Posted on

Cseke Gábor az állatkerti vadakról

Ne hidd, hogy az állatkerti vadak mind egy szálig gyűlölik ketrecüket, csak azért, mert rács van rajta. Van, amelyik beleszámítja sorsába a biztos és elégséges napi étkezések rendjét, kényelmét, a nézősereg millió kedveskedését, a mindig ugyanott felkelő napot, a sűrűn kitakarított vackot, és ezért belenyugszik a rácsba is… Időnként feltörő dühe talán olyan lelkiállapotból búvik elő, amilyen nálunk, embereknél a részegség.

Posted on

Így eszik a csimpánzok a levest!

Meleg levessel etetik az orángutánokat és a csimpánzokat a Rio de Janeiro-i állatkerben, hogy ne fázzanak. Az állatoknak krumpliból, narancsból és borsóból főznek levest, és ezt adják nekik a gondozóik. A föld déli féltekéjén most lesz tél, és a brazíliai 9 fokos hideget az állatok már nagyon nehezen viselik. Némelyik gondozó egyébként pokrócot is ad a nagyobb testű emlősöknek.

Posted on

Állati hőség

Embert s állatot egyaránt próbára tesz a nyári forróság – különösen, ha városlakó. Miként nekünk is különösen oda kell figyelnünk házi kedvenceinkre a hőségben, úgy kell vigyázniuk az állatkerteknek a közönség kedvenceire. A Fővárosi Állat- és Növénykert egyik jegesmedvéje Budapesten, a másik Kölnben született, tehát sosem jártak a hideg égövben, ahonnan származnak. Így aztán hozzá vannak szokva az itteni éghajlathoz, nyilván könnyebben is viselik a meleget. Mégis igyekeznek a kedvükre tenni a gondozók a kánikulában.
– Jégtömböket kapnak, amelyekbe hal, zöldség, gyümölcs van belefagyasztva. Ezekkel aztán szívesen eljátszogatnak a medencéjükben: egyrészt hűsítik velük magukat, másrészt finomat esznek – mondta a sajtóreferens.
– A pingvinekhez árnyékoló vitorlákat tettünk, illetve vízpárazuhanyrendszert telepítettünk. Imádnak is ezek alá beállni. De egyébként a kifutók alapvetően úgy vannak kialakítva, hogy minden állat árnyékba, illetve vízbe tudjon menni.
A Nyíregyházi Állatparkban is jeges csemegével segítik elviselni a forróságot a jegesmedvéknek
– A majmoknak is adunk be speciális fagylaltot: fagyasztott szörpöt, gyümölcslevet. Az elefántokat rendszeresen slagoljuk, a madaraknak mindig van friss vizük az itatójukban, illetve kapnak frissítő vízpermetet is – sorolta Szalay Rita, az állatkert munkatársa. De nem csak az állatkertek lakóit, a házi kedvenceket is zavarja a kibírhatatlan hőség.
– A forróságban reggel hét és este nyolc között ne legyenek kint a kedvencek a szabadban! Pihenjenek hűvös, levegős helyen! Néha locsoljuk le a kedvenceket! A vizes bunda levezeti a hőt. A hosszú szőrt nyírassuk le – tanácsolta az állatorvos.
A képen a Nyíregyházi Állatpark jegesmedvéje jégbe fagyasztott halcsemegét kap. További képek itt. Forrás: Blikk.

Posted on

Kikelnek a fiókák az árvíz elől kimentett tojásokból

Több vadmadár tojása is kikelt a Fővárosi Állatkertben azok közül, amelyeket az árvízzel fenyegetett fészkelőhelyekről mentettek ki a Tisza-tavi madárrezervátumban, nem egészen egy hónappal ezelőtt.
Eddig öt nagy kócsag és négy vörös gém bújt ki, de további fiókák érkezése várható a napokban, hiszen a 39 tojásból 35-ben találtak életképes embriót a lámpázásokkor – mondta a Független Hírügynökségnek Hanga Zoltán, az intézmény szóvivője.
Pepszines oldattal kezelt apróhallal etetik háromóránként azt a kilenc vadmadárfiókát, amelyek nemrég keltek ki a tojásból a Fővárosi Állatkertben. A fiókák ezen kívül édeskömény teát is kapnak. Természetvédelmi szakemberek összesen 39 vadmadártojást mentettek ki az áradás elől a Tisza-tavi madárrezervátumban. Eddig öt nagy kócsag és négy vörös gém kelt ki, de várhatóan lesz még több fióka is, hiszen a lámpázásokkor 35 tojásban találtak életképes embriót. A fiókák az állatkert keltető állomásán maradnak, amíg megerősödnek, ezután visszaengedik a madarakat természetes környezetükbe. A legtöbb madarat a Fővárosi Állatkertben mentik meg
A madármentéssel is foglalkozó intézmények közül a legtöbb madarat a Fővárosi Állatkertben mentik meg: évente 500-700-at. Általában valamilyen sérüléssel, gyakran szárnytöréssel, áramütéssel vagy mérgezéssel kerülnek be hozzájuk a szárnyasok. A gyógyult példányok nagy részét sikerül visszatelepíteni a vadonba. Tavaly csak vörös vércséből 28 madarat engedtek szabadon a Hortobágyi Nemzeti Park területén.

Posted on

Veszélyes állatok tartásártól rendelet

15/2010. (V. 11.) KvVM-FVM-IRM együttes rendelet
a veszélyes állatokról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól szóló 8/1999. (VIII. 13.) KöM-FVM-NKÖM-BM együttes rendelet, valamint az állatkert és állatotthon létesítésének, működésének és fenntartásának részletes szabályairól szóló 3/2001. (II. 23.) KöM-FVM-NKÖM-BM együttes rendelet módosításáról
Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 49. § (4) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 165/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § b) pontjában, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § c) pontjában, valamint az igazságügyi és rendészeti miniszter feladat- és hatásköréről szóló 164/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § n) pontjában meghatározott feladatkörben eljárva a következőket rendeljük el:
1. § (1) Az állatkert és állatotthon létesítésének, működésének és fenntartásának részletes szabályairól szóló 3/2001. (II. 23.) KöM-FVM-NKÖM-BM együttes rendelet (a továbbiakban: R.) 6. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az állatkert működési engedélye akkor adható ki, ha az engedélyező hatóság és a szakhatóságok helyszíni ellenőrzése megállapítja, hogy az Átv.-ben és az e rendeletben, valamint a létesítő által az engedélykérelemmel benyújtott szabályzatokban előírtak gyakorlati feltételei biztosítottak, és ennek alapján a 2. §-ban meghatározott rendeltetést és feladatok ellátását az állatkert működése folyamatában teljesíteni tudja.”
(2) Az R. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„9. § Az engedélyező hatóság köteles ötévenként – a szakhatóságok részvételével – az állatkert működését a helyszínen ellenőrizni. Ennek eredményétől függően a működési engedélyt módosíthatja, az állatkertet bezárathatja, vagy azonnali bezárást nem indokoló hiányosságok esetén a 7. § (1)-(4) bekezdés szerint jár el.”
(3) Az R. 12. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az állatotthon működését az állatvédelmi hatóság – a szakhatóságok részvételével – folyamatosan ellenőrzi, és ötévenként felülvizsgálja. A felülvizsgálat eredményétől függően az állatvédelmi hatóság az állatotthont bezárathatja, vagy azonnali bezárást nem indokoló hiányosságok esetén – határidő tűzésével – a hiányosságok pótlását rendelheti el.”
(4) Az R. 17. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„17. § Ez a rendelet a vadon élő állatok állatkertben tartásáról szóló, 1999. március 29-i 1999/22/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.”
2. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
(2) Az R. 4. §-a (1) bekezdésének felvezető szövegében a „Magyarországon honosított” szövegrész helyébe a „Magyarországon honosított vagy elismert” szöveg lép.
(3) Hatályát veszti az R. 3. § (2) bekezdés g) pontjában a „hiteles” szövegrész és a veszélyes állatokról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól szóló 8/1999. (VIII. 13.) KöM-FVM-NKÖM-BM együttes rendelet 2. § (1) bekezdésének a) pontjában az „és büntetlen előéletű” szövegrész.
(4) E rendelet a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.
Kapcsolódó linkek: A 8/1999. (VIII. 13.) KöM-FVM-NKÖM-BM együttes rendelet szövege egységes szerkezetben, és a A 3/2001. (II. 23.) KöM-FVM-NKÖM-BM együttes rendelet szövege egységes szerkezetben