Posted on

Nemzeti Vágta újratöltve – eredet, állapot, háttér

A tér Olaszországban, ahová minden év július 2-án és augusztus 16-án emberek tízezrei zsúfolódnak be, hogy megnézzenek egy lovasversenyt, a Palio di Siena-t. Közismert neve Il Palio és eredete a középkorig nyúlik vissza. Először 1238-ban említik a Palio nevű lovasjátékot, majd az első “modern” Palio-t 1656-ban rendezték. A helyiek a város aranykorára emlékeznek a versennyel. A lovasok középkori ruhába öltözve, nyergeletlen lovat ülnek meg az alig másfél perces futam alatt. A pálya maga a város főtere, a Piazza da Campo. A 2010-ben rendezett versenyen már nem vett részt az olasz idegenforgalmi miniszter, Michela Brambilla sem, aki a spanyolországi Katalóniában betiltott bikaviadalok példájára megkérdőjelezte a sienai lóverseny jogosságát. “Tiszteletben tartom a hagyományt, de az állatok szenvedése nélkül” – hangsúlyozta. 1970 óta közel 50 ló halt meg. Az idei futamon (2011) öt ló elbukott és megsérült, az edzések során egy elcsúszott s meg is halt. Az állatvédők eddig is hevesen bírálták a Palio-t, de idén állatkínzás miatt feljelentést is tettek.
Idehaza a Nemzeti Vágta ötlete először Kormos Tibor, a Szegedi Nemzeti Színház egykori igazgatója fejéből pattant ki 2005-ben. Méltó emlékeként Mátyás király huszárságának kívánta a lovasversenyt, egy nagyszabású fesztivál keretében megvalósítani, a magyar huszárság szülővárosában, Szegeden. 82 oldalas forgatókönyvét az elmúlt 7-8 évben több politikussal s az idegenforgalom, illetve a kultúra területén dolgozó szakemberrel megosztotta. – Bár nekem a Hősök terén, a honfoglaló hét vezér árnyékában nem a könnyűlovasság jutna az eszembe – mondja kissé ironikusan. – Ma Európa szinte valamennyi és a világ számos országában vannak huszárok. Történelmi gyökereik Szegedig érnek. Remélem, a huszárság bölcsőjében sikerül méltó emléket állítani nekik. A rendezvényre minden évben más-más országból meghívnánk huszárokat. Másokkal együtt idegenforgalmi szempontból én is jelentős eseménynek tartanám a négynapos rendezvényt. Sőt úgy vélem, a huszárság történetét a megalakulásától napjainkig bemutató múzeum is sok látogatót vonzana városunkba. – folytatja Kormos Tibor. Bátyai Edina, a Szegedi Szabadtéri Játékok és Fesztivál Szervező Kht. igazgatója: – Persze, hogy hallottam Kormos Tibor elképzeléséről, minden részletét ismerem. Ennek az a magyarázata, hogy az elmúlt években részt vettem a kidolgozásában, rengeteget beszélgettünk például a megvalósíthatóságáról, a helyszín kiválasztásáról, az időpontról. Úgy tudom, a kulturális bizottság történelmet kedvelő elnökét már 7-8 éve foglalkoztatja, hogyan lehetne méltó emléket állítani a Szegeden megalakult magyar huszároknak. Nem tagadom, meglepett, amikor meghallottam, hogy a fővárosban egy, a Kormos Tibor elképzeléseihez hasonló programot terveznek, amit, mint ismert, később meg is valósítottak. Nehéz elképzelni, hogy két, egymástól távol élő embernek ugyanaz az ötlet pattanjon ki a fejéből… De a kultúra területén minden lehet. Már találkoztam hasonlóval… Az biztos, én a hivatalos bejelentés előtt senkivel nem osztom meg a terveimet, mint ahogy így volt ez a Mezzo Fesztivállal is.
Geszti Péter számos helyen a Nemzeti Vágta szülőatyjaként díszeleg (2008-tól), így a delmagyar.hu kényes kérdéseire a válaszadást s a mini interjú leközlését, saját feltételeket szabva végül inkább ellehetetlenítette.
Nézzük, hogyan is alakult az idei Vágta!
Ki hinné, de már rikító narancssárga színekben pompázik. A kormányváltásnak megfelelően, Geszti (balliberális SzDSz) idén tavasszal eladta a rendezői jogokat az élelmiszer-kereskedelmi franchise-cég CBA-ban társtulajdonos Lázár fivéreknek (Lovas Show Kft.), akik bizony köztudottan meglehetősen kellemes viszonyt ápolnak a jelenlegi kormánypártokkal. Nem mintha nem az SzDSz-ből nőtt volna ki a Fidesz, de a nagy nyilvánosság előtt néha muszáj köpködni is egymást: “A Nemzeti Vágtán kétmillió forintért rajthoz álló lovak leginkább a szervezőket és a reklámozókat tették boldoggá (…) kis magyar marketinggyakorlat, azaz óriásrendezvény kapcsolati tőkéből és hitelből”. – írja a Széles Gábor tulajdonában lévő Fideszes kötődésű Magyar Hírlap 2008-ban. Lázárék lovas cége 2007-ben a Csányi Sándor üzletember érdekeltségébe tartozó OTP bank támogatásával szervezett egy lovasversenyt. Orbán Viktor az OTP-ről nemrég említette, hogy az állam mögötte áll.
2011-ben nyolc állami cég, a budapesti önkormányzat és egy fővárosi tulajdonú cég is támogatója Lázárék lovasversenyének. A fővédnökséget maga Budapest főpolgármestere, Tarlós István vállalta.
A HVG kikérte a szerződéseket, íme a lista:
MVM Zrt.
Paksi Atomerőmű Zrt.
MVM Trade Zrt.
MVM Partner Zrt.
Magyar Fejlesztési Bank Zrt.
Szerencsejáték Zrt.
Magyar Posta Zrt
MÁV-Start Zrt.
Budapest Főváros Önkormányzata
Budapesti Turisztikai Desztinációs Menedzsment Nonprofit Kft

A Nemzeti Vágta erkölcsi momentumait még koránt sem merítettük ki. Az előfutamokon a hírek szerint több lovas és ló is megsérült. Ópusztaszeren King’s Honor nyílt csüdcsonttörést szenvedett, amelynek során az kiszakadt az ízületből. A 10 éves szürke mént, Üllőre szállították, ahol a további vizsgálat megállapította, hogy a pártacsont szétrobbant, így King’s Honort nem lehetett megmenteni.
Jelenlevők szerint a pálya rossz minőségű volt s gödrökkel teli. A szervezők a ló felkészületlenségét okolják.
A fővárosi futamon Szigetvár lova, Le Songeur (Löszi) rohant a kegyetlen halálba. Az alábbi videón jól látható az állat vesztét okozó kiálló palánk, mely felszakította Löszi hasát (50. másodperc).

Az emberi mulasztás által halálra ítélt ló még futott két kört zsokéja nélkül, kilógó belekkel, majd elaltatták. Ez esetben szintén a lovast hibáztatják. Szotyori Nagy Kristóf szerint a pálya hibátlan volt, a falból nem állt ki semmi. “Aki ide eljön, nem babazsúrba jön, ide felkészült lovak és lovasok kellenek. Ez egy egyedi hely, sajátos hangulattal, sok nézővel, a rekordpénzdíj pedig elvakíthatja a lovasvilágot. A baleset a start utáni második kanyarban történt, ahol a versenyzők akár 60-70-nel is mennek. A lovas túlságosan a belső íven ment, a paravánból nem állt ki semmi” – szögezte le a Nemzeti Vágta versenyigazgatója az Index.hu hírportálnak.
Id.Czike Zoltán, a zsoké édesapja az InfoRádiónak elmondta, nem keres felelősöket. Löszi nagyjából havi százezer forintba került, biztosítva nem volt, így semmi kártérítést nem kap.
A versenyzőkkel egy pályaelfogadási nyilatkozatot írattak alá a szervezők, a biztosítás nem volt kötelező. Czike Z. a nevezést nem bánta meg, jövőre is indulni szeretne.
Löszit direkt a budapesti versenyre vásárolta, másfél évvel ezelőtt. Mintha holmi fogyóeszközről beszélnénk.
Facebook oldalán a haláleset után alig egy héttel már új lovával, „Titok”-kal pózol. Rejtélyes nevet kapott, elgondolkodtató…
Egy ember, aki szereti a kis jószágát, csak egyszerű, sajnálatos sportbalesetről beszél, szó nélkül beletörődik sorsába, semmi vizsgálatot nem követel? Miért? Titok talán a hallgatás ára?
Le Songeur támogatója a szigetvári Hőszig Kft. volt, mely cégnél az apa – még csak – üzemvezető. Vajon a lónak jó e az emberrel való viszony?
Egy német biztosítási cég statisztikákat készített erről, az eredmény kétségbe ejtő. A lovak életkora 30-40 év, az emberek mellett a mai Németországban átlagosan 14 év. Dr. Strasser német professzor 30 éve tanulmányozza a lovakat s megállapította, hogy a legtöbb ló súlyos problémája a patákból ered. A pata jó működéséhez nedvességre van szükség, a vadlovak patái ezt akkor kapják meg, amikor inni járnak. A természetben nem mennek sem barlangba, sem más védett helyre, a zárt istálló nem jó nekik. Saját ürülékükben állva a felgyülemlő ammónia nagyon ártalmas a légzőrendszerre s fehérjeromboló hatása tönkreteszi a patát.
A patkolás a középkor óta ismert, gátolja a patafal kopását. Ezzel együtt árt is az állatnak, a patkóval háromszor annyi rázkódást kap s a szükséges közvetlen érintkezése a talajjal megszűnik.
No igen. A lovak nem biztos, hogy az emberi elképzelésekhez mérten versenyeztetnék magukat.
A történet még mindig nem ér véget. 2009. június 12. Népszabadság:
„Amikor egy állatvédelmi szervezet a Nemzeti Vágtához hasonló “viadalt” kíván értékelni, az említett kormányrendeletben és az 1998-as állatvédelmi törvényben kotorászik. Valami vándorcirkuszféle fedezhető fel ebben a rendezvényben, ezért a menazsériák működését korlátok közé szorító hatósági (jegyzői) határozatok létezésében kell reménykednünk. Továbbá abban, hogy az egész valamiféle szabályzat (nem forgatókönyv!) szerint kerül a nagyérdemű elé: rögzítve állatvédelmi előírásokat, a szakszemélyzet és a készenlétben álló állatorvosok létszámát, nevét. És ha mindezt fel is tudják mutatni a szervezők, egyvalamiben mindenképp hátrányban marad a vágta a vándorcirkusszal szemben. Ez a talaj! Az alapvető probléma a tér, a megváltoztathatatlan kövezet a rászórt, titkos recept alapján készült, állítólag csúszásgátló homoktalajjal együtt. Gondot jelent a pályaszélesség, a kanyarok éle is, ami egyértelműen megterheli azt a fránya lólábat, s ez dönti el, hogy a Nemzeti Vágta állatkínzás-e vagy sem! Az állatvédelmi törvény rögzíti, hogy az állatot nem szabad a teljesítőképességét felismerhetően meghaladó teljesítményre kényszeríteni. Ezt az állat minden testrészére, ló esetében különösen a lábára, azon belül az ínszalagjára kell érteni. Amennyiben bizonyíthatóan megsértik a szervezők az állatvédelmi előírásokat, és a Nemzeti Vágta jövőre sem áll le, a Fehérkereszt – és bármely más állatvédelmi szervezet – az állatvédelmi törvény felhatalmazása alapján pert indíthat velük szemben.”
Hmmm. 2011 ősze van. Az olaszoknál már megszületett a feljelentés, a hazai állatvédő csoportok talán nyilatkozatokat, ha tettek. Igen, sok a munka, van eredmény is, nem vitás. De ez nem egyenlő azzal, hogy akkor nyugodtan elhanyagolhatjuk a Vágtákon történteket.
No igen. Csak ugye a politikai szálak nagyon is körbeérnek. Mindenki félti a kis állami, vagy a civil fémjelzéssel fedett „független” támogatását. Megmentünk egy kutyát. Holnap egy másikat. Folyamatos körforgás és ugye nem szabad a kiindulópontját keresni, kutatni, mert akkor nem lesz több kutya, kiknek megmentésére pályázatokat lehet lehívni s új kocsira költeni. Tüneti kezelést javasoltak fentről. Ha csírájában elfojtjuk a bajt, megszűnik a jól éltető forrás. A szervezetek élén állók igyekeznek ezt az egyensúlyt fenntartani (tisztelet a kivételnek, ha van ilyen; bízzuk a lelkiismeretükre). Számtalan ember tenni akar és tesz is. Saját zsebből. Saját autóval, saját szabadidőből. Őket félrevezetik, kihasználják állatszeretetüket, jóhiszeműségüket. Nekik jutnak a „darab” kutyák-cicák. Így elhitetik velük, hogy fontos társadalmi szerepvállalás jutott osztályrészükül, s állandóan újabb és újabb feladatot teljesítve homályba is merül a probléma valódi gyökere. Ez nem más, mint saját lelkiismeretünk megnyugtatása, elaltatása, egyidejűleg agycenzoraink kiiktatása.
Most is lehet idézni Gyurcsány szavait: „előbb-utóbb megunják, hazamennek.” A birkák igen. Mert ők nem maguktól mennek, hanem terelik őket.
A fejlett Igazságérzet a mai világban Bűn.
Csak azt felejtik el az emberek, hogy van Élet az Élet után.
Én az Életet választom. Forrás: szentkoronaradio.com

Vélemény, hozzászólás?