Posted on

Sok egyesület tönkremenne az 1%-ok nélkül

Már lehet nyilatkozni a személyi jövedelemadó 1 százalékáról. A felajánlások nélkül sok szervezet nem tudná fenntartani magát. Tavaly a megyében több mint ezer civil szervezetet támogattak az adózók. Az adóhivatal adatai szerint ha kis mértékben is, de évről-évre nő az 1 százalékról rendelkezők száma.
Ivancsó Ádám rendszeresen segít a kutyák ellátásában az Együtt az Állatokért Állatvédő Egyesületnél. A férfi ráadásul adója egy százalékát is minden évben a Hosszúpályi úti állatotthonnak ajánlja.
– Nagyon szeretem az állatokat, és mivel nagyon sanyarú körülmények között vannak, ezért már évek óta nekik ajánlom fel az adóm egy százalékát – mesélte Ivancsó Ádám.
A Kutyaház Egyesület elnöke azt mondja: jóformán csak a felajánlott 1 százalékokból tudják fenntartani magukat a civil szervezetek, ezért minden fórumon próbálják bemutatni törekvéseiket.
– Nagyon fontos, hogy hirdessék magukat, hogy az emberekhez eljusson az, hogy mivel foglalkoznak ezek az alapítványok. Valamint az, hogy az emberek tudják, nem kerül semmibe jól rendelkezni az adójuk egy százalékáról – mondta el Bernáth Csaba, a Kutyaház Egyesület elnöke.
Tavaly a megyében 93 ezren ajánlották fel adójuk egy százalékát. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatai szerint az elmúlt években egyre többen rendelkeznek az összegről.
– Tavaly a személyi jövedelemadó bevallást benyújtók 41 százaléka rendelkezett az adójának egy százalékról. Ez évente 1-2 százalékos emelkedő tendenciát mutat – tájékoztatott Gacsályi Zsuzsa, a NAV Hajdú-Bihar Megyei Igazgatóságának eljárási osztályvezetője.
Tavaly 322 millió forintot kaptak a megyei civil szervezetek. A személyi jövedelemadó 1+1 százalékáról május 21-éig lehet nyilatkozni. Forrás: Délhír.hu

Posted on

Félmilliárd jött össze az egy százalékokból

A dél-dunántúli régióban több mint 171 ezer adózó – 274 ezer rendelkező nyilatkozat benyújtásával – élt az egy százalékos felajánlás lehetőségével. A háromezernél is több kedvezményezett több mint 500 millió forinthoz jutott így – közölte hétfőn a Nemzeti Adó- és Vámhivatal dél-dunántúli főigazgatósága.
Az egy szervezetnek felajánlott legmagasabb összeg meghaladja a 22 millió forintot. Preferált területek továbbra is az egészségügy, az állatvédelem, a környezetvédelem és a szociális tevékenységek voltak.
Az idei bevallási időszakban – a „parlagfű mentesítés feladatai” költségvetési előirányzatra érkező téves rendelkezések miatt – az érvénytelen nyilatkozatok száma nagyon jelentős volt. Az érvénytelen nyilatkozatokról a hivatal tájékoztatta az adózókat, a nyilatkozatok módosítására viszont már nincs lehetőség.
A kedvezményezettek közül 2518 szervezet nyújtotta be a 37-es számú adatlapot a régióban, ezzel jelezve, hogy igényt tart a részükre felajánlott összegre. Az adatlapok egy része idén is elektronikus formában érkezett, de még így is jelentős maradt a papíralapon benyújtottak száma.
A nyomtatvány kitöltése most sem volt problémamentes, előfordult, hogy elmaradtak a szükséges mellékletek, a be nem jelentett adatváltozások miatt sok esetben a képviselő neve téves volt, de a bankszámlaszám és a telefonszámok beírása is gondot okozott.
A korábbi évekhez hasonlóan idén is voltak olyan szervezetek, amelyek nem rendezték tartozásaikat és nem éltek a méltányosság kérésének lehetőségével sem. Természetesen ezek a szervezetek nem kaphatták meg a számukra felajánlott összeget.

Posted on

Félmilliárd forint 1 százalékból – Somogyba 120 millió forint kerül

A dél-dunántúli régióban az egy szervezetnek felajánlott legmagasabb összeg meghaladja a 22 millió forintot. A legtöbb felajánlás továbbra is az egészségügy, az állatvédelem, valamint a környezetvédelem területén érkezett – derül ki a regionális adóhivatal összesítéséből. A személyi jövedelemadó 1 + 1 százalékáról elsősorban a bevallás, az egyszerűsített bevallás részét képező EGYSZA megnevezésű nyomtatványon lehetett rendelkezni.
A dél-dunántúli régióban több mint 171 ezer adózó – 274 ezer rendelkező nyilatkozat benyújtásával – élt az egy százalékos felajánlás lehetőségével. Az egy százalékos felajánlások több mint három ezer szervezetet érintenek. Az egy szervezetnek felajánlott legmagasabb összeg meghaladja a 22 millió forintot. Preferált területek továbbra is az egészségügy, az állatvédelem, a környezetvédelem és a szociális tevékenységek voltak.
Az idei bevallási időszakban – a „parlagfű mentesítés feladatai” költségvetési előirányzatra érkező téves rendelkezések miatt – az érvénytelen nyilatkozatok száma nagyon jelentős. Az érvénytelen nyilatkozatokról a hivatal tájékoztatja az adózókat, viszont a nyilatkozatok módosítására most már nincs lehetőség.
A 2011. évben benyújtott 1 százalékos rendelkező nyilatkozatokban nem lehetett a „parlagfű mentesítés feladatai” költségvetési előirányzatot megjelölni.
Baranya megye: Civil kedvezményezettek száma: 1259, Felajánlott összeg: 256.523.616 Ft, Legnagyobb felajánlott összeg: 22.000.660 Ft
Somogy megye: Civil kedvezményezettek száma: 1009, Felajánlott összeg: 117.211.400 Ft, Legnagyobb felajánlott összeg: 4.371.218 Ft
Tolna megye: Civil kedvezményezettek száma: 884, Felajánlott összeg: 135.770.695 Ft, Legnagyobb felajánlott összeg: 8.587.147 Ft
Dél-dunántúli Régió: Civil kedvezményezettek száma: 3152, Felajánlott összeg: 509.505.711 Ft, Legnagyobb felajánlott összeg: 22.000.660 Ft

Posted on

Adó egy százalék, mindenki kevesebb pénzt kapott

Folytatódik a tavaly elindult trend, tovább apadnak a civilek rendelkezésére álló SZJA 1 százalékos források. Bár egyre több adófizető fordít figyelmet arra, hogy a személyi jövedelemadója felajánlható részével civil szervezeteket támogasson, mégis összességében az előző éveknél kevesebb pénz folyik be ebből a forrásból a civilek kasszájába.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal néhány napja hozta nyilvánosságra az 1%-os felajánlások összesített eredményeit. 2011-ben a felajánlások teljes összege majdnem egymilliárd forinttal, közel 9 százalékkal csökkent, így alig érte el a kilencmilliárd forintot.
A világgazdasági válság keltette zavarok és az SZJA-kulcsok változása nyomán tapasztalható csökkenő tendencia így tartósnak bizonyul, hiszen már 2010-ben is kisebb összeg került a szervezetekhez 2009-hez képest, igaz akkor a különbség „csak” 2,5 százalékos volt. „A 2011-es évben mindegyik szervezettípus kevesebb támogatást kapott – 5,6 százaléktól egészen akár 41 százalékos csökkenés is kimutatható a felajánlott összegben a tavalyi évhez képest” – hívta fel a figyelmet Miha Tamás, a civil szervezetek kommunikációjával foglalkozó Human Dialog Kft. ügyvezetője.
Több támogató, ugyanannyi szervezet – Az eredmény ellentétes folyamatok eredőjeként alakult ki, hiszen a romló gazdasági helyzet okozta csökkenő trend élét tompítja, hogy örvendetes módon ismét 5 százalékal bővült a civileknek felajánlható SZJA 1 százalékról rendelkező adófizetők köre. Ennek ellenére még mindig nagyon kevés azok száma, akik rendelkeznek a civileknek felajánlható összegről. Idén (augusztus közepéig feldolgozott adatok szerint) összesen 15,44 milliárd forintról rendelkeztek az adózók, holott 27,2 milliárdot is “szétoszthattak” volna jó célokra.
Pedig Miha szerint a civil szféra számára az üzenet egyértelmű és egybevág a készülő új civil törvény csapásirányával: a jövőben a nonprofit finanszírozás sikerének záloga a több lábon állás és a tudatos kommunikáció lesz, az 1 százalék és a pályázati források mellett nagyobb szerepet kell, hogy kapjon az adománygyűjtés, a magánszemélyek bevonása a civil szervezet támogatói körébe.
A NAV most szeptemberben az összesített statisztikát publikálta, illetve egyenként tájékoztatta az érintett civil szervezeteket a várható bevételeik nagyságáról. A teljes SZJA 1% szervezetekre elosztott eredménye azonban csak jövő januárban válik majd mindenki számára elérhetővé, egyúttal kezdetét veszi majd a kampány az adócsökkentések okán minden bizonnyal ismét zsugorodó SZJA 1 százalékokért. A versenyben sokat számít a jó kommunikáció, van olyan szervezet, aki sikeres kampányának köszönhetően megnégyszerezte a tavalyi 1 százalékokból származó bevételét.
Ki mennyit kapott? – A civil szervezetek közül a legnagyobb összeget, 6,697 milliárd forintot az idén is az alapítványok kapják. A társadalmi szervezetek összesen 1,948 milliárd, a közalapítványok közel 201 millió, a felsőoktatási intézmények összesen közel 22,6 millió, a könyvtári, levéltári, múzeumi, egyéb kulturális, alkotó- vagy előadóművészeti tevékenységet folytató szervezetek pedig összesen 73,5 millió forinthoz juthatnak.
A Magyar Kármentő Alap javára 68 nyilatkozatban 434 ezer forintot ajánlottak fel. Az egyházak közül a legmagasabb összeg az idén is a Magyar Katolikus Egyháznak jutott, közel 2,851 milliárd forint 601.695 felajánlótól. A Magyarországi Református Egyház javára 207.012 adózó rendelkezett töb mint 1,024 milliárd forintról, a Magyarországi Evangélikus Egyház javára pedig 54.429 adózó közel 301 millió forintról.

Posted on

Adó 1 százalék felajánlás 2011-ben: adó 1% lista és nyomtatvány adóbevalláshoz

Adó 1 százalék felajánlás 2011-ben: adó 1% lista és nyomtatvány letöltés a 2011-es adóbevalláshoz. Az szja 1 százalékáról sajnos csak az adózóknak kevesebb, mint fele rendelkezik, pedig felajánlásukkal könnyen segíthetnének a rászoruló alapítványok-nak, akiknek szinte egyetlen bevételi forrásuk ebből származik. Számítások szerint egy adózó felajánlása több, mint 5000 forintot ér egy civil szervezet javára.
Közel 3,5 millióan ajánlhatták volna fel 2010-ben a befizetett adójuk 1 plusz 1 százalékát, közülük minden második személy, több mint 1,9 millió adózó élt a lehetőséggel – derül ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) tájékoztatójából.
Közel 120 ezer olyan nyilatkozatot adtak le, ami valamilyen hiba miatt érvénytelen lett, emiatt 657 millió forintot veszítettek a civilek, az egyházak, illetve a kiemelt költségvetési előirányzatok. A leggyakoribb hiba, hogy a felajánló nem fizeti meg az 1 plusz 1 százalék számításának alapját képező adót, és az is rendszeresen előfordul, hogy rosszul adják meg a kedvezményezett civil szervezetek adószámát, illetve az egyházak és költségvetési előirányzatok 4 jegyű technikai számát.
Ugyancsak gyakori, hogy késve, a május 20-ai határidő után postázzák a rendelkező nyilatkozatot az adóhatósághoz, sajnos a felajánlás ilyenkor is elveszik. Az adóhatóság minden évben ellenőrzi az 1 százalékos felajánlásokból részesülő civileket, tavaly 300 adózónál vizsgálódtak a revizorok. Visszaélésre, illetve hibára nagyon ritkán bukkantak 2010-ben, összesen 3,2 millió forint adókülönbözetet tártak fel és 15 ezer forint mulasztási bírságot szabtak ki.
Hogyan lehet a személyi jövedelemadó 1 százalékáról rendelkezni 2011-ben?
A személyi jövedelemadóról szóló törvény1 lehetőséget teremt arra, hogy a magánszemélyek a jövedelemadójuk meghatározott részéről a külön törvény2 szabályai szerint rendelkezzenek, így adójuk egy része az általuk megjelölt civil és/vagy egyházi kedvezményezettekhez, költségvetési előirányzatokhoz kerüljön. Fontos azonban kiemelni, hogy amennyiben valaki nem rendelkezik az 1 százalékáról, adójának ez a része nem veszik el, hanem a költségvetésben marad, azaz ezt az összeget az állam a költségvetési törvényben leírtak szerint költi el. A rendelkezés nem kötelező, de aki élni kíván ezzel a lehetőséggel, annak rendelkező nyilatkozatot, nyilatkozatokat kell adnia.
Ki rendelkezhet 2011-ben?
Bárki, aki személyi jövedelemadó-bevallást vagy egyszerűsített bevallást ad, illetve adókötelezettségét munkáltatói adómegállapítás5 útján teljesíti, jogosult az adójának meghatározott részéről rendelkezni. Azaz a magánszemélyeken túl az egyéni vállalkozók és az őstermelők is jogosultak rendelkezni, ha az említett tevékenységből vagy más jogcímen szereznek az összevont adóalapba tartozó jövedelmet. A rendelkezési jogosultságot nem érinti az, ha a magánszemély fizetendő adója 0 forint (például az egyes adókedvezmények miatt), de ebben az esetben a felajánlott összeg is 0 forint lesz. Egyházak8 részére még ebben az esetben is érdemes rendelkezni, mivel az egyházak – az 1 százalékon túli – állami finanszírozása a rendelkező magánszemélyek száma (és nem a felajánlott összeg nagysága) alapján történik, így a 0 forintról történő rendelkezés is növeli az adott egyház részére juttatott állami támogatás összegét. Egyebekben az adóhatóság az utalást csak akkor teljesíti, ha a kedvezményezett részére utalandó összeg legalább 100 forint.
Mekkora összegről lehet rendelkezni? – Az 1 százalék alapja az összevont adóalap kedvezményekkel, továbbá az önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozat és a nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozat szerinti átutalásokkal csökkentett része akkor, ha ezt az összeget a magánszemély határidőre megfizette.
Az összevont adóalapba tartozik az adóévben adókötelezettség alá eső valamennyi önálló, nem önálló tevékenységből származó, valamint egyéb bevételből megállapított jövedelem, továbbá átalányadózás esetén az egyéni vállalkozói, a mezőgazdasági kistermelői bevételből az átalányban megállapított jövedelem és az adóalapkiegészítés.
Ugyanakkor a különadózó jövedelmek, mint például az ingatlanértékesítésből, árfolyamnyereségből származó jövedelem, kamatjövedelem, az egyéni vállalkozó vállalkozói személyi jövedelemadója (a vállalkozói kivét kivételével) stb., nem tartozik az összevont adóalapba, így ezen jövedelmek meghatározott részéről nem is lehet rendelkezni.
Az 1 százalék alapját csak a ténylegesen határidőben megfizetett adó képezi. Mivel az összevont adóalapba tartozó jövedelmekből a kifizetők, munkáltatók jellemzően levonják az adóelőleget, így a magánszemélyek többségének az év végén nem keletkezik adófizetési kötelezettsége. Abban az esetben, ha az évközben a magánszemélytől levont adóelőleg eléri vagy meghaladja a ténylegesen fizetendő adó összegét, az adót a magánszemély határidőre megfizette.
Amennyiben azonban a levont adóelőleg összege nem éri el a fizetendő adó összegét, az adó akkor tekinthető határidőben megfizetettnek, ha a pótlólagosan fizetendő adót
a magánszemély május 20-áig, illetve az egyéni vállalkozó és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett február 25-éig megfizeti.
Megfizetettnek kell tekinteni az adót akkor is – feltéve hogy a magánszemély az egyszerűsített bevallást választotta, és az adóhatóság által közölt adatok javítására volt szükség –, ha azt a magánszemély május 20-a után, de az adóhatóság a javított adatok alapján megállapított adóról szóló értesítésének kézhezvételétől számított 30 napon belül megfizeti.
Végezetül szintén megfizetettnek tekintendő az adó abban az esetben, ha a magánszemély legfeljebb 12 havi részletfizetést vagy fizetési halasztást kapott akkor, ha az engedélyező határozatban foglaltaknak eleget tesz. Ide értendő az az eset is, ha a vállalkozási tevékenységet nem folytató, általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett magánszemély a személyi jövedelemadó bevallásában tett nyilatkozata alapján legfeljebb 4 hónapon keresztül a 100 000 Ft-ot meg nem haladó személyi jövedelemadó fizetési kötelezettségét havonként egyenlő részletekben fizeti meg. Az adózó nem csak befizetéssel, átutalással, hanem az adóhatóságnál más adónemen nyilvántartott túlfizetésének (például: áfa, eva stb.) átvezetése útján is megfizetheti a személyi jövedelemadó tartozását.
Mely szervezeteket lehet kedvezményezettként megjelölni? – Kedvezményezettet két csoportból lehet választani, de mindegyikből csak egyet-egyet, azaz sem az egyik, sem a másik 1 százalék nem osztható meg, de nem is vonható össze. Ha valamelyik csoportból nem választ az adózó kedvezményezettet, akkor csak egy rendelkező nyilatkozatot adjon be, mert az egyik 1 százalék nem irányítható át a másik csoportban lévő kedvezményezettek javára. Az azonos körből választott két kedvezményezett javára tett rendelkező nyilatkozat mindegyike érvénytelen.
A kedvezményezettek egyik csoportjába a civil kedvezményezettek tartoznak. Ide tartoznak a közhasznú tevékenységet a törvényben meghatározott ideig ténylegesen folytató társadalmi szervezetek, alapítványok, és közalapítványok. Ugyancsak ebben a körben lehet rendelkező nyilatkozatot adni a törvényben felsorolt következő kedvezményezetteknek:
Magyar Tudományos Akadémia;
Országos Tudományos Kutatási Alapprogram (OTKA);
az országos közgyűjtemények;
Magyar Állami Operaház;
Magyar Országos Levéltár;
Országos Széchényi Könyvtár;
Magyar Filmarchívum;
Neumann János Multimédia Központ és Digitális Könyvtár; az országos szakmúzeumok;
azok a könyvtári, levéltári, múzeumi, egyéb kulturális, illetve alkotó- és előadóművészeti tevékenységet folytató szervezetek, amelyek valamely önkormányzattól, vagy a központi költségvetéstől egyedi támogatásban részesültek;
a felsőoktatási intézmények;
Magyar Kármentő Alap. – A rendelkezéshez a magánszemélynek a fenti szervezetek adószámára van szüksége, amelyet elsősorban maguktól a kedvezményezettektől szerezhet be. Megjegyzést érdemel, hogy azon szervezetek adószáma, melyek már a 2010-es rendelkező évben részesültek az 1 százalékos összegből, a NAV honlapján megtalálható.
Az adószámokat a „Közlemény a 2010. rendelkező évi érvényes civil kedvezményezettekről” című tájékoztató anyag tartalmazza.
Nem árt azonban meggyőződnie arról, hogy a tájékoztatóban szereplő szervezet a 2011-es rendelkező évben is létező szervezet-e, esetleg jogutódlással szűnt meg, mert ilyenkor a rendelkező nyilatkozaton a jogutód szervezet adószámát célszerű feltüntetni. Érdemes körültekintően nyilatkozni, és megnézni a 6. oldalon felsorolt érvénytelenségi okokat, hiszen ezek egyikének fennállása esetén már nem jut el a felajánlott összeg a kedvezményezett szervezethez.
A kedvezményezettek másik csoportjába az egyházi kedvezményezettek tartoznak. Ebbe a csoportba tartoznak a bejegyzett, és az adóhatóság által technikai számmal ellátott egyházak, továbbá az Országgyűlés által meghatározott kiemelt előirányzatok18. A rendelkező nyilatkozaton a magánszemélynek az egyházi kedvezményezett technikai számát kell feltüntetnie. A technikai számokat az adóbevallás útmutatója, illetve a www.nav.gov.hu internetes oldal tartalmazza. A nyilatkozaton feltüntethető a kedvezményezett egyház elnevezése is.
Hogyan lehet az 1 százalékról rendelkezni? – A rendelkező nyilatkozat a bevallási nyomtatvány részét képezi, így az a magánszemély, aki adóbevallást vagy egyszerűsített bevallást ad, a nyomtatvány megfelelő lapjának (a 1053, vagy 1053E számú bevallás Egysza lapja) kitöltésével rendelkezhet. A nyomtatványnak ezen az oldalán mindkét kedvezményezetti kör részére lehet rendelkezni. Amennyiben valaki csak egy kedvezményezettet kíván megjelölni, a másik rubrikát ne töltse ki, illetve azt ki is húzhatja.
A www.nav.gov.hu internetes oldalon található nyomtatványkitöltő program19 használata esetén szintén van lehetősége arra, hogy a nyomtatvány részeként rendelkezzen, azaz a program felhasználásával töltse ki a 1053 vagy a 1053E számú bevallás Egysza lapján található rendelkező nyilatkozatot. Amennyiben a nyomtatványkitöltő programmal előállított bevallását kinyomtatva kívánja eljuttatni az adóhatósághoz, akkor azt helyezze el a bevallást vagy egyszerűsített bevallást tartalmazó borítékban.
Abban az esetben, ha a bevallását vagy az egyszerűsített bevallását elektronikusan20 küldi be, a rendelkező nyilatkozatot is eljuttathatja az adóhatósághoz elektronikus úton, az Ügyfélkapun keresztül. Lehetősége van arra, hogy a bevallása, egyszerűsített bevallása részét képező rendelkező nyilatkozatot a bevallással, nyilatkozattal együtt juttassa el az adóhatósághoz. Amennyiben azonban nem így tesz, akkor május 20-áig lehetősége van arra, hogy az elektronikus rendelkező nyilatkozatát a bevallástól elkülönülten küldje meg. Ez esetben nem a bevallás, egyszerűsített bevallás részét képező Egysza lapon, hanem a külön programban található „10egysza” megnevezésű nyilatkozat kitöltésével és elektronikus továbbításával rendelkezhet. Abban az esetben, ha az elektronikus bevallását nem saját maga, hanem meghatalmazottja (például könyvelője) készíti, az adóhatósághoz azt is be kell jelentenie, hogy a rendelkező nyilatkozat elektronikus továbbítására meghatalmazottja jogosult.
Azon magánszemélyek esetében, akik bevallásadási kötelezettségüknek munkáltatói adómegállapítás útján tesznek eleget, a rendelkező nyilatkozatot tartalmazó borítékot a munkáltatónak legkésőbb május 10-én adhatják át. A május 10-e után átadott borítékokat a munkáltató nem köteles átvenni. A magánszemélynek a borítékot annak ragasztott felületére átnyúlóan, saját kezűleg alá kell írnia, mivel ez biztosítja azt, hogy a munkáltató a boríték tartalmát ne ismerhesse meg. A munkáltatók a náluk leadott lezárt borítékokat kísérőjegyzékbe veszik, amely tartalmazza a rendelkező nyilatkozatot tevő személyek nevét, adóazonosító jelét és a boríték átadását igazolandó, az átadó aláírását. A munkáltató a lezárt borítékokat sértetlenül, legkésőbb május 20-áig adja át az adóhatóságnak.
A rendelkező nyilatkozat a bevallástól függetlenül is eljuttatható az adóhatósághoz. Amennyiben tehát az előzőekben leírtak szerint nem rendelkezett (sem a bevallás részeként, sem a munkáltató útján) lehetősége van arra, hogy a rendelkező nyilatkozatokat egy lezárt, adóazonosító jelével ellátott borítékban, postán vagy személyesen juttassa el az adóhatósághoz. Erre május 20-áig van lehetősége, függetlenül attól, hogy az adóbevallását esetlegesen február 25-éig be kell adnia. A határidő jogvesztő, így a késedelmes benyújtás esetén a nyilatkozat érvénytelen lesz.
Az adóhatóság külön kezeli a rendelkező magánszemély és a kedvezményezett adatait az eljuttatás módszerétől függetlenül, azaz még abban az esetben is, ha a magánszemély a bevallás részeként rendelkezik. A rendelkező nyilatkozat adótitoknak21 minősül, különleges védelmet élvez, abba illetéktelen személy nem tekinthet be. Így a rendelkezés következtében a magánszemélyt hátrány nem érheti, semmilyen utólagos zaklatással nem kell számolnia. A magánszemély és a kedvezményezett adatainak hatékony elkülönítése érdekében kérjük, hogy amennyiben a rendelkező nyilatkozatot nem a nyomtatvány részeként, hanem a bevallással együtt, vagy a munkáltató útján, illetve külön borítékban küldi meg az adóhatósághoz, a rendelkező nyilatkozatról a magánszemély azonosító adatait (név, adóazonosító jel) szíveskedjen leválasztani, és kizárólag a nyilatkozat rendelkező részét tegye a borítékba. Forrás: Bérkalkulátor.net