Posted on

Szörföst támadott meg a cápa

Hiába az ismétlődő hírek cápatámadásokról, a szörfös azt gondolja, hogy ugyan már, vele nem fordulhat elő ilyen. Hát de!
Újabb halálos áldozatot követelt egy cápatámadás Dél-Afrika partjainál, a Keleti Fok tartományban lévő Port St. Johns egyik strandján.
Hiába küzdött perceken át, a cápa szétmarcangolta a karját, lábát és a mellkasát annak a huszonöt éves fiatalembernek, aki a dél-afrikai Port St. Johnsnál szörfözött a part közelében. Ngidi Msungubana a környéken a hatodik, akit cápa ölt meg.

Posted on

A kipusztulás szélén állnak az afrikai orrszarvúk

A kipusztulás szélén állnak az afrikai orrszarvúk, amelyeket szarvukért idén rekordmennyiségben pusztítottak el a dél-afrikai orvvadászok. Közel 443 orrszarvúval végeztek 2011-ben az orvvadászok, a tavalyi 333-hoz képest – olvasható a dél-afrikai vadőr egyesület(WRSA) hivatalos közleményében.
Egy kiló rinocérosszarv közel 65 ezer dollárt ér, ez nagyobb mint az arany és a platina piaci értéke. Dél-Afrikában több mint 20 ezer orrszarvú él. Egy évtizeddel ezelőtt még nagyjából 15 állatot ejtettek el évente, azonban 2007-ben ez a szám nagyot ugrott a megnövekedett vietnámi és thaiföldi kereslet miatt, ahol az állatok szarvát gyógyszerként alkalmazzák.
Az orvvadászat hamarosan a kipusztulás szélére taszítja az állatfajt – vélte Richard Emslie, a téma szakértője. Az orrszarvúk közel felét a Krüger Nemzeti Parkban ejtették el, ahol most katonák és felderítő repülők is segédkeznek a mészárlás megfékezésében. Az állatok védelmét nehezíti, hogy az orvvadászokat nemzetközi bűnszervezetek szponzorálják fegyverekkel, helikopterekkel és éjjellátó szemüvegekkel.
A rinocéroszszarv alkalmazása a kínai gyógyászatban sem ismeretlen: az összemorzsolt és leforrázott szarvat reuma, láz és köszvény ellen alkalmazták, sőt, még ördögűzéshez is használták. Az elmúlt években afrodiziákumként és a rák ellenszereként alkalmazzák.
„Tragikus látni ezt az értelmetlen mészárlást az állat szarváért, amelynek semmilyen gyógyító hatása sincs” – hangoztatta Pelham Jones, a dél-afrikai vadőr egyesület vezetője.

Posted on

2011 rekordév az elefántcsont kereskedelemben

A Reuters szerint az elefánt-orvvadászat és az elefántcsont illegális kereskedelme továbbra is virágzik; 2011-ben a lefoglalt és elkobzott áruk mennyisége sajnálatos módon megduplázódott. 13 nagyméretű zsákmányt foglaltak le a hatóságok. Egy zsákmány akkor számít nagyméretűnek, ha meghaladja a 800 kilogrammot. 2011-ben 23 tonnányi elefántcsontot tartóztattak fel, ami legkevesebb 2500 elefántot jelent.
A témában jártas szakember szerint az idei rekordév az utóbbi két évtized illegális elefántcsont-kereskedelmében. Az elefánt mellett az egyéb vadon élő állatokat is veszélyeztető gyakorlatot 1989-ben tiltották be világszinten, azonban továbbra is példányok ezreit ölik meg Zimbabwében, Zambiában, Mozambikban,Tanzániában és Kenyában. Az áruk, amennyiben eljutnak a célpiacra, Kínában és Thaiföldön kötnek ki, ahol ékszerek és fatermékek előállításához használják fel őket.

Posted on

Feleségre gyűjtenek Gézának a dromedárnak

Magányos a pécsi állatkert egypúpú tevéje. A négy éves csődörnek feleséget keresnek, de az egypúpúak hiánycikknek számítanak, ezért roppant drágák. Pécsi diákok azonban most gyűjtést rendeztek egy kancáért.
A pécsi állatkert négy éves fél tonnás egypúpú tevéje ugyan jól érzi magát ezer négyzetméteres kifutójában, ahová néhány éve megérkezett a vajdasági Palics állatkertjéből. Csakhogy hiányzik az életéből a szerelem. Csakhogy egy nőstény dromedár beszerzése nagyon költséges feladat, ezért a Szent Mór iskola és a pécsi egyetem diákjai gyűjtést szerveztek Géza kiházasítása érdekében: az állatkert lakóiról készített képeiket árverezik el. Összesen 100 kép kerül majd kalapács alá. Ez azonban sajnos egycsapásra nem oldja meg Géza magányát.
– Nem csak a pénz hiányzik, ma Európában kifejezetten nehéz dromedárt találni, a piacon nagyon kevés a menyasszonyjelölt – magyarázza sajnálkozva a Borsnak az állatkert igazgatója, Szatyor Miklós, aki úgy tudja, Spanyolországban most lenne egy eladó tevelány, de nagyjából háromezer eurót kérnének érte, és ebben az árban még nincs benne a szállítás sem. – Ha sikerülne beszerezni egy nőstényt, akkor az utódlás borítékolható lenne, a dromedár ugyanis állatkerti körülmények között is rendkívül szapora állat – állítja az intézmény vezetője. Nem csoda, a dromedár egyébként is a legszívósabb a tevék között: mázsás terhet egy nap alatt akár hatvan kilométerre is képes elvinni, míg kétpúpú ázsiai rokona csak ötven kilométert, azt is csak éjszaka hűvösben képes megtenni a sivatagban.
Nyugati félteke tevéje – A dromedár leginkább Észak-Afrika, Nyugat-Ázsia, India, és Ausztrália száraz és sivatagos területein él. Majdnem 13 millió példányuk él világszerte, de – néhány kivételével – nem élvezik a vadonban eltöltött szabadságát, ugyanis többségük háziasított. Tenyésztik a tejéért, a húsáért, a szőréért és teherszállítónak is. Teljesen alkalmazkodtak a sivatagi élethez: hosszú ideig kibírják ennivaló és víz nélkül, a hátukon található púpban zsír formájában tápanyagot raktároznak. Orrukat, fülüket pedig le tudják zárni, így védekeznek a homokviharok ellen. Forrás: Borsonline.hu

Posted on

Becsípett makik és a mókás állatvideók a neten

Apró vagy épp nagyobbacska szőrmókok bármikor képesek arra, hogy bájos megjelenésükkel, illetve mókás tetteikkel mosolyt csaljanak az arcokra. A következő videókat milliók imádják: egész biztos, hogy miután megnézed, te is csatlakozol rajongóikhoz.
Az erjedt marula áldatlan hatásai – Sokan azért tartják szórakoztatónak a becsípett állatokat felvonultató videót, mert saját gyarló mivoltuk igazolását látják benne, holott a néhány perces film enélkül is emlékezetes.
Az Afrikában termő marula gyümölcsöt különösen kedvelik a helybéli állatok, amikor pedig lehull a földre, nem győznek lakmározni belőle.
A sárga desszert azonban ilyenkor már túlérett, a cukortartalom és az erjedési folyamatok miatt pedig az alkoholhoz hasonló hatást fejt ki azokra, akik fogyasztanak belőle.
Rendszerint így járnak az állatok is, a makiktól az elefántokon, rinocéroszokon és struccokon át mindenki dülöngél a szavannán, mielőtt édes álomba merül, majd szembesül a másnaposság jól ismert hatásaival.

A bébielefánt, aki megijedt magától… Ha a teljes cikk érdekel, látogasd meg a Femina.hu oldalt vagy az eredeti cikket ide kattintva.

Posted on

Divatból és élvezetből ölik az állatokat a gazdag nők

Milliárdos asszonyok járják a vadont, és állatokra lövöldöznek a turizmus egyik új ágazatában. A véres hóbort akár ötmillió forintba is kerülhet.
Új őrület hódít az unatkozó, tehetős nők körében. A hölgy kalandorok mozgalma a turizmus virágzó üzletágává nőtte ki magát. A különös trend szerint a veszélyre vágyó úrinők a kényelmes hoteleket, apró bikiniket, körülöttük sertepertélő pincéreket, kék tengert és hófehér homokot cserélik túrabakancsra és vadászpuskára.
– A hölgy kalandorok ötlete alig fél éve jutott eszünkbe, és nem is hittük, hogy ekkora sikere lesz. Szervezünk túrákat Afrika különböző részeire, a gazellák, oroszlánok, orrszarvúk, elefántok és leopárdok földjére vagy pedig a Yukon-folyóhoz és Brit Columbiában, ahol hatalmas barnamedvék és jávorszarvasok várják a bátor asszonyokat – mondta az egyik alapító, Mary Morgan, aki a felső képen látható. Távcsöves, hangtompítós puska van a kezében, ami a legalattomosabb fegyver. A csorda nem hallja a lövést, csak azt veszi észre, hogy valamelyik állat összerogy. Ezután a gyilkos vadász, még egy állatot nyugodtan megölhet mondern fegyverével. A vadállatok a lövés helyét sem veszik észre, és támadásnak sincs kitéve a lesből lövő állatgyilkos.
A nők többsége azonban valóban nemcsak csodálni akarja a természetet, hanem vadászik is ezekre az állatokra. A veszélyes kalandért ráadásul nem is kevés pénzt fizetnek. Egy bölény kilövése tizenegyezer font (három és fél millió forint), míg egy oroszlán megölése tizennyolcezer fontba (öt és fél millió forintba) kerül. Az állatvédő szervezetek keményen bírálják a túrákat, és mindent megpróbálnak, hogy megakadályozzák a további értelmetlen vadászatokat. Forrás: Borsonline.hu, Állatvilág.net