Posted on

Szőrme

A rókatenyészetben az állatokra és a körülményekre kevésbé emlékszem, a szagra viszont nagyon is! Csípős volt és orrfacsaró, amelyet azóta csak néhányszor éreztem az állatkertben. Mióta divatöntudatra ébredtem, az él a fejemben, hogy a szőrme tabu. A bunda szóról is a vörös festékkel leöntött szőrmekabát képe ugrik be először, vagy Szörnyella de Frász, nem pedig valami régen vágyott luxus-ruhadarab. 2010 telén viszont a szőrme ismét kötelező elem: díszítőelemként virít a ruhákon, a csizmákon, kesztyűk és táskák készülnek belőle, és csak a gyártók a megmondhatói, hogy mikor használnak valódi szőrt. Egyes feltevések szerint egyre gyakrabban és nem véletlenül. A szőrme nélkül ugyanis a divatipar még mindig válságban lenne. Állítólag.
Szőr hátán szőrme: A 2011-es őszi-téli szezon egyik legnagyobb slágere a szőrme. A Chanelnél, az Armaninál, a Guccinál, Giambatista Valli-nál és a Dolce & Gabbana kifutóin ugyanúgy. Ami viszont még furcsább, a tervezők a 2011-es tavaszi-nyári szezonban sem mondtak le róla. És ahogy lenni szokott a divat körforgásában, először a sztárok csábulnak el egy-egy tervezői bunda láttán – gyakran azok, akik magukat vegánnak és állatvédőnek titulálják. Ahogy a fast fashion cégek a nagy tervezőket, úgy mi a sztárokat másoljuk. Ennek egyenes következménye, hogy 2010 telén az utcára lépve mindenhol szőrbe botlunk, aminek csak egy része mű.
Nem így volt ez néhány évvel ezelőtt, amikor a szőrme kifejezetten tabunak számított – teljesen mindegy volt, hogy valódiról vagy műről beszélünk. Ma a világon a prémes állat tenyésztése 98%-ban négy fajra alapszik: ezek a nerc, kékróka, ezüstróka és a csincsilla – olvasható a Magyar Szőrmeipari Szövetség honlapján. Innen azt is megtudjuk, hogy a prémes állatok tenyésztése körülbelül száz évvel ezelőtt kezdődött és ma már a tenyésztett prémállatok teljesen más tulajdonságokkal rendelkeznek, mint vadon élő fajtársaik – többek között vastagabb a bundájuk és sokkal nagyobbak.
Az állatvédők a nyolcvanas évek elejétől egyre több országban és egyre erőteljesebben léptek fel. A hangjuk elért a divatra érzékeny fogyasztókig is, akik rákaptak a szőrmeellenességre, így minden összecsengett ahhoz, hogy a szőrme ne csak kimenjen a divatból, hanem viselése tabuvá váljon. Emiatt például Németországban a nyolcvanas évek elején 170 szőrmefarmból csupán 30 folytatta tovább a prémállatok tenyésztését. Mindez annak ellenére történt, hogy 1987-től kezdődően komoly kutatások zajlanak az állatok jólétét illetően.
Életmentő bunda: Bár a nagy tervezők hatalmas bundákat, jetilábhoz hasonló csizmákat is a modellekre álmodnak, a legtöbb minimális állatszeretettel megáldott embernek valószínűleg kifogása lenne, egy-egy ilyen gigantikus darab ellen. És nem feltétlenül az ára miatt. Ez az ellenállás sokakban csökken akkor, ha csak egy gallérról, zsebfedőről, kézelőről, sapkáról vagy kesztyűről van szó. Csak megjegyzésképpen: az európai szőrmegazdálkodás négymilliárdos bevételének majdnem a fele pont ezeknek az apró részletekből vagy kiegészítőkből származik. A szőrme jó üzlet a divatvilág számára, hiszen elég egy kis darab belőle és máris duplájára emelhetik a kereskedők az adott ruhadarab árát annak ellenére, hogy a tényleges értéke csupán tíz százalékkal nőtt. Egyes szakértők szerint a textilipar még ma is a padlón lenne, ha nem jött volna az utóbbi két évben divatba a szőrme. Ebben viszont a prémtenyészetekből származó szőr melletti kampánynak volt nagy szerepe, hiszen a PETA-tüntetéseken nevelkedett fogyasztók ellenállását le kellett gyűrni valahogy.
Győzd meg a fogyasztót! A szőrmetermelők szerint az állattenyésztés jó esetben nem egyenlő az állatkínzással, ahogy az állatvédelem sem ugyanaz, mint a szőrmeellenesség. Hogy a szőrme nem a vadonban, a gyanútlanul éldegélő állatokról származik, hanem a kifejezetten erre a célra tenyésztett prémfajoktól. Az Európai Unióban a szőrmetermelőknek szigorú szabályokat kell betartaniuk. Az itt tenyésztett jószágokat viszont minőségi körülmények között tartják. Erről több kampányvideót is közzétettek, hogy mindenki lássa, vitaminokban gazdag eledel, tiszta körülmények között élnek ezek az állatok. Csupán arról nem beszél senki, vajon mennyire váltak ezek a vadállatok a generációk során ketreckompatibilis lényekké, amelyekben nincsenek meg a nagy területet, a vándorlást, a vadont igénylő gének. Amelyek nem kattannak meg a szűk élettérben vegetálástól vagy válnak nemzőképtelenné – már ha egyáltalán megérik azt a kort. És arról sem, hogy mi lesz a rengeteg tetemmel, és mennyire fölösleges csak és kizárólag csak a szőréért legyilkolni ennyi állatot.
Egy darab természetesség? Vannak, akik már megengedőbbek a szőrmével kapcsolatban. Ők az állattenyésztéssel nyert prémet mereven elutasítják, a vadgazdálkodás égisze alatt, a túlszaporodást megakadályozó vadászat során kilőtt rókábunda ellen viszont nem emelnek kifogást. Ez annak a trendnek a része, amelyik Friendly Fur néven azt az elméletet támogatja, mely szerint szőrmét is tudatosan szabad venni, tehát csak a túlszaporodás és a betegségek elleni vadászatból származó állati prémet lehet tiszta lelkiismerettel viselni. Na, erre viszont a PETA és az állatvédelmisek mondják azt, hogy hülyeség. Szerintük ugyanis a túlszaporodást a rókák majd maguk megoldják, illetve a betegségek ellen másképp is fel lehet lépni, nem muszáj egyből puskát ragadni. A PETA keze elég sok helyre elér, hiszen vannak olyan országok, ahol sikerült a szőrmefarmokat betiltaniuk. Nem így Kínában vagy Oroszországban. A legtöbb valódi szőrme innen érkezik a textiliparba, amely örömmel használja fel a műszőrménél lényegesen olcsóbb valódi szőrmét. Ráadásul Kínában jelenleg semmilyen állatvédelmi törvény nem létezik, ennek köszönhető, hogy büntetlenül mészárolhatnak le akár kutyákat vagy macskákat. Ezeket aztán mondjuki nyúlszőrként adják tovább.
Ezek után nehezen veszi be az ember gyomra, hogy vannak, akik azzal kampányolnak, hogy a szőrme természetes. Igen, lehet, hogy az volt. Az őskorban. Ma már azt sem tudjuk, honnan érkezik. Azt sem tudjuk, milyen. Azt viszont nagyon is tudjuk, hogy a valódi szőrmét különböző kémiai anyagokkal kell kikészíteni, a műszőrme előállítása pedig szintén környezetszennyező. Forrás Cotcot