Posted on

Rosszul startolt a klímakonferencia

Valószínűleg nem dől meg a korábbi évek melegrekordja a 2011-es évvel, de az átlaghőmérséklet folyamatosan növekszik a Föld felszínén – jelentette be az ENSZ klímakonferencia-sorozatának most zajló fordulóján a Meteorológiai Világszervezet (WMO). A dél-afrikai Durbanben a WMO azt közölte a tárgyalófelekkel, hogy az előzetes számítások szerint az idei év minden idők tizedik legmelegebb esztendejének ígérkezik az előzetes számítások szerint. A melegedési trendet a csendes-óceáni La Nina jelenség ellensúlyozza átmenetileg. A szervezet arra is felhívta a figyelmet, hogy amióta tudományos igénnyel készülnek az időjárási statisztikák – vagyis az utóbbi másfél száz évben – a tizenhárom legmelegebb év 1997 és 2011 közé esik. Az összképhez tartozik, hogy a nyári olvadás miatt az idén zsugorodott össze a legkisebb méretűre az északi-sarki jégtakaró. A konferencia eddigi legnagyobb vitatémája egy kiszivárogtatás: eszerint Kanada felmondaná a fejlett országokat üvegházgáz-kibocsátásuk csökkentésére kötelező kiotói jegyzőkönyvet. A kanadai kormányt az aggasztja, hogy ha nagyobb mértékben visszafogná üvegházgáz-kibocsátását, akkor veszélybe kerülne a gazdasági bővülés, ugyanis Kanada legnagyobb kereskedelmi partnere, az Egyesült Államok nem részese a kiotói jegyzőkönyvnek. Minderről annyit mondott Peter Kent, a kanadai kormány környezetvédelmi minisztere, hogy “Kiotó a múlt”, és megerősítette, hogy országa valóban kilépne a jegyzőkönyv részes felei közül. A kanadai CTV televízió arról számolt be, hogy a kormány decemberben hivatalosan is elindítja az egy évig tartó kilépési procedúrát, de ezt a miniszter cáfolta. A kormány álláspontja a következő: támogatják a világméretű üvegházgáz-csökkentést, de Kanada ragaszkodik ahhoz, hogy olyan új megállapodás köttessék, amelynek minden állam a részese, különösen Kína és India. Az orosz és a japán kormány álláspontja már korábbról ismert volt, eszerint e két állam nem vállal további kibocsátáscsökkentést, de azt még nem tudni, hogy fel is mondanák-e a jegyzőkönyvet. Az orosz és a japán álláspont szerint nincs értelme további célokat vállalni, amíg a két legnagyobb kibocsátó közül Kína eleve nem részese a kiotói jegyzőkönyvnek, az USA pedig nem ratifikálta.

Peking eső után - Peking szmogban

Durbanben az Egyesült Államok klímaügyi főtárgyaló-helyettese azt mondta, hogy nem valószínű, hogy a tárgyalófelek megváltoztatnák korábbi álláspontjukat, és a korábban jelzettnél nagyobb csökkentéseket vállaljanak. Az 1997-ben véglegesített megállapodásban az iparosodott államok többsége arra kötelezte magát, hogy összességében 5,2 százalékkal csökkentik szén-dioxid-kibocsátásukat az 1990-es szinthez képest 2012-re. A klímatudomány jelenlegi álláspontja szerint 25-40 százalékkal kéne csökkenteni a kibocsátást ahhoz, hogy el lehessen kerülni a klímaváltozás öngerjesztő, már nem befolyásolható folyamatait. Kanada 6 százalékos csökkentést vállalt 1990-hez képest, ám szén-dioxid-kibocsátása 17 százalékkal emelkedett. Jelenleg az USA-t megelőzve Kína a legnagyobb kibocsátó. A Hszinhua állami hírügynökség közölte kommentár szerint “Kanada aláaknázza a klímavédelmi intézkedéseket, és rövid távú célok érdekében önnön elismertségét rombolja”. A kínai hírügynökség szerint a kanadai kilépés a jegyzőkönyv hatálya alól azzal egyenértékű, mint ha valaki darabjaira törne szét egy edényt csak azért, mert el van repedve. A tizenhét legnagyobb üvegházgáz-kibocsátó országot tömörítő fórum november közepi ülésén Brazília és India csatlakozott ahhoz az amerikai állásponthoz, amely szerint 2015-ig el kell halasztani a tárgyalásokat az új nemzetközi klímaegyezményről.

Durban

Az Európai Unió és a kisebb fejlett országok csoportja viszont most Durbanben akar megállapodást elérni a tárgyalások mihamarabbi elkezdéséről, új egyezményt akar 2015-re és valós kibocsátáscsökkentéseket 2020-ra. A Reuters hírügynökség által megkérdezett elemzők arra számítanak, hogy a világméretű, nemzetközi jogilag kötelező megállapodás elmaradása miatt a felek a kétoldalú klímaegyezményekre fognak összpontosítani. Számos klímakutatással foglalkozó intézmény és legutóbb a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) úgy számol, hogy 2020-ban tetőznie kell az üvegházgáz-kibocsátásnak, és a 2030-as években gyors csökkenést kell elérni – mindezt azért, hogy a Föld átlaghőmérséklete ne legyen több mint 2 Celsius-fokkal magasabb az iparosodás előtti szintnél. A kutatók körében közmegegyezés van abban, hogy a 2 fokos emelkedés még nem okoz visszafordíthatatlan éghajlati változásokat. A klímakonferencia házigazdája, a dél-afrikai kormány egyébként két, egyenként 4800 megawatt kapacitású szénerőművet építtet az országban, mert szerinte másképp nem lehet energiával ellátni a földrész leggyorsabban növekvő gazdaságát. Dél-Afrika áramellátását jelenleg 85 százalékban szénerőművek biztosítják. Ezeket az ország vissza akarja szorítani a megújuló energiák javára, ám ez még évekbe telik. Számos fejlődő országnak nincs más választása a fosszilis energiahordozókon kívül, ha nagy tételben és gyorsan akar villamos áramot termelni. Mindez jó üzlet a finanszírozást megszervező bankszektornak is, hiszen egy 600 MW-os szénerőmű kétmilliárd dollárba kerül – derül ki egy jelentésből, amelyet nem kormányzati szervezetek mutattak be Durbanben. A Reuters hírügynökség tudósítása szerint 2005 és 2010 között kétszeresére emelkedett a szénerőmű-finanszírozás mértéke. Az ilyen projekteket leginkább támogató húsz legnagyobb bank között amerikai, brit, francia, japán, kínai, német, olasz és svájci pénzintézetek vannak – a három legnagyobb a JP Morgan Chase, a Citibank és a Bank of America. Forrás: origo.hu

Vélemény, hozzászólás?