Posted on

Lovas nemzet álmodik

Visszanyúlnánk gyökereinkhez, és a lovakat hívnánk segítségül a nehéz időkben. Nem portyázáshoz, huszármentés kardforgatáshoz, vagy budapesti Horthy-bevonuláshoz kellenek: a magyarnak ma leginkább gazdasági fellendülésre van szüksége. A lovas nemzet jó fej állatai állítólag ebben is segíthetnek.Kötelező tantárggyá tennék a lovaglást az általános iskolákban. A program célja, hogy már fiatalkorban megszerettesse a lovassportot a gyerekekkel. Egerágon tavaly május óta tartanak lovas órákat, egy baranyai településen több mint 300 gyerek tanul lovagolni”hallhattuk az m1 egyik esti híradójában.
Azóta a média nem foglalkozott különösebben az üggyel, a hozzám hasonló lovasok agyában azonban ez a két perces hír is makacsul megragadt. A riport szerint egy független szervezet, a Magyar Lovas Szövetség kezdeményezte a programot. A Lovas Szövetség jelenlegi elnöke Lázár Vilmos, hétszeres magyar fogathajtó világbajnokunk. (Emellett 1994 óta a CBA résztulajdonosa, elnökhelyettese és borzalmas reklámjainak arca.)
Lázár a kormánypárttal is kapcsolatba hozható: Orbán személyesen kérte fel pontosan egy évvel ezelőtt egy lovas ágazati stratégia kidolgozásra, s Horváth Zsolt veszprémi fideszes képviselőt állította Lázár mellé. A képviselő a jogalkotási tervet készíti majd elő, és egy szakértőcsoport is segíti a csapatot, amely már 2008 óta kutatásokat és felméréseket végez a témában, és konkrét tervvel rendelkezik a nemzet lovas jövőjéről. Az új elnök megválasztása után átalakult az MLSZ (nem a focisták) közgyűlése is: csökkent a tagok száma, az idősödő, lószagú sportemberek helyét elegáns menedzserek foglalták el. A ciklusokat – Lázár javaslatára – a továbbiakban a parlamentiekhez igazítják majd, mert „az határozza meg igazán a lehetőségeket, s olyan ember kell, aki igazán tudja tolni a szekeret”. Kijelentette, hosszú távra tervez, nagyszabású elképzelései megvalósításához 8-12 évre lesz szüksége. A szekeret tolja majd a mögötte álló Fidesz-kormány, amíg hatalmon van.
A kezdeményezés alapkoncepciója a hazai lovas élet felpezsdítése, a sport elterjesztése, népszerűsítése, a magyar nép elhízott seggének erősítése nyereg által. A szakemberek úgy számolnak, a régóta kehes ágazatból megfelelő energia és pénz befektetése mellett körülbelül öt év alatt lehet jövedelmező üzletet varázsolni. A patásokat bevonnák az oktatásba, egészségügybe, turizmusba, gazdaságba, ezáltal a munkahelyteremtésbe is. Úgy gondolják, mindez felvirágoztatná az állattenyésztést, mezőgazdaságot, segítené a kisebb települések lakosságmegtartó erejét és a vidékfejlesztést is, sőt az országimázshoz is hozzátehetné a magáét.
A széleskörű népszerűsítéssel Lázárék alapvetően a szakma presztízsét kívánják növelni. Összefognák a hobbilovasok vegyes tömegét is – amire korábban nem volt példa – és a különböző szintű versenyek révén állandó programot kínálnának a hazai és külföldi érdeklődőknek. A megvalósítás kulcsát egy új Nemzeti Lovas Központ felépítésében látják, mely a Kincsem Park területén jönne létre, a csillámpónis álmok netovábbja pedig a Lovas Világjátékok hazai megrendezése. A távlovas versenyek megállóit történelmi látványosságok közvetlen közelében állítanák fel, „de a díjlovaglás is lehetne mondjuk a Hősök terén” – mondta az újdonsült elnök az MTI-nek.
Ez persze mind jól hangzik, de szívesen belenéznék már a konkrét adatokba. Nosza, kezdjük kicsiben, alulról az oktatást és a lóbarát életmód adagolását is. Az iskolások lovagoltatásával egy olyan generáció cseperedhetne fel, akiknél magától értetődő, zsigerekből jövő a lovak szeretete, akik számára értelmet nyer a lovas nemzet fogalma. A városi ifjú aszfaltbetyárok is megtapasztalhatnák, milyen megnyugtató olykor egy borzas sörénybe fúrni az arcunk, miközben elringat a négy láb furcsa járása.
Erős érv, hogy korunk egyik nagy nevelési problémájára is gyógyírt kínálhatnak az állatok: mellettük a gyerek saját érdeke a fegyelem, a szófogadás, az odafigyelés és az utasítások pontos követése. Mindehhez nem kell más, mint jól kiképzett hátas (pénz), oktató (pénz) és sok-sok idő (pénz). Szép kezdeményezés, szép, csak egyelőre olyan távoli a realitástól, mint Schmitt Pál a helyesírási kéziszótártól. De jól esnek néha a vágtató álmok, senkinek nem lesz tőlük komolyabb baja. Csak ne kelljen újra nyereg alatt puhítanunk a vaddisznóhúst. Forrás: Mandiner.blog.hu

Vélemény, hozzászólás?