Posted on

Lelőtték a kutyákat: a hivatal álláspontja

Mint ahogy arról beszámoltunk, Sebestyén József németjuhászait kilőtték. A Szon.hu megkereste a hivatalt is, íme az álláspontjuk.
Füles és Ali, Sebestyén úr kutyáinak története felborzolta a kedélyeket. Mint ismeretes, a két német juhászt szombaton lőtte ki egy helyi férfi. Az üggyel kapcsolatban Fagyas Zoltán, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóságának vadászati és halászati osztályvezetője a következő tájékoztatást adta: – A kutyák elejtésével kapcsolatos olvasói levél nagyon heves érzelmekről, indulatokról árulkodik. Tekintettel arra, hogy az eset pontos, és a jogi következmények tekintetében lényeges körülményeit eljárás még nem tisztázta (pl. jogszerűen, a szükséges engedélyek birtokában tartózkodott-e az elejtő a területen, vadászterületnek minősül-e az eset helyszíne stb.), ezért jelen helyzetben az üggyel kapcsolatosan nyilatkozni nincs lehetőség. A tisztánlátás érdekében azonban az alábbi, vonatkozó jogszabályi előírásokra hívnám fel a figyelmet:
A külterületen a kutyák felügyelet nélküli jelenléte számos okból nem kívánatos: többek között a vadon élő állatokra veszélyt jelentenek, továbbá állat-egészségügyi kockázattal járnak. Ezért egy hatályos jogszabály jogkövetkezményeket fűz ahhoz, ha valaki a vadászterületen a felügyelete alatt álló kutyát póráz nélkül elengedi, vagy kóborolni hagyja (a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012.évi II. törvény 193.§. (1) bekezdés b) pontja – veszélyeztetés kutyával).
A külterületi termőföldek vadászterületnek minősülnek, így bárki – legyen akár az a föld tulajdonosa is – szabálysértést követ el, ha kutyáját e területen póráz nélkül elengedi.
A hatályos jogszabályi előírások a vadállomány védelme érdekében lehetőséget biztosítanak a vadásznak a vadat űző kutya elejtésére, ha a vad sérelme másként nem hárítható el, továbbá fertőzés továbbterjedése, vagy másként el nem hárítható támadás megakadályozása céljából, ha a tulajdonosának felderítésére nincs közvetlen lehetőség (a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996.évi LV. törvény 30.§ (3) bekezdés).
Amennyiben az olvasó úgy ítéli meg, hogy a vadász a fenti jogszabályi előírás figyelmen kívül hagyásával, illetve indokolatlanul járt el, a kutyája elpusztítása révén okozott vagyoni kár miatt az illetővel szemben feljelentés megtételére van lehetősége – nyilatkozta.
Tamásné Berki Bianka rendőr őrmester, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivő- helyettese közleményében tudatta: – Szombat reggel Nagyvarsány külterületén egy rendőr, aki szabadidejében vadászott két német juhász kutyát lőtt le. A rendőrség még aznap az eset tisztázása érdekében megtette a szükséges intézkedéseket, helyszíni szemlét és kihallgatásokat végzett, a későbbiek során pedig az adatok értékeléséhez szakértő bevonása indokolt lehet. Az eljárás lefolyatása a továbbiakban, az illetékes ügyészég hatáskörébe tartozik. Forrás: Szon.hu

Posted on

Állatkínzás: fegyverrel végezték ki Morzsit

Morzsi, a nyolc hónapos labradorkölyök a hatvani család kedvence volt. A napokban valaki fegyverrel végzett vele.
– Lelőttek egy kutyát a saját portája közelében – újságolta felháborodva Rudas Aranka, a hatvani Kutyaszív Alapítvány vezetője. – Hihetetlen, hogy vannak olyan emberek, akik erre képesek.
Hidvégiék Hatvan központjától kellemes sétányira laknak a Zrínyi utcában. Nagyobbik gyermekük kérésére szerezték be a labradorkölyköt, amelyet a fiú azonnal el is nevezett Morzsinak. Azért döntöttek e fajta mellett, mert tudták, hogy a legideálisabb négylábú egy olyan helyen, ahol nem házőrzőre, hanem jó barátra van szükség. Az elmúlt hét óta azonban nem várja már az udvaron izgatott farokcsóválással a gazdáit. Alig néhány kertnyire a portától ugyanis lelőtték.
– A szakemberek szerint a tüdejét találta el a lövedék – mondja Hidvéginé Rodek Erzsébet. – Akik értenek hozzá, azt mondják, körülbelül 100-200 métert szaladhatott ezzel a sebbel. A mellettünk lévő kertben esett össze, már nem jutott el hazáig. S bár az eset fényes nappal, délután 3 órakor történt, a szomszéd bácsi, aki megtalálta a tetemet, csak másnap merte közölni velünk a szomorú hírt. Később azt mondta, hogy olyan volt, mint aki alszik… A férjem fedezte fel, hogy Morzsa testén nemcsak bemenetei, hanem kimeneti nyílás is van, vagyis szabályszerűen keresztüllőtték. Egy másik, szintén a közelben lakó ember még a durranást is hallotta.
A Zrínyi utca békés, kertvárosias környezetben található. Keskeny, ámde viszonylag hosszú parcellák vannak erre, amelyek végén a belvízelvezető árok húzódik, vagyis a telkeket nem lehet lezárni, De erre nincs is szükség, hiszen a környék nyugodt helynek számít.
– Morzsa olykor elcsatangolt, felkereste kutya-barátait, máskor meg azok jártak errefelé – mondja Erzsike. – Soha nem volt ebből semmi gond, az utcára ugyanis nem tudott kimenni.
Másnap feljelentést tettek a rendőrségen. Az egyenruhások is elképedtek; állatkínzással már máskor is találkoztak, de ilyen, kivégzéshez hasonlatos esettel még sohasem. Természetesen nyomozást rendeltek el az ügyben.
Persze, azonnal találgatások láttak napvilágot a környéken arról, hogy nem lopott fegyverrel követték-e el a bűntényt, hiszen Erzsikéék házától talán ötven méternyire található az a porta, ahonnan nem is olyan rég vadászpuskákat tulajdonítottak el.
Kérdésünkre a Hatvani Rendőrkapitányságon is megerősítették a nyomozás elrendelésének a tényét: állatkínzás vétség elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indítottak büntetőeljárást ismeretlen tettes ellen. A nyomozást nehezíti, hogy a kutya halálát okozó lövedéket nem találták meg. Az állatkínzást elkövető személyre a bíróság akár két év szabadságvesztés büntetést is kiszabhat brutális tettéért – zárul a közleményük.
– A kisfiam a mai napig hazavárja Morzsit – szomorodik el Erzsike tekintete. – Azt mondtam neki, hogy biztosan talált magának társat, és ottmaradt nála. Forrás: Heol.hu

Posted on

Levadászták a család kedvencét

A temetőnél gyülekező vadászok egyike bemelegítésként lelőtte a Reichardt család Pötyi cicáját. Az állaton nem tudtak segíteni. A szívszorító történetet olvasói levélben kaptuk azzal a kéréssel, hogy a nyilvánosságtól azt remélik, hogy az illető vadász talán magára ismer – írja a Kisalföld.
Egy – a napokban történt – nagyon szomorú és kegyetlen eseményt szeretnénk megosztani az olvasókkal. Tudjuk, hogy Pötyinket már semmi sem hozza vissza, de úgy gondoljuk, egy ilyen emberi tett nyilvánosságot érdemel.
November 14-én, vasárnap a déli órákban vadászatra érkezett Szakonyba a sopronhorpácsi Nimród Vadásztársaság csapata. Az alsó temetőnél történő gyülekezőt követően egyikük bemelegítésképpen belterületen lelőtte gyönyörű hófehér házi cicánkat. Szerdán megtaláltuk a sérült állatot, a sörétek átlyukasztották mindkét fülét, eltalálták három lábát, továbbá mellkasát is fájdította. Állapota ennek ellenére bíztató volt, antibiotikumos kezelést kapott. Szombat reggelre azonban nagyon rosszul lett, kocsiba ültünk vele, és meg sem álltunk a szombathelyi állatkórházig, ahol megröntgenezték a cicát. Az ott dolgozók is megdöbbentek a felvételek láttán. Kiderült, hogy a lábai mellett a mellkasába 7 darab sörét fúródott, melyek napról napra egyre jobban fertőződtek. Így végül el kellett altatni Pötyinket.
A Soproni Állat- és Természetvédők Egyesületének elnökétől, Szakonyi Imrétől megtudtuk, hogy jogszerűtlen fegyverhasználat, a vadászati törvény megsértése, állatkínzás vétsége merülhet fel az esetben. Belterületen nem lőhetnek ki háziállatot; erdőn, mezőn is csak egy okból, ha vadat hajt – ami cicánk esetében teljesen kizárható. Mindent megkapott itthon, csak sétálgatni járt ki a napsütéses időben, gyakran ücsörgött nagymamánk sírja mellett.
A Kisalföld hasábjain keresztül szeretnénk felhívni a figyelmet egyes vadászok viselkedésére, akik az ilyen tetteikkel megszégyenítik a szakmát. Felvetődik bennünk a kérdés: miért tette? Mi egy családtagot veszítettünk el. Örömet okoz neki, ha ártatlan, védtelen házi macskára lő, akit a gazdái hazavárnak? Talán ő nem várná haza kedvencét?
A magyar valóságot ismerve tudjuk, nem sokat tehetünk annak érdekében, hogy az illető személy elnyerje “méltó jutalmát”.
Bízunk benne, hogy történetünk nyomán más, Pötyihez hasonló ártatlan állat nem jut az ő sorsára.
Reichardt család

Posted on

Hétszáz szarvasbikát lőttek agyon a vadászok

Zalában egy híján hétszáz szarvasbikát lőttek agyon a szeptember elején kezdődött vadászati szezon első két hónapjában Zala megyében. Az éves vadászati terv 1257 szarvas megölésével számol. A külföldiek szép summát hagynak a társaságnál, hogy állatokat ölhessenek.
A cikk a Zalai hírlapból: A megyei társaságok egy része a külföldi vendégvadászok elmaradására, s ebből következően a csökkenő bevételekre panaszkodik, viszont a statisztikai adatok szerint eredményességét tekintve a tavalyihoz hasonlóan alakult a bőgés időszaka, ráadásul ez évben több az országos ranglistán is szereplő trófeák száma.
Mindezt a Zala Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal vadászati felügyelője, Lázár Attila mondta lapunknak.
– A bőgési időszakról, vagyis a szeptember és október hónapokról szóló jelentés alapján Zala megyében egy híján hétszáz bikát lőttek ki a vadászok – részletezte – Ennek több mint ötven százaléka érmes volt, ami köszönhető a súlyoknak is, azaz a kilövések 80-90 százalékánál alábecsülték a trófeák tömegét. Szakszerűtlen elejtés a kilövések mintegy 20 százalékában esett meg.
Szakszerűtlen elejtésnek az számít, amikor egy fiatal, ígéretes egyed kerül puskavégre. Ez büntetőpontokkal jár. A vadászatok során a trófeasúlyok megítélésének is fontos szerepe van. Amikor egy vadat célba vesznek, akkor a trófea után fizetendő ár miatt tesznek egy becslést annak tömegére. Idén a mérések általában a becsültnél fél-egy kilogrammal jobb eredményt mutattak. Ez persze azt is jelentette, hogy a vadászoknak többet kellett fizetniük a trófeáért.
– Az idei zalai csúcstartó egy 14,52 kilogramm tömegű trófea, ennek ára mintegy kilencmillió forint – folytatta az adatok ismertetését Lázár Attila, hozzátéve, hogy a vadásztársaságok árjegyzéke elvileg nyilvános. – Az álomhatárt jelentő 12 kilogrammot összesen hét trófea lépte át, ebből – a már említett megyei listavezetővel együtt – három volt 14 kilogramm feletti, ezek az országos ranglistán is bizonyosan jó helyen szerepelnek majd, ezt azonban csak a vadászati szezon végén lehet pontosan megmondani. A tavalyi eredmény érmes, különösen aranyérmes trófeák tekintetében jobb volt, viszont akkor a kiemelkedőek száma volt kevesebb.
Zalára vonatkozóan az éves vadászati tervben 1257 szarvas kilövése szerepel, ami a szakemberek szerint tartható is. Selejt szarvasbikára január 31-ig lehet vadászni, tarvadra, azaz tehénre viszont további egy hónapig szól az engedély.
– A gímszarvasvadászat legintenzívebb szakasza a bőgés ideje, a legtöbb állat ilyenkor kerül puskavégre – magyarázta Lázár Attila. – A hátralévő időszakban már jóval több körülmény nehezíti a vadászatot, rövidebbek a nappalik, párás az idő, gyakori a köd.
– Zala megyében az állami vadászvizsgához kötött vadászjegyet ez idáig mintegy 2400 sportvadász váltotta ki
– A külföldi vendégvadászok száma közel ugyanennyi, legnagyobb számban az osztrákok és németek érkeznek megyénkbe, hogy meglőjék álmaik trófeáját
– A 2010/11-es vadászati szezonban az 1257 gímszarvas mellett 6 ezer őz, 11 ezer vaddisznó, 50 muflon és 120 dámszarvas kilövésére kaptak engedélyt a vadászok
– A vadkár nagysága idén várhatóan jócskán meghaladja a korábbiakét, megyei szinten több száz millió forintra is rúghat.