Posted on

Állatotthont támogat a Flairspring

A Flairspring pár hónapja nyitotta meg első üzletét Budapesten a Szabadság téren. A tulajdonosok a zártkörű megnyitón elmondták, a márka egyik legfontosabb értéke az, hogy bizonyos ügyeket támogat. Az egyik ilyen ügy, – amely a cégvezetőknek személyesen is nagyon fontos, hiszen öt befogadott kutyájuk van – a magyarországi állatmenhelyek támogatása.

Már az első üzlet megnyitóján is tartottak adománygyűjtést a HEROSZ Budapesti Állatotthonának. Az akció eredményeként majdnem 200.000 forint értékű adomány gyűlt össze, amelyet a gazdátlan állatok oltására, gyógykezelésére használt fel az állatotthon. A Flairspring szeptember közepén induló kampányában megint főszerepet kapnak a négylábúak, hiszen a promóció ideje alatt 10% kedvezménnyel vásárolhatóak meg a La-Z-Boy fotelek, az ebből származó bevételek 5%-át pedig a cég felajánlja a HEROSZ-nak.
Arra a kérdésre, hogy miért pont a HEROSZ Budapesti Állatotthonára esett a választás Do Hong Nam, a cég egyik tulajdonosa, azt mondta: “Nemrég tudomásunkra jutott, hogy a HEROSZ-nál a szűkös pénzügyi források miatt elbocsájtásokra került sor, ezért szerettünk volna segíteni. Ráadásul, ahogy a megnyitón is elmondtuk, az egyik kutyánk, Tökmag, erről a menhelyről jött és nagyon megfogott minket az a gondosság, amivel az állatokat kezelik az állatotthon munkatársai, önkéntesei.”

– Mi a Flairspringnél azt gondoljuk, hogy az üzlet profitabilitásán kívül az is nagyon fontos, hogy egy-egy sikeres vállalkozás felkaroljon olyan ügyeket, amelyek pont a profitkilátások hiánya miatt háttérbe szorulnak a társadalomban. Szerencsére, egyre több cég osztja ezt a nézetet, egyre több példát látunk az üzleti világban különböző non-profit szervezetek támogatására. A Flairspring egyik célja az elhagyott állatok körülményeinek javítása. A kollégák nálunk nem csak azért csatlakoztak hozzánk, hogy minél több profitot termeljünk, hiszen már az állásinterjúkon elmondtuk a terveinket és olyan munkatársakat kerestünk, akiknek ezek az ügyek ugyanilyen fontosak. Természetesen tudjuk, hogy nagyon sok forrásra és energiára van szükség ahhoz, hogy az ehhez hasonló területeken komoly javulást érjünk el, de minden nagy eredményhez vezető út kis lépések megtételével kezdődik! – mondta el Czirják Eszter a Flairspring másik tulajdonosa. (Piac és Profit)

Posted on

A francia libatenyésztők és az állatvédők

Kaliforniában július óta megbírságolják a libamáj-kereskedelmet. A döntés miatt a franciáknak fájhat a fejük, a magyar termelőket ez most nem érinti közvetlenül, nem úgy, mint néhány évvel ezelőtt – írja a Vasárnap Reggel nyomán a Világgazdaság Online.
Kalifornia európai fogásokra fogékony ínyencei és sztárséfjei komoly háborút folytatnak az állatvédő aktivistákkal, és egyelőre úgy néz ki, az utóbbiak állnak nyerésre. Egy nemrégiben hatályba lépett törvény nyomán az amerikai államban komoly, ezer dolláros bírságot szabhatnak ki arra, aki hízottlibamájat ad el. Az ok: az állatvédők szerint a libatömés – amely elengedhetetlen a hízottmáj előállításához – nem más mint állatkínzás. A kutatók és állattartók ezt vitatják.
A magyar libamájtermelést nem érinti közvetlenül, hogy Kaliforniában betiltották a forgalmazást, mert bár a magyarok nagy termelőnek számítanak, az amerikai piacot főként a franciák látják el. A francia libatenyésztők persze aggódnak amiatt, hogy a példa ragadós lesz. Néhány éve ugyanakkor hasonló, vagy talán ennél is súlyosabb krízisen esett át az ágazat Magyarországon.
A termelők kommunikációs szempontból sem kezelték jól a kérdést – mondja Bárány László, a baromfitenyésztéssel és –feldolgozással foglalkozó Master Good tulajdonosa, aki akkoriban a szakma érdekvédelmi szervezetének, a Baromfi Terméktanácsnak volt az elnöke. Az állatvédők négy évvel ezelőtti erőteljes fellépésekor a szakma, a kormányzati szereplők a Négy Mancs képviselőivel együtt tárgyalóasztalhoz ültek, ahol az állatvédők azonnal diktálni próbáltak, és feltételeik nem teljesítése esetére egy feketelista összeállításával fenyegetőztek. Számos európai áruházláncnál el is érték, hogy ne rendeljenek hízottlibamájat.
A libamájtermelésben jelentős szerepet játszó Hungerit kénytelen volt nyolc hónapra beszüntetni a termelést. Mivel a világ hízottlibamáj-termelésének több mint 80 százalékát Magyarország adja, ezért a hiány azonnal éreztette a hatását, és rövid időn belül 75 százalékos áremelkedés következett be a világpiacon. „Ekkor kiderült, hogy a hízott liba- és kacsamájnak nincs alternatívája. Nincs más termék, amivel helyettesíteni lehetne. És az is kiderült, hogy a kereskedelmet is csak addig lehet hülyíteni, amíg van kínálat” – vélekedik Bárány.
Érdemes megemlíteni, hogy hasonló helyzet alakult ki a libatollal kapcsolatban is. A tolltépés miatt ugyanilyen feketelistára kerültek magyar cégek, amelyek az Európai Unió termelésének felét adják. Emiatt a több évtizedes eltarthatósága és környezetbarát volta miatt még mindig keresett libatoll ötven százalékkal drágult az elmúlt két évben.
A Baromfi Terméktanács volt elnöke szerint a libatömés ellen tiltakozó szervezet tévhitekre játszik rá, az emberek érzelmeit igyekszik felkorbácsolni. Pedig a téma legnevesebb szakértői bebizonyították, hogy a víziszárnyasok garatában és nyelőcsövében nincs érzőideg, így semmiféle szenvedést nem éreznek tömés közben. Az is bebizonyosodott, hogy nem kórosan megnagyobbodott májról van szó, a madarak a májukban tárolják a felesleges élelmet rosszabb időkre.
Bárány László szerint ugyanakkor az állatvédők működése is felvet kérdéseket. „A Négy Mancs hét országban működtet állatvédő szervezetet, de nem tudunk arról, hogy akár egyben is tényleges állatvédelmi tevékenységet folytatna, tehát például állatmenhelye, vagy hasonló létesítménye lenne. Valódi állatvédelemről itt tehát nincs szó, az aktivistáik az állatokkal nem is találkoznak.”
A Négy Mancs által kezdeményezett ügy mára lecsengett, Európa vásárlói újra rájöttek, hogy szeretnének libamájat enni, és ebbéli szándékukat az Unió is támogatja.
Az Európai Parlament mezőgazdasági és vidékfejlesztési bizottsága június végén fogadta el a 2012 és 2015 közötti európai uniós állatjóléti stratégiával kapcsolatos jelentését, amelyben elvetette a hízott libamáj betiltását célzó javaslatot – jelentette be Glattfelder Béla fideszes EP-képviselő a döntést követően, közleményben. A hízott libamáj így az uniós képviselők szerint hagyományos mezőgazdasági terméknek minősül, ezért az unió Lisszaboni Szerződése védelme kiterjed rá. A védelemnek bizonyára nem csak gasztronómiai, és kereskedelmi okai vannak: azon túl, hogy a libamáj fontos magyar exportcikk, az ágazat több ezer, jórészt hátrányos helyzetű vidéki térségben élő embernek biztosít megélhetést Magyarországon.

Posted on

Balhé a lefoglalt lovak miatt

A lefoglalt lovak hajtója feljelentette az állatvédőket, mert szerintük anélkül vittek el két lovat, hogy azokat hatósági állatorvos látta volna.

– Amikor megtudtam, hogy a lovak szörnyű állapotban vannak, kettőt közülük azonnal Budapestre szállítottam és egy versenylovakat tartó férfi gondjaira bíztam, míg nem találok más megoldást – magyarázta Poruben Tímea, a lovak hajtója. – Mire értük mentem, azokat az állatvédők már egyszerűen magukkal vitték. A rendőrségre mentem és feljelentettem őket. A csonttá fogyott lovon már nem tudtak segíteni.
– Nekünk az öreg szólt, hogy itt van két ló, sürgősen vigyük el őket – mesélte Abonyi Mónika, a Csillagszem vezetője.
Tímea szerint azonban Misi bácsi, akinek saját versenylovai is vannak, meg akarta venni a két állatot, ám nevetségesen alacsony összeget, 150 ezer forintot ajánlott értük. Furcsa, hogy ezután az állatvédőkhöz került a ló.
– Ha a lovak életveszélyben voltak, akkor az állatvédő jogosan járt el – magyarázta Kamarás Péter ügyvéd. – Ha a férfi elvitette az állatokat, megtámadható az eljárás.

Posted on

Tetem körül legelésztek

Egy döglött lovat, és több tucat állattetemet találtak az állatvédők egy mélykúti gazda házánál. A ló állítólag egy ponyvával letakarva feküdt az istállóban, a negyen fokos hőségben. A többi állat se volt megfelelően ellátva, a kutyák például szomjaztak mert a forróságban még vizet se kaptak. Az egyik kutya alig egy méteres madzaggal volt megkötve.

Posted on

Elég volt a mészárlásból!

Ezrek tüntettek a fővárosban az ukrajnai kóbor állatok tömeges leölése ellen. Eddig csaknem 400 ezer otthontalan kutyát és macskát gyilkoltak meg a hatóságok keleti szomszédságunkban elképesztő brutalitással. Volt, akit agyonvertek, mobil krematóriumban elevenen égettek el, vagy az utcára kihelyezett méreg végzett vele – hangzott el szombaton délután a fővárosi Deák téren, több állatvédő szervezet együttes megmozdulásán.
A Hír24 tudósítója szerint ezrek jöttek el a tüntetésre, igen sokan külföldről, Hollandiából, Németországból, Horvátországból, Lengyelországból érkeztek. Az aktivisták a megkínzott állatok emlékére piros felsőt viselnek, jónéhányan elhozták magukkal kutyájukat, macskájukat is.
A menet a Deák térről indult, az Astorián keresztül az Erzsébet hídhoz. Az átkelőről virágokat dobtak a Dunába és lufikat engedtek fel a magasba az elpusztított állatok emlékére.
Vámos Erika, a TV2 műsorvezetője is ott volt a megmozduláson. A Hír24-nek korábban elmondta: szívügyének tekinti, hogy minél nagyob figyelmet kapjon idehaza is az állatok védelme. Az álaltkínzást szigorúbban büntesse a törvényt a Facebookon itt.

Posted on

Sorsukra hagyott kutyák Makón

Teljesen magára hagyott két kutyát egy makói kertes házban gazdája. Azt mondta, költözés miatt. Sem enni, sem inni nem adott az állatoknak.

Az egyik állat elpusztult, a másikat – egy fajtatiszta kutyust – sikerült megmenteniük az állatvédőröknek. A helyi állatvédők egyre több ehhez hasonló esettel találkoznak. Pedig a felelőtlen gazda akár három évig terjedő szabadságvesztésre is ítélhető.