Posted on

Laboratóriumi kutyák első lépése a napfényben – megrázó videó

Azért kísérleteztek rajtuk, mert a Beagle jámbor kutya, aki megbízik az emberben. Miután megmenekültek első szabad lépéseiket félve tették: soha nem voltak még tiszta levegőn, egymással sem találkoztak.
Noha egyre többen lépnek fel az állatkísérletek ellen, és mindenki tisztában van vele, hogy ez egy valós probléma, sokak számára ez csupán egy távoli dolog, amiről, ha nem tudnak, akkor nem fáj és nem is kell foglalkozni vele.
Ezek a már felnőtt Beagle-k egy ilyen laboratóriumi kísérlet áldozatai voltak Spanyolországban, akik még soha nem jártak szabadban.
Ilyen pillanatokért élnek az állatvédők: Az Animal Rescue Media Education önkéntesei 72 állatot mentettek meg. Gerry Smith elmondta: “A Beagle-k hihetetlenül, édesek és aranyosak is, eddigi életüket egy ketrecben élték le, de ennek ellenére nagyon barátkozóak és kötődnek az emberhez. Ezért is használják őket laboratóriumi kísérletekhez, mert jámbor kutyák, akik bíznak az emberben.”
A mentésre júniusban került sor, és miután pár hétig még karanténban voltak a kutyák, a világ több menhelyre is érkeztek, többek között Los Angelesbe is, hogy végre kijöhessenek a ketrecből.

A Youtube-ra felkerült videó az első szabad lépéseiket örökíti meg: amikor kinyílt a ketrec ajtaja, ki sem mertek lépni, végül volt amelyik kutyus nagy lendületet vett és beleugrott az “ismeretlenbe”, más pedig némi baráti segítséget vett igénybe.
“Egyáltalán nem csoda, hogy féltek, ezek az állatok, nem hogy napfényt nem láttak még, azt sem tudták mi a szabadság, és még egymással sem voltak soha kapcsolatban” – mondta az egyik aktivista.
“Ezek a kiskutyák semmit nem tudtak a világról, a szabadságról, mégis bíztak az emberben, akik eddig kihasználták őket” – tette hozzá. Forrás: Szorakozas.msn.mainap.hu, Allatvilag.net

Posted on

Állatkísérletek helyett sejtkultúrákon tesztelhetők a kozmetikumok

Egy kozmetikai vagy gyógyszerkészítményre adott allergiás bőrreakció kiütésekhez, viszketéshez, vagy akár ekcémához vezethet. 2009-től azonban az európai országokban a kozmetikai termékek és alkotórészeik nem vizsgálhatók állatkísérletekben, így a biztonsági tesztek más hatékony módját kellett kidolgozni.
A svédországi Lundi Egyetem kutatói egy leukémia sejtvonalon tesztelték, hogy milyen választ adnak a sejtek ismert kémiai anyagokra. A kísérlet eredményei alapján egy 200 génből álló “biomarker jelcsomagot” állítottak össze, amely szerintük pontosan megkülönbözteti az érzékenyítő – allergiára hajlamosító – vegyületeket a nem érzékenyítő anyagoktól. A jelcsomag vizsgálatával még azt is előre tudták jelezni, hogy egy adott, érzékenyítő vegyület mennyire erős választ vált ki.
A BMC Genomics című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerzői úgy vélik, az emberi eredetű laboratóriumi sejttenyészet gyors és megbízható helyettesítője lehet az állatkísérleteknek az új vegyületek biztonságosságának kipróbálásában – idézte az EurekAlert tudományos portál www.eurekalert.org

Posted on

Sajnos nem vicc: ember-állat hibrid kísérletek

A hibrid, állat-ember kísérletek új szabályozását sürgetik brit kutatók. Új szabályozást igényelnek azok a tudományos kísérletek, amelyekben emberi géneket vagy sejteket illesztenek be állatokba, hogy biztosítható legyen etikusságuk, és ne vezessenek “torzszülöttek” létrehozásához – közölte vezető brit tudósok egy csoportja a közelmúltban.
Miközben az állatok emberhez való közelítése – ami az orvosi kutatások nevében zajlik – értékes betekintést nyújt az emberi test működésébe, és abba, hogy miként alakulnak ki a betegségek, a brit tudósok álláspontja szerint egyértelmű szabályozásra lenne szükség, hogy az állatok “emberiesítését” körültekintően ellenőrizzék. Az olyan szélsőséges forgatókönyvek, amelyek például arról szólnak, hogy emberi agysejteket főemlősökbe áthelyezve beszélő majmokat hozhatnak létre, a tudományos fantasztikus irodalom részei maradnak, ám a kutatók világszerte folyamatosan egyre kijjebb tolják a határokat.
Kínai szakemberek emberi őssejteket vittek már be kecskemagzatokba, amerikai tudósok pedig tanulmányozták annak lehetőségét, hogy emberi agysejtekkel rendelkező egeret alkossanak meg – bár végül nem tették meg.
A brit Orvostudományi Akadémia szakemberei jelentést állítottak össze az emberi anyagot tartalmazó állatok kutatási célú használatáról (http://www.acmedsci.ac.uk), és abban arra figyelmeztetnek, hogy az ilyen vitatható kutatások különleges felügyeletet igényelnek.
Az akadémiai munkacsoportot Martin Bobrow, a Cambridge-i Egyetem orvosgenetikai professzora vezette, aki három területet emelt ki. “Az emberek akkor kezdenek aggódni, amikor vagy az agyhoz érünk, vagy a szaporító sejtekhez, illetve azokkal a központi jellegzetességekkel foglalkozunk, amelyek segítenek felismerni, hogy mi is, ki is egy személy: a bőr struktúrája, az arc alakja és a beszéd” – magyarázta Bobrow.
A jelentés szerzői azt javasolják a brit kormánynak, hogy hozzon létre nemzeti szakértői bizottságot, amely a jelenlegi rendszerbe illeszkedve működne, és amely áttekintené ezeket a kényes területeket. Brit miniszterek üdvözölték a jelentést, és megígérték, hogy alaposan megfontolják az abban foglalt ajánlásokat. Forrás: Egészségkalauz.hu

Posted on

Véres adalékok

Mielőtt a következő korty teánkat innánk, vessünk egy pillantást a flakon címkéjére, mert meglehet, hogy épp egy csészényi megkínzott állatot öntünk magunkba.
A Nestea gyártója a Nestlé, kegyetlen és halálos állatkísérletek közepette állítja elő teáját.
Másokat is fizet a tesztekért, de saját maga is végez kísérleteket.
A tesztalanyok egerek és patkányok, melyekre végül lefejezés vár.
Több alternatíva is létezik már az állatkísérletekre és több vezető italgyártó cég alkalmazza is az egész világon (például: Lipton, Teekanne, TeeGschwender, Arizona, Twinings).
Személyes levél írásával felhívhatjuk a Nestlé figyelmét, hogy állatkísérletek nélkül is lehet italokat előállítani, ahogyan ezt az előbb említett cégek is teszik. Eredeti cikk, cím, példalevél itt.

Posted on

Elkerülhetőek a kozmetikai állatkísérletek

Elkerülhetőek lennének a kozmetikai állatkísérletek, mégis rengeteg nagy kozmetikai vállalat végez ilyen kísérleteket a termékek vizsgálata során. Melyek az állatkísérletek hátrányai, és milyen módszerekkel lehetne helyettesíteni őket? És mely cégek árulnak ilyen kísérletektől mentes termékeket?

Tudtad? Az állatkísérleteknek csupán 6%-át végzik gyógyászati célokból, emberek és állatok életének megmentésére használható gyógyszerek kifejlesztésére. A kísérletek legnagyobb részét, 63%-át a hadiparban, 31%-át a kozmetikai iparban végzik. Sokan ellenzik az állatok ilyen célú felhasználását. Érthetetlen, miért kell emlősök ezreinek szenvedni azért, hogy egy új sampont piacra dobhasson az egyik nagyvállalat.
Miért végeznek állatkísérleteket?
Az újonnan kifejlesztett anyagok tesztelésekor azt feltételezik, hogy a kísérletben részt vevő állatoknak a kémiai anyagra adott reakciója hasonló az emberével. Ezért használnak az emberhez közelebb álló emlősöket- például patkányokat, egereket, kutyákat, macskákat, majmokat, stb.- a kísérletek elvégzésekor. Az állatokat direkt erre a célra tenyésztik, így biztosítják, hogy az egyedek közti különbségek minél kevésbé befolyásolják a kísérleti eredményeket. Az eredmények bizonytalansága azonban magában a módszerben rejlik- ki mondta, hogy az ember és a többi emlős ugyanúgy reagál a kísérletben vizsgált anyagokra?
Szenvedés helyett alternatív megoldások – A hagyományos állatkísérletek során az állatok bőrére, szemébe, vagy tápcsatornájába juttatják a vizsgált anyagokat, és figyelik a végbemenő változásokat. Az eredmény lehet bőr- és szemirritáció, daganatfejlődés és más belső szervi elváltozások, az utódoknál súlyos fejlődési rendellenességek. Egy-egy kísérletet annyi egyeden kell elvégezni, hogy abból statisztikai módszerekkel használható eredményeket lehessen kihozni, ez pedig évi több százezer kísérleti állat halálát jelenti.
Léteznek azonban alternatív eljárások is, amelyek az állatkísérleteknél sokszor gyorsabbak, olcsóbbak és megbízhatóbbak is. Ilyenek például a sejttenyészeteken, és a mesterségesen előállított membránokon végrehajtott kísérletek, a számítógépes szimulációk. Adatbankok létrehozásával el lehet kerülni a kísérletek felesleges megismétlését, önkéntesek bevonásával pedig tesztelhetőek a tisztán növényi alapanyagokból előállított, legfeljebb enyhe allergiát kiváltó készítmények.
Megbízható cégek – Az állatkísérleteket elítélő, helyette pedig alternatív megoldásokat használó kozmetikai cégek listáját a PETA (People for the Ethical Treatment of Animals) nevű szervezet frissíti és hozza nyilvánosságra. Ezt a earch.caringconsumer.com/ című oldalon találhatod meg.
Valószínűleg megdöbbenve fogod tapasztalni, hogy a legtöbb ember fürdőszobájában megtalálható készítmények többsége még azon cégek termékei közé tartozik, melyeknél az állatkísérletek mindennapos gyakorlatnak számítanak. Pedig amint te is látod, van alternatíva- ezek ugyanolyan jó, ha nem jobb minőségűek, mint az állatokon tesztelt összetevőket tartalmazó termékek.
A kísérletek beszüntetése már EU-s előírás. Talán sokan nem tudják, hogy az Európai Unión belül 2004 szeptembere óta tilos a kozmetikai késztermékeket állatokon tesztelni, azóta pedig újabb szigorítás szerint az összetevőknek is állatkísérletektől mentesnek kell lenniük. A legtöbb cég arra kéri beszállítóit, hogy igazolják az alapanyagok állatkísérlettől mentes voltát.

Posted on

Állatkisérletek – Stop animal testing

Szigorítással védenék az emberekért szenvedő állatokat: Tavaly több mint 300 ezer állaton hajtottak végre kísérleteket Magyarországon egy kilenctagú testület szakvéleménye alapján. Egy országgyűlési képviselő törvényben írná elő, hogy a kísérleti állatok sorsáról nem dönthet olyan ember, aki érdekelt lehet egy-egy kísérlet elvégzésében. Az állatkísérleteket elbíráló testület a kérelmek 90 százalékát átengedi. Bár munkájukat a csoport állatvédő tagja is korrektnek tartja, a tagok többségének kilétét titkolják a nyilvánosság elől, mert féltik őket a radikális állatvédőktől.
304 922 állaton végeztek állatkísérletet tavaly Magyarországon: főként egereken és patkányokon, de a kísérleti állatok közt voltak bőven madarak, nyulak, disznók, 686 kutya és 40 macska is. Valamennyi kísérlet engedélyezésében döntő szerepe van egy kilenctagú etikai tanácsnak. A negyedévente ülésező testület bírálja el közel tíz éve az összes állatkísérlet végzésére vonatkozó kérelmet, és ennek a tanácsnak a szakvéleménye alapján dönt az engedélyezésről a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter irányítása alatt álló Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal.
Az etikai tanácsnak jelenleg csak egyetlen állatvédő tagja van, ezzel szemben három tagját a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége (MAGYOSZ) delegálta, bár az állatkísérletek jelentős részét épp a gyógyszergyártók végzik. Egy embert küldött a laboratóriumi állattenyésztők szervezete, továbbá a testület tagjai közt van az egészségügyi és az oktatási miniszter, az orvosi egyetemek rektorai által kiválasztott, valamint a Magyar Tudományos Akadémia egy-egy delegáltja. A tanács elnöke a MAGYOSZ egyik delegáltja, Gyertyán István, aki az egyik hazai gyógyszergyár munkatársa, és korábban maga is részt vett állatkísérletekben.
Ennek a testületnek a működésébe nyúlna bele az az állatvédelmi törvény módosítására tett javaslat, amelyet október 29-én nyújtott be a parlament elé Bárándy Gergely MSZP-s képviselő. A javaslat szerint a kérelmek elbírálásakor a tanács munkájában nem vehetne részt az, akinek a kérelmére indult az eljárás, érdeke fűződik a kísérlet engedélyezéséhez, vagy akár csak az elfogulatlanságát veszélyeztető viszonyban áll az előző két csoportba sorolható emberrel.
“Szükséges összeférhetetlenségi szabályokat kimondani az elfogulatlan véleménynyilvánítás biztosítása érdekében” – olvasható a törvényjavaslat indokolásában. “A visszaélések lehetőségét a lehető leginkább ki kell zárni. Ez a módosítás lehetővé tenné, hogy tisztább rendszert teremtsünk” – mondta az [origo]-nak Bárándy.
Az összeférhetetlenségi szabályokat kikötő törvényjavaslatról Gyertyán és az állatvédők delegáltja, Berey Attila is azt mondta az [origo]-nak: egyetértenek vele, de valódi újítást nem fog hozni a tanács működésébe, mert csupán az eddigi, szabályok nélkül önként vállalt gyakorlatot fogja kodifikálni. Az érvényes szavazáshoz legalább öt tagnak jelen kell lennie, teljes konszenzusra nincs szükség, a többség döntése érvényesül, szavazategyenlőségnél pedig az elnök szava dönt. Mindkét tag szerint eddig is az volt a szokás, hogy az érintett többnyire kiment az ülésről, ha hozzá köthető kérelemről döntöttek, de ha ezt nem tette is meg, nem szavazott.
“Bizonyos kísérletekhez az egész emberiségnek érdeke fűződik” – Az állatkísérlet célja a törvény szerint lehet például betegség megelőzése, felismerése és gyógyítása (ideértve a gyógyszerek fejlesztését, ártalmatlanságuk vizsgálatát), környezetvédelem, tudományos kutatás, oktatás és gyakorlati képzés. A hazai állatkísérletek túlnyomó része gyógyszerfejlesztéssel vagy biológiai tudományos kutatásokkal függ össze – derül ki a minisztériumtól kapott statisztikából. A betegségkutatás kategóriáján belül a legtöbb állaton idegi és mentális rendellességek kutatása során kísérleteztek tavaly.
Gyertyán mondott példákat a jellemzően egyes állatfajokhoz köthető kísérletekre. Kutyán akkor szoktak kísérletezni, amikor – például keringési vizsgálatoknál – a patkánynál, egérnél nagyobb állatra van szükség, amelynek a szervezete jobban hasonlít az emberére. A gyógyszerek biztonságát legalább két állattal kell igazolni, az előírás szerint egy rágcsálóval és egy nem rágcsálóval: az utóbbi szokott lenni a kutya. Macskákon Magyarországon csak ritkán kísérleteznek, de általában hallásvizsgálatokat és alváskutatást szoktak rajtuk végezni. Az utóbbira különösen alkalmasak, hiszen rengeteget alszanak. Mezőgazdasági haszonállatokon többnyire azt vizsgálják, milyen táplálék-összetételnél milyen minőségű húst, tejet lehet előállítani, illetve a gyakran előforduló betegségekkel szembeni védekezés lehetőségeit kutatják. Halakra főként ökotoxikológiai, környezetszennyezéssel összefüggő vizsgálatokhoz van szükség.
Az etikai tanács elnöke szerint messzire vezethet az a kérdés, hogy kinek fűződik érdeke egy állatkísérlet engedélyezéséhez. “Még azt is lehetne mondani, hogy bizonyos kísérletekhez az egész emberiségnek érdeke fűződik” – mondta. Arra a felvetésre, hogy a laboratóriumi állattenyésztőknek például az lehet az érdeke, hogy minél több állatkísérlet legyen, azt válaszolta: neki eddig nem jött át ilyen szándék a képviselőjük részéről. Szerinte a gyakorlatban az sem igaz, hogy az állatvédők mindenre nemet mondanának. Függetlenül attól, hogy ki delegálta őket, a tagok közt vannak megengedőbbek és szigorúbbak, ez főként személyes morális attitűd kérdése – tette hozzá. Gyertyán szerint teljesen semleges, neutrális embert nem is lehetne találni az etikai tanács tisztségeire, mert “Magyarország kis ország, aki ért az állatkísérletekhez, az nem lehet ilyen értelemben szűz”.
150-200 kérelem évente – Korrektnek, tisztességesnek nevezte a döntéshozatali rendszert az állatvédők delegáltja is, aki a legnagyobb magyar állatvédő egyesület, a Herman Ottó Magyar Országos Állat- és Természetvédő Egyesület elnöke. Berey azt mondta: nem tapasztalt szubjektivitást a tagok részéről. Gyertyán szerint a döntések nagyjából kétharmada vita nélkül születik, mert sok a típuskísérlet, ezek etikai megítélése pedig nem tér el egymástól. A tanács évente 150-200 kérelemről szavaz, az elutasítási arány 1999-ben körülbelül 15 százalék volt, mára nagyjából 10 százalékra csökkent. Az állatvédők delegáltja szerint az alacsony elutasítási arány mögött az is állhat, hogy a kérelmezők köre viszonylag szűk, 20-30 kutatóintézetről, egyetemről van szó, amelyek az elmúlt tíz évben már beletanultak a szabályokba.
Az etikai tanács az egyes kérelmek esetében arról formál véleményt, hogy tudományosan indokolt-e a kísérlet, és kielégíti-e az úgynevezett 3 R elvét. Az elv neve a replace, reduce, refine (helyettesítés, csökkentés, tökéletesítés) szavak kezdőbetűiből jön, és annyit jelent, hogy ha egy mód van rá, ne kísérletezzenek állaton, ha már muszáj, használjanak minél kevesebb állatot, és a lehető legkisebb fájdalommal járjon a kísérlet.
Kozmetikai célra tilos az állatkísérlet – Gyakoriak a formai hibák – például hiányzó pecsét, aláírás – , de az ilyen kérelmeket nem szokták visszadobni, csak jelzik a hatóságnak, hogy ezeket pótoltatni kell. A tanács az elnök szerint azokat a kérelmeket utasítja el, amelyek a tartalmi részben nem indokolják, írják le kellőképp részletesen a kísérletet. “Benne van a tudományos indoklás, csak az nem derül ki, mi történik az állattal” – mondott példát. “Van, amikor azt érzi az ember, hogy a kérelmező azért nem írja le az állatvédelmi részeket, mert ez neki nem is olyan fontos. Ez számunkra olyan, hogy minket is semmibe vesz.”
Ha egy elutasított kérelmező fellebbez az etikai tanács döntése ellen, az ügye a tágabb testület, az ÁTT elé kerül. Gyertyán szerint az eddigi legkeményebb ügyükben az ÁTT végül jóváhagyta az etikai tanács elutasító döntését. Úgy ítélték meg, hogy az állatkísérlet, melyet a kérelmező elvégezni kívánt, lényegében kozmetikai célú, amire Magyarországon nem adható engedély.
Az etikai tanácsnak nincs lehetősége arra, hogy ellenőrizze, egy adott laboratóriumban ténylegesen hogyan bánnak az állatokkal. Ezt évente legalább egyszer ellenőrzi a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal állatvédelmi felügyelője, emellett a kísérletező helyeken úgynevezett MÁB-okat, munkahelyi állatkísérleti bizottságokat kell működtetni. Bárándy törvényjavaslata azt is előírná, hogy a MÁB-oknak az a tagja, aki a kísérletet ellenőrzi, felügyeli, nem vehet részt a kísérletben. Gyertyán szerint a MÁB-ok eddig is önként alkalmazták ezt az összeférhetetlenségi szabályt.
Az állatkísérletek engedélyezési rendszere országonként változik: Svédországban például bíróságon döntenek a kérelmekről, míg Angliában a belügyminisztérium hatáskörébe tartoznak. Gyertyán szerint Magyarországon az állatkísérleteké az egyik legjobban szabályozott terület az állatvédelmen belül. Az EU éppen most módosítja az állatkísérletekre vonatkozó direktíváját, és a magyarhoz nagyon hasonló rendszer alakul, MÁB-okkal és nemzeti etikai testülettel – mondta az etikai tanács elnöke. Szerinte ez visszaigazolja, hogy a magyar szabályozás jó.
Titkolják a tagok névsorát: Bárándy arra számít, hogy a törvényjavaslata át fog menni a parlamenten. A földművelésügyi minisztériummal beszélt, és szerinte “jó szívvel” fogadták a javaslatot, az állatvédelem pedig szerinte politikasemleges terület, mindegyik frakciónak fontos. A politikus nem emlékszik, kitől, melyik szervezettől kapta az ötletet az etikai tanács működésének szigorítására, és konkrét, korábban megtörtént visszaélésről sincs tudomása.
A tanács működése azonban a kívülállók számára nehezen átlátható. Az sem ismert, pontosan kik a tagjai jelenleg az etikai tanácsnak. Mindössze két tag adja rendszeresen arcát és nevét a testület munkájához: az elnök, illetve az állatvédők delegáltja.
A tagok névsorára hosszas keresgélés után sem találtunk rá az interneten, és az [origo] megkeresésére a földművelésügyi tárca sem adta meg a tagok névsorát, csak az elnök kilétét fedték fel. A tagok nevét és az általuk betöltött egyéb munkakört nem, csupán a delegáló szervet közölte az etikai tanács jelenlegi összetételét firtató kérdésünkre Harsányi Krisztián, a tárca állatjóléti referense. Az üléseken részt vevő személyek kiléte időről időre változik – írta magyarázatképp. Az elnök, Gyertyán István radikális állatvédőktől tartva kockázatosnak tartaná, ha a tagok névsora nagy nyilvánosságra kerülne. Bár Gyertyán szerint itthon még nem volt példa támadásra, de Angliában és Németországban igen, így inkább elővigyázatosak.
Jogszabály nem rendelkezik arról, hogy milyennek kell lennie az etikai tanács összetételének. Csupán annyit ír elő a minisztériumi rendelet, hogy a 21 tagú Állatvédelmi Tanácsadó Testület (ÁTT) saját soraiból választja az etikai tanács tagjait. Elvben lehetne több állatvédő is a tanácsban, mert a rendelet alapján az ÁTT három tagját is bejegyzett állatvédő szervezetek delegálják.

Nehezíti a civil állatvédők bekerülését az etikai tanácsba, hogy a jogszabály kiköti: a tisztség betöltéséhez élettudományokban szerzett felsőfokú diplomára van szükség. Gyertyán szerint, aki a megalakulás óta tagja és hat éve elnöke a tanácsnak, eleve nem volt nagy túljelentkezés a kilenc helyre az ÁTT-n belül. Szerinte van lehetőség arra, hogy megfigyelőként, szavazati jog nélkül bármelyik ÁTT-tag beülhet az etikai tanács üléseire, de ezzel mostanában nem szoktak élni.