Posted on

Megvert, kiéheztetett kutyák – gyakori az állatbántalmazás

Nap mint nap hallunk bántalmazott állatokról, azonban, amíg személyesen nem vagyunk érintettek a kérdésben, hajlamosak vagyunk szemet hunyni felette. Sokan nem is tudják, mi történhetett elkóborolt kedvencükkel, vagy mi lesz azokkal az állatokkal, akikről már nem tudnak gondoskodni, és egyszerűen kirakják őket az utcára. Az állatkínzók csak ezekre az alkalmakra várnak.
Az állatvédő egyesületek minden tőlük telhetőt megtesznek, hogy az elkóborolt állatokon segítsenek, és új otthont biztosítsanak számukra. Egy állatotthonban dolgozó nő szerint hetente átlagosan 30 kutyát fognak be, melyekből öt-tíz eb állatkínzásnak volt kitéve Békéscsabán. Viszont nem csak az egyesületek dolgoznak az állatok jobb életéért, hanem magánszemélyek is segítenek. Felháborodást vált ki a körükben az állatbántalmazás kérdése. Az állatkínzást a törvény bünteti, azonban a büntetőeljárás gyorsasága hagy némi kívánni valót maga után az állatvédők szerint, hiszen sok állatkínzó megússza az esetet, vagy ki sem derül, hogy ő a tettes.
Nagyon nehéz gyerekkorom volt, és amikor már úgy éreztem, hogy mindenki hátat fordít nekem, akkor a kutyáim mindig mellettem voltak. Talán ezért is vagyok állatvédő, mert az állatok megmutatták azt, amire már nagyon kevés ember képes: az őszinte, önzetlen barátságot. Magánszemélyként, saját zsebből nagyon sok bajba jutott kutyának segítettem és segítek a mai napig is. Rehabilitálom a nálam lábadozó állatokat, akik sokszor még csak az élet árnyoldalait látták. Elképzelhető, hogy életükben először én simogattam meg őket. A rehabilitáció után megkeresem számukra a megfelelő otthont, ami sokszor nagyon nehéz. Rengeteg energiát, időt és pénzt fordítok erre, de minden egyes perc kifizetődik számomra, amikor látom, hogy egy kutya új életet kapott és boldog lehet az új családjával. Viszont mindehhez egyedül kevés vagyok.
Sok állat szorul segítségre és a legtöbb menhelyen teltház van. Sok olyan esettel találkozok, hogy a felelőtlen emberek rövid láncra kötik a kutyákat élelem, víz és fedél nélkül. Ez már állatkínzás. Úgy gondolom, hogy nem kötelező kutyát tartani senkinek. Ennél már csak az a borzasztóbb, amikor egyes emberek élvezik, ha szenved az állat. Leginkább a zoofíliára hívnám fel a figyelmet: ez a leggusztustalanabb állatkínzás az egész világon és a felháborító az, hogy a zoofília Magyarországon nincs törvényileg szabályozva. Ezt a fajta kegyetlen kínzást az állatok sokszor túl sem élik. Azok a kutyák, akik nálam rehabilitálódnak, az utcáról kerültek hozzám, de előfordult, hogy egy-egy gazdától könyörögtem el az állatot, mert annyira rossz körülmények közt élt. Vannak olyan kutyák, akik pár hét alatt „gazdisodnak”, de akad olyan, aki egy évet is nálam tölt. Egyszerre csak egy-két kutyát tudok fogadni, hisz nekem is van hat sajátom, így a heti befogadásaim változóak. Ha több hely állna rendelkezésemre, akkor akár heti három alkalommal is befogadnék újabb jövevényeket. Napi szinten találkozok sajnos olyan állatokkal, akiket méltatlan körülmények között tartanak vagy az utcán kóborolnak – mesélte Farkas Adrienn Natália, vésztői állatvédő.
Akela az új családjával Az állatvédők szerint Békés megyében azért rossz a helyzet, mert kevesebb a munkalehetőség, így az emberek magukat is nehezebben tudják ellátni, mint máshol, ezért a kutya tartása érdekli a legkevésbé őket. Az állattartási morálon is változtatni kellene, hiszen amíg nincs megfelelően büntetve az állatkínzás, addig sorra találkozunk majd olyan esetekkel, mint a zoofília, azaz az állatok iránti szexuális vonzalom, vagy a véresre vert kutyák – állítják az állatvédők. Viszont minden bántalmazott állat megérdemel egy új életet. Forrás: Hír6.hu

Vélemény, hozzászólás?