Posted on

Növekszik a kedv a ház körüli állattartásra

A vidék talpra állításának egyik fontos összetevője a ház körüli gazdálkodás ösztönzése, a mezőgazdasági munka presztízsének visszaszerzése – nyilatkozta korábban az MTI-nek az agrárgazdaságért felelős államtitkár. Czerván György közlése szerint a haszonállattartást könnyítő rendelkezések is ezt a célt szolgálták. Az ez év októberében életbe lépett jogszabály hatásaként növekszik az állattartási kedv – derül ki az MTI tudósítói által készített körképből.
– A mezőgazdasági haszonállatok tartását korlátozó önkormányzati rendelkezések hatályon kívüli helyezését – több más tényező mellett – az indokolta, hogy a gyakran túl szigorú helyi rendeletek miatt üresen árválkodnak a falusi porták disznóóljai, a huszonöt éve országosan még tízmilliós sertésszám ma már a hárommilliót sem éri el, így behozatalra szorulunk – mondta Czerván György.
– A hagyományos falusi életmódtól eltávolodó emberek is bevásárlóközpontokba járnak húsért, a kertekben megtermeszthető zöldségért, noha a jószágtartás vagy a zöldségtermesztés jövedelemkiegészítő forrásul is szolgálhat – tette hozzá.
Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a nemzeti vidékstratégia a ház körüli állattartás ösztönzésével, a mezőgazdasági munka megbecsülésével a vidék népességmegtartó erejének növeléséhez kíván hozzájárulni. Ezt szolgálja a gazdapiacok újraélesztése is, ahol a környéken megtermelt zöldséget, gyümölcsöt, tejterméket kínálhatják az őstermelők a helyieknek.
– Szó van arról, hogy az önkormányzatok közmunkaként ismerjék el azoknak a ház körül állatot tartóknak a munkáját, akik településük iskoláit, az ottani közintézmények konyháit látják el jó minőségű tejtermékkel, hússal – mondta Czerván György.
Egyúttal hangsúlyozta, hogy a településen belüli állattartás továbbra sem veszélyeztetheti a szomszédok jólétét, illetve meg kell felelni az állat- és közegészségügyi, valamint a környezetvédelmi előírásoknak. A politikus szerint a feltételek megteremtése nyomán növekszik majd az állattartási kedv, így van esély arra, hogy a sertések száma megkétszereződjön, elérje a hatmilliót, és a lakosság import helyett a jóféle hazait válassza.
A mezővárosok közé sorolható Pest megyei Nagykáta polgármestere a közelmúltban tartott lakossági fórum tapasztalatai alapján arról számolt be, hogy az emberek élénken érdeklődnek a helyben való sertéstartás iránt, illetve a fórumon nem hangzott el kifogás a korlátozás feloldása kapcsán.
Kocsi János közlése szerint többen eddig is hizlaltak malacot a városhoz közeli tanyájukon, az éjszakára magukra maradt jószágok azonban nem voltak biztonságban a tolvajok ellen, illetve az állatok etetése is napi utazgatást jelentett.
– Mindez mostantól megoldódhat – mondta a polgármester, megemlítve, hogy főként a kertvárosi Kispaksomban már sokan hozzáláttak az eddig lomtárként használt disznóólak kiürítéséhez, hogy tavasszal fogadhassák az állatokat, elsősorban a nagyfehér fajtát, amely 2,6 kilogrammnyi jó takarmányból ad egy kilogramm élőhúst.
– Egy állattartásra berendezkedő vállalkozó akár egyetlen koca malacait eladva évente hozzávetőleg 700 ezer forint jövedelemhez juthat – jegyezte meg a polgármester.
A Heves megyei Poroszlón keltetőt üzemeltető, évente 800 ezer kiscsirkét értékesítő Tóth Krisztián őstermelő szerint az állattartás jogi feltételeinek lazítása a baromfitartásra is jó hatással lehet. A vállalkozó hét autója járja az országot, előnevelt néhány hetes csirkéket kínálva falusi, kertvárosi házaknál. A szezon ugyan tavasszal kezdődik, de már érzékelhetően élénkül az érdeklődés. Főként nyírségi, borsodi településeken vesznek húsz-harminc szárnyast, hogy felnevelésükkel fedezzék a család szükségletét.
Tóth Krisztián szerint szinte sikké vált a “parasztcsirke” tartása, főként a fiatalabb családok körében, ahol az egészséges táplálkozásra nagyobb figyelmet fordítanak, és értékelik, hogy más íze van a saját etetésű tyúkból készült levesnek. A poroszlói vállalkozó tapasztalata szerint a megye településein az állattartás miatt nincsenek viták a szomszédok között, inkább “a jó példa ragadós” alapon egymás után igyekeznek berendezkedni az önellátásra.
A Fejér megyei Ercsiben élő Miklós Dezső, az Alpesi és Szánentáli Kecsketenyésztők Magyarországi Egyesületének elnöke elmondta, hogy az állattartás szabályainak változására pozitívan reagált a vidéki Magyarország.
– Korábban is főként azokon a településeken voltak gondok, ahol a nagyvárosokból a környező falvakba kiköltözött, a természettől már elszakadt emberek nyugalmát zavarta a libák gágogása, a kecskék mekegése. A rendelet viszont jó hatással lehet a vidék-város ellentét oldására is – fogalmazott az egyesület vezetője.
– A kecsketartás elsősorban a fiatalok körében dívik – jegyezte meg Miklós Dezső, aki szerint tavasszal újabb családok rendezkedhetnek be a “szegény ember teheneként” emlegetett, egészséges tejet adó, különösen finom húsú állat tartására.
A Tolna megyei Gyulaj polgármestere, Dobos Károlyné közlése szerint az ezer lakosú zsákfaluban mindössze három gazdálkodó tart tejelő tehenet, és a drága takarmány miatt sertést is kevés háznál hizlalnak.
– Pozitív változást szerinte a “Nyúl-unk a munkáért” elnevezésű munkaprogram hozhat, amelynek keretében tizennyolc, főként sokgyermekes család vágott bele a nyúltartásba. Így friss hús kerülhet az asztalukra, illetve a szaporulat eladásából némi pénzre is szert tehetnek – tette hozzá a független polgármester.

Posted on

Lazítottak az állattartás szabályain

Lazítottak az állattartás szabályain, de így is sok kitételnek kell megfelelni. Október elsejétől az önkormányzatok helyi rendeletekkel már nem korlátozhatják a mezőgazdasági haszonállatok tartását. Ez nem jelenti azt, hogy ezután mindenki kedvére tarthat tyúkot, nyulat, sertést, szarvasmarhát vagy lovat – hívta fel a figyelmet Szele Györgyi igazgatási osztályvezető. Ugyanis Szombathelyen, akár csak a hazai többi városban, továbbra is érvényben vannak a magasabb szintű jogszabályok és az építési szabályok, amelyek kimondják, hogy a nagyvárosias lakóterületen állattartó épületet felállítani, elhelyezni nem lehet. Azonban ennek nincs egy adott önkormányzathoz tartózó területen egyforma megítélése, így a városon belül akár utcánként is lehetnek eltérések.

Posted on

Ellepik a disznók a városokat?

Október 1-jével megváltoznak az állattartás szabályai; ettől kezdve a mezőgazdasági haszonállatok tartását az önkormányzatok már nem korlátozhatják helyi rendeletekben, írja az MTI.
A Vidékfejlesztési Minisztérium tájékoztatása szerint hétfőn lép hatályba az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvény módosítása. Ez azt jelenti, hogy a haszonállatok tartását korlátozó, megtiltó önkormányzati rendelkezéseket – például állattartási övezetekre vonatkozó előírások, tartható állatok száma – hatályon kívül kell helyezni.
A szabályozás értelmében tehát önkormányzati rendelet ezentúl nem korlátozhatja egyebek mellett a tyúk, a nyúl, a sertés, a szarvasmarha vagy a ló tartását. A tárca ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy mindez nem jelent korlátok, feltételek nélküli állattartást; az állatok tartása ugyanis “nem veszélyeztetheti az emberek és állatok egészségét, jólétét, és nem károsíthatja a környezetet”.
A közlés szerint a jövőben ugyanúgy be kell tartani az állat-egészségügyi, közegészségügyi, állatjóléti, környezetvédelmi, illetve természetvédelmi szabályokat, előírásokat, ahogy eddig. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a korlátozás nem vonatkozik a kedvtelésből tartott állatok – köztük kutyák vagy macskák – tartására vonatkozó szabályok megalkotására. E tárgykörben az önkormányzatok továbbra is alkothatnak helyi szabályokat – fűzték hozzá.
Jelezték, az intézkedés egyik célja, hogy az állattenyésztés, illetve a növénytermelés egyensúlya helyreálljon. A nemzeti vidékstratégia ösztönzi a korábbi falusi állattartás hagyományainak felélesztését, a mezőgazdasági munka szerepének erősödését, a háztáji állattartás növelését, és minden támogatást megad ahhoz, hogy a vidék népesség-megtartó ereje növekedjen – írták.

Posted on

Az állattartókkal egyeztet a kormány

Négy-öt féle elképzelés bontakozott ki a kormány és az ágazati szereplők közötti keddi megbeszélésen, amelyen a sertéságazat és a Gyulai Húskombinát helyzetének javításáról tárgyaltak – mondta Giró-Szász András kormányszóvivő az M1 Ma reggel című műsorában szerdán.
“Ezeket kell végigzongorázni ahhoz, hogy augusztus 29-én érdemi és hosszú távú döntés szülessen” – tette hozzá. Kedden két egyeztetést tartott a kormány, a sertéságazat helyzetének mielőbbi érezhető javulása érdekében, valamint a Gyulai Húskombináttal kapcsolatos problémákról – emlékeztetett a kormányszóvivő. A kormány keddi közlése szerint augusztus 29-ig hoz döntést a Vidékfejlesztési Minisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium közös előterjesztése alapján. A kormányszóvivő elmondta: a kormány azért kezdeményezte ezeket a megbeszéléseket, mert kiemelten fontosnak tartja egyrészt az egész ágazatban meglévő munkahelyek, másrészt konkrétan a Gyulai Húskombinátban meglévő munkahelyek megmentését.
Gíró-Szász András szerint a helyzet nagyon nehéz, a húságazat és azon belül is a sertés ágazat nagy problémája, hogy a régen húzódó aszály következtében a kukorica mennyisége lecsökkent, ára megemelkedett, s így nehéz fenntartani a sertésállományt. Holott bővíteni kellene, hogy legalább a hazai keresletet ki lehessen elégíteni ebből, éppen ezért tartja a kormány fontosnak, hogy valamilyen módon segítséget nyújtson a gazdáknak – tette hozzá. “Megoldás mindenképpen kell, hogy legyen” – fogalmazott a kormányszóvivő hozzátéve, hogy sertéstenyésztés kiemelt ágazata a magyar mezőgazdaságnak.

Posted on

Szigorodtak az állattartási szabályok

Augusztus elsejétől szigorodtak a kedvtelésből tartott állatok tartási szabályai. Ezentúl például kötelező lesz a kutyákat chippel ellátni, Pontosan meg lett határozva mekkora területen lehet huzamosabb ideig tartani az állatokat, és hány méteres lánccal lehet kikötni őket. Az év végéig kötelező lesz a kutyákat chippel ellátni. A szabályokat érdemes betartani, hiszen komoly büntetésre számíthat az, aki megszegi ezeket.
Háromszor akkora pénzbírságra számíthat mostantól az, aki rövid láncon vagy szűk kennelben tartja kutyáját. Szigorították az állatvédelmi jogszabályt, s előírták azt is, hogy trimmelni csak a hét naposnál fiatalabb kutyát lehet, januártól pedig minden négy hónaposnál idősebb eb bőre alá kötelező lesz beültetni chipet. Az egyedi azonosítóval könnyebb lesz megtalálni a gazdát.
– Meggyőződésem az, hogy sok kutyatámadás amiatt történik, mert nem megfelelően vannak tartva, a kutya elméje elborul, az idegrendszere tönkremegy, és ezért támadja meg a saját gazdáját is – Kulcsár Sándorné, az Együtt az Állatokért Egyesület vezetőségi tagja.
A chip csak januártól lesz kötelező a négy hónaposnál idősebb ebeknél, így könnyen lehet majd azonosítani az elkóborolt kutyákat.
– Ennek humán egészségügyi, állategészségügyi, összességében epidemiológiai szempontból nagyon komoly jelentősége van, így az, hogy az egyedi azonosíthatóság a kutyáknál újra kötelező lesz, mindenképpen előrelépést jelent – jelentette ki dr. Angyal Gábor állatorvos.
Aki vét az állattartási szabályok ellen, az az eddigi öt helyett minimum 15 ezer forintos, maximum pedig 150 ezer forintos bírságot kaphat. Ha valaki több előírást is megszeg, akkor a büntetés ennek a többszöröse lehet.