Posted on

Szervátültetés állatból emberbe

Egy téma, ami megosztja a tudományos világot, de támogatói és ellenzői egyaránt szép számmal kerülnek ki a laikusok közül is. A fajok közötti szervátültetés valóban idegen elgondolásnak tűnik, és első pillantásra elutasításra adhat okot, azonban érdemes jobban megvizsgálni, mit takar pontosan az állat és ember közötti szervátültetés.
Mit jelent a fajok közötti transzplantáció? – Ebben az esetben a donorszerv nem embertől, hanem állattól származik. Valamennyi transzplantációs műtétnél több paraméternek kell megegyeznie ahhoz, hogy a szerv, vagy szövet beültethető legyen, emellett nehézséget okoz, hogy a szervadományozók száma csak töredéke a donorra váróknak. Ezeket figyelembe véve az állati szövet még ideiglenesen is életmentő lehetőséget jelent.
Életmentő műtét – Sajnos a donorra várók esetében nem lehet megmondani, mikor kaphatja meg a beteg a számára életmentő szervet. A végső stádiumban lévőknek tehát az állati szerv beültetése újabb heteket, vagy hónapokat jelent, ami alatt a donorszerv is megérkezhet, megmentve a beteg életét.
Az ellenzők tábora – Az orvostudomány fejlődése során több esetben váltotta ki az új eljárás, vagy ötlet az emberek ellenszenvét. A fajok közötti transzplantáció különösen megosztja a társadalmakat, hiszen az orvosi szempontok mellett olyan problémákat vet fel, mint az etika, kulturális, vagy vallási kérdések.
Harc az idővel – A felmerülő kérdések ellenére az időt és helyrajzi szempontokat figyelembe véve, az állat és ember közti transzplantáció komoly segítséget jelent. A donorra váró betegek több mint fele veszti életét a szerv érkezésére várva.
Ugyancsak nehézségeket jelent, ha a donorszerv más földrészről, vagy távolabbi helyről érkezne, mivel a transzplantációs műtéteknél rendkívül fontos a minél gyorsabb átültetés. A hosszabb várakozás reményében tehát átmeneti lehetőségként a fajok közti transzplantáció megoldást jelent.
Különböző faj, eltérő genetikai kód – Nem számít, mennyire áll közel egymáshoz két faj genetikai térképe, az immunrendszer ugyanis hatalmas különbségnek érzékeli a legapróbb eltéréseket is. Emiatt tehát az állatból emberbe történő transzplantációnál még nagyobb a kilökődés kockázata.
Mivel legyengült, beteg szervezetről van szó, így a kritikusok felesleges kockáztatásnak tartják ezeket a műtéteket. Az ellenzők véleménye ellenére azonban a végstádiumban lévő betegek számára a fajok közti transzplantáció elgondolkodtató lehetőség. Tóth Eszter, Napidoktor.hu

Posted on

Állati állatságok 2011

Az idén is bőven szolgált állatságokkal a világ hírtermése, íme egy esztendőösszegző csokornyi:
– Madár gyalázkodása miatt perelte be szomszédait egy férfi Tajvanon. A felperes ahányszor csak kilépett otthonából, a seregélyfélékhez tartozó mejnó azonnal rákezdte, hogy: “nagypofájú hülye!”. A férfi találva érezhette magát, és meggyőződése, hogy szomszédai tanították meg a madárnak a sértő mondatot. Állítása szerint súlyos érzelmi feszültségen túl testi sérüléseket is okozott neki a madár: munka közben többször megcsapta az áram, mert a gyalázkodás miatt nem tud kellően összpontosítani. Az ügyészség elegendő bizonyíték híján megszüntette az eljárást.
– Vadászt lőtt egy róka Fehéroroszországban, bár előtte meg a vadász lőtte meg a rókát. A lövöldözés 1:1-es döntetlennel ért véget. A tűzharcot kezdeményező vadász messziről lőtt, és csupán megsebesítette a rókát, aztán puskája tusával próbálta agyonütni. Az állat védekezett és véletlenül elsütötte a puskát. A vadászt a lábán érte a lövés. A róka az erdőbe futott, a vadász kórházba jutott.
– Macskát rendelt be esküdtnek az Egyesült Államokban egy bíróság, és még azután is ragaszkodott az állatülnökhöz, hogy annak gazdája állatorvosi igazolást is mellékelve tudatta: a Tabby Sal nevű illető nem ember, hanem macska, ráadásul nem beszél és alig ért angolul. A bíróság válaszlevelében ellentmondást nem tűrőn közölte: Tabby Salnek meg kell jelennie a március 23-i bírósági tárgyaláson.
– Alvásrohamos egy brit kutya: izgalmában mindig elalszik, így aztán a postást nem megugatja, hanem elájul tőle. Az eb alvásrohamai legfeljebb 20 másodpercesek. A kutyát az is kiüti, ha más ebekkel kergetőzik, így aztán a játék izgalmában futás közben alszik el, mintha agyonlőtték volna. Az ötéves Mable-t már több állatorvoshoz elcipelte gazdája, ám azok csak a fejüket csóválják, annyira ritka a jelenség.
– Fű- és húsallergiás kutyával bajlódik egy állatmenhely Nagy-Britanniában: az eb nem viháncolhat mezőn vagy parkban, mert rendkívül erős szénanáthája támad már egyetlen szál fűtől is. Betegsége annyira ritka, hogy még neve sincs. A kutya fajtáját tekintve staffordshire bullterrier. Félelmetes, harcikutyás “típusa” ellenére vegetáriánus, mert allergiás a bárány- és marhahúsra is. Mindezek tetejébe nem bírja szervezete a búzalisztet sem.
– Juhiszonya van egy brit juhászkutyának, amiből következőn nem ő tereli a nyájat, hanem a nyáj őt meg-megkergetve. A négyéves Ci – ez a neve a fajtáját tekintve border collie-nak – kölyökkora óta képtelen ellátni eredeti munkakörét. Gazdasszonya ennek ellenére ragaszkodik hozzá.
– Vakkutyavezető lúdja van egy asszonynak, pontosabban kutyájának Lengyelországban: az eb a liba segítségével még postást is tud kergetni. A négyéves lúd nem különleges képzés eredményeként vezetgeti mindenhova a világtalan boxert – amely tavaly veszítette el látását egy baleset okán -, hanem puszta ebbarátságból vette szárnyai alá. Módszere: nekidönti nyakát a kutya fejének, úgy vezeti, de előfordul, hogy gágogással “hangindexel”, mármint közli a kanyart, illetve az irányváltást.
– Törölték a halak úszóversenyét egy kocsma programjából az Egyesült Államokban állatvédők tiltakozása miatt. Washington állam Tacoma nevű településén versenyeztettek aranyhalakat keddenként. A “sportolókat” egy közeli állatboltból “szerződtették”, gazdáik – vízipisztolyszerűen működő – szobanövény-locsolókból spriccelve terelgették az aranyhalakat a versenymedencében – egy 240 centi hosszú vályúban – a cél felé, ha azok el akartak csatangolni. A halak nem lettek még vizesebbek a lövésektől, ám állatvédők szerint idegeiket megviselheti az ilyen sportesemény. A kocsma tulajdonosa jobbnak látta, ha nem húz ujjat az állatjogi aktivistákkal, és beszüntette a keddi halesteket.
– Szépészeti műtétet hajtottak végre egy kövér disznón Ausztráliában, mert “lehízta” a szemét. A két és fél mázsás, a szobadisznóként tartott Boris annyira meghízott, hogy szemöldökei lecsüngtek a szemére, ami miatt nem látott rendesen. A hároméves jószágot gazdái megpróbálták fokozottabb testedzésre és – ennek révén – fogyásra bírni, ami sikerült is, ám az állat látását a súlyvesztés inkább csak rontotta: pofáján a bőr még inkább megereszkedett, szemöldökei végképp “letakartak” mindent.
– Almafán akadt fenn egy részeg szarvas Svédországban. Az állat berúgott a már erjedésnek indult gyümölcstől, és “megittasultan” egyre magasabbra szökkent további almákért, mígnem nem a földre érkezett vissza, hanem a fán maradt, mind a négy lába a levegőben kalimpált. Tűzoltók szabadították ki ágfűrészeléssel.
– Tyúknak hiszi magát egy nyúl Finnországban annyira, hogy még kotlik is, holott bak. A 9 hónapos nyúllegény tojásdédelgetése okán kiváló húsvéti nyuszi lehetne. “Tyúkkodása” abban is megnyilvánul, hogy együtt ücsörög a baromfikkal azok ülőfáján. Csak sok gyakorlás után sikerült megülnie a rudat Ottónak – ez a nyúltyúk neve -, de mára stabilan gubbaszt.
– Évi tíz napra korlátozták a baromfik szexuális életét egy amerikai kisvárosban a csendesebb hajnalok, kevesebb kukorékolás reményében. Hopewell Township lakosai ráadásul még azt sem engedik, hogy a tíz napot egyben kapják meg a baromfik, egyvégtében legfeljebb öt napon át lehetnek egymáséi a helyi tyúkok és kakasok.
Kukorékolásszámláló biztost küldött Walesben egy önkormányzat egy családi házhoz, minek eredményeként öt kakas került a vádlottak padjára. A biztos 112 kukorékolást lajstromozott 20 perc alatt és decibelmérővel is ellenőrizte a zajszintet.
– Döntetlenre, 1:1-re javult az állás a nők-kígyók küzdelmében “kleopátrai kígyómelengetés” kategóriában. Izraelben egy modell fotózás végett a keblén melengetett egy jókora kígyót, az állat meg megharapta (a balt). A kígyó beledöglött a harapásba: szilikonmérgezés végzett vele. A nő megúszta a dolgot egy tetanuszinjekcióval. Forrás: Bevezetem.hu

Posted on

Nyakörvre fel! – Leona Lewis

A brit X-Faktorban feltűnt énekesnő elkötelezett híve az állatvédelemnek. Mi sem bizonyítja ez jobban, mint az, hogy segít a „Collars Not Cruelty” névre keresztelt program népszerűsétésében.
Leona Lewis és a World Society for the Protection of Animals (WSPA) nevű nemzetközi állatvédő társaság összefogott a „Collars Not Cruelty” (A nyakörv nem kegyetlenség) szlogennel futó kampányban – adta hírül az állat-, és környezetvédelemmel foglalkozó ecorazzi.com.
A világon 20 millió kutyát különítenek vagy altatnak el, azért mert az orvosok és szakemberek veszettségre gyanakodtak. A veszély valós, hiszen évente 55 ezer ember hal meg a kutyák által terjesztett veszettség miatt. Azonban az emberek és az állatok halála is elkerülhető lenne egy egyszerű programmal.
Lewis és a WSPA a világ számos országban arra bíztat mindenkit, hogy oltassák tömegesen a kutyákat. Hiszen inkább injekciót kapjanak, mint a vágóhídra menjenek. A program lényege, hogy minden kutya, akit beoltottak kap egy piros nyakörvet. A WSPA szerint a terv egyszerű nagyszerű és humánus.
„Teljes képtelenség, hogy évente 20 millió kutyát ölnek meg a veszettségtől való félelem miatt, mikor van alternatív megoldás. Nagyon szeretnék segíteni a WSPA-nek felhívni a figyelmet arra, hogy mi folyik a világban.” – mondta Lewis a programmal kapcsolatban. Lewis szerint fontos, hogy az emberek tudjanak erről.
Leona Louise Lewis, Londoni születésű pop- és R&B-énekesnő, aki 2006-ban a brit X Faktor tehetségkutató műsor harmadik szériájának győztese lett. Első albuma, a Spirit világszerte 7 millió példányban kelt el. Eddigi legsikeresebb dala “Bleeding Love” címet viseli, eddig háromszor is jelölték Grammy-díjra – írja a Napidoktor.hu

Posted on

Simogass állatot és legyél egészségesebb

Házassági problémája van, drog vagy alkoholproblémákkal küszködik? Tartson vagy legalábbis simogasson állatot!
Az állatterápia, mint alternatív gyógymód az Egyesült Államokból terjedt el. A washingtoni Szent Elizabeth Kórházban szervezetten legelőször 1919-ben segítettek állatok a gyermekek gyógyításában. Az állatterapeuták csak jóval később, a 60-as évektől jelentek meg nagyobb számban Angliában, az USA-ban és Németországban.
Az állatterápiát először szociális otthonokban alkalmazták, ahol a magány és a szeretet hiánya lehangolttá, szomorúvá tette a beteg, idős embereket. Ekkor négylábú látogató érkeztek az otthon lakóihoz: az ápolók arról számoltak be, hogy a kutyusok simogatása után a betegek sokkal vidámabbak lettek, visszatért régi életkedvük.
E megfigyelések hatására kezdték el a tudományos szemszögből is vizsgálni a jelenséget. Nancy Edwards Alzheimer-kórban szenvedő betegek étkezési szokásait jegyezte le. A betegek egyik csoportjának szobájában elhelyezett egy akváriumot, színes díszhalakkal. Tíz hétig figyelte őket és megállapította, hogy a „halas” szobák lakóinak étvágya nőtt: több mint tíz százalékkal többet ettek, mint a kontrollcsoportba tartozó betegek.
Ha már pancsolunk, az érzelmi kapcsolat fenntartása a delfineknél kifejezetten biológiai szükséglet. A kisgyermekek hamar átérzik ezt – a világban több helyen tartanak már kismamás-delfines csoportokat, ahol a magzat is kommunikálhat az állattal. Akik már átélték a delfinnel úszás csodálatos élményét, határtalan boldogság érzetről számolnak be.
Mit adnak az állatok? – Az Állatvilag.net felhívja a figyelmet: nem kell kifejezetten betegnek lenni, hogy valaki érezze az állatok „gyógyító” erejét. A feltétel nélküli szeretet, odaadás, melyet egyes állatok képesek mutatni felénk, átmelegíti az ember szívét, nyitottabbá teszi az egész világra.
Hazánkban is vannak már a fentiekhez hasonló kezdeményezések, például akváriummal kísérleteznek egy vidéki kórház pszichiátriáján. A Rex Kutyaotthon Alapítvány rendelkezik Magyarország egyik első, speciálisan képzett terápiás kutyájával. A Lilike nevű spániel gyakran látogat idős betegeket és gyerekeket, hogy szép napokat szerezzen nekik és segítse gyógyulásukat.
Költségesebb, de hazánkban is elérhető már a lovasterápia. Három típusát különböztethetjük meg. A hippoterápiát gyógytornász vezeti, aki a saját szakterülete mellett a lovakhoz, a lovagláshoz is ért. A hippoterápia a mozgásszervi rendellenességeket javítja, a foglalkozást speciális végzettségű gyógytornász vezeti. A gyógypedagógiai lovaglás vagy lovastorna inkább nevelő, fejlesztő hatású, fogyatékosoknak, pszichés zavarokkal, viselkedés-problémákkal küszködőknek javasolják.
Érdekesség, hogy nemcsak az élő állatok gyógyítják és nevelik gazdijukat. Ha nehézségekbe ütközik, hogy élő állattal kerüljön kapcsolatba a beteg, akkor plüssállatok helyettesíthetik élő társaikat. A simogatás fent leírt, jótékony hatásai ebben az esetben is tapasztalhatóak.
Tamagocsi, mint nevelőeszköz – A Japánból támadó programozható háziállat, a tamagocsi nevelési eszközként is bevált: rendszeretetre és fegyelmezettségre tanítja a gyerekeket, és még takarítani sem kell utána.
Kérdés, hogy mire jók az állatok? Vajon csak lelkileg segítenek vagy szomatikus, testi tüneteket is lehet gyógyítani velük? Az állattartók nemcsak kiegyensúlyozottabbak, hanem kevesebb gyulladásos megbetegedéssel is küzdenek.
Geszvein Erika pszichológus szerint kutatások igazolják, hogy a háziállatok növelik a boldogságot. Gyógyulásban betöltött szerepük sem elhanyagolható, hiszen oldják a feszültséget, csökkentik a stresszt, vidámabbá tesznek bennünket.
„Autista vagy fogyatékos gyerekek esetében például megfigyelték, mennyivel gyorsabb és jobb a kapcsolatkialakítás a gyermek és az állat között. Ennek egyik oka lehet valószínűleg, hogy az állatok nem támasztanak elvárást a gyerek felé, és így nem okoznak stresszt, hanem kíváncsiságot ébresztenek, és bátorságra serkentenek.”
“Lelki problémák olyan speciális eseteiben is segítenek, mint a tanulási probléma, az alkoholizmus, a drogfüggőség, a házassági válság, vagy egyes fejlődési rendellenességek, és az általános egészségmegőrzés területén is használnak állatokat a helyzet javítására.”
Csak ezért azonban ne vásároljunk állatot! A kutya és a macska ugyanis a simogatás mellett sétára, ételre és rendszeres foglalkozásra is igényt tart. Forrás: Napidoktor.hu, Gémesi Gábor

Posted on

Állati napok negyedszerre

A szakadó eső sem mosta el az érdeklődést a kaposvári állattenyésztési napok iránt. Ma is több százan voltak kíváncsiak a kiállításra és a programokra. A kaposvári Pannon Lovasakadémián péntektől 200 kiállítót és csaknem 1000 tenyészállatot láthatott a közönség.
Teheneket, nyulakat, baromfikat egyaránt láthattak az érdeklődők. A vadaknak azonban csak a trófeái és kisebb darabjai voltak fellelhetők. A bográcsban. A vadfőző versenyen rendhagyó megoldások is születtek. A zsűri egyik tagja, Kemény Dénes bevallotta, saját ízlését akarja érvényesíteni a bírálatban. Azt is elárulta, hogyan tanult főzni.
Kemény Dénes elmondta: kezdő állatorvosként sokszor teljesen véletlenül kényszervágott bárányból vagy borjúból hirtelen kellett bográcsba először csak kuktáskodjak, aztán segítsek, vagy megfőzzek 8-10 állatovos kollégának a péntek délutáni uzsonnát. Amióta vadászik, azóta szinte csak vadat készít, tett hozzá. A szigorú bírák úgy vélték, a Kapos Televízió csapat keverte a legjobban, így az ő zselici vadpörköltjük lett a győztes.
Az élelmiszer kiállításon inkább csomagolt ételt lehetett találni. A vendég idén Horvátország volt. 4 megyéből jöttek kiállítók, azért is hogy jó dolgokat tanuljanak. Ljiljana Pancirov, a Horvát Köztársaság főkonzula szerint a válság miatt idén nagyon fontos az, hogy felfigyeljünk arra és felkutassuk azokat az élemiszeripari termékeket, amiket a saját termőföldjeinken meg tudtuk termelni és ezt se kell külföldi behozatalból biztosítanunk.
Az eső ellenére vasárnap is megtelt a lovarda a fogathajtók bemutatójára. A szakembereknek persze mindegy, hogy esik-e vagy fúj, mindig jönnek. Például a baromfi és kisállat részlegen találtuk meg Rezsőt, a gabonasiklót. Ő a társ- és hobbiállattenyésztő szakirány arca az egyetemen.

Posted on

Léteznek homoszexuális állatok

A Taronga Zoo-ban tett megfigyelések szerint szintén a homoszexuális beállítottságú állatok közé sorolhatjuk a lazacot, a sivatagi teknőshöz hasonló kétéltűeket, a csótányokat, szitakötőket és pingvineket is. Bruce Bagemihl kutató, a Biological Exuberance: Animal Homosexuality and Natural Diversity szerzője ebben az állatkertben tanulmányozta az állatok biszexuális és homoszexuális viselkedését. 1990 előtt etikus és morális okokból nem folytattak hasonló tanulmányokat. Akkoriban még kevésbé fogadta el az emberi közösség a biszexuális, vagy homoszexuális beállítottságú embereket – vajon hogyan tolerálta volna el ugyanezt az állatvilágban?

Bagemihl könyve, egy három részből álló tanulmány (Two Hundred Years at Looking at Homosexual Wildlife; Explaining (Away) Animal Homosexuality; Not For Breeding Only) abból a felfogásból indul ki, mely szerint az emberek homoszexuális magatartás azért nem elfogadható, mert ők olyan főemlősök, akik nem csupán a létfenntartás érdekében szeretkeznek, hanem a puszta élvezetek végett is, ellentétben az állatokkal. Vagyis a nem utódnemzés szándékával elkövetett szex nem elfogadható.
Minden állatfaj tanulmányoztak az esetleges homoszexuális viselkedés után kutatva. Ezen belül is előszeretettel figyelték meg a tengeri emlősöket és a főemlősöket. És az eredmény? Nem találtak olyan fajt, amelyben valamilyen módon ne lett volna jelen a homoszexualitás! Kivételt csupán a nem “hagyományos” módon szaporodó állatok képviselnek. Sőt, megállapítást nyert a tény, mely szerint az állatok többsége biszexuális. Az állatok számára nem jelent problémát a biszexualitás. Visszatérve a Taronga-i állatkerthez, a gondozók szerint a két nőstény arapapagáj számara a hímek “anyámasszony katonájának” tűnnek. A nőstények egyike “férfias” beállítottságú, ő a domináns fél ebben a furcsa kapcsolatban. Márpedig a papagájok monogám madarak, mindig egy életre választanak párt.
A fiatal hím emlősök és madarak között azért jellemző a homoszexualitás, mert a domináns hímek megakadályozzák a csoport többi tagjának a nőstényekkel történő párosodást. Idővel az azonos neműek iránti vonzalmuk változik, bár erre csekély az esély azon fajták körében, akik egy életre választanak párt maguknak. Közismert például az a tény, hogy a Bonobo majmok gyakran párosodnak az azonos nemű egyedekkel. Ez bizonyítja azt a korábbiakkal ellentétes állítást, mely szerint az állatok az esetek 75%-ában nem a létfenntartás miatt, csupán az élvezetért szexelnek. Ezek után vajonelfogadhatóvá válik a puszta örömszerzés?
„A homoszexualitás nem a természet ellen való” – meleg állatokról nyílt kiállítás is volt Oslóban. „A vélemények sok minden különbözhetnek, de egy dologban nem lehet vita – a homoszexualitás szerte az állatvilágban megtalálható, így az emberi homoszexualitás sem tekinthető a természet ellen valónak” – ezzel a mottóval volt kiállítás az állatok homoszexualitásáról az Oslói Természettudományi Múzeumban. A maga nemében a világon első ilyen kiállítás gazdagon dokumentálja az azonos neműek szerelmét az állatok világában, például zsiráfok, pingvinek, papagájok, rovarok, bálnák körében. Az ’Against Nature?’ (A természet ellen?) című kiállítás kurátora, Geir Soeli elmondta, hogy több mint 1500 állatfaj körében figyelték meg a homoszexualitást, 500 faj esetében pedig bőségesen dokumentálták is azt. Az egyik kiállítás tárgy egy fészek két kitömött nőstény hattyúval – egy leszbikus párral. Egy fotón két hatalmas hímvessző mered ki az óceán vizéből két hím bálna szerelmes hancúrozásának jeleként. Egy másik fényképen egy hím zsiráf meghág egy másik hímet, míg egy további fotón meleg és leszbikus bogarak láthatók…
Noha Arisztotelész görög filozófus már 2300 évvel ezelőtt felfigyelt homoszexuális hiénákra, az állatvilágban észlelt homoszexualitás bizonyítékait a kutatók mind a mai napig igyekeznek elrejteni, s a nagy átverés annyira jól sikerült, hogy a melegek ellenségeinek még mai is az az egyik legfőbb érve, hogy a homoszexualitás természetellenes, mert bezzeg az állatok között nem létezik… A tudatos hazugságokat cáfoló, részben a kormány által finanszírozott oslói kiállítás is annyira felháborította a helyi keresztény vallási fundamentalistákat, hogy pokolra jutással fenyegették meg a szervezőket. Noha már a világ számos állatkertjében szerveztek különtúrákat homoszexuális állatok megtekintésére, múzeumban ez az első ilyen jellegű kiállítás.
Az emberi népességhez hasonlóan összességében az állatok világában is gyakoribb a homoszexualitás a hímek körében, mint a nőstények között, de nagy különbségek vannak az egyes fajok között. Megfigyelések szerint az osztrigáknak például csak a 2-3 százaléka vonzódik a saját neméhez, míg a zsiráfok vagy a bálnák körében 50 százalék a melegek aránya, a szexőrült bonobó csimpánzok pedig kivétel nélkül mind biszexuálisok. Még az állatok királya, a férfiasság szimbólumának számító (hím)oroszlán sem veti meg a szexet azonos nembélivel: a La Stampa című olasz lap természettudományos melléklete 1998-ban például szenzációs, rejtett kamerával készült leleplező fotósorozatot közölt két dél-afrikai hím oroszlán szemlátomást teljes érzéki és érzelmi kielégülést okozó, kölcsönös beleegyezésen alapuló anális közösüléséről a forró szavannán.