik a víz, máshol néhány centimétert apadt.
Az ár ellen homokzsákokkal próbálnak védekezni, a hatóságok az embereket iskolákban, sportcsarnokokban helyezik el, és folyamatosan járják a területet a bennrekedt emberek kimenekítéséért. Akik nem hajlandóak elköltözni otthonukból, azok orvosi ellátását és élelmezését csónakból próbálják megoldani. Buddhista ország lévén nemcsak az emberek, hanem az állatok védelme is nagyon fontos, magyarázta Késmárky András, aki hozzátette, rendszeresen visznek magukkal az állatok számára is élelmet. Forrás: Civishír, Facebook

Posted on

Az árvízzel érkező krokodiloktól tartanak Bangkokban

Ezrek menekülnek Thaiföld fővárosából, Bangkokból, amelyet az elmúlt fél évszázad legnagyobb árvize fenyeget. A tetőzést szombatra várják a 9 milliós városban, amelynek egy részét már elöntötte a víz, és meg nem erősített hírek szerint az elöntött utcákra krokodilok is bejutottak.

Tömegesen hagyják el lakói Bangkokot, Thaiföld fővárosát, ahol várhatóan szomaton tetőzik az országot pusztító áradás. A Guardian tudósítása szerint sokan tengerparti üdülőhelyekre menekültek, amelyet nem fenyeget az árvíz, az ott maradókat viszont ivóvízhiány fenyegeti. Meg nem erősített hírek szerint krokodilok is bejuthatnak az árvízzel a város utcáiba.
A Save the Children segélyszervezet szóvivője szerint ijesztő híreket hallanak a vízben úszkáló kígyókról és krokodilokról, miközben minden nap látnak gyerekeket játszani, fürödni a vízban, vagy éppen a száraz területekre átkelni.
A bangkoki áruházak palackozott vizet próbálnak nagy mennyiségben beszerezni, miután a város ivóvízkészletei olyan területeken találhatók, amelyeket helyenként kétméteres víz borít. A boltok polcait víz híján sörrel töltötték fel.
A főváros utcáin csütörtökön forgalmi dugók alakultak ki, tízezrek árasztották el a busz- és vasúti pályaudvarokat. Hírügynökségi helyszíni beszámolók szerint Bangkok “lassan, de biztosan” víz alá kerül. A főváros északi negyedei – az ötven kerületből hét – már jórészt vízben állnak, de további nyolc kerületbe is bejutott a víz. A lakosok a derékig érő vízből részben a hadsereg segítségével, részben önerőből távoztak.
A hatóságok 19 városnegyedben rendelték el a lakosság kötelező evakuálását. Az ár tetőzését helyi idő szerint szombat estére várják, amikor a Csaophraja folyó vízszintje eléri a 2,65 métert, vagyis elméletileg 15 centiméterrel haladja meg a fővárosi védőgátak magasságát. Habár a folyó rövid ideig tetőzik majd, minden bizonnyal átszakítja a töltéseket és zsilipeket, és elárasztja a város nagy részét.
A július óta tartó áradások eddig csaknem 400 ember halálát okozták Thaiföldön. A hatóságok szerint Thaiföld rizsföldjeinek negyede tönkremehet.

Posted on

Evakuálják a bangkoki állatkert lakóit

Thaiföld fővárosának egyre nagyobb részét önti el az árvíz. Becslések szerint az ázsiai országban a rizsföldek több mint egytizede már tönkrement.
Víz alá került hét fontos ipari park is, emiatt a thaiföldi gazdaság szempontjából létfontosságú multinacionális vállalatok bezárták üzemeiket, miközben bírálták a kormányt a téjékoztatás hiányosságai miatt. Eddig legalább 400 ezren maradtak munka nélkül. Az árvíz a turizmust is sújtja.

Posted on

Előre megérezték a földrengést a vadak Kínában

Május 12-én a Richter-skála szerinti 7,9-es erősségű földrengés rázta meg Kína Szecsuán tartományát. Az áldozatok száma több tízezerre tehető. Talán csökkenthető lett volna ez a hatalmas szám, ha a lakosság és a hatóságok több figyelmet szentelnek a földrengéseket megelőző szokatlan természeti jelenségeknek, furcsán viselkedő állatoknak.
A földrengés után a szemtanúk a rengést megelőző rendkívüli jelenségekről számoltak be. Egy tó vízszintje hirtelen észrevehetően és megmagyarázhatatlanul lecsökkent, később több ezer varangy jelent meg egy közeli település utcáin, végül órákkal az 1976 óta legnagyobb kínai földrengés előtt az egyik helyi állatkert vadjai rendkívül szokatlanul kezdenek viselkedni. Számos, földrengésektől gyakorta sújtott országban – így Kínában is – folynak kutatások arról, miként lehetne fölhasználni a természeti változásokat (főleg az állatok viselkedésének megváltozását) a földrengések és más katasztrófák (például cunamik) korai előrejelzésére, ám eddig nem sikerült megbízható módszert találniuk. Az áldozatokat azonban mindez kevéssé vigasztalja. Közülük sokan úgy látják, a kormány a “nyilvánvaló” előjelek ellenére sem tett semmit, hogy figyelmeztesse a lakosságot a közelgő katasztrófára, és így mérsékelje annak súlyosságát.
Baljós előjelek az állatkertben: Az első figyelmeztető jel a földrengés előtt mintegy tíz nappal érkezett: a rengés epicentrumától nagyjából 560 kilométerre keletre eső Hupej tartományban fekvő Ensi város tavából egy óra leforgása alatt több ezer köbméter víz tűnt el. A következő jel a varangyok felbukkanása volt: három nappal a földrengés előtt több ezer varangy özönlötte el Miencsu város utcáit – a lakosok nem kis döbbenetére. Ez a város azután igen nagy károkat szenvedett, a katasztrófa itt legkevesebb 2000 áldozatot követelt. Miencsu lakosai gyanították, hogy a varangyok fölbukkanása közelgő természeti csapás előjele lehet, de a helyi erdészeti hivatal tisztviselője megnyugtatta őket. Az eseményről a Huaxi Metropolitan újság is beszámolt május 10-én, azaz két nappal a katasztrófa előtt.
A földrengés napján a rengés epicentrumától több mint ezer kilométerre fekvő vuhani állatkertben játszódtak le különös események, amiről a helyi újság közölt beszámolót. A zebrák fejjel öklelték a kifutójuk ajtaját, s az elefántok vadul lengették az ormányukat, még egy dolgozót is majdnem leütöttek. A húsz oroszlán és tigris is nyugtalanul járkált fel-alá, holott normális körülmények között napközben aludni, lustálkodni szoktak. Öt perccel a földrengés előtt több tucatnyi páva kezdett egyszerre rikácsolni.
Szerény sikerek: Hogyan érzékelik az állatok a földrengésre utaló jeleket akár napokkal a katasztrófa bekövetkezte előtt? Hogyan tudjuk elkülöníteni mi emberek a földrengésre utaló állati viselkedést más szokatlan viselkedésformáktól? A jelenségek magyarázatára több elképzelés is létezik. A földrengés előtt a föld alatti kőzetek mozgása elektromos jeleket hozhat létre, amelyeket néhány állat képes érzékelni – vélekedik Roger Musson brit szeizmológus. Egy másik népszerű elmélet szerint az állatok a földrengést megelőző gyenge, az ember számára észrevehetetlen rengéshullámokat érzékelik. Bármi is az oka, az állati viselkedés változásait megbízhatóan lehetne alkalmazni a földrengések előrejelzésére.
A Kínai Földrengéskutató Iroda az elmúlt 20 évben hússzor használta a természeti jelenségeket a földrengések előrejelzésére, de ez a szám csak elenyésző részét képviseli az összes kínai földrengésnek. 1975 telén a szokatlan állati viselkedésekről és a talajvízszint változásairól szóló beszámolók alapján elrendelték a Liaoning tartomány északkeleti részén fekvő Hajcseng város evakuálását. Másnap 7,3-es erősségű földrengés rázta meg a várost, a katasztrófa az óvintézkedések ellenére is több mint 2000 áldozatot szedett. Egy évvel később már nem voltak ilyen sikeresek a szakemberek. Az északkelet-kínai Tangsan városát 7,6-es erősségű földrengés rombolta le és követelt 240 000 áldozatot. A földrengés előtt e térségből is furcsa környezeti jelenségekről, például a kutak vízszintjének változásáról érkeztek beszámolók. A hatóságok ki is küldtek egy kutatócsoportot a bejelentések kivizsgálására, ám ők nem találtak bizonyítékot arra, hogy földrengés közeledne.
Évszázados tudás: Az emberek régóta állítják, hogy földrengések előtt az állatok szokatlanul viselkednek. Az egyik legkorábbi feljegyzés Kr. e. 373-ból származik. A történészek leírták, hogy az állatok – többek közt patkányok, kígyók és menyétek – napokkal a várost romba döntő földrengés előtt elmenekültek a görög Helicéből. A későbbi évszázadokból is számos dokumentum maradt fenn, amelyek hasonló esetekről számolnak be: kutyák nyugtalanul rohangáltak és szakadatlan ugattak, a nappal egyébként rejtőzködő macskák előbújtak rejtekükről és az utcán futkostak, a baromfiudvar lakói idegesen szaladgáltak. Azt a tudóst azonban, aki komolyan vette az évszázadok óta keringő történeteket, és megpróbált tudományos magyarázatot találni ezekre, még néhány évtizede is komolytalannak tartották. Mára jelentősen megváltozott a helyzet: neves kutatóközpontok foglalkoznak azzal, miként lehetne az állatoknak ezt a – most már vitathatatlanul elismert – képességét az ember szolgálatába állítani.
Nagy”földrengésjelző” fajok: Az állatok földrengést előrejelző megváltozott viselkedésével a földrengések által leginkább sújtott két ázsiai ország, Kína és Japán kutatói foglalkoznak a legbehatóbban. A következőkben elsősorban az általuk leírt megfigyelésekből válogatunk.
Szinte az állatvilág minden csoportjában találunk a földrengés közeledtét megérző fajokat. Az ember figyelmét természetesen leginkább a nagyobb testű, gerinces állatok furcsa viselkedése hívhatja fel a közelgő katasztrófára. Ez alól talán legfőképp a méhek kivételek, több földrengés után beszámoltak ugyanis arról, hogy a katasztrófa közeledtével a méhek tömegesen és pánikszerűen hagyták el a kasokat. Földrengés előtt jelentősen megváltozik a kutyák viselkedése is: nyugtalanok lesznek, sokat ugatnak, vonyítanak, harapósakká válnak. Egy 1966-os észak-kínai földrengés előtt az epicentrum közelében lévő falu összes kutyája megszökött ketrecéből, így túlélték a katasztrófát.
A következő szokatlan viselkedésekről is beszámoltak földrengések előtt. A kalitkába zárt madarak idegesen ide-oda röpdöstek, mindenáron menekülni szerettek volna, az akváriumi halak izgatottan úszkáltak fel-alá. A kígyók otthagyták téli, rendszerint föld alatti alvóhelyüket, és inkább megdermedtek kint a havon. A lovak megvadultak és igyekeztek kitörni a karámból. Az ólban tartott háziállatok, például a sertések megpróbáltak minél nyíltabb területre húzódni, s közben éktelenül visítoztak. A patkányok nemcsak a süllyedő hajókról, de a földrengés elől is nagy csapatokban menekülnek. Az állatkerti állatok rendkívül nyugtalanokká válnak, megpróbálnak kitörni ketreceikből.
A 2004-es ázsiai cunami (amelyet tenger alatti földrengés váltott ki) idején az elefántok “hatodik érzéke” is működött. A Sri Lanka-i Yala Nemzeti Park részét képező Patanangala-parton mintegy 60 látogatót sodort el a víz. A nemzeti parkban élő sokféle állat – elefánt, leopárd és mintegy 130 madárfaj – közül csupán két vízibivaly pusztult el, más állattetemet nem találtak. A cunami érkezése előtt egy órával többen megfigyelték, hogy az elefántok teljes erőből rohannak el a Patanangala-partról. Nyilvánvalóan az embereknél jóval korábban észlelték a földrengést, illetve a közelgő szökőárt. Forrás: Origo

Posted on

Állatok százai kerültek veszélybe az áradás miatt

A gemenci erdő kevesebb mint fele maradt csak száraz a Duna áradása miatt, oda húzódhatnak a jéghideg víz elől a vadak. Készültségben vannak a Duna áradása miatt a gemenci erdészet munkatársai, az árvíz miatt ugyanis állatok százai kerültek veszélybe. A 13 ezer hektáros erdő kevesebb mint fele maradt csak száraz, oda húzódhatnak a jéghideg víz elől a vadak. Elsősorban a kisebb testű állatok, főleg a nemrég született kis vadmalacok vannak veszélyben. Folyamatosan terelik, csalogatják a magasabb részekre az állatokat.
Hatezer hektárnyi erdőt öntött el a csaknem nyolc méteren tetőző Duna.
Az állatoknak etetőket alakítottak ki, hogy ezzel csalogassák a száraz részekre a vadakat. A legnagyobb veszélyben ők a vaddisznók vannak. A vaddisznó ugyanis ilyenkor hozza világra a kismalacokat és ha a vizes oldalon van a vackuk, a kicsik a hideg vízben elpusztulhatnak.
“Kis testük miatt, hogyha a vízben úszni kell, márpedig most nagyon hideg a víz, 3-4 fokos a Duna vize, akkor hamar kihűlnek benne” – nyilatkozta Kovács Gábor, szekszárdi erdészetvezető. Az erdészek most többlettakarmányt raknak ki, a szokásos adag dupláját, napi ötven-hatvan mázsát. Bár nem ez az eddigi legnagyobb árhullám a Dunán, most azonban a víz nagyon hideg, ezért mindent megtesznek az állatok megmentéséért.
Az erdészek ilyenkor arra kérik a turistákat, hogy ne most látogassák meg a gemenci erdőt, nagyon fontos ugyanis az állatok nyugalma. A természetjárók megzavarhatják a vadakat a száraz oldalon, akik így visszaszöknek élőhelyükre, de az víz alatt van, és ott könnyen elhullhatnak.