Posted on

Nemzetközi tigriskereskedőket fogtak el

Negyven embert állítottak elő négy ázsiai országban az Interpol által a tigrisek védelmében végrehajtott nagyszabású művelet keretében – jelentette be a nemzetközi rendőri szervezet vasárnap, a tigris nemzetközi napján.
A Bhutánban, Kínában, Indiában és Nepálban végrehajtott Prey kódnevű művelet célja, hogy megóvja a tigrist és más nagyragadozókat, amelyeket a feketekereskedelmükért felelős bűnbandák miatt kihalás fenyeget.
Az akcióban csaknem negyven előállítás történt, nagyragadozók bőrét és testrészeit kobozták el, csakúgy, mint orrszarvútülköket, elefántcsontot és tengeri csikókat – olvasható a lyoni központú nemzetközi rendőri szervezet közleményében.
„Az elsősorban a tigrisek megmentésére irányuló akcióban elkobzott tárgyak skálájából kitűnik, hogy a bűnözők a környezetet megkárosítva haszonszerzés céljából bármilyen állatot célba vesznek” – emelte ki a közleményben David Higgins, az Interpol környezet elleni bűncselekményekkel kapcsolatos programjának a vezetője.
Az Interpol-akciót annak a tizenhárom országnak a rendőrsége, vámhivatala, környezetvédelmi hivatala és más hatóságai együttműködésével hajtották végre, ahol még élnek tigrisek. Ezek az országok: Banglades, Bhután, India, Indonézia, Kambodzsa, Kína, Laosz, Malajzia, Mianmar, Nepál, Oroszország, Thaiföld és Vietnám.

Posted on

Hiába a szigorítás, kijátsszák az állatkereskedelmi törvényeket

Az ember legjobb barátja, nem csak egy kutya lehet, hanem bármely más állat is, akár egy leguán, majom, cica, teknős hal. Pici állatok annyira édesek, ennivalók, viszont mikor megnőnek, már nem olyan aranyosak. Emiatt sok ember megvál kedvencétől. Sok problémát felvet ez a viselkedési mód, ezért is próbálják szabályozni az állatkereskedelmi törvényt. Kijátsszák januártól hatályos állatkereskedési törvény szigorítását a lengyel online kereskedők. Lengyelországban január elsejétől kizárólag bejegyzett állatenyészetek adhatnak el kutyát és macskát. Az üzleti szellemű illegális tenyésztők azonban feltalálták magukat, és az online kereskedést választották. A “százeurós nyakörv ingyen fehér mini schnauzerrel”, illetve “fekete-fehér shih tzu szuka oltás, féregtelenítés és kutyaeledel költségének visszatérítése után ingyen átvehető” hirdetések mellett olyanok is megjelentek a lengyel interneten, melyekben a kereskedők közvetlenül is jelzik a jogszabályok szándékos kijátszását, egyebek közt tudatosan idézőjelbe írva az “ingyen átadom” kifejezést. Az országos állatvédő egyesület egyik felügyelője etikátlannak tartja a hirdetéseket, de arra is felhívja a figyelmet, hogy kiiktatásuk nem oldaná meg az összetett problémát. Hangsúlyozza, hogy az eladásra szánt állatok automatikusan nem fognak eltűnni, és átmeneti mentelmi időszak bevezetését javasolja a múlt év óta új gazdára váró állatok esetében. “Nem szeretném, hogy vízbe fullasszák, az erdőben hagyják agy kegyetlenül meggyilkolják őket” – indokolja ötletét a Gazeta Wyborcza napilap keddi számában. Az új lengyel jogszabályok értelmében piacokon, állatkereskedésekben, de még kiállításokon sem szabad kutyát vagy macskát árusítani, jelképes összegért sem. A nem bejegyzett tenyészetekből származó állatokat csak örökbe fogadni lehet. Forrás: coolpolitika.hu Fotó: Mogyorósi Diána

Posted on

Olasz kutyakereskedelem

Néhány év alatt több mint 70 ezer kutyát hoztak illegálisan Itáliába. Ez fokozatosan emelkedik, és a feketepiacon vagy hamis papírokkal értékesített állatokból befolyt adómentes jövedelem meghaladja az évi 300 millió eurós összeget. Olaszországban kézikönyvet adtak ki az EU-n belüli illegális kutyakereskedelem megállítása céljából.
Évek óta tartó problémára keres megoldást az olasz kormány. Az olasz hatóságok legutóbbi (2011.februári) nagyszabású akciója, melyről az olasz ANSA hírügynökség is beszámolt, a pistoia-i és prato-i (Toscana tartomány) olasz Erdészeti Szolgálat a Kelet-Európából érkező illegális kölyökkutya kereskedelem megállítását célzó akciója volt (mely a ’Kutya’ fedőnevet viselte – így magyarul). Az akció során 27 db nagy értékű kiskutyát kobzott el és három személyt letartóztatott.
A kutya kölykökön túl, 175 darab az állatok adás-vételét igazoló dokumentumot, 130 darab magyar kisállat útlevelet, továbbá különböző állategészségügyi dokumentumokat, informatikai eszközöket, mobil telefonokat, számítógépeket, állatgyógyászati készítményeket, a mikrochippek beültetésére szolgáló injekciós tűket, mikrochipeket és különböző pénzügyi dokumentumokat is lefoglaltak az
Erdészeti Szolgálat emberei. Három személyt, két olasz állampolgárt, apa és fiát, valamint egy magyar állampolgárságú nőt letartóztattak.
2011. augusztusban a képviselőház elfogadta és a szenátus elé terjesztették azt a törvénytervezetet, amely az ország területére érkező kutyaimportot szabályozza. Az elsősorban közép- és kelet-európai országokból – Magyarországról, Csehországból, Szlovákiából, Bulgáriából, Lengyelországból és Romániából – érkező kölyökkutyák egy része illegális úton jut Olaszországba. A csempészet tényén túl komoly problémát okoz az is, hogy ezeket az állatokat gyakran nagyon rossz körülmények között szállítják. A kisméretű ketrecekben, papírdobozokban utaztatott kutyák olykor több mint 24 órán keresztül étlen-szomjan maradnak, és még a minimális mozgást sem
biztosítják számukra. A kölykök egy része útközben elpusztul, vagy betegen érkezik meg. Van olyan kutyakereskedő, aki személygépkocsija csomagtartójában az eladásra szánt kutyákkal ezerkétezer kilométeres távolságot is megtesz. Az adatok szerint néhány év alatt több mint 70 ezer kutyát hoztak illegálisan Itáliába. Ez a szám fokozatosan emelkedik, és a feketepiacon vagy hamis papírokkal értékesített állatokból befolyt adómentes jövedelem meghaladja az évi 300 millió eurós összeget. Az olasz pénzügyőrség számtalan esetben folytatott nyomozást az illegális állatkereskedelem megszüntetése érdekében, de a könnyű pénzkeresési lehetőség reménye egyre több embert csábít a törvénytelen állatkereskedelemre.
A Közép- és Kelet-Európában fillérekért, 10-60 euróért felvásárolt kutyák egy része nem rendelkezik sem a kötelező oltásokkal, sem
törzskönyvvel, ennek ellenére – általában hamis okmányok kíséretében – akár húszszoros felárral adják tovább az állatokat az olasz vevőknek. A helyi kereskedők egy fajtatiszta kutyáért 600-800, de akár 1000 eurót is elkérnek. Aki megszegi az előírtakat, börtönre és akár 15 ezer eurós büntetésre is számíthat. Az olasz kutyaszövetség (ENCI) internetes oldalán több közép és kelet-európai ország hatósági
törzskönyvének pontos másolatát mutatják be, hogy a vevők biztosak lehessenek a külföldön vásárolt kutyák származása felől. Nem csak a kereskedőket fogják büntetni, a szállítók, felvásárlók is bíróság elé kerülhetnek, ha törvényszegésen érik őket. Frattini külügyminiszter tájékoztatása szerint Olaszország 1987-ben nemzetközi egyezményt írt alá Strasbourgban a témával kapcsolatban, de csak most válnak hatályossá a rendelkezések az országban. A törvénytervezet foglalkozik az állatok bántalmazóival is és előírja, hogy aki kutyát vagy macskát megcsonkít, annak fülét, farkát levágja, serkentőszerrel eteti meg, vagy akit azok bántalmazásán érnek, 1-3 évig tartó
börtönre és magas pénzbüntetésre ítélik.
Az olasz külügyminiszter, átérzi az probléma jelentőségét, és szándékában áll az érintett országok kormányaival felvenni a kapcsolatot, közreműködésre invitálva a külföldi hivatalok képviselőit az illegális kutyakereskedelem megszüntetése érdekében. Frattini olasz külügyminiszter sajtótájékoztató keretében mutatta be azt a kutyakereskedőknek, állatorvosoknak és a rendfenntartó
erőknek szánt kézikönyvet, mely minden fontos tudnivalót tartalmaz a kutya illetve macska legális úton történő behozatalának feltételeiről, az unión belüli kereskedelem ellenőrzéséről, a törvénysértések köréről és a szankciókról. A 88 oldalas kézikönyvet az olasz Egészségügyi Minisztérium, az Állatorvosi Kamarák Országos Szövetsége (FNOVI) és az Olasz Állatvédelmi Szervezet (LAV) az Külügyminisztérium és a Turisztikai Minisztérium pártfogásával, valamint az Állami Rendőrség közreműködésével adták ki. Forrás: Greenfo.hu

Posted on

Olaszország az illegális állatkereskedelem ellen

Sárközy Júlia az MTI tudósítója jelenti: Kézikönyv segíti az olasz állatvédőket és hatóságokat a Kelet-Európából érkező illegális állatkölyök-kereskedelem elleni küzdelemben. Az olasz egészségügyi és külügyminisztérium útmutatásait kedden sajtótájékoztatón mutatták be Rómában.
A kézikönyvet az olasz egészségügyi minisztérium, az Állatvédő Liga (Lav), az állatorvosok országos szövetsége (Fnovi) az olasz rendőrség együttműködésével, a külügyminisztérium és az idegenforgalmi minisztérium támogatásával adtaki. Az olasz nyelvű, de angolul is olvasható publikáció az olasz állatorvosoknak és hatóságoknak szól a Kelet-Európából érkező állatkölyök-kereskedelem elleni küzdelem optimalizálására – hangsúlyozta a sajtónak Franco Frattini külügyminiszter. A kiadvány útmutatást nyújt a 2010-ben hatályba lépett, 210. számú törvény alkalmazásához, mely az olasz büntetőtörvénykönyvbe bevezette a háziállatok illegális kereskedelmének bűncselekményét. Az Itáliába egyéni azonosító jel (mikrochip, tetoválás), állategészségügyi igazolás, útlevél nélkül érkező kutyák és macskák behozatalát a törvény három hónaptól egy évig terjedő börtönbüntetéssel és 3-15 ezer euró közötti bírsággal sújtja. Súlyosbító körülmény, ha tizenkét hónaposnál fiatalabb állatokról van szó. A törvényt először júniusban alkalmazták a Kutya fedőnevű olasz rendőrségi akcióban letartóztatott két olasz és egy magyar állampolgár ellen. Frattini európai védőhálózat felállítását is szorgalmazta az Europol bevonásával azt hangoztatva, hogy az illegális kölyökkereskedelem elsősorban Szlovákiából, Romániából és Magyarországról érkezik Itáliába, és évi háromszázmillió eurós üzletet jelent a csempészeknek.

Posted on

Szerzetes maffia: védett állatokkal kereskednek

A védett állatok közé tartozó tigrisek kereskedelmére maffiahálózat szakosodott, amelynek szálai a thaiföldi tigristemplom szerzeteseihez vezetnek. Földünkön napjainkban csupán háromezer tigris él szabadon. Ha a jelenlegi mértékben csökken a számuk, úgy pár évtized múlva végleg eltűnhetnek. Vlagyimir Putyin 2010-ben csúcsértekezletet hívott össze Szentpéterváron, amelyen a jelenlévő tizenhárom ország képviselői elfogadtak egy közös mentési tervet. A találkozón a két legnagyobb ország Kína és Oroszország még egy közös védelmi övezet felállításáról is döntött, az Amur térségében. Ennek ellenére a helyzet máig nem javult szinte semmit.

Lélekátvitel és kereskedelmi célú vadászat – A klímaváltozás miatt a tigrisek egyre szűkülő élettere mellett, kereskedelmi célú, illegális vadászatuk is egyre inkább fejtörést okoz az állatvédőknek. Ráadásul egyetlen állatra sincs nagyobb kereslet, mint rájuk. Drága a bundájuk, a húsuk és a csontjaik is. A mancsaikat, a karmaikat, a bajuszszőrüket, a fogaikat és a péniszeiket, pedig még az aranynál is drágábban mérik. Ez azért lehetséges, mert a távol-keleti gondolatvilág fontos jelképének tekintik a tigrist, és azt vallják, hogy aki tigrisből készült termékeket fogyaszt, az részesül a ragadozó erejéből.
A Geo magazin legfrissebb számában számol be oknyomozó újságírójának, Anke Sparmannak a kutatásáról, aki vállalva a veszélyes küldetést, a tigrismaffia nyomába eredt. Útját a Bangkoktól százhatvan kilométerre található tigristemplomban kezdte. A buddhista szerzetesek temploma turisztikai látványosságnak sem utolsó, hiszen a templomkertben szabadon kószáló és heverésző tigrisek láthatóak, amelyeket az odaérkező vendégek nem csak fényképezhetnek, de meg is simogathatnak, a kisebb tigriseket pedig akár cumisüvegből is etethetik.
Phra Acharn, a templom apátja szerint a vadmacskáik szelídsége a lélekátvitellel magyarázható. A kölyköket háromhetes korukban választják el az anyjuktól, hogy mihamarabb megszokják az embereket. Enni csak főtt húst adnak neki, az apát szerint azért, nehogy rákapjanak a vérre. Achram hangsúlyozza: „A tigriseket a faj fennmaradása érdekében tenyésztjük, később visszaengedjük őket a természetbe.” A riporternek az apát ezen elszólása tűnt fel legelőször, hiszen eddig egyetlen kísérlet sem támasztja alá állítását. Ugyanis egy cumisüveg segítségével felnevelt vadállat soha nem lesz képes szabadon élni. A vadonban is kizárólag azt csinálnák, amit addig tanultak, vagyis az emberektől próbálnának meg ételt koldulni.
Szerzetesek rohangáltak adóvevővel – Ha viszont nem igaz az apát állítása, akkor mi történhet a tigrisekkel, amikor elkerülnek a templomból? A szálak a Thaifölddel szomszédos a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaságba vezetnek. Egy határ közeli, hatalmas kerítéssel körülvett farmnál a Geo oknyomozójának az ott őrködő férfiak elárulják, hogy az általuk őrzött kétszáz tigris többsége a tigristemplomból került hozzájuk. A farmról pedig rövid időn belül eladják a nagymacskákat kínai „kereskedőknek”.
Ezt támasztja alá még egy, 2008-ban napvilágot látott, és azóta sem kivizsgált beszámoló, az ausztráliai Sybelle Foxroftól, aki diplomamunkájának megírása végett utazott a tigristemplomba. Ott azonban olyan nyomokra bukkant, amire álmában sem gondolt. A templom szerzeteseit nem egy este látta adóvevőkkel felszerelkezve, idegesen rohangászni, és amikor rákérdezett arra , hogy mi történt, miért ez a nagy kapkodás, nem kapott választ.
Viszont az ilyen esték után mindig eltűnt egy-egy tigris a templomból. Foxroft mindaddig nem hit még annak sem, amit látott, míg egy alkalommal nem bukkant rá egy adásvételi szerződésre, amit a templom apátja és a laoszi tigrisfarm tulajdonosa írt alá. A dolgozatát író egyetemista azonban hiába fénymásolta le a dokumentumot, a hatóságok még a további vizsgálódáshoz sem találták elég bizonyítéknak.
A Geo magazin riportere amikor a tigristemplom egyik gondozójával szóba elegyedett, és Laoszról kezdte kérdezni csupán annyit mondott: „Mi itt nem veszünk, nem árulunk.” Az újságíró még arról is beszámol, hogy egy Bangkok környéki állatkertben tigrisbébiket kínáltak neki megvételre, darabját 3600 euróért. Az eladó pedig úgy kínálta áruját, hogy az egészséges, hiszen egyenesen a tigristemplomból való.
A hatóságok tehetetlenek – Az illegális vadkereskedelemmel foglalkozó Interpol Wildife Crime Working Group vezetője Peter Müller szerint a védett fajokkal kapcsolatos bűnözést ellenőrzésekkel kordában lehetne tartani. Viszont Thaiföldön és Laoszban ellenőrzés alig van, így a lebukás veszélye elenyésző. Az irányítók legtöbbször ismertek a hatóság előtt, de tetten érni csak nagyon-nagyon ritkán tudják őket. Ráadásul a védett fajok elleni vétség csak része a cselekménynek. Ehhez társul még a csalás, a korrupció és az adócsalás. Így hónapokig eltart a bizonyítási eljárás, ami alapján az államügyész vádat emel, amit Müller tapasztalata szerint egy jó ügyvéd egy-kettőre lesöpör az asztalról – írja a Mindennapi.hu

Posted on

Spanyol riport a magyar kutyagyárakról

A legnagyobb spanyol kereskedelmi televíziós társaság, a Telecinco március végén nagy port kavart riportban számolt be a magyarországi kutyaszaporítók működéséről, és az egész Európát behálózó illegális állat kereskedelemről. A rejtett kamerás felvételeken felbukkant egy jászfényszarui vállalkozó is, aki évtizedek óta a magyar rendőrség fontos beszállítójának számít, és akit az állatvédelmi hatóság nemrég arra kötelezett, hogy a kertjében „tárolt” németjuhász-állomány kétharmadától szabaduljon meg.
A spanyol tévé munkatársai a riport szerint kutyakereskedőknek adták ki magukat, és az internetről szerzett telefonszámok révén jutottak el Jászfényszarura (a műsorban a települést a kereskedelmi célú kutyaszaporítás fontos centrumaként említik, ahol sokan foglalkoznak különféle fajtájú kutyák „mennyiségi tenyésztésével”. A filmkockákon feltűnik egy tipikus vidéki kertes ház, amelynek hosszú, keskeny udvarán apró boxokban több mint száz kutya él, a beszámoló szerint elviselhetetlen zajban és bűzben.
A tévések alkuba is bocsátkoztak az eladóval, így megtudták: kölyköket 100 euróért, kiképzett őrző-védő állatot pedig 1000 euróért lehet venni (számla vagy szerződés nélkül). Néhány házzal arrébb pomerániai spicc és mopsz fajtájú kutyákat tenyésztenek: ezeket egy melléképületben tartják, pokrócokkal letakart ketrecekben. A szomszédban csau-csau és westy-kölyköket is árulnak „pult alól”.
Az eladó szerint nem adhat garanciát a kutyákhoz, hiszen a szaporulatot elszállító kamionba ömlesztve kerülnek be a kölykök, és senki sem tudja megmondani, melyik állat kitől származik. A riportból az is kiderül, hogy az ilyenfajta kutyakereskedelem az európai és a magyar szabályok szerint is illegálisnak minősül. Idehaza a februárban elfogadott új előírások szerint kötelező a chipes jelölés és a származást igazoló papírok kiállítása. Ugyanakkor a kölyköket a célországban is el lehet látni papírokkal, és ott már 5-600 eurót ér a nálunk százért beszerzett kutya.
Nádudvari László, a jászfényszarui önkormányzat hatósági csoportjának vezetője kérdésünkre cáfolta, hogy a településen sokan foglalkoznának kutyázással. Arról az esetről viszont ő is hallott, amikor egy tenyésztőt az állategészségügyiek az állomány nagyobbik részének eltávolítására szólítottak fel. – Olyannyira, hogy az ügy tőlük indult ki, amikor tavaly az állatvédelmi szabályok áthágása miatt megbírságolták az illetőt – jegyzi meg. (Mint megtudtuk, a vétkesnek tízezer forintot kellett fizetnie.)
Szatmári Szabolcs, a megyei állategészségügyi szolgálat főállatorvosa az ügy részleteit ismertetve kitért rá: az állatvédelmi törvényhez kapcsolódó új kormányrendelet miatt kellett fellépniük, a jogszabály ugyanis előírja – többek között – a legalább négy méteres láncot, illetve a kutyánkénti tíz négyzetméteres férőhelyet. (Információink szerint a kertben 102 kutya élt, most csak 15 felnőtt és 20 növendék maradhat meg.) A főállatorvos megjegyezte, hogy a kutyák kifejezetten jó állapotban voltak a hatósági bejárás idején, a terület tiszta volt, beteg állatot nem láttak (az említett tévériportban viszont számos elpusztult kutya is feltűnt, amelyeket az ott elhangzottak szerint az élő jószágokkal etetnek meg).
– Egyszerű ember, aki a kutyáit is egyszerű körülmények között tartja – jellemezte a szaporítót az állatorvos, azt is megjegyezve: csak az érintettől hallott róla, hogy a rendőrségnek is szállít kiképzett kutyákat. – Igen, már több mint 35 éve vásárolnak tőlem – mondta ugyanerről lapunknak Gyetvai László. Szerinte az ő kutyatelepével csupán az volt a baj, hogy a 333×150-200 centiméteres boxokban két-három kutya lakott (valójában egy ilyen ketrec az új szabályok szerint egyetlen állatnak is kicsi lenne). – A kondíciójuk viszont remek, a kennelek pedig tiszták – hangsúlyozta, arra is célozva: a hatóságok körülnézhetnének az állatmenhelyeken is, ahol sokkal több kutya él, összehasonlíthatatlanul rosszabb körülmények között.
Ami az exportot illeti, Gyetvai László saját bevallása szerint ritkán ad el kutyát külföldre, és akkor is csak kiképzett állatokat értékesít. Azt viszont nem tudtuk megnyugtatóan tisztázni, hová kerülnek a telepét elhagyni kényszerülő kutyák – ezt a kérdést az állategészségügyi hatóság sem vizsgálja. Ami tény: a Gyetvai-féle tenyészet jelenleg is kínál másfél éves németjuhászt az interneten (a hirdetésben nem szerepel, hogy kiképzett állatról lenne szó), holott ilyen korú „civil” kutyákat a legritkább esetben szoktak eladni: a kölyökkorból már kinőttek, a tenyésztéshez viszont még fiatalok. Így aztán nem is nagyon kapkodnak utánuk.
Tenyésztés kontra szaporítás
Az állatvédők szóhasználatában élesen elválik egymástól a kutyatenyésztés és a -szaporítás. Míg az előbbinél egyértelműen a minőség a cél (azaz törzskönyvezett, a kiállításokon és versenyeken jól szereplő, továbbtenyésztésre alkalmas, viszonylag nagy értékű egyedek „előállítására” törekednek), a szaporítás kifejezetten mennyiségi szemléletű, vagyis az a lényeg, hogy minél olcsóbban a lehető legtöbb, eladható kölyök „képződjön”.
A szaporítás esetében sokkal több a „selejt”, a nem megfelelő tulajdonságokkal rendelkező, illetve fölöslegessé váló (az értékesítés vagy a szaporítás szempontjából túlkoros) állatokból jó esetben kóbor kutya vagy menhelyi állat (rosszabb esetben takarmány) lesz. A két említett kategória közötti középutat képviselheti a munkakutya-tenyésztés: itt a szép küllemnél fontosabb a szimat, a nevelhetőség vagy a türelem.
Ugyanakkor sok jel utal rá, hogy a munkakutyákat – amelyek esetében az olcsóság is lényeges szempont, hiszen sem a biztonsági őrök, sem a fegyveres testületek nem tartoznak a legjobban eleresztett vásárlók közé – is a tömegtermelés eszközeivel tenyésztik. Forrás Nol