Posted on

Az állatkínzást szigorúbban büntesse a törvény

Börtönt az állatkínzóknak! Szigorúbb szankciókat alkalmazzanak vétség és bűncselekmény esetére. Szűnjön meg az elnéző magatartás a szakértő állatorvosok, rendőrség és bíróság részéről!

allatkinzas

Kérjük, hogy állatkínzás esetére szigorúbb szankciókat határozzanak meg vétség és bűncselekmény esetére. Szűnjön meg az állatkínzókkal szembeni elnéző magatartás a szakértő állatorvosok, a rendőrség, és a bíróság munkájában! Facebook oldal itt.

Posted on

Símaszkos, radikális állatvédők akcióban

Háború 2008. Sokan egyszerűen csak így nevezik azt az egyre véresebb harcot, amely a pénzéhes vagy csak nemtörődöm állatkínzók és az egyre radikálisabb állatvédők között zajlik Magyarországon. Persze vannak tökéletesen és tisztességesen működő alapítványok, szervezetek is. De ezek között megbújik néhány olyan társaság is, akik csak üzleti célra használják az állatokat. Bemutatjuk a különböző kutyamaffiák legújabb trükkjeit és megpróbáljuk leleplezni a legutóbbi állatkínzás szereplőit. A Fókusz Plusz riportere, Jász Zoltán pedig részt vett egy símaszkokat viselő állatvédő csoport egyik titkos akcióján is.
A radikális állatvédő csoporttal az egyik budapesti bevásárlóközpont előtt találkoztam.
„A játékszabályok: se rendszám, se fej, se hang. Mindenképpen tartsd be ezeket a szabályokat, ne legyen az, hogy veled is találkozzunk!”
A titkos csoport 2005-ben alakult. Már akkor megkerestek bennünket. Ám csak egy videókazettát küldtek nekünk, mivel féltek a rendőrségtől. Ugyanis amit tesznek, az bűncselekmény.
„Az elmúlt évben a médiából értesültünk számtalan állatkínzásról, és nem tudtuk tétlenül nézni. Barátaimmal megalakítottuk ezt a radikális állatvédő csoportot.”
A férfiak – miután meggyőződtek róla, hogy tényleg egyedül vagyok – elindultak velem a bevetés helyszínére. Egy éhező kuvasz keveréket akarnak – ahogy ők mondják – kimenteni.
Külföldön sok ilyen csoport működik. A világ talán legvéresebb ilyen szervezete az ALF, azaz az Állatok Felszabadítási Frontja. Ha kell, falat bontva szabadítanak ki állatokat, vagy mindent felgyújtanak, ami körülöttük van. A front tagjai még a pamplonai bikafuttatás résztvevőivel is összecsaptak, és – akárcsak magyar társaik – rendszeresen megvernek állatkínzókat is.

Posted on

Csak ritkán kapnak börtönbüntetést az állatkínzók

Felmentő ítélettel zárult tegnap egy lajosmizsei lótartó ügye, akit az ügyészség állatkínzással vádolt. Sokak szerint már az is eredmény, ha egy-egy állatkínzással gyanusított egyén az igazságszolgáltatás elé kerül. Hazánkban ugyanis sokáig bocsánatos bűnnek számított az állatok bántalmazása, de több mint hat éve Magyarországon is bűncselekménnyé.
Felmentette a Kecskeméti Városi Bíróság az állatkínzás vádja alól azt a 73 éves gazdát, aki 14 lovát – a vádirat szerint – olyan körülmények között tartotta, amelyek gátolták az állatok mozgását, ugyanakkor a sérülés veszélyének voltak kitéve: a lovak nyakára fa és vasrudakat rögzítettek, lábukat dróttal, lánccal béklyózták meg. A férfi szerint bosszúból indult ellene eljárás. Emlékeztette a bíróságot, hogy a lovak mozgását mindig is korlátozták, amióta világ a világ. A tanuk ellentmondásos vallomása sem igazolta a gyanut. Végül a bíróság úgy döntött, hogy a lovak tartási módja nem valósította meg az állatkínzást, illetve nem vezetett sérüléshez. Az ítéletet az ügyészség is tudomásul vette.
Egy másik vádlottra nézve már nem végződött ilyen szerencsésen a Fővárosi Bíróságon napokban lefolytatott tárgyalás. A bíróság jogerősen hét hónap letöltendő foghábüntetésre ítélte azt a 43 éves férfit, aki ittas állapotban kidobta a harmadik emeleti körfolyósóról nevelt lánya bichon-havanese fajtájú kutyáját.
Az első letöltendő szabadságvesztést egyébként a Békéscsabai Bíróság szabta ki a törvény hatályba lépése után öt hónappal: 4 hónap fogházat mért egy férfira, aki két kutyát téglával fejbevert, majd kútba dobott. Emlékezetes eset a Dunaújvárosi Bíróság évekkel ezelőtti döntése, amikoris fogházbüntetéssel sújtott egy férfit, aki saját bevallása szerint kalapáccsal próbálta “lenyugtatni” kutyáját, hogy mielőbb kiszabadíthassa a láncából, amibe belegabalyodott. Közben az állat a fél szemére megvakult. Tíz, illetve hét hónap szabadságvesztésre ítélték azt a két férfit is, akik légpuskával lövöldöztek egy felakasztott kutyára.
A Fehér Kereszt Állatvédő Ligánál borzasztó történeteket őriznek szemétprésben elevenen összezúzott macskakölykökről, lefoszlott tappancsú kutyáról, amit a gazdája büntetésből az autójához kötött, majd gázt adott (őt megbüntették), és a vemhes szamárról, aminek tulajdonosa rosszkedvében baltát vágott az állat hátába.
A törvény szerint, aki gerinces állatot úgy bántalmaz, illetve tart, hogy az az állat egészségének károsodásához vagy annak pusztulásához vezet, bűncselekményt követ el. Az állatvédők szerint a törvény annyit ér, amennyit betartanak belőle. A bíróságokat nyilvánvalóan az tartja vissza a letöltendő szabadságvesztés kiszabásától, mert ezt a módot csak akkor lehet alkalmazni, ha a bántalmazás során az állat maradandó károsodást szenved. Rengeteg állatkínzásra viszont nem derül fény, mert nincs aki ezeket jelentse. A szemtanuk félnek a megtorlástól és inkább hallgatnak. Ezzel együtt számos telefonos jelzés érkezik a szervezethez állakínzásról. Sajnos előfordul, hogy sem az állategészségügyi hatóság, sem a rendőrség nem tartja kivizsgálásra érdemesnek a bejelentéseket, mondják a ligánál. Az állatvédők a törvény további szigorítását tartják szükségesnek. Forrás: Népszava, Horváth Ildikó

Posted on

Állatkínzók feketelistáját tették közzé

Internetes feketelistára kerül New York állam egyik megyéjében minden olyan felnőtt helyi lakos, akit állatok elleni bűncselekmény, vagy vétség miatt állítottak elő.
Suffolk megye állatkínzóinak neve a bűnösség megállapítása után még öt évig virít majd az internetes nyilvántartásban. A törvényi szabályozás fontosságára Sharon McDonough esete hívta fel a figyelmet, akit azért tartóztattak le, mert nem kevesebb mint 42 kutyát és eddig meghatározatlan számú macskát kínzott, majd ölt meg a gyermekei szeme láttára, majd az állatokat elföldelte az udvarukban.
“Sajnálatos módon Suffolk megyében rengeteg szörnyű bűncselekményt követnek el az állatok ellen. Úgy érzetük, hogy ez egy olyan információ, amelyet mindenképpen tudatosítanunk kell az itt élőkben” – hangsúlyozta Jon Cooper, az októberben egyhangúlag elfogadott új törvény egyik legfőbb támogatója.
McDonough állatkereskedésekből és menhelyekről vásárolta, illetve gyűjtötte össze áldozatait. A törvény decemberben szavazásra kerülő második részének életbe lépését követően ezért mindenkinek, aki eladásra kínál, vagy örökbe akar adni egy kisállatot, először ellenőriznie kell majd, hogy a vevő nem szerepel el-e az állatkínzók listáján.
Az internetes nyilvántartást a tervek szerint az év végére készítik el és helyezik üzembe. Az oldalt magán adományokból és az állatkínzóktól fejenként beszedett 50 dolláros (9800 dollár) pénzbüntetésből finanszírozzák majd. A Kalifornia székhelyű Állatjog Védelmi Alapítvány szerint eddig nem született hasonló törvény az Egyesült Államokban. Forrás MTI